Az Ujság, 1915. május (13. évfolyam, 120-150. szám)

1915-05-03 / 122. szám

6 Politikai kirak. A Pénzintézeti Központ. Az ellenzéki pártok­nak a Pénzintézeti Központról szóló törvényjavas­lat előkészítésére kiküldött albizottsága ma délben Hadik János gróf elnöklete mellett a függetlenségi párt közhelyiségében értekezletet tartott. Az érte­kezleten jelen voltak Hadik János gróf, Szterényi József, Vázsonyi Vilmos, Földes Béla és Simányi- Bernadam Sándor. Az értekezleten folytatták a ja­vaslat előkészítő vitáját. De nem tudtak végleges megállapodásra jutni a felől, hogy milyen módosí­tásokat követeljenek. Holnap délelőtt a képviselő­házban ismét értekeznek, s a konferenczián a koalícziós pártok elnökei is jelen lesznek. * A képviselőház illése. A képviselőház holnap délelőtt tíz órakor ülést tart. Az indemnitás van napirenden.* Pártértekezletek. Az egyesült függetlenségi párt ma este értekezletet tartott Sághy Gyula elnöklete alatt. A jegyzőkönyvet Vértan Endre vezette. Tárgyalták az indemnitásra és a választási bírás­kodás reformjára vonatkozó javaslatot. Tóth János, Bakonyi Samu, Platthy György, Fernbach Károly­, Kobek Kornél, Kovácsy Kálmán fel­szólalása után a párt elhatározta, hogy miután az indemnitást a párt bizalmi kérdésnek tekinti, a kormány iránt bizalommal nem viseltetvén, az indemnitást nem szavazza meg. Elhatározta to­vábbá a párt, hogy az indemnitási javaslat részle­teinél indítványt terjeszt elő az iránt, hogy a teljesen rokkantak számára évi 6­00 korona állami segély szavaztassák meg. Bizony Ákos előadása alapján foglalkozott a párt a curiai bíráskodás reformjával. Ezt a párt általánosságban elfogadja, a részleteknél azonban több lényeges módosítást fog ajánlani, így azt is, hogy az új választási tör­vény következményeképp a fuvar, ellátás, zászló, jelvény stb. hasonló költségek töröltessenek el. A képviselőházban való felszólalással Bizony Ákost bízták meg. Az alkotmány­párt szintén ér­tekezletet tartott ma este An­drássy Gyula gróf elnöklésével , elhatározta, hogy az indemnitási vitában részt vesz. Négyen jelentették be felszó­lalásukat : Eszterházy Móricz gróf, Szterényi Jó­zsef, Mezőssy Béla és Gedeon Aladár. parancs, hogy az utasok a hajó szalonjában gyüle­kezzenek és három órakor egy gőzbárka a belga menekülteket, a­kik egy segítőbizottság költségén utaznak, a partra viszi. Ugyanekkor angol tisztek és hivatalnokok jönnek a hajóra és átvizsgálják az utasok iratait. Ez négy-öt óra hosszat is eltart, mert a hivatalnokok szigorúan kikérdeznek min­denkit és a­ki nem beszél tökéletesen angolul, azt visszatartják és újból kihallgatják. Ha nagy­­nehezen keresztülesik ezen az ember, még egy szigorúbb vámvizsgálatot is ki kell állnia s csak azután szállhat ki Tillburyben, hogy onnan a vasúton Londonba utazzék.* Ilia Tolsztoj gróf, a nagy Tolsztoj fia meg­kapó ismertetést közöl a »vad lovasokról«, a­hogy a kaukázusi tatárokat nevezik. A­mint megpillan­totta őket, mindjárt megkapták figyelmét a csodá­latos lova­glóművészetükkel. Finom érzésű karcsú paripákon lovagolnak a barnabőrű fiúk vörös­­ cserkeszkabátban, karmazsinpiros haslikkal, aranytól és ezüsttől csillogó fegyverekkel. Az egész kaukázusi lovashadosztály szabad lovasokból áll, a­kik saját fegyvereiket és saját lovaikat vitték a harcrtérre. Rettenetes legendák keringenek róluk. Azt mondják, hogy lehetetlenség a rablástól és foszto­gatástól visszatartani őket. Tilsztoj gróf egy egész hónapot töltött köztük a harertéren. Szerinte ezek a »vad lovasok« korántsem olyan rosszak, mint a hí­rük. Látta, ho­gy idegen gyermekekr­e m­enni adtak és alkalma velt arról is meggyőződni, hogy a lakos­ság sajnálta őket, a­mikor elvonultak. Rossz hírük onnan eredhet, hogy rokonaik és barátaik haláláért vérboszut esküsznek. A csatában rettenthetetlenek. Mindenesetre különös, hogy Tolsztoj Leónak, a sze­retet evangéliuma hirdetőjének a fia ezeket a vad tatárokat isteníti, a­kik összeszoritott ököllel tesz­nek fogadalmat, hogy minden társuk halálát száz német elpusztításával boszulják meg. Háboríts mozaik. Az angolok tábori könyvtára. — Utazás Amster­damból Liverpoolba. — Oroszország­­,vad lovasait. Londonban a parlamenti épület szomszédsá­gában óriási garázs áll, a­melyben a múlt év vége óta a fronton álló angol katonák kölcsön­könyvtárát helyezték el. Dec­ember eleje óta mérhetetlen töme­gekben özönlik ide a könyv Anglia minden részé­b­ől. Felvágatlan könyvek és szétmárló ócskaságok egyként akadnak, valamint újságok és folyóiratok. Az angol közönség azonban igen hanyag. Nem nézi meg, hogy érdemes-e az elolvasásra, a­mit be­küld, különben nem lenne iszonyú­dalommal a fürdőkatalógusokból és árjegyzékekből. Egyéb­ként is teljesen felületesek az emberek : a könyvek­ben például az egykori tulajdonosokhoz czímzett levelek fölös számmal akadnak- küldenek munka­könyveket, sőt illusztrált divatlapokat is és mind­ezek után meg vannak győződve róla, hogy lelki­­ismeretesen gondoskodtak a katonák olvasási szük­ségleteiről.* Egy hollandul, a­ki Hollandiából Liverpoolba utazott, a­­következőkben mondja el tapasztalatait:­­— Az utazás most korántsem olyan kényel­mes, mint ezelőtt volt. Míg régen szóba sem kerül­hettek az igazoló iratok, most elsősorban arczképes útlevélre van szükség. Ezelőtt Amsterdamból tizen­két óra alatt Londonba ért az ember , most napok kellenek hozzá. Csak protekc­ióval tudtam huszon­négy óra alatt jegyet szerezni. Vlissingenben több ezer belga menekült él. A Zeeland hajóstársaság­­nak most sokkal több utasa van, mint bármikor, mert egyrészt naponta csak egy hajó indul, más­részt meg a Harwich-társaság nem szállít idegen utasokat Angliába. Azonkívül rengeteg belga megy át az angol partokra. Az utasok között van egy anya a gyermekeivel, a­ki valamelyik angol hadi­­kórházban fekvő férjét keresi fel. Egy fiatal asszony a franczia fronton levő vőlegényéhez készül. — Az angol part mindinkább közeledik és több angol hadihajó lesz látható. Félháromkor jön a AZ UJSA. Hétfő, 1915. május 3. fűz Óbudán. — Négy ház leégett. — (Saját tudósítónktól.) Ma este félkilencz órakor Óbudán, a Pacsirta­­utczában eddig ismeretlen okból kigyuladt a 9. számú ház zsindelyes tetőzete. Erős széljárás volt, s a tűz gyorsan elharapódzott. A lángok átcsaptak a II. és 7. számú s más két szomszédos házra is. Ezeknek­ is zsindelyes teteje volt. A 11. számú ház­tól kigyuladt a 13. számú ház tetőzete is. A 7., a 9. és a 11. számú ház teljesen leégett, a 13. számú háznak csak a teteje égett le. A tűz színhelye Óbudán a Flórián­ tér közelé­ben, az óbudai dohánygyár és a piacz között, már úgyszólván teljesen a városon kívül van. Jobbára csak földművesek és dohánygyári munkások laknak e tájon. A kis földszintes házak tulajdonosai is földmivesek. A 9. számú házban, melynek Schmied Krisztián földmives a tulajdonosa, kilencz, a 11. számú házban, a mely Weisz Pálé, öt, a 7. számú­ban, Zeller Jakab földműves házában nyolcz és a 13. számú házban, a mely Trapp Ferencz fylu­­mivesé, négy család lakott, jobbára földmives- és gyári munkás család. A többi, közelben levő kis házak nagyobbrészt gazdasági épületek. A tűz­­károsultak jobbára olyan családok, melyek csa­ládfő nélkül húzták meg magukat a kis lakásokban, mert a férj cs apa katonáskodik, a háborúba menti­­ szegények csak a legszükségesebb holmijukat menthették meg. Nagynehezen a környékbeli lakók segítségével sikerült még az, állataikat is meg­menteni. Eleinte a környékbeliek igyekeztek megfé­kezni a­ tüzet, de sikertelenül fáradoztak, s a tűz rohamosan terjedt. A tűz nézőserege is nőttön-nőtt és szörnyű tolongásával, ijedelmével csak­ győz­hetetlenebbé tette a veszedelmet. Ott volt a tö­megben Tunisz­tk­a bosnyák közkatona is. Mint sokan mások, ő is segédkezett az oltásnál, de egy szerencsétlen pillanatban égő kérvény zuhant reá és életveszélyesen megsebesítette. A szegény katonát elvitték a XVIII. számú helyőrségi kórházba. Még két kisebb baleset is történt és a sérültek sebét a mentők a helyszínen kötözték­­ . A tűzhöz a II. és III. kerületi, a hajógyári és a központi tűzoltóság vonult ki Markusovszky Béla főtiszt vezetésével. A tüzet az őrségnek csak­hamar sikerült lokalizálni. A helyszínen a rendőr­ség részéről Ballagi Ödön rendőrtanácsos és Ko­vács István rendőrfelügyelő jelentek meg nagy gyalogos- és lovasrendőr készenléttel. A tűzhöz a mentők is két őrséggel vonultak ki. A rendőrség és a tűzoltóság a tűz okát még nem tudjta megállapítani. A tűzrendészeti bizottság holnap tartja meg a tű­zvizsgálatot. LEGÚJABB. A Dardanellák kisázsiai partvidékét meg­tisztították a francziáktól. Athén, május 2. Mitilénéből távira­toztak . A Dardanellák lásázsiai partvidékein partraszállott franczia csapatok kétnapos nehéz harcrok után visszavonultak a part­vidékre, a­hol hajóra szállottak és eltávoz­tak, a­mikor Seddis Balír mellett angol haderők szállottak partra. E jelentés révén az ententehoz közel­álló helyről megerősítik azt a török hír­adást, hogy a lásázsiai partvidéket meg­tisztították a francziáktól. A legutóbb Mitilénéből érkezett hír­adás szerint e vidéken megsemmisített négy zászlóalj angol katonaságból állatit, melyet a hivatalos török jelentések sze­rint a tengerbe szorítottak, a­hol elpusztult. Az olasz minisztertanács, Róma, május 2. Lapjelentések­ szerint a minisztertanács a parlamenti munkák közeli újraf­elvételével foglalkozott. A minisztertanács felhatalmazta Salandra miniszterelnököt, hogy ez ügyben lépjen érintkezésbe a kamara el­nökével. Hamis entente-hírek a Dardanellák mellől. Konstantinápoly, május 2. Félhivatalosan jelentik : Az ellenség, mely a gallipolii félsziget nyugati partjának két pontján a tengertől alig ötszáz méternyi távolságra áll és úgyszólván hajóihoz és naszádjaihoz van lánczolva, hiva­talos jelentéseiben azt állítja, hogy csapatai folytatják a felvonulást és hogy máris ötszáz foglyot, köztük számos német tisztet elfogtak. Felhatalmazást nyertünk e híreknek leg­határozottabb megczáfolására, úgyszintén a Havas-ügynökség ama nevetséges hírének m­egczáfolására, mely szerint Gallipolit elfog­lalták. Konstantinápoly, május 2. A Milli távirati iroda jelenti : Mytilenéből érkezett híradások alap­ján athéni lapok azt jelentik, hogy a szövetségesek a Gallipo­lii-félszigeten 5000 török katonát fogtak el, köztük 10 német tisztet.­­ Felhatalmazást nyertünk e híradás határozott megc­áfolására. E hírt a szövetségesek azért ter­jesztik, hogy nagy veszteségeik bejelentésére elő­készítsék a talajt. Az említett híradás üres kohol­mány. A helyzet a Dardanellák körül. Konstantinápoly, május 2. A Dardanellák vidékéről érkezett, megbízható jelentések sze­rint az ellenséges hadihajók, faltva a török üte­gek hatásos tüzétől, igen nagy távolságra tar­tózkodtak és nagy időközökben tüzeltek. Az ellenséges csapatok, a­melyeket a hadi­hajók ágyútüze nem fedezhetett eléggé hatáso­san, és a­­melyek a parttól csekély távolságra hadállásukba beszorítva voltak, a török tüzér­ség, valamint gyalogság tüzében igen súlyos veszteségeket szenvedtek. Angol katonák gyávasága, Konstantinápoly, május 2. A Milli-ü­gynökség tudósítója jelenti a Dardanellákból : — A Kaba Tepénél partraszállt angolok, miután kitűzték a fehér zászlót, tüzeltek feléjük közeledő katonáinkra. A gyáva magatartást kato­náink erős tüzeléssel viszonozták.

Next