Az Ujság, 1915. május (13. évfolyam, 120-150. szám)
1915-05-15 / 134. szám
Szombat, 1915. május 15. AZ ÚJSÁG A csőcselék uralma Angliában. A Lusitania katasztrófája. Rablások, fosztogatások. London, május 14. A németek ellen kedden Londonban fokozott mértékben folytak az erőszakosságok. Ezeknek színhelyei főleg London keleti és északi városrészei voltak. Sok százezer ember vett részt a pusztításban, vagy nézte azt rokonszenvel. A Commecal Road néhány mellékútczájában alig kíméltek meg egyetlen üzletet is. A kárt húszezer fontra becsülik. A csőcselék nemcsak az ajtókat és ablakokat verte be, hanem elpusztította a házak belsejét is, falakat, mennyezeteket rombolt le, lépcsőket döntött romba és teljesen kifosztotta az üzleteket még a rendőrség megjelenése előtt. Minden ingó dolgot, zongorát, nehéz bútordarabokat is, képeket, ágyakat, még ruhadarabokat is elraboltak és nagy és kézikocsikban, bölcsőkben elvittek. Az üzletek és lakások ajtait nagy kövekkel bezúzták. Gyakran egy-egy házat tíz percz alatt kiraboltak. Különbséget német állampolgár és naturalizált német között nem tettek. Számos angol üzletet is kifosztottak. A rendőrség eleinte tehetetlen volt a sok száz fosztogató megfékezésében. Ezrével vonultak férfiak, nők és gyermekek egyik üzlettől a másikig. Csak a lovascsendőrség megjelenése után sikerült a tömeget szétszórni. Éjszaka a támadásokat London keleti negyedeiben megismételték. Egy üzletet ott fel is gyújtottak. Az északi kerületek fosztogatói között az Army Service Corps-hoz tartozó tekintélyes számú katona tartozott. Liverpoolban az épületekben tett kárt 40.000 fontra teszik. Délután 150 németet internálás végett letartóztattak. Newcastleban szintén letartóztatások voltak. A londoni rendőrbíróságok a legtöbb fosztogatótpénzbüntetésre ítélték és kötelezték, hogy a jövőben szigorúbban alkalmazkodjon a törvényhez. Egy esetben kényszermunkával egybekötött rövid fogházbüntetést szabtak ki. London déli és délnyugati részében is lázongások voltak a németek ellen. Nagymértékben nők és gyermekek vettek részt a pusztításokban. A Daily News az egytelen lap, amely elítélni meri a németek ellen rendezett pogromot, melyért a sajtó egy részének uszításait teszi felelőssé. Közveszélyes bűnök ezek, melyeket a kormánynak semmiképp sem szabad tűrnie. A lap az összes németek internálását lehetetlennek mondja. Rotterdam, május 14. A Lusitania elsülyesztése miatt támadt németellenes mozgalom tovább folyik. Londonban tegnap megint megtámadták a német üzleteket. A Liverpoolban okozott károkat hivatalosan 800.000 márkára becsülik. A Reuterügynökség azt jelenti, hogy a rendőrség és a csapatok megvédték a német birtokokat. Ezzel szemben a Nieuwe Rotterdamsche Courier levelezője azt táviratozza, hogy a csapatokat csak este vezényelték ki. Délelőtt London keleti és északi részének sok helyén követtek el súlyos kihágásokat a német kereskedők ellen. Borbélyüzleteket, hentesüzleteket és pékeket kifosztottak. A tömeg oly nagy volt, hogy a rendőrség egészen tehetetlennek bizonyult és a legtöbb esetben csak a fenyegetett személyeket menthette meg, az üzleteket azonban nem bírta megóvni a kifosztástól és összerombolástól. Tegnap este a város keleti részén kezdődtek zavargások. Több mint háromszáz asszony és férfi vonult végig az utczákon és kiáltozta: »Le a németekkel !« Egy bútorüzletet kifosztottak. A rendőrség húsz tettest letartóztatott. London déli részében is volt tüntetés, melyen mintegy ezer ember vett részt. Német üzleteket szétromboltak. Végre is a német tulajdon megmentésére csapatokat kellett kivezényelni. A tőzsdelátogatók gyűlésén követelték, hogy Londonból kergessék ki mind a németeket. London, május 14. A heves eső ellenére tegnap délután a Towerhillben több ezer citybeli polgár gyűlt össze annak a javaslatnak a támogatására, hogy valamennyi ellenséges alattvalót internáljanak. A szónokok kijelentették, hogy, mivel a németek nem viselnek háborút tisztességes módon, maguk veszik kezükbe az ügyet, amíg a kormány közbe nem lép. A gyűlés határozati javaslatot fogadott el, amelyben protestálnak az ellen, hogy Angliában szabadságot élveznek a németek hozzátartozói, míg a németek ellenségeiket megcsonkítják, megmérgezik és gyermekeket s asszonyokat gyakornak. Johannesburg, május 14. Tegnap délután a tömeg megismételte a németek ellen való tüntetéseket. A német ékszerészek üzleteit kifosztották, szétrombolták. Csak a késő délutáni órákban csendesedett el a zavargás. Az igazságügyminiszter felhívást intézett a polgárokhoz, amelyben kijelenti, hogy bár teljesen érti a zavargások kitörésének okát, mégis arra kéri a lakosságot, hogy tanúsítson józan önuralmat és támogassa a kormányt a rend helyreállításában. Internálják az összes ellenséges állambeli idegeneket. London, május 14. A Daily News parlamenti levelezője közli, hogy a kormány elhatározta az ellenséges állambeli összes férfiak internálását. Nők és gyermekek, valamint a naturalizáltak nem internáltatnak. London, május 14. (Alsóház.) Asquith miniszterelnök közli, hogy a külföldiek közül még 40.000 ember, köztük az ellenséges államok 24.000 férfialattvalója, szabadon mozog Angliában. A kormány azt javasolja, hogy minden felnőtt embert az ország biztonsága érdekében internáljanak, ha pedig a katonai koron túl van, hazájába visszaszállítsák. Asszonyokat és gyermekeket, ha a körülméynek engedik, hazaküldik. Azokban az esetekben, amelyekben az igazság és a Humanitás megkívánja, megengedhető volna, hogy az országban maradjanak. Külön bizottságot alkotnak, amely e kérdéseket eldönti. Arra nem is gondolnak, hogy a naturalizáltakat, mintegy 8000 embert, is internálják. Kivételes eseteket külön elbánásban fognak részesíteni és módot találnak arra, hogy ha szükséges lesz és veszély forog fenn, ezeket is internálhassák. Bonar Law helyesli a kormány javaslatát és azt mondja, hogy természetes, hogy az ország izgatott és könnyen megeshetik, hogy az ellenőrzés lehetősége elvész. Senki sem kíván az ellenséggel jogtalanul elbánni, de az ország érzi, hogy e kérdésben tenni kell valamit. Az amerikai jegyzék, Rotterdam, május 14. A Reuter-ügynökség a következő, nyilvánvalóan tendencziózus sürgönyt közli Washingtonból: Szerdán este sürgönyözték meg Németországba a Lusitania miatti amerikai jegyzéket. A jegyzék energikus hangú és felelősségre vonja Németországot az amerikai polgárok szerencsétlensége és az amerikai jogok megsértése miatt. Követeli, hogy hasonló dolog többé elő ne forduljon és kijelenti, hogy az Egyesült Államok minden, eshetőségre készen áll, ha Németország a jegyzéket nem veszi tekintetbe. Wilson beszéde, Berlin, május 14. A Lokalanzeiger hágai jelentése szerint Wilson elnök philadelphiai beszédében, melyről később kijelentették, hogy nem vonatkozik a Lusitania-afférra, azt mondotta, hogy Amerikának a béke mintaképének kell lennie, nemcsak azért, mert az ország nem akar háborúskodni, hanem azért is, mert a béke egészséges és fölemelő hatással van a világra, míg a háború mindent lerombol. Wilson így folytatta: Egy férfi büszke lehet arra, hogy harczol, egy nemzetnek azonban annyira kell éreznie a jogát, hogy ne legyen szüksége erőszakra, hogy másokat a jogáról meggyőzzön. Wilson ezután figyelmeztette az újságírókat, hogy szavaiból ne következtessenek a politikájára. Az ő beszéde voltaképpen csak az általános polgári kötelességekről szól. Turner kapitány vallomása, London, május 14. Turner, a Lusitania kapitánya, Churchillnek az alsóházban tartott beszédével szemben kijelentette hogy a Marconi-táviratot, amely szerint északra kellett volna tartania, nem kapta meg. Mentőövek minden utas kabinjában voltak. A tengeralattjáró valószínűleg egy angol őrhajót is megtorpedózott. Az amerikai német nagykövet figyelmeztetése: Washington, május 14. (Reuters) A német nagykövetség levélben és táviratilag felszólította az összes nagyvárosok sajtóját, hogy a nagykövetségnek eddig közölt figyelmeztető közleményét ne hozzák többé. Hogy váljon a nagykövetség ezt miért teszi, az az értesítésben nincsen megjelölve. Azt mondják általában, hogy a német nagykövetség elegendőnek tartja az eddigi óvást. Megtalálták Vanderbilt holttestét. Genf, május 14. A Matin londoni jelentése szerint Vanderbilt Alfréd holttestét megtalálták és Queenstownba szállították. A semlegesek tanácskozása: Frankfurt, május 14. Newyorkból jelent a Frankfurter Zeitung . Amerikai politikai és hajóskörökben az a terv merült fel, hogy leghelyesebb volna a semleges államokat konferencziára hívni a tengeri kereskedelem biztosiságának védelmére. — Hazaárulók, kúriai bíráskodás. — A képviselőház ülése. — Jóformán üres padok beszédesen jelezték az érdeklődésnek szinte teljes hiányát. A Ház napirendjén levő javaslatok kétségtelenül súlyos jelentőségűek, de ezekben az izgatottságtól túlfűtött napokban nincs az a fontosságával tekintélyes törvény, amelynek tárgyalása huzamos ideig érdeklődést tudna kikényszeríteni magának. Legelébb harmadik olvasásban végeztek a szállítási visszaélésekről szóló törvényjavaslattal, aztán pedig folytatták a hazaárulók vagyoni felelősségéről intézkedő javaslat tárgyalását. Az ellenzék szónokai — Ábrahám Dezső, Sághy Gyula, Vázsonyi Vilmos — főképpen a hazaárulók vagyonának az állam részére való lefoglalása ellen támasztottak aggodalmakat a humanizmusba, a hazaárulók ártatlan hozzátartozói iránti méltányosságba, a magyar jog szellemébe ütközőnek mondották. Ezeket az aggodalmakat Jakabffy Elemér előadó, utána meg Balogh Jenő igazságügyminiszter igyekezett megerőtleníteni. Az igazságügyminiszter azonfelül kilátásba helyezte, hogy a kormány a háború után külön törvényben gondoskodik majd róla, hogy a hazaárulók ártatlan családtagjait ne érje vagyoni hátrány. A Ház azután a törvényjavaslatot általánosságban, majd az előadónak, Ábrahám Dezsőnek és Sághy Gyulának módosításával részleteiben is elfogadta. Ezután rátértek a kúriai bíráskodás módosításáról szóló törvényjavaslatra, amelynek átmeneti célját, tartalmát és az új választási törvénynyel összefüggő újítását Darvas Fülöp ismertette a referátumait mindig jellemző világossággal és plaszticzitással. A figyelemmel meghallgatott előadói beszéd után az ellenzék részéről Bizony Ákos és Batthyány Tivadar gróf mondotta el kifogásait. A vitát holnap folytatják. •