Az Ujság, 1915. május (13. évfolyam, 120-150. szám)
1915-05-20 / 139. szám
Csütörtök, 1915. május 20. A 70.TA- ban is látni kellett volna, ami pedig nem történt meg. A drohobiczi petróleumterületen 12.066 fúrt nyilas van, amelyek közül az orosz invázió idején néhány száz üzemben volt. Számuk azóta technikai okokból bizonyára lényegesen leapadt . Annak idején a boruszlávi kőolajkészleteket 50.000 cziszternára beestték. Métermázsánként hat koronát számítva a B. b ó.com árának, az összeg 30 milliót tesz ki. Ha számításba veszszük, hogy a készletek 30%-át megsemmisítették, az egész kár, nem számítva a tárnatelepekben okozott kárt, 4,2 millió korona,. Világháború. A nyulasi fiancziéi. A németellenes zavargások. London, május 19. Arnold Bennet a Daily News-ban a következőket írja : — A németellenes zavargások és kihágások többet ártottak tekintélyünknek a semleges államokban, mint a Lusitania elvesztése. Kitchener új hadserege, London, május 19. Kitchener lord kijelentette a felsőházban, hogy még 30.000 emberre van szüksége s készen lesz még egy hadsereg. Kijelentette továbbá, hogy az angol és a franczia kormány arra a lépésre szánta el magát, hogy mérges gázok alkalmazására hasonlóval fog felelni. Az angol alsóház ülése, London, május 19. MacNamara államtitkár az alsóházban egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy azt a német léghajót, amely szombaton bombázta Southendet, először háromnegyed háromkor s utoljára fél ötkor látták. Az admiralitást értesítették a léghajó megjelenéséről és néhány perc múlva több repülőgép fölszállott különböző repülőgép-állomásokról, azonban sűrű felhő akadályozta az üldözést. MacNamara vonakodott válaszolni arra a Churchillhoz intézett kérdésre, hogy a Lusitania sülyedésekor több hadihajó, amely Queenstown és Milford Havenben volt, a helyszínére siethetett volna. MacKenaa belügyminiszter előadta, hogy a németellenes tüntetések alkalmával 275 embert, köztük 107 rendőrt és rendőrtisztviselőt megsebesítettek, 866 embert letartóztattak. Az anyagi kár nagyságát még nem állapították meg. Johnson Hicks (ellenzéki) azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy a legutóbbi három hónapban elpusztult-e valamely angol hadihajó azokon kívül, amelyeknek elsülyedését az admiralitás közölte. A miniszterelnök azt válaszolta, hogy az admiralitás az erre vonatkozó német jelentéseket megcáfolta. Marikám (liberális) megkérdezte : A háznak nem szabad-e tudnia azt, amit az utczán tudnak. Asquith így válaszolt : Amit az utczán tudnak, tudja azt a ház is. — De nem hivatalosan — vetette közbe Martham. Johnson Hicks megkérdezte továbbá, nem óhajtja-e a miniszterelnök még egyszer megfontolni válaszát. — Sajnálom, — válaszolt Asquith — hogy egy képviselő ilyesmit kérdez. Az ülés végén Cooper és Dalziel a muníciókérdésre vonatkozó vita érdekében szólaltak fel. Sir Edward Speyer lemondott angol méltóságairól. Rotterdam, május 19. Sir Edward Speyer, az angol állampolgárrá lett német, felkérte Asquith miniszterelnököt, hogy baroneti méltóságát vonja vissza. Sir Speyer az ellene intézett agitáczió következtében lemondott titkos tanácsosi méltóságáról is. Az angol munkások mozgalma: London, május 19. Dél-Staffordshireben 2000 bányamunkás vezetői tanácsa ellenére sztrájkba lépett. A Times jelentése szerint Oldhamban egy szövőgyár munkásai szerdára bejelentették sztrájkjukat, mert a kért 10%-os hadipótlékot megtagadták tőlük. Attól tartanak, hogy a mozgalom nagyobb arányokat ölt, minthogy a munkaadók nem hajlandók engedni. Általános az a nézet, hogy a kormány közbe fog lépni. London, május 18. A Times jelenti Glasgowból : Nagy hiba, hogy munkásainknak fogalmuk sincsen arról, milyen hatalmas gépezet az, amely velük szemben áll. Ők a németeket nem ismerik s ezért olyan nagy az önbizalmuk. A Tyne vidékén Német postaszolgálat Belgiumban, Berlin, május 19. Belgium császári német főkormányzóság területén befejezték a postaszolgálat szervezését. A főkormányzóság területén lévő valamennyi helységet és tanyát a német posta- és távíróforgalomba vonták be. E postahálózatba tartoznak Antwerpen, Brabant, Limburg, Lüttich, Luxemburg, Neimr és Hennegau tartományok, az utóbbi Journal kerület kivételével. A postahálózatba tartoznak továbbá Givet és Fumay franczia országrészek a következő postaszékhelyekkel : Givet, Aubrives, Fumay, Hargnies, Hayves és Vireux- Molhain. Ki van véve a körzetből Maubeuge és környéke. Ez a franczia országrész, amely Belgium főkormányzósághoz tartozik, úgyszintén Kelet- és Nyugat-Flandria és Tournai kerület még a nyugati hadseregek tábori postájának körzetébe van beosztva. Jegyzetek egy könyvről. (Lövik Károly posthumus kötetéről.) Irta Szilágyi Géza, Halott költő, lelkem elrévedezésének egy mindenható, még kriptákat is megnyitó pillanatában leszállók hozzád és meglátogatlak abban a lakásodban, ahol sokkal több évtizedig fogsz ellakni, mint ahány esztendő drágakövét zárta magába életednek tülszűkre szabott aranyfoglalatja, meglátogatlak minden halandó legotthonabb otthonában , a sírban. Nem félek attól, hogy megzavarlak nyugodalmadban. Költők a sírban se tudnak olyan hangot elkorbácsoló süketség és fényt legyilkoló vakság közepett pihenni, mint józanabb embertársaik. Akinek a világegyetem minden rezdülésével való együttérzés nyugtalansága adatott meg, az érzékenység túlságának az a nyugtalansága, amely a költőnek egyben megrontó Káin-bélyege és fölmagasztaló kiváltsága, az— ne mosolyogjon a természettudomány ! — nem halhat meg oly fagyasztóan tökéletesen, mint más, az nem végez oly pedánsul hézagtalan pontossággal, mint más, annak a mindenség hullámzásával való vele hullámzó képességét, ha vérengzően meg is sebzi, de egészen, mint másnak, le nem hóhérolja a halál. Fialott költők siri nyugalma— én igy álmodom ! — nem lehet érzéstelenné szikkadt, érzéketlenné kövült dermedés. Ebbe a nyugalomba emlékek bágyadoznak bele, ebből a nyugalomból sejtések derengenek ki. Ez a nyugalom nem az élettelenség megsűrűsödése, inkább az életnek átszellemülne szűrődöttsége. Ennek ,a nyugalomnak félig lehunyt a szeme és félig kinyílott a füle : ez a nyugalom, ha rokonlétekkel közelednek hozzá, föl tud érezni, lát, hall és felel is. Halott költő, akit az élet Lövik Károly nevével fémjelzett, lelkem csak egyetlen kérdéssel akar ajtót nyitni hitem szerint nem áthatolhatatlan falu nyugalmadon. Azt kérdem tőled — nem kegyetlenül tolakodó kíváncsisággal, hanem a lélekbelátás szentséges vágyával, tudásnak mindennél szuverénebb vágyával, — hogy a halál száműzetésében mit érzel a legkeservesebb veszteségnek ? Miről esett legfájdalmasabban a kényszerű lemondás ? Mit sajnáltál legkínlódóbban, hogy vissza kellett hagynod, immár legtávolabbra tőled, az életben ? Felejthetetlenül a szívedbe beleillatosodott virágokat ? Ultraviolett színekben remegő álomtájakat ? A hajnal frissességével becsípető vadászatokat ? Nyaktörő vállalkozások izgalmait fölkorbácsoló futtatásokat ? Az örökkévalóságot egyetlen perezbe belesürítő késeket ? Az emberi gyarlóságot szentté magasztosító szenvedéseket ? És hallom, mit válaszol Lövik Károly kérdést kérdésre hajszoló lelkemnek : — Nem lehet oly teremtett valami, amitől könnyen tudtam volna megválni: mindent e létben megszentelt ajándéknak becsültem, mindennek megsajgat az elvesztése. De legeslegjobban, legkeservesebben sajnálom azokat a meséket — még telistel voltam velük — az én meséimet, amelyeket többé el nem mondhatok majd, azokat az álmokat— még telisteli voltam velük — az én álmaimat, a melyeknek szivárványlását ki nem teregethetem többé költészetem egére, azokat az embereket — még telistek nyüzsögték valómat — az én alakjaimat, akiket többé nem fogok lelkemből írásaim világára szülni. .. Ez az én legmérhetetlenebb veszteségem! Még egyszer írni. . . költeni. . . alkotni. . . A halott költő nem lett volna költő, ha a sírból fölvergődő sóhajtása nem a megíratlanul lelkében rekedt meséket, a megfestetlenül lelkében ködlő álmokat, a megszületlenül lelkében csírázó alakokat fájlalná a legmélységesebben .. .* Az élő költő megírta, a halott költő már nem olvashatja utolsó könyvét. (Egy elkésett lovag. Regényes följegyzések. Singer és Wolfner kiadása.) Ennek a munkának posthumos voltát a legerősebb akarat kívánta, a Végzeté. Mire az első példány vidáman kibújt a nyomtatógépből, a szerző végképp merev keze már nem simogathatta könyve fedelét azzal a meghatott gyöngédséggel, amelyet az első kinyomott példány akkor is fölkelt íróban, ha akár a tizedik könyvéről van már szó. A költő halott, de alakjai élnek. A költő összeszorítja ajkát, de teremtményei, akik túlélték, beszédesek, sokatmondóan sírnak és nevetnek : az élet múlandó, de a költészet halhatatlan. Ezüstszín elbeszélések e könyvében —■ a költő öntudatlanul síremléknek emelte hantja fölé — tizenegy nő kering egy férfi körül. A férfi nem mozdulatlan bálvány, hanem maga is bolygóként járja pályáját, hol az égjük,, hol a másik nőnek a vonzóerejétől lekötve. E nem egyszer szabálytalan pályák leírását és okfejtő elemzését kapjuk : szerelmi csillagászatul. A hősnek és minden hősnőjének a szerelem a lét megnyilvánulásának és megjelenésének egyetlen értékes és értelmes módja. Egyéni szótárukban a szerelem a mindenséginek a kifejezője. 3 azt tartják, hogy egy angol öt némettel ér fel, a Clyde skótjai tíz némettel tartják magukat egyenértékűnek. A munkásoknak nagyon jól megy a dolguk és ezért olyan optimisták a politikában. A szakszervezetek hatalma igen nagy. Itt nem egit más, mint a hadijog kiterjesztése a munka■okra. Dardanellák ostroma- Török hivatalos jelentés, Konstantinápoly, május 19. (Milli.) A főhadiszállás jelenti : A dardanellai fronton tegnap a szárazföldön semmi sem változott. Ellenséges hadihajók távolból lövöldözték a Dardanellák bejáratánál levő ütegeinket. Az Albion nevű pánczélos czirkálót egyik lövedékünk eltalálta. Aviatikusaink eredményes repüléseket végeztek Sedil Bahr fölött. A többi arczvonalon jelentős változás nem történt. Az angol-franczia flotta tevékenysége: Konstantinápoly, május 19. Az angol-franczia flotta tegnap nem fejtett ki akciót a Dardanellák ellen. Néhány nap óta a szmirnai és kómai vilajetektől délre eső partokról a franczia hadihajók élénk tevékenysége észlelhető. A Jeanne d' Arc e hó 15-én a Marmara-öbölbe futott be, több bárka zászlaját elkobozta és két bárkát, melyeknek egyike fával volt megrakva, elvitt. Az adalai öbölben ugyanez a czirkáló szintén lefoglalt néhány bárkát. Egy másik czirkáló Csaguil kikötőben (Fenikénél) katonákat szállított partra, hogy ezek marhát és baromfit rekviráljanak. Csendőrök és polgárőrök elűzték az ellenséges katonákat. Az elvonuló czirkáló 150 lövést tett a község ellen.