Az Ujság, 1915. május (13. évfolyam, 120-150. szám)

1915-05-13 / 132. szám

t reggé lehet bevenni. Akkor el kell ismernünk, hogy erőnket meghaladó feladatot tűztünk ki, melyet má­soknak kell átengednünk, és csak akkor szabad újabb operác­iókra gondolnunk, ha az oroszok is egyidejűleg a Fekete-tenger felött támadhatnak. A fel­adat, bárhogyan nézzük, óriási nehézségeket rejt magában. Az, hogy a német tisztek által vezetett törököket meglepjük, merő lehetetlenség. A török védkötelezettség tartamának megváltoztatása. Konstantinápoly, május 12. A hivatalos lap nrovelláris törvényt tesz közzé, a­mely a parlament jóváhagyásának fentartásával a védkötelezettség tartamáról szóló múlt évi törvényi rendelkezést úgy módosítja, hogy a védkötelezettség, a­mely a gyalogságnál és a Irénnél 25, a szárazföldi had­sereg többi fegyvernemeinél 20, a haditengerészet­nél 17 évre terjedt, ezentúl az összes fegyver­nemeknél, a szárazföldi hadseregnél és a hadi­tengerészetnél egyaránt, a 18-ik év betöltésével kezdődik és a betöltött 45-ik évig terjed. A 18 és 19 éveseket, úgyszintén a be nem vonult 20 évese­ket csak háború esetén lehet külön császári rende­lettel behívni. A szolgálati idő a betöltött 20-ik évvel kezdődik és 20 évig tart (2 év tényleges szolgálat) a gyalogságnál és a trónnél, 18 évig (3 év tényleges szolgálat) a szárazföldi hadsereg többi fegyvernemeinél, továbbá a csendőrségnél és a zenészeknél és 10 évig (5 év aktív szolgálat) a tengerészeinél. A népfölkelői kötelezettség az összes fegyvernemeknél a betöltött 45-ik évig terjed és a népfölkelésbe beosztott tengerészeti legénység gyalogos népfölkelőnek tekintetik. Az entente merényletterve: Konstantinápoly, május 12. A Tanin folytatja leleplezéseit a felforgató czélű összeesküvésről. A lap ma közli Midhad effendi levelezéseit a titkos egyesülés párisi központjával és részleteket közöl az athéni akczióról és az abban résztvett szemé­­lyekről. Háború­s tengerin és a­­ gyarmatokén. Az Emden karavánja, Tabuk, május 12. A Berliner Tageblatt szíriai tudósítója az Emden karavánjával való találkozá­sáról folytatólag a következőket jelenti: — Az Emden emberei alig várják, hogy vissza­térhessenek Németországba. Muckének is az a leg­forróbb óhaja, hogy új parancsnokságot kapjon az Északi-ten­geren. A robogó vonaton most éppen alusznak az Emden emberei, kilenc­ hónapi bolyon­gás után tengeren, pusztaságokon, ez az első nyu­godalmas, édes álmuk. Elnézem őket, milyen fiatalok. A parancsnok harminc­három esztendős. A többiek harminc­ évnél fiatalabbak. A tisztek közül csak Gyssling volt az Emdenen. Weltmann l’adangban csatlakozott a csapathoz, Lang dr.-t és Gerdis hadnagyot a Choisingtől vették át. A Norddeutsche L’oyd­e hajója a legénységet deczem­­ber h­­-án vette át a tengeren, a szumátrai parto­kon. Aznap este sülyesztették el az Ayes­hát. Január 9-én Hodeida előtt a hajó feldézetéről is távoztak abban a reményben, hogy Arábián át szárazföldön juthatnak el czéljukhoz. Két havi késedelem után ismét egy kis vitorlásra szálltak és újabb kalandok között sokáig bolyongtak a Vörös­tengeren. Mindnyájan egészségesek és jókedvűek, csak azon csodálkoznak, hogy az újságok hő­ök­­ként ünnepelik őket. AZ ÚJSÁG Csütörtök, 1915. május 13. A balkáni államok és a Háború. Bolgár államférfiak Bulgária maga­tartásáról. Bécs, május 12. A Neue Freie Presse tudósítója megkérdezte a legkiválóbb bolgár államférfiak véleményét Bulgária magatartásáról. Radoszlavov miniszterelnök így nyilatkozott : A bolgár kormány p politikája röviden abban fog­lalható össze, hogy Bulgária a legszigorúbb semle­gességet tanúsít­ja és semlegességét meg fogja tartani. Nem szabad más politikát folytatnunk, csak bolgár politikát. Természetesen nem jósolhatom meg, várjon a háború végéig megóvhatjuk-e semle­gességünket, az az egy azonban bizonyos, hogy ha letérünk arról az útról, a­melyen most járunk, csak azért fogjuk tenni, hogy Bulgária érdekeit szolgáljuk. Ez a politika azt parancsolja, hogy minden szomszéd állammal jó viszonyban éljünk, a­mennyire csak lehetséges, tehát Szerbiával is, miután az utolsó összekocc­anás kielégítő módon simult, élt ígéretekben természetesen nincs hiány, mi azonban reálpolitikusok vagyunk. Ígéretekért nem keveredhetünk kalandokba, a­melyeknek vége legalább is kétséges. A szófiai városi tanács fel­oszlatása bizonyság arra, hogy a közönség teljesen nyugodt. Azért oszlattam fel a városi tanácsot, mert rokonszenvét a megengedett mértéken túl manifesztálta. A feloszlatás után a főváros lakos­sága a legnagyobb higgadtságot tanúsította, a­mi a legjobb bizonyítéka a bolgár nép hangulatának. Toncsev pénzügyminiszter szerint Bulgária mostani magatartásának indító okai a bukaresti békekonferenczia idejéig nyúlnak vissza. Akkor a hatalmak közül egyedül az osztrák-magyar monarchia lépett fel nyíltan Bulgária védelmére, a­mennyiben a bukaresti békeszerződés revízió­jának jogát fentartotta magának. A monarchiának e nyilatkozata után Oroszország is kénytelen volt has­onló magatartást tanúsítani. Ausztria-Magyar­­országnak ez a viselkedése vigasztalás volt nekünk és ebből merítettünk erőt a háború lezajlása után elkövetkező időkre. Hálára vagyunk kötelezve Ausztria-Magyarország irányában, tehát szövet­ségesei iránt is és ilyen körülmények között akkor vagyunk a leghasznosabbak, ha szigorúan meg­őrizzük semlegsségünket. Ezt annál inkább meg­óvhatjuk, mert nemzeti érdekeinket nem fenyegeti veszedelem. Bulgária reméli, hogy Ausztria-Ma­­gyarország és Németország ezt a mi magatartá­sunkat értékelni fogja és a háború után területileg fog bennünket jutalmazni. Moncsilov dr., a képviselőház alelnöke a következőket mondotta: Pártom, a sztambulo­­vista párt számára nem lehet más politika, mint a barátság az osztrák-magyar monarchia, tehát szövetségese, a német birodalom iránt is. A­mi engen­ személy szerint illet, nem kételkedem benne, hogy ebből a gigászi háborúból Ausztria-Magyar­­ország és a német, birodalom diadalmassá­g, fog ki­kerülni. Meggyőződésemet csak egyetlen jó forrás­ból merítem: az osztrák-magyar és német vezér­karok hivatalos jelentéseiből. Politikai becsületünk és tradíc­ióink kötelességünkké teszi, hogy az európai központi hatalmak pártjára álljunk. A nagy Sztambulov sem csinált más politikát , vajha Bulgária híve maradna az ő politikájának. Mi kivele akarunk maradni Au­sztria-Magyar­­országhoz, a­mely még senkit sem hagyott cserben. A mi semlegességünk a jelenlegi viszonyok között a leghasznosabb az osztrák-magyar monarchiára és Németországra nézve, mert semlegességünk által lehetővé tettük Törökországnak, hogy bele­avatkozzék a háborúba. Genadky dr. meggyőződéséből híve a semle­gességnek és nem hiszi, hogy akár Ausztria-Ma­­gyarország, akár a német birodalom a jelenlegi viszonyok között egyebet kívánna Bulgáriától. Leleplezett összeesküvés a görög király ellen. Konstantinápoly, május 12. Athénből távira­toztak, hogy az ottani rendőrség összeesküvést fedezett fel, a­melynek szálai a hadügyminiszté­riumba vezetnek és a­mely Konstantin király ellen irányult. Csak annyit lehet tudni, hogy ennek az összeesküvésnek is, mint a konstantinápolyinak, állítólag Venizelosz az éltető eleme. Osztrák-magyar repülőgép Románia fölött. Turn-Szeverin, május 12. Vasárnap délben egy Taube-típusú osztrák-magyar repülőgép jelent meg a város felett. A repülőgépről egy virágcsokorra kötött c­édulát dobtak le, a­melyre a következők voltak írva : »Az oszt­rák-magyar aviatikusok ba­rátságos üdvözletüket küldik a város polgármeste­rének és lakóinak­. A repülőgép ezután Kladva és Tekla irányában visszatért Orsovára. Tartalékos tisztek behívása Bulgáriában. Szófia, május 12. A bolgár távirati iroda jelenti: A hadügyminiszter rendeletben május 14-én kezdődő egy havi gyakorsági időre hívott lee nagyobb számú tartalékos tisztet, három heti továbbképzési időre pedig minden hadosztály­hoz tartozó, összesen három gyalogos tartalék­­osztályt. 1 háram etvéti hírei. Zavargások Lisszabonban. Paris, május 12. A Matin jelenti Lisz­­szabonból . Több, a monarchiista klub meg­nyitására érkezett szónok fogadásánál izgal­mas tüntetések voltak, a­melyeknél kődobá­­sokkal megsebesítették azokat. A megnyitási ünnepély után megújultak a tüntetések. Rend­őrség és katonaság állította helyre a rendet. London, május 12. Lisszabonból jelentik a Morningpost-nak . Ma délelőtt bombarobba­nás történt, a­mely azonban nem okozott kárt. A kormány a visszatérő royalistáknak tün­tetések elől való megvédésére intézkedéseket tett. A közönség és a háború. Munkában a jótékonyság. A fővárosban. Andrássy Gyula gróf a m­űcsarnoki had­ikórházban. A háború kitörése előtt tartott utolsó parlamenti ülésen Andrássy Gyula gróf látta az elkövetkezendőket, mint az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat elnöke még július 29-én felajánlotta a társulat hajlékát, a városligeti Műcsarnokot hadi, illetve hadikórházi czélokra, Andrássy Gyula gróf így legelsőnek bocsátott a hadvezetőség rendel­kezésére. közczélú épületet és nemes példája napok alatt, szerte az országban száz meg száz követőre talált. Andrássy gróf a műcsarnoki hadikórházat, a melyet eredetileg ő ala­­­pített, államférfiai elfoglaltsága mellett csak tegnap láto­gathatta meg először, az épületben tartott ülés után. Andrássy grófot, a­ki Forster Gyula báró titkos tanácsos és Lesskó János, a Műcsarnok titkárának társaságában kereste fel a kórházat, Glaser Marcel dr. igazgatófőorvos és Thaly Loránd dr. főorvos fogadták és üdvözölték. Klasszikus ifjúsági előadások a megvakult katonák javára. A budapesti ág. hitv. ev. főgimnázium ifjúsága ma este kitűnően sikerült szinielőadást rendezett az intézet dísztermében. Sophokles tragédiáját, az Oedipus királyt adták elő stílszerű színpadon. Az előadást Kirchner Béla lendületes prológusa nyitotta meg. Szép sikert aratott, a czímszerepben Braun László; a jó csszjátékból kiváltak még Andersen Felicia (Jokaste), Jákó Frigyes­ (Tiresias), Kovács Sándor (Kreon), Glück Pál (követ) és Tóth László (pásztor). A sikerben elsőrendű érdeme volt Beregi Oszkárnak, a­ Nemzeti Színház művészének: ő ren­dezte az előadást. Gondos munkát végeztek a rendezők, élükön Loisch János dr. tanárelnökkel és Goldschläger Lóránt. Az előadást a nagy sikerre való tekintettel szom­baton este 8 órakor megismétlik. Mimikét előadás tiszta jövedelme a háborúban megvakult katonáké. Sebesültek síórakastatása. Sikerült­ hangversenyt rendezett két sebesült katona, Szabó Gyula és Steinberger Ede a Verebélyi Tibor és Ónody Adolf egyetemi tanárok vezetése alatt álló hadikórházban. A pompásan összeállí­tott műsor keretében Varsányi Irén, Komlóssy Emma, Szemere Árpád, Kurucz János, Haraszti Miczi, Szemere Magda, Fehér Gizikó, Apor Manczi, Hadrik Anna, Gerő Zsigmond, Bársony Dóra, Hinder Tibor dr., Vendéghegyi Géza dr., továbbá Ráca Laczi és zenekara gyönyörköd­tették a sebesülteket, a­kik meleg tapsokkal adóztak az összes közreműködőknek. A hangverseny rendezői ez után is köszönetet mondanak a közreműködő művészeknek és Verebélyi tanárnak a terem átengedéséért. Tü­ndérfál után az Urániában. Fényei­n sikerült jótékonyczélű előadást rendezett a papnövelde-utczai fiúiskola tanítótestülete a hadban elesett hőseink özvegyei és árvái, valamint a kerületi szegény gyermekeket szolgáló Wehner, Gyula József alap javára. A kitűnően és sok ízlés­sel összeállított műsor keretében felléptek: K. Hegyesi Mari, Gyöngyi Jolán, Frankl Rózsika és Kalina Erzsi, a­kik művészetükkel fényes sikert arattak. Az iskola egyik mintacsapata Bély Mihály által tervezett és Müller Imre ez. igazgató által vezetett tornajátékot mutatott be. Óriási sikere volt a Nemes Mihály festőművész által terve­zett nyolcz szebbnél-szebb történeti élőképnek, a­melyek­nek magyarázó költeményeit Andrássy Dezsőné írta és­ Gyöngyi Jolán szavalta. Az iskola énekkara a Himnuszt, Szózatot, Wacht am Rheint és több dalt is énekelt Schader Vilma énektanitónő vezetése alatt, a­ki művésziesen taní­totta be az énekszámokat. Teljesen telt ház volt s a jöve­delem az 1100 koronát is meghaladja. A Misfar faidet, a magyar lenit sasit védeni és biztosí­­tani, aki a badhstülegünre legyez!

Next