Az Ujság, 1915. május (13. évfolyam, 120-150. szám)

1915-05-13 / 132. szám

Csütörtök, 1915. május 13. AZ ÚJSÁG hágába vezető kékebiek. Valószínű, hogy Riga megszállása is tervbe van véve, bár e város nyil­ván aknákkal van elzárva. Szaszonov külügyminiszter Ha hadi­fogságban. Bécs, május 12. A sziléziai Bielitzből távira­toztak a Neue Freie Pressé-nek . Naponta orosz hadifoglyok szállítmányai vonjanak végig a váro­son és sok köztük a sebesült. A legutóbb érkezett orosz foglyok között volt Szaszonov külügyminiszter fia. A kérdez­ősködők­­iek azt mondta, hogy »a szö­vetségesek bizonyára nagyon messze nyomultak előre, mert én messze az első hadállás vonala mö­gött voltam, mikor az osztrák-magyar csapatok megleptek bennünket és én fogságba jutottam«. Az orosz visszavonulás a duklai szorosból. Frankfurt, május 12. Míg a semleges álla­moknál levő orosz nagykövetségek és követ­ségek teljesen átlátszó hazug c­áfolatokkal pró­bálják letagadni a nyugat-galicziai és kárpáti orosz seregek katasztrofális vereségét, addig az orosz hadvezetőség hivatalos jelentései már sokkal őszintébbek, és bár egy-két napi kése­delemmel és enyhítő körülírásokkal, de mégis beismerik a harmadik és nyolc­adik orosz had­sereg veszteségteljes visszavonulását. Különö­sen érdekes az orosz nagyvezérkar május 8-án este kiadott jelentése, a­mely már egész nyíltan tárgyalja a kárpáti orosz hadsereg veszedelmes helyzetét. Ez a jelentés szó szerint így hangzik : »A Visztula és a Kárpátok között tovább folyik a makacs küzdelem. Május 6-án az ellenséges táma­dások a fronttámadás jellegét öltötték. Majdnem az egész fronton folynak a harczok. Az ellenség azonban már a kifáradás jeleit mutatja. (?) Dukla felé való visszavonulásunkban erős ellenséges erők szállották meg negyedik hadosztályunk visszavonu­lásának vasútvonalait és minden oldalról bekerítették ezt a hadosztályt, a­mely Kimikov tábornok vitéz vezetése al­olt kitűnő harczi tulajdonságainak adta bizonyítékát. Súlyos veszteségeket szenvedett, de nagy­­nehezen mégis utat tört magának és május 7-én csatlakozott hadtestéhez.­ Hogy milyenek voltak a kárpáti orosz had­sereg »súlyos veszteségei«, arról beszámoltak már az osztrák-magyar hadvezetőség legutóbbi jelentései. A franczia sajtó a galicziai győzelemről, Paris, május 12. A franczia sajtó még mindig eltitkolja az osztrák-magyar és német haderők nyugat-galicziai győzelmének horderejét. A fran­czia lapok fejtegetéseiknél az orosz hivatalos jelen­téseket veszik alapul, a­melyek úgy tüntetik fel a dolgot, hogy az oroszok kissé­ visszavonulnak az osztrák-magyar és német támadások elől, a­melyek különben mind gyöngébbek lesznek és folyton vissza­vezetnek. Jellemzőek a franczia sajtó fel­fogásaira a Temps fejtegetései, a­mely a többi kö­zött írja : Tekintettel arra, hogy szövetségesünk, a­mely mintha a támadásra nem lett volna eléggé elkészülve, kissé gyorsan hajtja végre tizennégy nap óta bejelentett visszavonulását, tegnap meglehetős zavarban voltunk, a­mikor a Visztula és a Kárpá­tok között lefolyó eseményekről beszélni akartunk. Az orosz dolgok azonban majd visszakerülnek a rendes kerékvágásba. Az oroszok a Kárpátok és a Visztula közötti folyókra támaszkodva elég vé­delmi vonalat találnak, melyek az ellenség elő­nyomulását lassítják és az orosz erősítések oda­­szállítását lehetővé teszik. Az ellenségen, melynek veszteségei óriásiak (!), a kifáradás jelei (?) látsza­nak. Aligha tud majd ellenállani az offenzívának, melyet szövetségeseink kétségkívül újra meg fog­nak kezdeni. A többi lapok a galicziai operácziókat bagatell­nek tüntetik fel, melyet a németek felfújnak, hogy a semleges államokat befolyásolják, készülve lennünk arra is, hogy kedvező körülmé­nyek között a német léghajók még jobban is meg fogják közelíteni fővárosunkat. Támadásait az ellenség a legnagyobb ügyességgel tervezi meg. Az angol nemzetnek be kell látnia azt, hogy a németek nem adták még fel egyetlen egy remé­nyüket sem, a­melylyel megindultak a háború ele­jén. Sőt reményeik még meg is bővültek, a­mióta Anglia is résztvesz a háborúban. A lap végül a kormánynak tesz szemrehányást azért, hogy az ujonczozás semmiképpen sem megy előre. A Daily Mail szól a német Zeppelineknek Southend elleni támadásáról és emlékeztet Chur­­chillnek 1914. márczius 15-én mondott beszédére, a­melyben kifejtette, hogy minden ellenséges léghajót vagy repülőgépet, a­mely eleme Anglia fölé, hatalmas és igen veszedelmes darazsak óriási zaja fogja majd megtámadni. A közönség ma már nagyon is sürgeti, hogy Churchill ígérete mikor válik majd valóra. Anglia hadiköltsége: Brüsszel, május 12. Anglia áprilisi hadi­­költségei körülbelül hatvannyolc­ millió font sterlinget tesznek ki. Ez a legnagyobb költség­kiadás a háború kitörése óta, de valószínű, hogy a kiadások, tekintettel a rendkívül költ­séges Dardanella-vállalkozásra, tetemesen gya­rapodni fognak. Katonai ellenőrző szemlék Belgiumban, Hága, május 12. A Handelsblad arról értesül, hogy május hatodikén megkezdték az 1892—1897. évjáratú belga hadi­ötelesek ellenőrző szemléjét. A német kormányzóság közhírré teszi, hogy a szemlének nem az a czélja, hogy a belgákat a háború tartamára a német, vagy osztrák-magyar seregekbe sorozzák be. V­ágfiácopm, a nyugati tenreziér. A német csapatok közvetlenül Ypern előtt állanok s az angolok már kezdenek megbarát­kozni a város elestével. Azzal vigasztalják ma­gukat, hogy nem érdemes Ypernt mindenáron tartani, ha a csapatok kedvezőbb védelmi vo­nalakra vihetők vissza. Ezzel tehát félig-med­­d­ig megpecsételnek látszik Ypern sorsa, a­mely körül annyi hónapon át tengervér folyt. A német jelentés ma azt tudatja, hogy Ypem­­scól keletre fontos magaslatot foglaltak el s hogy Düntcirchent tovább bombázzák. Azok az áttörési kísérletek, a­melyeket a francziák minden vonalon megpróbáltak, mind eredménytelenek maradtak. Ezek az állások Arrastól északra és északkeletre vannak. Az összes franczia előretörések véresen és súlyosan veszteségek mellett összeomlottak. A Hartmans­weilerkopfnál még mindig kí­sérleteznek a francziák. Tegnap erősen ágyúzták a környéken levő egyik csúcsot, utána roham­mal behatoltak a németek erődházába, de onnét apámban kiverték őket. A németek Ypern falai előtt. Rotterdam, május 12. A német csapatok már Ypern előtt ásadmk. Tegnap F­rench még azt jelentette, hogy a szövetségesek sikeresen visszaverték a németek öt támadását, ma azonban az angol haditudósítók jelentéseikben már elek vezetik a s cmngol közvéleményt Ypern dosiere. Berlin, május 12. A Lokahmzeiger-nek táv­iratozzék . A Timos-nak Észak-Flanéziaország­­ban lévő haditudósítója a következő jelentést küldi az yperni küzdelenekről . Tovább tart a dúló csata hetven kilométernél hosszabb fronton Arrastól egészen a tengerig. Az ellen­ség megújította támadásait Ypern ellen és az eddiginél kétszeresen nagyobb elszántsággal­­ nyomul előre.­­ Az ágyutűz, a­melylyel az ellenség Ypern­­től keletre lévő hadállásainkat elárasztotta, olyan heves és olyan borzalmas volt, mint még sohasem. Néhány nap előtt stratégiai szem­pontok kényszerítettek bennünket, hogy Zon­­nebecke körül elfoglalt és jól berendezett lö­vészárkainkat kiürítsük. Tovább nyugatra a hareztérnek a mi had­állásaink előtt kiszögellő terepén az ellenség temérdek ágyút halmozott össze, a­melyekkel a gránátok és bombák egész áradatát zúdította ellenünk. A földnek minden négyszögméternyi darabját feldúlták ágyúik, lövészárkainkat, a­melyek megteltek angol katonák holttesteivel, betemette az ellenséges ágyúzástól feltárt föld­tömeg. Az angol katonák bámulatosan vitézül tartották magukat, azonban ilyen zónában, a­melyet az ágyúgolyók minden szempillantás alatt felszántanak, sokáig nem maradhattak, a visszavonulás kikerülhetetlen lett, csakhogy ebben az esetben ez a hátrábbhúzódás sok­kalta több sikert ígér (!), mintha megmaradtak volna a lövész­árkokban. Veszteségeink súlyosak voltak, de szerencsésen hajtottuk végre a visszavonulást a második vonalra. Ypernt még megszállva tartjuk. Rotterdam, május 12. A mai lapok czikkei oda konkludálnak, hogy nem érdemes Ypernt mindenáron védelmezni, hanem kívánatos volna a csapatokat kedvezőbb védelmi vona­lakba visszavonni. Zeppelinek Anglia felett, London, május 12. A Westclific és South­­end ellen intézett német légi támadásról még jelentik, hogy a Zeppelinek éjjel jelentek meg a városok fölött. A­mikor a lakosság föl­­riadt, már több gyújtóbomba esett le. Az emberek mégis az utczára gyülekeztek. Reggel négy óráig húsz, nyolcz óráig harmincz bom­bát hordtak össze és vittek olyan helyekre, a­hol kárt nem tehetnek. London, május 12. A Times írja : A Zeppelinek minden egyes látogatásuk alkalmával közelebb és közelebb jutottak Londonhoz. Legutóbb eljutottak Maldonig Esser grófságban, most pedig, úgy lát­szik, még közelebb jutottak a fővároshoz. El kell 7 A Dardanellák ostroma. Török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, május 11. A főhadiszállás jelenti : A Dardanella-fronton az ellenség nem tett kísérletet a tengeren. A tegnapi szárazföldi támadás után, a­mely az ellenség nagy veszte­ségei mellett összeomlott, ma nem kezdett akc­iót. Tegnap reggel öt pánczéloshajóból, két czir­­kálóból, két torpedóauzóból és néhány szállító­­hajóból álló orosz hajóraj közeledett a bosz­­porusi szoroshoz és meg akarta ismételni a si­kertelen demonstrác­iót. Miközben tüzeléshez készült, a Javusz Szultán Szelim pánc­élos czirkálónk hevesen tüzelt az ellenséges flottára, mire az Szebasztopol irányában elmenekült. A Javusz az első pánczélos hajót súlyosan megrongálta. Az ellenséges flotta csak úgy menekült el a Javusz elől, hogy a megerősített torpedók által védett szebaszto­­poli kikötőbe futott. A többi hadszíntéren nem történt semmi j­elentősebb esemény. Mi történik a Dardanelláknál? Amsterdam, május 12. Egy Londonba érkezett c­enzurált tenedoszi jelentés beismeri, hogy a táma­dások a Dardanelláknál egyelőre szünetelnek, mert az angol-franczia seregeket legalább 300.000 ember­rel meg kell erősíteni. A törökök ellenálló képességét az entente na­­gyon is lebecsülte. A török ellentámadás olyan erős volt, hogy a szövetségeseknek legalább negyed­­millió embert kell a hadszíntérre szállítaniuk, hogy győzelmesen vonulhassanak Konstantinápoly ellen. Új török erődítések a Dardanelláknál. Berlin, május 12. Odesszából jelentik, hogy a törökök a Dardanelláknál újabb hatalmas erődítéseket létesítettek és e czélból nehéz ágyu­kat szállítottak Konstantinápolyból a Darda­nellákhoz. Angol tudósítás a Dardanellák elleni akc­ióról. London, május 12. Ashmond Bartlett, több lap tudósítója, a Dardanelláknál lefolyt operácziókról a következőket írja: Ha az operácziók nem sike­rülnek, akkor bele kell nyugodnunk a változhatlanba. Ha tetemes erőket nem tudnak nélkülözni a nyu­gati hadszíntéren, akkor Konstantinápolyt csak a Fekete-tenger felől, Trácziában partraszállítandó se-

Next