Az Ujság, 1915. április (13. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-06 / 95. szám

Kedd, 1915. április 6. AZ Ú­JSÁG­ ­okon újabb erősítések érkeztek, Pappritz tá­bornok, a­ki a hadműveleteket vezette, meg­kezdhette az offenzivát. Közben a beállott ol­vadás rendkívül megnehezítette a csapatok mozgását. A víz oly magasan állott az utakon, hogy egyik helyen az ágyuk megakadtak és a gyalogság is a térdén felül vízben gázolt. Csa­pataink azonban, különösen mikor látták az oroszok memeli gazságait, az elkeseredéstől hevítve, magukat az ellenség után vetették, a­mely Tauroggennél elsánczolta magát és annak magas tornyából tüzelt a németekre. Nehéz v­ázonyok között ösvényt kellett nyitni tüzéségü­nk számára, hogy a Jurán át­keljen. Márczius 29-én reggel 3 órakor meg­kezdődött a németek rohama Nusbaum őrnagy vezetésével, a­ki már Memelnél kitüntette magát. A folyó jegén átrohantak a német csapatok (időközben ismét fagy váltotta fel az olvadást) és elfoglalták Tauroggent. Három oldalról megtámadva, a legsúlyosabb vereségek után az oroszok elmenekültek, 1500-nál több veszteségük volt az erdőkben, miután az előző napokban szintén ötszáz fogoly került a né­metek kezébe. A Tilsit ellen megkísérelt be­törés így a német fegyverek dicsőségével vég­ződött és ma már­­ egyetlen orosz sincs német földön. Orosz katonaszökevények Romániában, Bukarest, április 5. Tömegesen érkeznek Driusenibe az orosz katonaszökevények s ott könyörögnek a román lakosságnak, hogy csó­­nakokon vigyék őket át a Pruthon. Mivel a román kormány attól félt, hogy az orosz ka­tonaszökevények behurczolják a járványos be­tegségeket, a hadügyminisztérium a Pruth mentén lévő román határőrség megerősítésére katonákat küldött, kinteni.V­ilágháború. A nyugati harertér. Aingói katonák nem akarnak a harertérre menni. Kopenhága, április 5. A Manchester Guardian­­ban ez a hír olvasható : A 3. honvédzászlóalj, a­me­lyet Manchesterben toboroztak, feloszlott, mert a legénység hallani sem akar arról, hogy a zászló­aljat a harertérre vigyék. Már eddig is több zászló­alj oszlott fel ugyane miatt, de a kormány ezeket az eseteket titokban tartotta. A honvédzászlóaljak már csak két-háromszáz emberből állanak, a többi elszéledt, mert nem akart a frontra menni. A Heaton-Chapel és a Heaton-Moor zászlóaljak lét­száma 120 emberre apadt le. Az 1917-ik évfolyambeliek behívása Francziaországban. Lyon, április 4. A Repu­blicain jelenti Paris­ból . A szenátus tegnapi ülésén elfogadták az 1917. évi korosztály behívásáról szóló törvény­­javaslatot, a­­melyhez a­ kamara már hozzá­járult. Elfogadták továbbá azt a törvényjavas­latot, a­mely a kormányt felhatalmazza, hogy németek, osztrákok és magyarok honosítását érvénytelenítse. Ugyancsak egy törvényjavas­l­latot fogadtak el, a­mely szerint büntetőjogilag­­ üldözik azokat a franczia polgárokat, a­kik­­ ellenséges államok polgáraival kereskedelmi ügyletet kötnek. Német aviatikusok franczia városok fölött. Páris, április 5. A Temps szerint e hó 2-án négy német repülőgép átrepülte Mervillet, és tizenkét bombát dobott le, de csak anyagi kárt tett. A repülőgépekről Estairesre négy bombát dobtak. A német repülőgépeket a franczia aviatikusok eredménytelenül üldözték. A Temps jelenti továbbá, hogy egy német repülőgép csütörtökön négy bombát dobott le Béthunere, a­melynek lényeges kárt okozott. A jelentés többi részét a párisi c­enzúra törölte. Az angolok visszaélnek a Vöröskereszt jelvényével. London, április 5. A Daily Telegraph, márczius 20-iki számában «Kényelem a fronton» czímű czikkében a következőket írja : A király tegnap megtekintette azt a berendezést, a­melynek segít­ségével a fronton tartózkodó csapatoknak meleg italt lehet szolgáltatni és a látottak fölött teljes megelégedésének adott kifejezést. Motoros tábori konyhákról van szó, melyeket, a­mint az lehetséges, a franczia hadszíntérre fog­nak küldeni. A kocsiknak nagyon erős alapzatuk van és az első pillanatra ambuláns­ocsiknak látszanak, miután az a rendeltetésük, hogy a Vöröskereszttel együtt dolgozzanak, ezerből minden kocsi Vöröskereszt-jelvénynyel van el­­látva. A had­vezet­őségnek az a szándéka, hogy ezeket a kocsikat, a­mennyire csak lehetséges, közel viszi a lövészárkok vonalához, hogy a ka­tonáknak, a­kik a tűzvonalból kijönnek, illetve a­kik hatartanak, forró teát, kávét, kakaót és levest adhassanak. Minden kocs­i állandóan ott van az üdv­ hadseregének é­s papja és sof­őrök. E kocsik fölszereléséhez tartozik még eg olyan tartály, melyben az áldozáshoz szükséges minden eszköz van elhelyezve, hordozható oltár, kehely stb. A Wolff-ügy öleség ehhez a következő meg­jegyzést fűzi: Megállapítjuk hogy az angolok a Vöröskereszt jelvényével halomi berendezéseik védel­mére visszaélnek. Fölösleges rámutatni arra, hogy nem fog megtéveszteni senkit az, hogy a tábori konyhákat az áldozáshoz szükséges szerekkel kapcsolják össze az angolok, mert ezt mindenki mégis a nemzetközi jog megsértésének fogja te­ Hadifogság vagy deportálás? Berlin, április 4. Az itteni amerikai nagy­­követség közlése szerint a franczia kormány ki­jelentette a párisi amerikai nagykövetségnek, hogy v. Schierstaedt és Strachwitz gróf hadnagyoknak, a­kiket franczia haditörvényszék elítélt deportá­lása sohasem volt tervbe véve. A­­t tisztet nem szabadságvesztésre ítéltekként, hanem hadifog­lyokként kezelik. A kiütéses tífusz. — A védekezés tanának kísérleti alapja. — Az ... i fogolytáborban tartott előadás nyomán irta Detre László dr. segédorvos, egyetemi m. tanár. A háború kíséretében fellépett járványos betegségek közül úgy a közönség, mint a szak­körök érdeklődését a legnagyobb mértékbe keltette fel a kiütéses tífusz, ez az alattomos és veszedelmes betegség. A többi számbajövő járvány, a tífusz, kolera, vérhas és himlő, ma már nem fajulhat járványnyá. A kísér­letes bakteriológia megismertetett ugyanis azon higiénés rendszabályokkal, a­melyek be­tartása mellett járványok keletkezése kizárt­nak tekinthető ; minél jobban ismertük meg e betegségek okozóinak természetét, életfelté­teleiket, valamint a fertőzés útját, annál pontosabban ismerhettük fel egyszersmind a már közkincsesé vált prophylaxiás módszere­ket, a minők az izolálás, a fertőtlenítés, a higiénikus ivó­víz-szolgáltatás, a védőoltások. A kiütéses tífusz ellenében ezen rendes prophy­laxiás eljárásaink eddigelé meglehetősen cser­ben hagytak , csakis néhány év óta, a­mióta t. i. a kiütéses tífusz-fertőzésnek útja kísérleti­leg ismeretessé vált, vált lehetővé a rationális prophylaxis megalkotása. Ma tudjuk, hogy a ruhatetű viszi át a fertőzést : e parazitának tervszerű kiirtása útján módunkban áll a kiütéses tífusz terjedését megakadályozni. Minthogy a szóbanforgó kísérletek egy kissé nehezen hozzáférhető szakfolyóiratban közöl­tettek, nem lesz érdektelen, ha a kiütéses tífuszra vonatkozó kísérleti adatokat az érdek­lődők részére e helyen hozzáférhetővé teszszük. Kísérletek nélkül az orvostudományban h­aladás nem képzelhető el; fokozott mérték­ben áll ez a tétel a fertőző betegségekre nézve. Csakis akkor gondolhat a tudomány a profi­laxis tanának megalkotására, ha a bakteriológus a kórokozót kitenyésztette, tulajdonságait felismerte és kórgerjesztő képességét állat­kísérletben kitanul­mányozta . A kiütéses tí­fuszra vonatkozólag ezirányú ismereteink fö­löttébb fogyatékosak voltak : a kórokozó isme­retlen volt, mesterséges tenyésztése nem si­került, valóságos dogmává vált az a hiedelem, miszerint a betegség állatokra át nem vihető. A haladást Nicolle, a t­­tunisi Pasteur-intézet vezetőjének állatkísér­letei indították meg 1909-ben. Ez évben Tuniszban elég heves kiütéses tífuszjárvány uralkodott és Nicolle felhasználván az alkalmat, a betegséget kü­lön­böző állatfajokra igyekezett átoltani. Eleinte kutyákon és patkányokon kísérlete­zett. Az állatok betegségtől mentesek marad­tak. Majd majmokra terjesztette ki kísérle­teit. Ismeretes, hogy ezen, az emberhez olyan közel álló állatok, számos olyan fajlagos emberi betegségek iránt fogékonyak, a­melyek alsóbb állatfajokra át nem vihetők. Nicolle feltéte­lezte, hogy a kiütéses tífusznak —­ még ma is — ismeretlen kórokozói a láz alatt, a vérben kell, hogy­ jelen legyenek, ennélfogva lázas betegek visszeréből vett vért majmoknak bőre alá fecskendezett. Kísérletei, a­melyeket Macacus cynomolgus és M. rhesus fajtákon végzett, eredményre nem vezettek, ellenben pozitív eredményt ért el a csimpánzon. Három nap óta lázas beteg vérének 1 cc-ét fecskendezte a csimpánz bőre alá . 24 nap múlva az állat magas lázban megbetegedett, további öt nap múlva a jelleges kiütés is fellépett és az állat további 3 hét elteltével fertőzésben elpusztult. A megbetegedett csimpánz vérével sikerült Nicollenak a betegséget egy más majomfajra, a kínai Macacusra (M. sinicus átültetni. 1 cc csimpánzvért, ezen majmok bőre alá fecsken­dezve, 13—15 napi lappangási idő elteltével az összes állatok 8—10 napig tartó, egyébként jóindulatú lázas betegséget kaptak. A csim­pánz testében a karcsk­ák a majom szervezeté­hez bizonyos tekintetben akklimatizálódnak, így érthető az a Nicolle által felismert tény, miszerint a beteg csimpánz vérének­­ cc.-e alsóbb majomfajtákon is hatékonynak bizo­nyult, míg a beteg ember vérének ugyanaz a mennyisége, azonos körülmények között a fertőzést nem tudta közvetíteni. Csakis 1910- ben sikerült Nicollenak a betegséget kínai Macacusra egyenesen embervérrel is átvinni, még­pedig oly módon, hogy a lázas egyén vé­rének nagy mennyiségét, a cc.-t nem a bőr alá, hanem az állat hasüregébe fecskendezte be. A lappangási idő ez esetben körülbelül egy hét volt. Az állatok kísérletes fertőzhetőségének fel­ismerése után Nicolle további kísérleteket végzett, a­melyek hivatva voltak a betegség­nek átvitelére vonatkozólag világosságot vetni. A kiütéses tífusz-járványok kutatói közül töb­ben utaltak már régóta arra, hogy a betegség nem terjedt egyenesen emberről-emberre, ha­nem azt egy élő átvivő, egy szúró rovar közve­­títi. A tuniszi körülmények alapos mérlegelése után Nicolle elsősorban a ruhatetűre gondolt, mint a járványnak lehetséges terjesztőjére, mi­vel az összes paraziták közül ezt találta egyedüli állandó parazitának a fertőzött területeken. Kerkenneh szigetén, a­melyen a járvány úgy­szólván állandó, Nicolle szerint ritka a poloska . Djevid helységben, melyben a betegség szintén állandóan uralkodik, Nicolle szerint a bolha nem található. Másfelől a tuniszi, kiválóan ve­zetett járványkórházban sohasem terjedt a a betegség a tífuszosról más betegségben szen­­v­edőkre, a­mi egyenesen kizárja azt, hogy a ki­ütéses tífusz direkt érintkezés útján terjedne, úgy például, mint a himlő vagy a vörheny,­­ s A Dardanellák ostrom­a. Hivatalos török jelentések: Konstantinápoly, április 5. A főhadiszállás jelenti : Flottánk tegnap Odesszánál két orosz gőzöst és pedig a 2020 tonnás Providenz­et és az 1000 tonnás Vastosnajá­t elsüllyesztette és legény­ségét elfogta.. Ez akc­ió folyamán a Medjidje czirkáló, a­mikor ellenséges aknahalászok üldözése köz­ben Ocsakov-erődnél közeledett az ellenséges parthoz, aknára bukkant és elsülyedt. Az akna azok közé tartozott, a­melyek az odesszai és nikolajevi kikötő, valamint a partvédők védel­mére elhelyezett aknák közül elszakadtak.

Next