Az Ujság, 1915. április (13. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-02 / 92. szám

Péntek, 1915. ápr­is 2. AZ TTJSÁG♦ 5 A Times tanácsai. London, április 1. A Times tengerészeti munka­­társa írja : Az a körülmény, hogy 20 csomó sebes­ségű tengeralattjárók jelentek meg a brit vizeken, ismét aktuálissá teszi a kereskedelmi gőzösök vé­delmét czélzó intézkedések kérdését. A gőzösök­nek ágyukkal való felszerelése nehezen vihető keresztül, mert e hajók száma száma igen nagy és a veszélyes zónán kívüli hosszú utazásokon az ágyuk használatlanok maradnának. Az ágyu­kat kiszolgáló legénységben is hiány van. A convoi-rendszer nagy mértékben korlátozná a nagy kereskedelmi flotta mozgási szabadságát, a tengeralattjárók megtámadása, különösen neki­futással, a leghatásosabb védekezés. Minthogy azonban okosabb volna a tengeralattjárókat le­hetőleg teljesen elkerülni, legjobb volna, ha a hajók azt az aránytalanul rövid utat, a­melyen a tengeralattjárók működnek, éjjel tennék meg. Norvég gőzösök német kikötőkben. Beri­n április 1. A B. Z. am M­ttag a kö­vetkező krisztiániai táviratot közli : Mindazok a norvég gőzösök, a­melyeket még tavaly el­koboztak a németek és részint Finnemü­ndébe, részint Kielbe vontattak, legközelebb a zsák­­mánybíróság döntése alá kerülnek. Egy nor­vég hajót már tegnap szabadon bocsátottak Kielből. A német zsákmánybíróságnak ez a határozata Krisztiániában nagy örömet kelt, mert az elkobzott gőzösök a norvég kereske­delmi hajózásra nézve a nagy szállítógőzös­­hiány miatt megbecsülhetetlen értéket kép­viselnek. Világháború, Háború a tengeren és a gyarmatokon. A Defence angol czirkáló puss A. Berlin, április­ 1. A Buenos­ Airesben me­g­­jelenő Laplata czimű lap közli, hogy a Defence angol pánczélos czirkáló nem a Falkland­­szigetek mellett vívott tengeri csatában pusz­tult el, hanem még előbb megfeneklett és azóta sikertelen volt minden fáradozó , nem lehetett szabaddá tenni. A Defence czirkálót menthetetlenül Ive Keltnek tartják. Kina nem halogatja többé a tárgyalásokat. London, márczius 31. A Daily Telegraph jelenti Pekingből: Minden jel arra vall, hogy a tárgyalásokat Kína nem halogathatja többé. Fontos elhatározások vannak küszöbön, mert a tárgyalások elérkeztek a legutolsó stádiumig. Kína valószínűleg egyetlen japán követelést sem fog teljesíteni, kivéve talán a buddhista propa­ganda megengedését. A japán-kínai konfliktus, Berlin, április 1. A Taegliche Rundschau jelentése szerint a N­­york He­ald Pekingből a következőket jelenti: A japán köv­­ a kínai kormánynak terminushoz köt­öt új jegyzéket nyújtott át, a­melyben követeli, hogy a kínai kormány tiltsa meg a japán áruk ellen meg­indított kínai bojkottot. Pekingben ennek következtében nagy japánellenes tüntetések voltak, a­melyeknél több japán konzulátusi hivatalnokot tettleg bántalmaztak. Verekedés kínaiak és japánok közt. Newyork, április 1. Az itteni kínai város­részben nagy verekedés támadt a kínaiak és japánok között. Verekedés közben két japánt agyonlőttek. Az Emden kapitánya az angol fogoly­­táborban. Róma, április 1. A Misurata postahajó, a­mely Máltából Siracusába érkezett, hírül hozta, hogy a máltai fogolytáborban van az Emden parancsnoka, Müller kapitány és Hohenlohe Lajos herczeg is, a­ki az Emden-en teljesített szolgálatot. A Misurata kapitánya beszéli, hogy Malta előtt sok angol hadi­hajót és szállítógőzöst látott, a­melyek tele vannak katonasággal és csak a parancsra várnak, hogy útrakeljenek. A kanadai flotta, London, április 1. A Times jelenti Torontóból. Burnham képviselő a parlamentben kijelentette, hogy itt az ideje annak, hogy a kormány hatá­rozzon, váljon önálló flottát építsen-e Kanada, vagy járuljon hozzá a birodalmi flotta fejlesztésé­hez. Szerinte minél hamarabb fel kellene vetni a kanadai flotta építésének tervét. Házén tengerészeti miniszter bejelentette, hogy haditengerészeti erők­ora a háború kezdete óta Kázmér király szobra alatt egy öreg asszony állott, egy töpörödött vén nénike, a vékony karján egy jókora ruhakosárral. Mellette két gyerek,­­ a múlt és jövő, a nagyanya és unokái. A ruhakosár szinültig tele volt, czigarettekkel és még másik kettő, még másik négy dohány­nyal, szivarral. És minden katona, a­ki elhaladt az anyóka mellett, kapott czigarettet, szivart, dohányt. Úgy járt a két keze, mintha szénnel sűtenék és a­ két fiú is fáradhatatlan volt a segédkezésben. A gyalogság után a huszárokat, ulánusokat tömte füstölni valóval, a­mi nehe­zebben ment, mert alacsony volt nagyon az anyóka és magasak és ficzánkolók a Boroevics lovai. Mégis sikerült, ha nehezen is. A varázs­latos kosarak csak úgy ontották a szivnivalót : mentős serényebben markolt ki belőle, annyival több termet­t ott megint. Egy egész hadsereget látott el egymaga, száz nem tudom hány ezer embernek okozott örömet egyetlen elvirult öreg asszony egy olcsó kis kendővel a fején ! Most hirtelen vezényszó hallatszott, Bo­roevics hadserege megállóit. — Absitzen! — kommandirozták a lo­vasságnak — egy pillanat alatt a földön ter­mett a sok ulánus és temérdek huszár, meg­eresztették a lovak hevederjét, ezek rázkódtak egy jólesőt és ezentúl a katonák háborítatlanul pöfékeltek az anyóka ajándékából, a­ki ki­pirult a gyönyörűségtől és élvezte jószívűségé­nek rendkívüli szenzáczióját. Ekkor egészen elölről a járda aszfaltján, mert hiszen a kocsiutat a katonaság elállta, tel­jes galoppban egy lovaskatona bukkant fel és keresztülszáguldva a pihenő huszárok egyik négyes során, már ott is termett a téren. Vág­tató lovát a kantárnak egyetlen könnyed rán­­dításával megállította. Mintha a földhöz nőt volna hirtelen mind a négy lába, úgy állott meg a tajtékzó paripa az anyóka előtt, a­ki ijed­ten hátrált néhány lépést. A lovas pedig, egészen fiatalember, ulánus kadét, m­íg arany végű ostorával idegesen ver­­deste a csizmája szárát, egy kissé félénken is talán, megszólalt: — Mütterb­en, — mondotta németül — hát mi tisztek nem kapunk egy szivart, cziga­rettet ? — Mein Gott, — felelte az anyóka zavar­tan — arra a boldogságra nem is mertem szá­mítani, hogy­ az urak elfogadják . .. — Dehogy­nem, dehogy­­nem — ismétel­gette a zászlós és már nyúlt is volna egy cziga­­rett után. Az öreg asszony egy egész kosárral nyúj­tott feléje. — Tessék szétosztani, fiatal úr, — hebegte — tessék, kérem, szétosztani, nekem még van sok, boldoggá tesz, tessék szétosztani . . . Talán hazagondolt a pillanatban a kis ka­dét, — a nővérére, az édesanyjára, a­kik vala­hol messze róla álmodoznak és érte imádkoznak. És a köny kicsordult a szeméből. Azután el­kapta a kosarat és egy lódizással átvetette a balkezébe. — Hé, ulaner! — kiáltotta, mire négy ulá­nus is rögtön jelentkezett. — Emeljétek fel ide hozzám ezt az asszonyt. .. És megcsókolta mind a két kipirult arczát az asszonynak, tisztelgett és gyorsan, mint jött, ismét el­vágtatott. Fenséges pillanat volt, meghatva néztük mindannyian és perczekig egy szót sem szólt senki sem. — Az ur a pokolban is ur, — mondotta tájszólással végül bánatosan egy ulánus — de ez a kis kadét mégis a legkülönb közöttünk.­ ­ Egyenruhák ,­ meleg ruhák és könnyebbek is. Stájerpisztoly 45.- K, Gyulay táska II.- K, Kard­­bojt 8.— K, Kardkorfi 8.— K, Meleg keztyó 4.— K, Gyapjú gamásni 7.— K, Tábori takaró la.— K, Háti­zsák 8.- K, Evocacsxe fedrivel 1­50 K, Iwókulacs *•— 44 és feljebb is minden czikk, melyre a hadseregnek a táborban szüksége van nagy választékban, jutányos árban be­szerezhető Tiller Mór és Társa * Budapest, V. ker., Váczi­ utcza 3­. sz. Ezredeknek, kereskedőknek natívban­­vételnél árengedmény. 750.322 font sterlinget adtak ki. Az április 1-ével kezdődő új évnegyedben a kiadások összege körül­­belül 600.000 font lesz. Price honvédelmi miniszter a jövő évi összes katonai kiadásokat 19.095.000 font sterlingre becsüli, 100.000 főnyi katonaságot véve alapult A kormány a háború tartama alatt állandóan 50.000 kanadai katonát fog a harcrtéren tartani, szükség esetén ezt a kontingenst kiegészítik 70.000-re, vagy még többre. Ez esetben természe­tesen a katonai kiadások is sokkal magasabbak lesznek. A Dardanellák ostroma. Az orosz hajóraj fekete-tengerparti városokat bombázott. Konstantinápoly, április 1. A főhadiszál­lás a következő kommünikét teszi közzé. Tegnap az orosz hajóraj bombázta a Fekete­­tenger partján fekvő Zunguldak, Eregli és Koslu városokat. Miután több mint kétezer lövést tett, északi irányban elhajózott, a nél­kül hogy jelentékenyebb kárt okozott volna. Csupán néhány ház megsérült és egy pár gálya elsülyedt. A hajókról felszállott hidro­­plánokat tüzelésünk elűzte. A Dardanellák előtt és a többi hadszín­téren nem állott be változás. Négy új dreadnought a Dardanellák ellen. Milano, április 1. A Secolo közli : Négy új dreadnought érkezett a Dardanella-flotta megerősítésére, nevezetesen a franczia Bre­tagne és Provence, továbbá az angol London és Lyon. Orosz szemfényvesztés. Milano, április 1. Pétervárról táviratoz­tak a Secoló­nak, hogy ott mérhetetlen nagy a lelkesedés az orosz flottának a Boszporus körül elért sikerén.(!) A­ Novoje Vremja így ír : A bombázás azt bizonyítja, hogy a Fekete­tengeren az orosz flotta az úr. A tengerszoro­sok kérdése kizárólag orosz kérdés és mi nagy örömmel üdvözöljük azt a diadalt, hogy az orosz hadihajók ágyúi megdördültek a Czari­­grad felé vezető úton. A Birsevi­je Vjedomoszk­ már azt hirdeti, hogy Konstantinápoly az oroszoké, írván a következőket: — Az orosz flotta Czarigrad elé érkezett és ott is fog maradni. Ez Oroszországnak szent fogadalma. A duma elnöke a pétervári lapok tudó­sítói előtt igy nyilatkozott : — Konstantinápoly és a Dardanellák a mieink lesznek, soha senki ezt a hódításunkat nem fogja vitássá tehetni. Krupenski dumaképviselőnek ezt a nyi­latkozatát közlik a pétervári lapok : — A balkán államoknak semmiféle egoiz­musa nem lesz képes Oroszországot programm­­jának megvalósításában hátráltatni. a hoin államok és a háború. Malinov Bulgária semlegességéről. Bukarest, április 1. Az itteni lapok a kö­vetkező szófiai táviratot közlik : Malinov ellen­zéki pártvezér legutóbbi audiencziáján kifej­tette álláspontját a helyzetről. Malinov szerint Bulgáriának semlegesnek kell maradnia, de közben tárgyalni kell valamennyi hatalommal, s a szomszédos államokkal is, hogy területi engedé­nyeket kapjon. Bulgária — fejtegette tovább Malinov — csak akkor fogjon fegyvert, ha ezek a tárgyalások eredménytelenül végződ­nének, de ebben az esteben előre kell biztosítani némely nagyhatalom támogatását.

Next