Az Ujság, 1915. március (13. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-17 / 76. szám

Szerda, 1915. márczius 17. AZ UJSA- Zeenplénmegye főispánjának gyűjtése .... 110 — K Mezőtúr város gyűjtése ............................... 132.22 » A szigetvári főszolgabíró gyűjtése: Özv. Suronyi-Biederm­ann Ottó­né, Mozsgó ............................... 100.—• Rusa Ernő dr. és neje, Szigetvár 5.— 105.— » Nagybecskerek város adománya................... 115.— » Az érmihály­falvai járás főszolga* birájának gyűjtése, Érsemjén község gyűjtése .... 20.—• Ragam­ér község gyűjtése .... 53.— Anderkó Erzsébet érseléndi postamester adománya .... 10.— 83.— » A rappi körjegyzőség gyűjtése.................. 78.98 » Temesság község gyűjtése........................ 74.40 » Turóczmegye főispánjának gyűjtése........... 58.18 » Karakasevits Dusán dunadombói jegyző gyűjtése ............................................... 4­3.28 » A »Szamos« politikai napilap útján : A szatmári csendőrörs csend­őreinek adománya (Kiss An­tal gyűjtése) ............................ 27.— Kaizler Márton gyűjtése egy ünnep alkalmából ................... 12.50 39.50 » A Kunszentmártoni Gazdasági Takarék­pénztár r.­t. adománya........................... 25.— » Gálospetri község gyűjtése.......................... 21.30 » Bácsordas község ...........................................­ 20.— » A »Szombathelyi Újság« útján : Peér Leó főgimn. tanár........... 10.— Pálinkás József rőtfalvai plé­bános* ........................................ 5.— 15.— » • Az újegyházi járás főszolgabirájának újabb gyűjtése ......................................... 14.86 * IT. M. T............................................................... 10.— » Obád község adománya ............................... 10.— » Nagykereki község gyűjtése .................... 8.— » Ujhartyán község gyűjtése........................... 4.—­­» Vállaj község gyűjtése........................ 3.62 » Összesen..., 358.239.31 K. Gyűjtésünk eddigi eredménye. A Gyorssegély — Auguszta-alap részére, katonák karácsonyával 1,295.683.82 K. A véderőért (katonáink özvegyei és árvái részére)......................... 79.986.36 t. A Vöröskereszt részére............. 39.690.54 » A bábomban megvakult katonák részére ....................................... 12.881.41 » A Vörös Félhold részére.............. 9.168.48 » Különféle egyéb pénzadományok 16.845.06 » Összesen.... 1.454.255.67 K. A Dardanellák ostroma. — Kiküldött tudósit­ónktól. — Konstantinápoly, márczius 9. Ködszerű, átláthatatlan füst terjeng az ellen­séges hajók gránáttüzének nyomán a Dardanellák erődéi előtt. Mintha kifáradt volna az ellenség, a fülsiketítő ágyúdörgés abbamaradt . Ezt az időközt arra hasz­nálták fel a mohamedán katonák, hogy Istenhez fohászkodjanak, kitartásért és győzelemért könyö­rögjenek. A Hamidie erőd mecsetjén megjelenik az erőd főmüezzimje és ájtatos imába kezd. Az erőd három különböző oldalán megszólalnak a kürtök és »imához« parancsolják a katonákat. Még el sem hangzottak a végső akkordok, mikor az imént még ágyudörgéstől hangos erőd minden részében felhangzik a mélabús, gyönyörű szép , keleti zene, a török katonák imája. A müezzim érczes, lendületes énekét valamennyi török katona halk imája követi. Ebben a pillanatban minden harcros csak Allahra gondol és kéri segítségét a török fegyverek győzelmére. Ima közben magasan az erőd felett, ellenséges hidroplán jelenik meg. A török katonák látják, de nem zavartatják ma­gukat imájukban, és a hidroplán csakhamar el­tűnik. Az ellenség, — mintha csak az ima befeje­zését várta volna — a­mint elhangzik a török katonák »Amin«-ja, fülsiketítő ágyulövések dörög­nek a levegőben. A rettenetes hajóóriások har­­minchöt c­entiméteres gránátjai repülnek egymás után az erőd falai felé, de közben a vízbe csapód­nak és hatalmas vízsugár csap az ég felé. Nyomuk­ban tölcséralakú örvények támadnak, melyek so­káig karikáznak a tenger tükrén. Az erőd parancsnoka messzelátóján kémlelte az ellenséges flottát, s közte az angolok legnagyobb hadihajóját, a Queen Elisabeth-et, melynek ágyú­­óriásai küldötték a harminchöt c­entiméteres löve­dékeket. Majd odament az egyik ágyúhoz, szemé­­lyesen igazította be, azután visszament a figyelő­toronyba és onnan vezényelt tüzet. A hatás, úgy látszik, megfelelő volt, mert egy-két pillanattal később újra hallottuk a parancsnok éles hangját, a­mikor még három szalvét parancsolt. A négy ágyúlövést a hajóóriás visszavonulása követte. A büszke angol hajó Carden vic­eadmirális parancs­noksága alatt rögtön elvonult a tűzvonalból. Ké­sőbb görögországi jelentések nyomán arról érte­sültem, hogy erősen megsérült. Tegnapelőtt az A­gamemnon, a Gaulois és a Lord hadihajók tizenkilenc­ kilométernyi távol­ságból ostromolták a Hamidie erődöt. A török erődök egy ideig viszonozták a tüzet, azonban eredménytelenül. Erre az összes ágyúink elhallgat­tak, a­mi az ellenséges hajókat még nagyobb táma­dásra késztette : nyolczszáz gránát repült az erődök irányában. Az erőd helyettes parancsnoka az egyik jól védett helyen meglehetős mennyiségű puskaport hordatott össze és mesterséges robbanást csinált. Hatalmas füstoszlop emelkedett az ég felé, körü­löttünk minden teljesen elsötétült. Az ellen­séges flotta parancsnoka — nyilván abban a hiszemben, hogy gránátjaik felrobbantották az erőd lőporraktárát — felbátorodva a török ütegek hallgatásán, hajóit előbbre parancsolta. Ütegeink még mindig hallgattak, egy lövés sem zavarta meg az ellenség ágyúkonc­ertjét. Közben három ellenséges hadihajó egyre közelebb és közelebb merészkedett. De a­mint a kellő közelségbe érkez­tek, ágyúink megszólaltak és lövedékeik mind a három pánczélost háromszor-háromszor telibe ta­lálták. Úgy hallom, hogy a hajóóriásokat a touloni arzenálba vontatták és ott kezelik sérüléseiket, a­melyeknek begyógyítása nyilván hosszú időt fog igénybe venni. A veszteségteljes és e mellett eredménytelen tengeri csatán az ellenség annyira feldühödött­, hogy védtelen városokat kezdett bombázni. Zun­­guldul városra, Kosiu, Eregli és Atabli partmenti községekre gránátjaik százait küldöttek. Azonkívül elsülyesztettek négy kereskedelmi hajót is. Ezzel a hadviselés szabályaiba ütköző me­rénylettel az ellenséges flotta parancsnoka bizo­nyára azt akarta elérni, hogy eredményekről szá­molhasson be jelentéseiben. Mert a tengeren eddig az ellenséges flotta semmi eredményt nem tudott felmutatni, a törökök ellenben eddig öt torpedóauzót, két nagy hadihajót, egy czirkálót süllyesztettek el. Ezenkívül hosszú időre harczképtelennsé tettek hat nagy hadihajót. A török hadsereg a szárazföldön is nagy sike­reket arat. Eddig minden partraszállítási kísérle­tet az ellenség súlyos veszteségei árán meghiúsított. Konstantinápolyban óriás lelkesedéssel fogadják győzelmeinket. A németek iránti szimpátiájának a török főváros lakossága úgy ad kifejezést, hogy Goltz pasát, valahányszor az utczán megjelenik, mindig kitörő éljenzéssel üdvözli ifjú és agg egy­aránt. Rendkívül nagy örömet keltett a török lakosság körében az a kitüntetés is, a­melyet leg­utóbb V. Mehemed szultán Vilmos császárnak ado­mányozott. fémből készült csinos tábori dobozban A táborból érkező ismételt ösztön­zésekre szeretetadományként leendő szét­küldésre 1/2 üveg Odott csinos fémből készült tábori dobozban szállítunk mint tábori levelet teljesen készen csomagolva (portó 10 fillér). Kapható minden gyógy­szertárban, drogériában, illatszerüzletben az eredeti áron 1 K 20 fillérért*). *) A fémből készült tábori dobozt a háború tar-­­ tama alatt díjmentesen szállítjuk. Könnyebb szállítható- I sága miatt a 1/2 üveget választottuk e czélra. -no Magyarország jövője a háború után. — Rákosi Jenő előadása. — A hadsegélyző bizottság ma estére Rákosi Jenőt nyerte meg előadóul. Ilyenformán a mai előadás tartalmi gazdagságát, formai szépségeit itt felsorolgatnunk bántó pleonazmus volna. Elő­kelő hölgy- és férfiközönség hallgatta, mindvégig meleg érdeklődéssel, ez is magától értetődik, a­mikor Rákosi Jenő az előadó. Ott voltak Berze­­viczy Albert, Zsilinszky Mihály­, Thuróczy Vilmos titkos tanácsosok, Vadász Lipót, Horvay Lajos államtitkárok, Apponyi Sándor gróf, Berczik Árpád, Hantos Elemér, Giesswein Sándor, Cserny Károly, Molnár Viktor nyugalmazott államtitkár, Radisich Jenő, Visontai Soma, Gelléri Mór stb. — A­mint beindultam ide a terembe, — mon­dotta Rákosi az előadás során — ad a kezembe egy ember egy levelet, a­melyet egy hölgy intéz hozzám, a­ki reméli, hogy ma, mikor én arról próbálok itt szólni, hogy mi lesz Magyarországgal a háború után, alkalmasnak fogom találni ezt a pillanatot arra, hogy’ felemeljem szavamat a ma­gyar nők érdekében, a­kik immár nem mellőz­hetők tovább abban, hogy a szavazati joggal fel­­ruházt­assanak. (Derültség.) A­ki a levelet írta, igen hízelgő kifejezésekben emlékezik meg az én tehetségemről és befolyásomról, de úgy látszik, nem ismer engem, mert én azt tartom, hogy ha a nőknek a csábos és hódító szépségük, lebilincselő okosságuk és kedves jóságuk mellé még a szava­zati jogot is megadjuk, nohát, akkor végünk van, azok felforgatják a világot. (Taps.) Fejtegette, hogy ez a háború nemcsak a harcz­­mezőkön tart, hanem valamennyiünk agyában, szívében is, és hogy­ az egyes ember a maga gyászát férfiasabban tudja viselni, mint az összesség a hadi­­szerencséről szóló rossz hírek gyötrelmeit. Magyar­­országnak észak felé nincs mit keresnie, kelet felé és nyugat felé szintén nincs mit keresnie. Csak egy útja van, csak egy iránya van, a merre lélekzetet vehet, a merre levegőt talál és a merre útja kínál­kozik, és ez a dél. Ha ezt a mappáról le nem olvas­nék, ki kellene olvasnunk a históriából. Minden politikánk az Adria partjai felé folyt. A­mennyi­­b­en északra voltak harczaink, azok védelmi har­­czok voltak, vagy mások törekvéseinek a vissza­utasítása. Ausztriának Magyarországra való utalt­ságáról, Ausztria és Magyarország szövetségéről ■szólott ezután. Ausztria ő felsége kettős monarchiá­jának defenzív része, északkal és ny­ugattal szem­ben, Magyarország pedig ennek a birodalomnak az offenzív, az agresszív része. Ausztria Magyar­­országnak a tartaléka, Magyarország pedig Ausz­triának a hadserege. A magyar faj elsőrendű katonaanyag, tehát mindaddig, a­míg háborúk lesznek, elsőrendű ál­­lamfentartó és állambiztosító érték. És ennek az értéknek becsét megtízszere­zi országunk topográ­fiai alakulata és benne a magyarság elhelyezkedése. Macbeth a boszorkányokkal találkozik, a­kik felbiztatják nagyra vágyását. Egy bűvös boszor­kányitalra van szüksége és az üstbe mindenfélét beledobálnak: egérmáját, kígyószemét, galamb­szívét. Az üst forr, megfőzi a beledobott­akat egy egységes bűvös itallá, a­mely csodákat mű­vel. Ez a nagy katlan a magyar medencze, a peri­fériákon körül a nemzetiségekkel, a középén, a szívében, a magyarság megdönthetetlen elemeivel. A gondviselés, a sors ott áll mellette és évszáza­dok óta dobálja bele a tatárt, a törököt, a németet­, a ráczot, az oláht, a zsidót, és minden a­mit bele­dob ebbe az üstbe, az az üstben forr, párolog és ebből mindenből a magyar lett. Hamisítatlan, tiszta magyar faj. Nem Árpáddal jöttek be, de Árpád vérével keveredtek meg és ettől a nagy keveredéstől, attól, hogy a gondviselés évszáza­dok óta minden fajnak a vérét itt ereszti le és beoltja a magyarba, attól van a magy­ar fajnak a kiváltságos talentuma. Ettől a keveredéstől a leg­szebbek a világon a magyar asszonyok, legfelsége­sebbek a magyar anyák, legszebbek a leányok, legszilárdabbak a férfiak testben és elmében és nagyok a tehetségben és legvitézebbek a katonák, mert minden fajnak az összes hibái elfőttek az üst­ben és összes erényeik egyesültek egygyé és az a magyar. Akármi lesz a háború után, ha netalán új méltatlanságokat is kell elszenvednünk, a mi bűvös üstünk forrni és dübörögni fog és megduz­zad és időnkint lebocsátja csöndes hódító útjára feleslegeinket, a­kik mint a nemzet és a király elő­őrsei foglalnak teret és földet. A közönség perc­ekig tapsolt, éljenzett.

Next