Az Ujság, 1915. március (13. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-30 / 89. szám

2 Tisztelgés. A­mikor sohasem túlozva, elször­­nyedve és felháborodva számolunk be az oroszok garázdaságairól és kegyetlen­ségeiről, tudatosan az a szándék vezet bennünket, hogy ellenségünk iránt fel­fokozzuk a jogosult indulatot és gyűlöletet. Északmagyarországon, Bukovinában any­­nyi égbekiáltó bűntettet követtek el, hogy minden emberséges­­érzés boszáért és megtorlásért kiált. Az az alávalóság, mely ezerötszáz védtelen asszonyt, gyer­meket akart védőfalul maga elé tolni a német és osztrák-magyar ágyuk elé, örök emlékezetben fog élni. Az a van­dalizmus, mely legújabban a németeket arra indította, hogy a kezükben lévő orosz falukkal épp úgy bánjanak, mint az oroszok bántak az északporoszországi helységekkel, míg Memel a kezük között volt, soha nem volt képzelhető modern háborúban. Igenis, boszút és gyűlöletet akarunk kiváltani a lelkekből, hadd fo­kozza ez katonáinknak harczi vágyát és győzni tudását. Az igazság előtt azonban nem hu­nyunk szemet, s ha az igazság nem szol­gálja is czélunkat, azért nem hallgatjuk el. A legújabb híradás szerint az oroszok kivételes lovagiassággal bánnak a prze­­mysli foglyokkal. A tisztek mind meg­tartották kardjukat, s mikor a fogoly­­szállítmány Lembergbe érkezett, az orosz katonaság tisztelgéssel fogadta, s nem akadályozta meg, hogy a leigázott la­kosság is ünnepelje földjeit, barátait, védőit és immár sorsosait. Ez szép cselekedet volt, ez­ nemes, lovagias, emberséges és méltó a mai kor szelleméhez. Elismerjük, megrögzit­­jük, kiemeljük és megköszönjük. Na­gyon jól esik mindnyájunknak s végtelen megkönnyebbülést hoz sok ezer érdekelt családnak s az egész nemzetnek. Zálogát kaptuk annak a föltevésnek és remény­nek, hogy Przemysl hőseinek tűrhető lesz a sorsuk orosz fogságban. Ezeket a hősöket szeretnék elborítani babérral és jutalommal, mert félistenek voltak, mert senki kerek e világon katonától nem vár­hatott azt, a­mit ők nyújtottak. A dicső­ség kijár nekik, a jutalom elől elzárja őket az orosz fogság. Szörnyű lenne az aggodalom értük a lembergi szép jelenet nélkül. Általános a megkönnyebbülés e fogadtatás után. Przemysl hősei felől nyugodtak lehetünk. Ha valamiben nem méltatná a nem­zet e hősök cselekedeteit, a megkülönböz­tetett ellenséges magatartás figyelmez­tetne mulasztásunkra. Mily nagy e hő­söknek hősiessége,­­ ha az ellenség is, mely pedig sokat szenvedett tőlük, eny­­nyire eltelt bámulattal és tisztelettel. Lelkességük, lángoló hazafiságuk, ön­­megtagadásuk úgyszólván magasabb ní­vóra emelte az ellenséget is. Przemysl hőseinek nemes légkörébe vonta az ádáz oroszt, mikor fizikailag a kezébe került, lelkileg győzelmet aratott fölötte. A przemysli foglyok megkülönböz­tetése külön dicsőségünk. Nem a mi érthető elfogultságunk nézte őket oly nagyoknak, hiszen az ellenségnek éppen az ellenkező elfogultsága volna. Való­ban a mostani háborúnak s az egész modern kornak legfenségesebb epizódja fűződik a przemysli hősökhöz. Az ő nagyságuk elismerésében ime először a háború óta találkozott barát és ellenség az eg­yetértés jegyében. Az oroszoknak ezt a szép és lovagias maguktartását pedig kiemeljük és meg­jegyezzük magunknak. Nincs módunk­ban viszonozni is, mert a mi foglyainkkal eddig is a legemberségesebben bántunk, ha nem voltak is hősök. A gaztettre lehet büntetéssel felelni, de a jótettre mi nem felelhetünk külön jótétemény­nyel, mikor nálunk minden fogoly ellen­séget megbecsültünk. De honoráljuk az ellenség emberileg szép, katonailag méltó eljárását s mással nem revansálhatjuk magunkat, mint a kijelentéssel: hiába foglyok Przemysl védői, azzal a hősies­séggel, melyet annyira tisztelnek az oro­szok, fognak még találkozni minden csap­­tatéren! Kedd, 1915. márczius 30. AZ ÚJSÁG A Dardanellák ostroma.­­ A szövetségesek flottájának első nagy kí­sérlete a Dardanellák hatalmas szorosainak áttörésére, tudvalevőleg meghiúsult s vak­merőségüket számos hajó pusztulásával és je­lentékeny veszteségekkel emberéletben fizették meg. Hatalmas szárazföldi csapat pedig, mely tengeri operác­ióikat támogatná, nem áll ren­delkezésükre. Hosszabb szünet után most megint kísérletet tesznek a szorosokba való behatolásra. A megrongált s elpusztult hajók helyébe újak jöttek s tegnap, vasárnap dél­előtt tíz egységből álló hajóraj kezdte bombázni a török erődöket és ütegeket, a­melyek azon­ban erélyesen viszonozták a tüzelést. A tá­madás alatt több hajót értek a török gránátok, de eddig még nem állapították meg a kölcsö­nös károkat, a­melyeket a tüzelés okozott. A franczia tengerésztisztek körében pa­naszos hangok hallhatók, mert az angol admi­rális a franczia hajókat küldi előre, s az angol hajók jóval távolabbról lövöldöznek. Arra is kezdenek rájönni, hogy a száz őszi öböl felől Való­ támadásra a franczia bajok nem elegen­,­dők, s most a Queen Elisabeth dreadnoughtot küldték oda segítségül. Újabb támadás a Dardanellák ellen, Kopenhága, márczius 29. Kopenigából távirato­zzák . A National Tidence londoni ér­tesülése szerint a szövetséges flotta energiku­san folytatja az előkészület­et, hogy döntő tá­madást intézzen a Dardanellák ellen. Naponta hadihajók, csapatszállító gőzösök és szenes, manteziós és­ élelmiszerszállító hajók érkeznek az ottani vizekre. A parancsnokló admirálisok­­ tegnap haditanácsot tartottak, a­melyen elhatá­rozták, hogy végrehajtják a támadást, bármibe kerül is. Paris, márczius 29. (Rómán át.) Az »Agence Havas« jelenti e hó 28-án. A szövetséges flotta ma általános támadást intézett a Dardanellák ellen. Délelőtt 103/4 órakor kezdte meg a tíz egységből álló hajóraj a tengerszoros erősségeinek és ütegeinek tüzelését. A török haubierok és táborn v­ágyúk hevesen viszonozták a tüzelést. Déli 121­a órakor négy angol pánczélos czirkáló nem nagy távolságból kezdte bombázni az erősségeket, a­mit a törökök nagy erővel és intenzitással viszonoztak. A török gránátok több hajót találtak. Hogy az erősségekben esett-e kár, azt nem lehetett megállapítani. Paris, márczius 29. A »Lokalanzeiger« je­lenti Athénből. Franczia tisztek azzal magya­rázzák­ a Dardanellákban szenvedett nagy veszteségeket, hogy az angolok nagyobb tá­volságokból bombázzák az erősségeket és a franczia hajókat előretolják. Azt hiszik, hogy a törökök valami új, eddig nem ismert torpedó­­irányítót használnak, mely a torpedókat bámu­latos biztonsággal lövi ki. Zátonyra intett angol torpedózuzó: Athén, márczius 29. Három nappal ezelőtt a nagy viharban egy angol torpedózuzó Lemnosznál zátonyra futott. A franczia hajók eredménytelen operálása. , Genf, márczius­ 29. Párisi magánjelentések szerint Bódék tengernagy, a Dardanellák előtt operáló angol parancsnok kijelentette, hogy a fran­czia hajók a szároszi- öbölből eddig nem bombáz­ták a Dardanellák erődeit a kellő eredménynyel és éppen ezért az öbölbe küldötte ma a »Queen Elisabeth«-et. Hogy az ágyúzás így eredményesebb lett-e, az még nem ismeretes. Az ötödik török hadsereg. Konstantinápoly, márczius 29. Császári rendelet úgy intézkedik, hogy a Dardanellák­nál és környékükön összevont török haderőt egy hadsereget, még­pedig az 5. hadsereget alakítják. A parancsnokságot az első had­sereg volt főparancsnokára, Liman von Sándoré parancsnokra bízzák. Az entente megsérült hajóinak javítása. Athén, márczius 29. Az Estia jelenti, hogy Máltában még mindig javítják a megsérült hajó­kat. A javítás sokáig fog tartani, mert a török battériák pompásan működtek. Különösen a franczia hajók szenvedtek sokat a vízvonaluk­­nál, parancsnoki hídjukon és kéményeiken. Két angol hadihajót és nyolc­ torpedónaszádot is javítanak még a kikötőben. A Dardanellákban próbál­á­t rendeznek a partraszállásból. Athén, márczius 29. A Tenedoszból érkezett hírek szerint a Dardanellák elleni új hadműve­leteket nemcsak a tartós vihar, hanem az is akadályozza, hogy a különböző nagyságú, ré­szint súlyosan megsérült hadihajókat ki kell javítani, az aknákat fel kell szedni. Az akna­szedést éjjelenkint végzi egy hajóraj. A csapa­tok partraszállását Szedil-Bar mellett entente­­körökben lehetségesnek tartják, mert ott a flotta jobban támogathatja a partraszállítást A törököktől védtelenül hagyott pontokon na­ponta próbákat tartanak a partraszállításokból hogy a legénységet begyakorolják. Az angolok Tenedosz szigetén. Genf, márczius 29. A Tribune kiküldött tu­dósítója jelenti Tenedosz szigetéről . Az angol admirális megrendszabályozta a külföldi lap tudósítókat. Tenedosz szigetén nagyon szigorú a c­enzúra, úgy hogy nem lehet híreket küldeni Görög vagy török szigetek?* Athén, márczius 29. A görög kormány tudvalevőleg tiltakozott Londonban az ellen, hogy az angol flotta Lemnosz és Tenedosz szi­geteit flottabázisul használja. A diplomácziai jegyzékre az angol kormány így válaszolt : — .Ezek a szigetek Görögország birtoká­ban vannak ugyan, de a londoni konferenczia azokat a törököknek ítélte oda, a görög kormány­nak tehát tulajdonképpen semmi joga sincs a til­takozásra. A Szuezi csatorna menti harezok, Athén, márczius 29. Hivatalos angol ada­tok alapján készült kairói jelentés szerint a Szuezi csatorna menti harezok hétfőn, márczius 22-én a kora reggeli órákban kezdődtek El Ku­­bir, a Szuezzal szemközti megerősített angol őr­hely mellett. Egy török csapatrésznek sikerült meglepetésszerűen egészen El Kubirig előre­nyomulni. Hosszabb ütközet fejlődött­­ki, a­melynek lefolyásáról az angol jelentés csak annyit közöl, hogy a török csapatok nyolcz mértföldnyire a csatornától keletre tábort ütöt­tek és ott magukat nagy gyorsasággal ellán-

Next