Az Ujság, 1915. május (13. évfolyam, 120-150. szám)
1915-05-04 / 123. szám
n drertenek és 1878-tól bezárólag 1890-ig, avagy pedig 1892, 1893, 1894-ben születtek, tehát azok is, akik a népfölkelői szolgálatra való előző szemlénél fegyveres népfölkelői szolgálatra alkalmasnak találtattak, a bevonulásnál, vagy azóta azonban mint alkalmatlanok szabadságoltattak. A megjelenés ellenőrzésének megkönnyebbítése végett ez alkalomra a szemlére kötelezettek a községnél kivétel nélkül jelentkezni tartoznak. Ajánlatos a jelentkezésnél az előbbi szemlénél kapott igazolványt elhozni. Az új szemle május 25-től június 15-ig lesz és pedig rendszerint azon a helyen, a hol a jelentkezésre kötelezett 1915. május 1-én tartózkodott, a mely napról a behivási hirdetmény keltezve van. Későbbi lakásváltozás ezen az illetőségen nem változtat. Indemnitás. — A képviselőhöz ülése. — Költségvetési háborúban ezer és egy oknál fogva nem tárgyaltathat a kormány, beéri tehát azittal az állami pénzügyek intézésére feljogosító hathónapi indenttitással. Ezzel a javaslattal foglalkozott ma a képviselőház. Az előadói székből Hegedűs Lóránt ajánlotta elfogadásra az indemnitást, fölhíván a Ház figyelmét arra hogy a javaslat, a kérdés végleges szerves rendezéséig, ideiglenesen gondoskodik a rokkantaknak, valamint az elesettek családjainak támogatásáról is. Az előadó hideg tárgyilagossága után szenvedélyes hangokat hallatott Károlyi Mihály gróf, aki a függetlenségi és negyvennyolczas pártnak a kormánynyal szemben való bizalmatlanságával okolta meg a bizalmi kérdéssel kapcsolatos indentitás megtagadását. Kifejezést adott annak, hogy a függetlenségi párt váltig ragaszkodik — mégpedig a háború tapasztalatai után jobban, mint valaha — az önálló magyar hadsereghez, a választójog kiterjesztéséhez, az önálló vámterülethez. Követelte a hazafiságnak új, reális tartalommal, gazdasági érdekkel való megtöltését, sürgette a közélet purifikálását, ezzel kapcsolatban pedig a háború során történt árulásokért közvetve a kormányt, illetve a meggyőződéseket vásárló korrupczió rendszerét tette felelőssé. Végül kifejtette, hogy a kormány iránti bizalmatlanságának egyik oka a gazdasági téren elkövetett sok mulasztás valamint az előrelátásnak és körültekintésnek a külügyi politika terén tapasztalható hiánya is. Beszédének befejezése, amelyben a kormánynak a háború érdekében való távozását követelte, beleveszett az ellenzék zajos tapsába és a munkapárt gúnyos nevetésébe. Miután Esterházy Móricz gróf az alkotmánypárt nevében talpraesett megokolás kapcsán határozati javaslatot nyújtott be a rokkantaknak, hozzátartozóiknak, valamint elesett katonák özvegyeinek és árváinak fokozott támogatásáról. Tisza István gróf miniszterelnök állott fel szólásra. Megkapó szavakkal hivatkozott az ellenzéknek a háború egész során tapasztalt nagy hazafiasságára, mely bizonyára most is visszatartja majd a képviselőket a nemzet érdekeibe beleütköző felszólalásoktól. Károlyi gróf beszédére reflektálva, kijelenti, hogy a kormány, illetve a miniszterelnök a külügyi politika dolgában vállalja azt a felelősséget, amely a törvény szerint megilleti, de megállapítja, hogy a külügyminiszteri személyváltozás egyáltalában nem járt külpolitikai irányváltozással. A Károlyi említette állítólag sok hazaárulásra megjegyzi, hogy tömeges árulás sehol se történt, csak szórványos és jelentőségre túl nem becsülendő esetekről lehet szó. A választójog kérdésének fejtegetését most nem tartja időszerűnek, de arra hajlandó, hogy annak idején a harcrtéren személyes érdemeket szerzett katonákat részesítse választójogban. Végül a miniszterelnök magáévá tette Esterházy Móricz grófnak a rokkantakra vonatkozó határozati javaslatát. Ezzel kapcsolatosan szemléltető áttekintést, egyben széleskörű munkaprogrammot adott azokról a sokrétű feladatokról, amelyek az államra, a társadalomra, az egyes polgárokra várnak a rokkantak és hozzátartozóik ellátása dolgában. A rokkant-ügyet pompásan ismertető kis diszszertácziót az egész Ház nagy érdeklődéssel élvezte. Miután Hreljanovics Guidó a honátok nevében elfogadta az indemnitást, Greeswein Sándor pedig választójogi reformot és egészségesebb szociálpolitikát sürgetve, több idevágó határozati javaslatot terjesztett be, ebédszünet következett. A délutáni ülésen az alkotmánypárti Gedeon Aladár, az indemnitási visszautasítása közben, főképpen földművelési kérdésekkel, a tót nemzetiségű Juriga Nándor pedig a köznép társadalmi és gazdasági bajaival foglalkozott. Az utolsó szónok a függetlenségi párti Bakonyi Samu volt, aki hévvel szállott síkra a választói jog kiterjesztése mellett. Hat óra után véget ért az ülés. Az indemnitás vitáját — még jócskán maradt szólásra feljegyzett képviselő — a holnapi ülésen folytatják. Részletes tudósításunk ez . (Az indemnitás.) Hegedűs Lóránt előadó ismerteti és elfogadásra ajánlja az 1915/15. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot. Az idei költségvetési törvény június 30-án lejár. A kormány tehát javaslatot terjesztett elő, amely a költségvetési törvény érvényét az év végéig akarja meghosszabbítani. A javaslat olyan törvényjavaslat, amilyent a többi hatezes állam, így a német parlament is elfogadott. Mivel rendes költségvetés a rendkívüli viszonyok folytán nem állítható fel, e rendkívüli kiadásoknak mégis úgy kell az államháztartásba feillesztetniök, hogy az alkotmányos ellenőrzés lehetősége megmaradjon. A javaslat három rendkívüli intézkedést is tartalmaz. Az egyik jóváhagyása annak, hogy a kormány a hadi hitelintézet alapításában két millió koronával vett részt. A másik az építési hitelek megkönnyítése, amelyet a kormány az erre a czélra szükséges 50 millió korona egy részének átvállalásával akar előmozdítani. A harmadik a megrokkant katonák özvegyeinek és árváinak ellátására vonatkozik. A törvény szerint az elesett katona özvegye nem kap akkora segélyt, mint az életben maradt katona felesége. A pénzügyi bizottság azt kívánja, hogy az özvegyek és árvák olyan ellátásban részesítendők, mint az életben lévők családtagjai, továbbá, hogy a többgyermekes rokkantak járulékai felemeltessenek, és hogy a rokkantak műlábbal, makarral láttassanak el. (Függetlenségi párt, alkotmánypárt.) Károlyi Mihály gróf: A függetlenségi párt nem szavazza meg a javaslatot, mert az imdenitás elsősorban bizalmi kérdés és a pártnak a kormány iránt való bizalmatlansága elérte a legmagasabb fokot. (Zajos helyeslés a baloldalon.) Magyarországnak semmiféle territoriális vagy imperialisztikus hajlandóságai nem voltak, úgyszólván belesodródott ebbe a háborúba. Hogy mégis egész Magyarország talpraállott és teljes erejével teljesíti kötelességét, abban sok része van annak, hogy a nemzet ettől a háborútól politikai, gazdasági és szociális megújhodást vár s bízik, hogy egy új Magyarország fog kialakulni, amelyben a tisztesség fog uralkodni, amelyben mindenkit áthat az a gondolat, hogy a korrupczió romlásba viheti az országot. A magyar nemzet azt remélte, hogy le fogja küzdeni azt a bizalmatlanságot, amelyivel évtizedek óta találkozik, bebizonyította, hogy ennek a monarchiának legerősebb támasza, éppen Magyarország. Nemzeti jogokat kíván a nemzet, a hadseregnek nemzeti voltát akarja biztosítani, önálló független magyar hadsereggel és magyar vezényszóval. Kívánja továbbá a választójognak legalább olyan kiterjesztését is, aminőben ezt a koalíciós programm hirdeti. A miniszterelnök nem érti meg, hogy annak a katonának, aki a hazáért életét áldozza, jogot is kell adni. Arról álmodozunk, hogy a magyarok haza fognak jönni Amerikából ? Holott ettől a módszertől inkább Amerikába mennek ! Rakovszky István : Jól teszik ! Károlyi Mihály gróf: A csendőr- a rendőruralomnak meg kell szűnnie, az emberek megbecsülésének kell jönnie. Ő ezért a társadalomért és annak a családnak exisztencziájáért, a melyikhez ő tartozik, azért küzd, mert érdeke, hogy ezt a társadalmat, ezt a családot és ezt a hazát fentartsa. A népek millióinak, akik a csatatéren véreznek, kell hogy beleszólási joguk legyen a külügyek és az ország sorsának intézésébe ; kell tehát, hogy választójogot kapjanak. Az állam, amelynek lététt a katonák megmentik, nem zárkózhatik el az elől, hogy a katonáknak jogot ne adjon. Olaszországban a tripoliszi hadséra alatt Giolitti miniszterelnök törvényjavaslatot terjesztett be a választójog kiterjesztéséről. Azok az államok, amelyek a hadisarcot fizetni fogják, annyira hátönk szélén állanak, hogy aligha fizethetnek anynyit, amennyi ezekre a kiadásokra szükséges. Az adózóképesség fokozása tehát nálunk elkerülhetetlen lesz. Éppen ezért szociális alapon álló birtokpolitikát kell csinálnunk és önálló vámterületet. A kormány most megtette az első lépést arra, hogy a panamát üldözze. De nem lehet elfelejteni, hogy a miniszterelnök és az égési munkapárt olyan embert födött pártpolitikából, akiről bíróság mondotta ki, hogy büntetlenül nevezheti mindenki panamistának, sőt ezt a kormány és a többség valósággal ünnepelte. Felelőssé teszi a kormányt a külügyek vezetésében történő változásért. Indirekte felelőssé teszi a kormányt azért a sok árulásért is, ami a háború folyama alatt történt. Mert akadtak olyanok, akik pénzért eladták ahazát. Ezért a rendszer felelős, amely éveken át tűrte, sőt nevelte a polgárok soraiban azt a szokást, hogy pénzért vásároltak előjogokat és pénzért adtak voksokat. És nem csoda, hogy ez a rendszer negyven év alatt árulókat termett, akik a legkritikusabb pillanatban is úgy tettek, mint negyven éven át: eladták meggyőződésüket, eladták hazájukat.. Bizalmatlan a kormány iránt az ország gazdasági helyzete körül elkövetett mulasztásaiért is. Mert képtelenség, hogy egy kiválóan agrárország, az élelmezés kérdésében olyan zavarba jusson, mint amilyenbe Magyaroszág került. A háború sikere érdekében leghelyesebb volna, ha a kormány ma elhagyná helyét. (Nagy taps az ellenzéken, gúnyos nevetés a jobboldalon.) Esterházy Móricz gróf : Az indemnitási javaslatnak különösen azokat a szakaszait nem fogadhatja el, amelyek a háborúban rokkanttá váltaknak és hozzátartozóiknak segélyezésére vonatkoznak, mert ezek még a kérdés ideiglenes megoldására sem alkalmasak. Kérdis vajon azokban az okiratokban, melyek a háború áldozataira, ezeknek halálesetére vonatkoznak, nem-e lehetne hivatalból feljegyeztetni az illetőknek kötelességtudó önfeláldozásuk tényét. A teljesen rokkant katona évi 252 koronát kap ; ha felesége és gyermeke van, még 30 és talán 30 koronát. Meg lehet-e ebből becsületesen élni ? Arról, hogy ezeket a rokkantakat hol, hogyan oktatják kenyérkeresetre, még semmiféle hivatalos nyilatkozatot nem hallott. Határozati javaslatot ad be : »A Ház utasítja a kormányt, hogy a háborúban rokkanttá váltak és hozzátartozóik, valamint a háborúban elesettek özvegyei és árvái ellátásáról rendelkező törvényeket sürgősen vegye revízió alá és oly javaslatot terjeszszen elő, mely a keresetképteleneknek tisztességes megélhetését biztosítsa.« Rakovszkynak a katonák választójogára vonatkozó indítványát ő is megszavazta. A háború után, ha majd a választó- A közönség és a bábom. Mókában a jótékonyság. A fővárosban. Hangverseny az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület főiskolai kollégiumában. Kitűnően sikerült hangversenytrendezett tegnap délután 5 órakor Tarnay Alajos, az Országos Zeneakadémia tanára az O. B. Ü. E. főiskolai kollégiumában az ott ápolt sebesült katonák részére. A műsort, amely Tarnay kiváló vezetése mellett mintegy 90 tagú kar által előadott, többnyire hazafias magyar és német dalokból állott, a nagyszámú előkelő közönség élénk figyelemmel hallgatta végig, a hangverseny befejezése után pedig lelkesen ünnepelte a kitűnő mestert és művészgárdáját. Az egyesület nevében Szörényi József kr. kollégiumi igazgató tolmácsolta a sebesült katonákra ifjúság hálás köszönetét. Somogyi Mór zongoraművész e hó 5-én, este 8 órakor konzervatóriuma hangversenytermében (VII., Erzsébetkörút 44. I.) a Vöröskereszt Egylet javára művészescélyt rendez. Közreműködnek: Rózsa S. Lajos, Rózsahegyi Kálmán, Serák Márta és nővére, Somogyi Adrienne, Recht Sándor, Nagypál Aladár és Somogyi Mór. AZ FJSáG Kedd, 1915. május 4.