Az Ujság, 1915. április (13. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-09 / 98. szám

o­ ­rosznak lenni. Diadal­érzete tölt el bennünket, ol­vasván a híreket az oroszok rettentő veszteségéről. Hiszen a mi életünket je­lenti, hogy annyi orosz meghal a kárpáti tehetetlen rohamokban. A mellett azon­ban rémület is tölt el bennünket, el­gondolván a visszáját a képnek , a­mi nekünk diadal, az odaát gyász és pusz­tulás. Ott ártatlan, más sorsra született emberek hullanak lakásra, országok vissz­hangoznak árva asszonyok és gyermekek zokogásától. A­mennyiben mi okozzuk ezt, fölmentésünk megvan az örök itélő­­szék előtt. Nem a mi hivatásunk meg­óvni orosz férfiakat a haláltól, orosz nőket és gyermekeket az árvaságtól. A magunk életét, a magunk asszonyát, a magunk gyermekét védjük, jogunk van ezt a gyászt és pusztulást átháríta­nunk arra, a­ki ezt nekünk okozni akarja. De a­kik odaát, orosz részen ezt a hajmeresztő pusztítást okozzák,­­ várjon milyen ott a lelkiismeret? A­hol adva van egy élettelen stratégiai feladat, s ennek a szolgálatában dobják puskáink és ágyúink elé az emberéleteket, kímélet és válogatás, sőt ész és czéltudatosság nélkül. Ezekben a harcrokban látjuk, hogy az orosz állam az orosz ember életének semmi értéket nem tulajdonít. Mivel sok embere van, hát odadobja őket . Kiért ? Miért ? Hiszen a­hol az egyes embert nem tekintik értéknek, ott ki van zárva az az eszme, hogy a háború áldozatait a nép számára hozzák meg. A nép ezekből az egyes emberek­ből áll. Ez egyes embereket úgy fogyaszt­ják, mint a zabot, vagy a puskagolyót. Tegnap ennyi volt, most csak ennyi, s a hiányt pótolják, s ha pótolva van, a kakas sem kukorékol többé azoknak, a­kik voltak, s immár nincsenek. Mit ér tehát orosznak lenni ? Kép­zelhető-e, hogy ott a néplélek alján lo­bogna valami érzés, mely ezt megkívánja? Mi halálnak éreznék, ha nem lehetnénk többé magyarok. Hogyne, hiszen ma­gyarnak lenni azt jelenti, hogy a nemzet mint ideális egység azért rendelkezik velünk, hogy rólunk gondoskodjék. De orosznak lenni ? Ágyútölteléknek lenni, háborúba indulni, mint a nyáj, nem tudva minek, nem tudva miért, és nem számítani semminek azzal az ismeretlen érdekkel szemben, melyért az ember­életet rókaszámra ontják ? Megfogha­tatlan. És megfoghatatlan, sőt lehetetlen, ezt látva, hogy vágyódhatik valaki, a­ki nem az, utána, hogy oroszszá legyen. A balkáni államok egy része, Ázsia nagy területeinek lakosságai, igazán csábítja őket valami arra, hogy Oroszország ke­belébe tartozzanak ? A szabad bolgár, vagy akár az elaljasodott szerb, ha most látja, hogy Oroszország mennyire becsüli fiai életét, még érezhet kedvet arra, hogy ugyanebben a sorsban részesüljön ? S várjon hogyan képzelik, a­mikor az orosz terjeszkedő politikának czélja az ő önállóságuk felé is nyúl, nagyon boldogító szándékai lehetnek ? A szláv testvérek fölszabadulása ? A szláv faj­nak egygyé egyesülése ? Hát akkor még többen lennének s még kevésbé kell őket kímélni, még kevésbé kell számon tar­tani az egyes embert, hiszen még inkább, mint eddig, jut is, marad is. Borzalom ezt elgondolni, de lehetet­len is, hogy a­kik eddig el voltak káp­­rázva, e szörnyű emberpocsékolás láttára ki ne józanodnának az eddigi káprázat­­ból. Látjuk a Balkánon a nagy vissza­hatást, az ellenkezést, sőt a védekezést is e csábító és rettentő sors ellenében. Orosznak lenni —■ ez most világos jelenti, a czár czéljainak, egy óriási jogi személy machináczióinak számba nem vett, nem kimért nyers anyagának lenni. Az orosz ember egy teremtés, mely puskát tart és bizonyos idő múlva a földbe ásandó. Semmi más. Ez a sorsa a vérbeli orosznak. Mi más lehet a­ sorsa annak, a ki mint idegen kerül e pók hatalmába ! AZ T­JSÁG Péntek, 1915. április 9. M Bav­aanellák ostroma* A franczia especíozioa sereg Alexan­driában Róma, április 7. A Tribuna jelenti Athénből. A Dardanellák elleni akczióra létesített 25.000 főnyi expedícziós sereget, a­mely D’Amadé tábor­nok vezetése alatt áll, Egyiptomba szállították. Csak 5000 ember maradt Madroszban, felerészben sze­negáli négerek, felerészben ausztráliaiak. Egy franczia hadnagy kijelentette, hogy az expedíc­iós hadsereg vízhiány miatt nem volt teljes számban partraszállítható. A lovak kidőltek. Az egészségi állapot a seregben igen rossz. Mivel előre­látható volt, hogy a csapatok meglehetős hosszú ideig fognak Lemnosz szigetén tartózkodni, el­határozták, hogy csaknem, az egész kontingenst Egyiptomba szállítják és ott várják meg.a Dar­danellák elleni operác­iók folytatását, a­mely a szárazföldi és tengeri haderők feltétlen és teljes együttműködésével fog megtörténni. A Lemnosz­­ban maradt haderők parancsnoka Emuvanne tábornok. Guépratte tengernagy e hónap 4-én megszem­lélte a lemnoszi tábort. Az a körülmény, hogy a katonák vízvezetékes öve­ket helyeznek el és nagy kórházat építenek, arra enged következtetni, hogy a szövetségesek szilárdan kitartanak ama szán­dékuk mellett, hogy Lemnoszt tegyék hadműveleteik bázisává. Róma, április 8. A Tribuna jelenti Kairóból e hónap 3-áról . A Dardanellák elleni támadásra létesített franczia expedíc­iós hadsereg D’Atuade tábornok parancsnoksága alatt Alexandriában ki­kötött. E csapatok rendeltetéséről hallgatnak. Azt hiszik, hogy a hadsereg csak átmenetileg szállott partra, hogy alkalmas pillanatban elinduljon a Dardanellák fele. Oross készülődés a Bartranskák ellen. Bukarest, április 8. Az Universal-nak jelen­tik Konstanzá­ból, hogy megbízható értesülés szerint Odesszában lázasan szerelik föl azokat a hajókat, a­melyeknek az a rendeltetésük, hogy az orosz expedíc­iós csapatokat Törökországba szállítsák. Hir szerint a hajók már néhány nap múlva el fognak indulni. Naponkint sok csapat érkezik Oroszország különböző részeiből Odesz­­szába. A katonák behajózásának helyét szigorúan titkolják s a tisztek közül is csak a vezérkar tag­jai tudnak róla. Odesszában az orosz flottának a Boszporusban való hadműveleteit úgy ma­gyarázzák, hogy ezeknek inkább felderítés a czéljuk, hogy a Törökországba szállítandó csa­patok biztossága dolgában a szükséges intézke­déseket megtehessék. Az oroszok abban re­ménykednek, hogy a török flotta nem fogja megakadályozhatni a csapatok átszállítását, mert a mai helyzetben a török hadihajóknak sík tengerre való kifutása igen koc­kázatos volna. Orosz jelentés a törökök kaukázusi sikereiről. Stockholm, április 7. Az Aftonbladet szent­pétervári levelezője Írja : Az oroszok a legutóbbi időben a Kauká­zusban érzékeny vereséget szenvedtek. A kozá­kok és az orosz gyalogság ugyanis az Arax fo­lyótól délre heves támadást intézett a tröök csapatok ellen, a­melyet ezek nagy hévvel uta­sítottak vissza. A török csapatok — az orosz jelentések szerint — ugyancsak sikereket értek el Artvin­­nál és Oltytól északra. Az oroszok veszteségüket azzal mentege­tik, hogy a török operáló csapatok között né­me­­tek is voltak. A törökök sem gondolnak békekötésre. Berlin, április 8. D­avid bey, a­ki egy rövid kirándulásról Génfből ismét visszatért Berlinbe, fogadta a Neue Freie Presse tudósítóját, a­ki előtt a legnagyobb határozottsággal kijelentette, hogy genfi útjának a legtávolabbról sem volt olyan czélja, melyből arra lehetne következtetni, hogy Törökország külön békét akar kötni. Törökország nem gondol most a békekötésre, nincs is rá semmi oka. A katonai helyzet Konstantinápolyban és a Dardanellákban a lehető legkidégitőbb. Ha az ellen­séges flotta megújítaná támadását, éppen ugy járna, mint az első alkalommal. Az erődök és a szárazföldi csapatok egyaránt harezrakészek. A Dardanellák erődei bőségesen el vannak látva municzióval s a szárazföldi sereg is, a­mit különben soha senki sem vont kétségbe. Konstanti­nápolyban mindenki meg van róla győződve, hogy a Dardanellák ostroma nem lehet sikeres. A török fővárosban a hangulat nagyon jó , a főváros népe talán sohasem volt olyan nyugodt, mint most. Törökország híven ki fog tartani szövetségesei mel­lett és velük együtt tovább folytatja a háborút. A szövetséges flotta Enosz előtt. Dedeagaes, április 8. A kilencz hajóból álló egyesült flotta ma megjelent Enosz előtt. Mozdu­latait délelőtt látni lehetett az itteni kikötőből. Az angolok Lemnosz és Tenedosz szigeteken. Berlin, április 8. A B. 71. am Mittag jelenti, hogy Anglia Görögországnak Tenedosz és Lem­nosz szigetek megszállása miatt emelt tiltako­zását visszautasította. Az angolok a lemnoszi hivatalnokokat megfosztották állásuktól és a táviróhivatalt megszállották a távirati c­enzúra gyakorlásának fo céljából. A szent háború Afganisztánban, Berlin, április 8. Konstantinápolyból távira­toztak, hogy az arab újságok szerint Afganisztán­ban mind nagyobb mozgalom indult meg a szent háború érdekében. Az indiai mohamedánok egyik főnöke, Badsa Muzefir Eddin vonakodott fogadni azt az angol missziót, a­mely vele tárgyalni akar. Az oroszok kaukázusi zsákmánya, Konstantinápoly, április 8. A Mi111-ügynökség a következőket jelenti: Az oroszok április elsején kiadott jelentésükben azt állítják, hogy a kauká­zusi fronton két ágyút zsákmányoltak. Két haszna­vehetetlen tábori ágyúról van szó, a­melyeket mi vettünk el az oroszoktól és később Artvin felé való előnyomulásunk alkalmával a rossz utak miatt el­pusztítva hátrahagytunk. Jelentés a török harctérről. Konstantinápoly, április 8. A főhadiszállás­ jelentése szerint a különböző hadszíntereken ma semmi említésre méltó esemény nem történt. Kivételes katonai törvények Török­országban. Konstantinápoly, április 9. A hivatalos lap kétt ideiglenes törvényt közöl. Az egyik felhatalmazza­ a hadügyminisztert, hogy az ország partvidékének­ és határainak­ megvédése érdekében, valamint a közrend bitosítása végett, a­mikor szükségesnek találja, minden fegyverképes férfit, beleértve a 19­ és 20 éveseket is, zászló alá hívhat. A másik tör-­­­vény kimondja, hogy a hadügyminisztérium, ha, szükségesnek tartja, elrendelheti az összes menőt.

Next