Az Ujság, 1915. június (13. évfolyam, 151-180. szám)
1915-06-30 / 180. szám
Szerda, 1015. június 30. AZ ÚJSÁG Anglia háromszázezer embert vesztett a háborúban. Hága, június 29. A Labour Leader tegnapelőtti száma a Ruszkij Invalid vezérczikkét reprodukálja, amely keserűen panaszkodik a háborús lelkesedés teljes megszűntéről. Az egész nép, úgy látszik, a kényelmes bátortalanságba sülyedt. Az angol szoczialista újság az angol veszteségeket az eddigi arány tekintetbevételével szeptember végéig közel háromszázezerre becsüli. Új alállamtitkárokat a franczia hadügyminisztériumba. Páris, junius 29. A Petit Pár isten itja : Slemessy képviselő a kamarában törvényjavaslatot nyújtott be négy hadügyi államtitkári állás létesítése iránt. Ezek közül az első alá az intendantúrát, a második alá a műszaki intézményeket és a léghajózást, a harmadik alá a vasutakat és a közlekedési eszközöket és a negyedik alá az egészségügyi intézményeket helyeznék. Az angol ambncziógyártás szervezésének nehézségei. Rotterdam, június 29. A Courant londoni jelentése szerint Runciman kereskedelmi miniszternek nem sikerült a dél-walesi bányászokkal felmerült differencziákat elintézni. A helyzet nagyon kényes. A nagy-britanniai bányászszövetség képviselői vonakodtak a döntőbíróság elé való terjesztés kötelezettségét elismerni. London, június 29. A Daily Telegraph a dél-walesi szénbányaipar helyzetéről a következőket jelenti: Munkások és munkaadók egyenlő pesszimizmussal nyilatkoznak a helyzetről. A hosszú lejáratú munkaszerződés szerdán letelik s utána mindennapi szerződések lépnek életbe. A munkaadók visszautasították a szakszervezetek azon ajánlatát, hogy most kössenek további három évre szerződést. Manchester, június 29. A Manchester Guardian londoni levelezője arról értesül, hogy ha a bányamunkásokkal folyt tárgyalások eredménytelenek volnának, Lloyd George maga fogja javasolni a lőszerre vonatkozó javaslat tárgyalásánál, hogy a bányamunkásokat hagyják ki azokból a munkáskategóriákból, amelyekről a törvényjavaslat szól. Kívánságukra a szövőgyári munkások tekintetében is ugyanez fog történni. Lloyd-George rágalma ajól meggondolt német megrohanásról . Berlin, június 29. A Wolff-ügynökség jelenti: Lloyd-George angol municiós miniszter az alsóházban e hó 24-én mondott beszédének végén oly kijelentéseket tett, amelyek mint hallatlan képmutatás és a tények elcsavarása a legélesebb visszautasítást érdemlik ki. Lloyd George nem értékelheti nagyra a gyülekezet politikai ítélőképességét. Nem tudják-e Angliában, hogy az angol entente-politika a franczia sovinizmus és az orosz pánszlávizmus féktelenségét nagyra növesztette és ezzel Németországot katonai készülődésének tartós fokozására kényszerítette ? Nem tudják-e, hogy a német hadvezetőség a törvényes költségvetési meghatalmazásokhoz van kötve és ■hogy a német birodalmi gyűlés által a megszavazott pénzek fölött gyakorolt ellenőrzés sokkal alaposabb és szigorúbb, mint az, amelyet az angol parlament gyakorolt ? Nem magától értődő kötelessége, hogy a hadvezetőség előrelátó volt? Vájjon Anglia nem törekedett-e éppen úgy, hogy flottáját mindenkorra harczképessé tegye? Honnan meríti Lloyd George azt a bátorságot, hogy a Németországra rákényszerített háborút jól átgondolt megrohanásnak minősíti, amikor tudnia kell, hogy mennyire elkövettünk mindent, hogy Angliát távoltartsuk a háborútól. Ha Németország csakugyan nagymennyiségű hadianyagot és municziót halmozott fel, mutatkozott volna-e a háború elején municzióhiány, amint hogy ez tény volt és amit Lloyd George is bizonyára tudott. Németország mindenesetre gyorsan és alaposan, zajtalanul megszüntette ezt a hiányt municziós miniszter és rágalmakkal teli beszédek nélkül. Hollandia is szervezi a invakzió gyártást. Hága, június 29. A hadügyminiszter meghívására a hadügyminisztériumban az ország minden részéből nagyszámú gyáros gyűlt egybe, hogy a municziógyártásnak a hollandi ipar által a háborító időkben való folytatását megtárgyalják. A hadügyminiszter ismertette az összejövetel czélját. Az iparosok a legnagyobb készséggel ajánlották fel közreműködésüket. Municziós irodát fognak felállítani, amely a hadügyminisztérium szervezetén kívül fog állni. A részleteket néhány nap múlva teszik közzé. »A svéd sem különb a németnél.« Stockholm, június 29. Egy Ausztráliából visszatért svéd ember az Aftonbladed-nak elmondja élményeit. Az angolok utazása közben és Angliába való érkezésekor kíméletlenül, majdnem úgy bántak vele, mint egy kémnél. Kijelentették, hogy a svéd ember nem különb a németnél. Amikor a gőzös Szuez, Gibraltár és más kikötőkbe érkezett, napokon át bezárták a kajutbe. Gibraltárban az Osszova nevű gőzöst, amelyen utazott, ágyukkal szerelték fel. Ami az Egyiptomból betegség miatt visszaküldött ausztráliaiakat illeti, nyílt titok, hogy zendülés volt az oka visszaküldésüknek. A katonák zsoldjukat ausztráliai papírpénzben kapták, amelyet Egyiptomban senki sem akart elfogadni. Ez elégedetlenséget keltett, amelynek a katonák visszaküldése volt a következménye. Maeterlinck álmodozik. Stockholm, június 29. Maeterlinck így nyilatkozott a háborúról Windrog Endre dán hírlapíró előtt : — Pompás lesz, hogyha a németeket Belgiumból visszaűzzük a Rajna mentén lévő váraik mögé. Messzebbre ugyan vissza nem szoríthatjuk őket, de hogyha az oroszok, a románok, a szerbek és az olaszok előre fognak nyomulni, akkor a háború már nem tart sokáig, akkor közelebb vagyunk a végéhez, semmint remélni merjük. Maeterlinck továbbá eredményes olaszországi agitácziójáról beszélt, valamint D’Annunzióról, aki az ügy érdekében szintén derekas munkát végzett. Természetes, hogy Belgium kárpótlást fog kapni, amely akkora lesz, hogy egyszerre ki se fizethetik. Szerencsére a német szorgalmas egy nép és arra kell majd rákényszeríteni, hogy nyolcvan, esetleg száz évig is dolgozzon a hadisar ezért. A németek Európa rabszolgái lesznek. Több milliárdos franczia kölcsön. Berlin, június 29. A Lokalanzeiger-nek táviratoztak Genfből. Eiliot pénzügyminiszter a képviselőház egyik legutóbbi ülésén célzott rá, de a sajtóban a kormány már régebben óvatosan jelezte, hogy a franczia államkincstár több milliárdra rugó járadékkölcsönt készül kibocsátani. A kölcsön sikerének biztosítása czéljából a franczia pénzügyminiszter a Rothschild— Morgan-csoportot is igénybe akarja venni. A detroiti dinamitgyár felrobbantása. London, június 28. A Times jelenti Torontóból . Windsorban (Ontario) két német embert letartóztattak. A hatóságok azt hiszik, hogy ők követték el a detroiti dinamit- és fegyvergyárak ellen a merényletet. Tűz Glasgow kikötőjében. London, június 29. Glasgow kikötőjében tegnap több egymás mellett lévő raktár leégett. A kár 60.000 fontjainkat lebocsássuk. Az egyik naszádot lebocsáthattuk, amely a német búvárhajótól ötven yardnyira haladt el. A parancsnok az Indraninak tíz perez időt adott, akkor gránátot lőtt a hajóra. Északi-tengeri konferenczia, Kopenhága, június 29. A norvég stortning legközelebb a kormánynak egy északi-tengeri konferenczia összehívását fogja javasolni. A konferenczia, amelyen a skandináv államokon kívül Hollandia is résztvenne, folytatná a malmöi háromkirály-konferencziát és arra törekednék, hogy az északi-tengeri semleges hajózás számára igazságosabb elbánást kényszerítsen ki. Oket erre Angliának a legutóbbi időben Svédországgal szemben gyakorolt represzszáliái adtak. Erre vonatkozólag hír szerint a svéd meg a norvég külügyminiszter között döntő megállapodás jött létre, amelyhez elvben a dán külügyminiszter is hozzájárult. Botha allen, London, június 29. A Daily Telegraph jelenti Fokvárosból: Botha ellenfelei felhasználták Bothátak a hadjáratban való részvételét, hogy előkészítsék megbuktatását az ez év vége felé leendő választásokon. E végből új pártot alakítottak, amely iránt híveinek egy része is rokonszenvvel viseltetik. A délafrikai haditörvényszék munkája. London, június 29. A Reuter-ügynökség jelenti Bloemfonteinből. A haditörvényszék Wessek tábornokot öt évi fogházra és 1000 font pénzbüntetésre, Couroy és Zerfontein tábornokokat négynégy évi fogházra ítélte. Egy kérvényben, amelyet 12 645 afrikander felesége írt alá, Dewet számára kegyelmet kérnek. Márin a längeren és a gyarmatok isi. Kémei buvárhajók munkája. Rotterdam, junius 28. A Courant jelenti Londonból. Egy német buvárhajó, tegnap Youghannál, Írország déli partján több hajót megtámadott, az Edith nevű barrowi gőzöst pedig, amely Sillothból útban volt Cortba, el is sülyesztette. London, június 29. (Reuter) Tegnap délután Tuakarnál (az Ír-tengeren) az Indrani nevű nagy angol gőzöst megtorpedózták. A legénységet, amely megmenekült, tegnap reggel Mildfordhavenben egy halászbárka partraszállította. A matrózok elmondták, hogy az előtte való délután tíz perccel öt óra előtt tengeralattjáró naszádot láttak, amely két lövéssel adott jelt arra, hogy mentőcsónak A balkáni államok és a háború. A román királyi család nyaralása. Rotterdam, június 29. Kopenhágán át jelentik Bukarestből, hogy Ferdinánd román király feleségével és gyermekeivel a legközelebbi napokban nyaralásra Szinaiába megy. A költözködésre már megtörténtek az előkészületek. Románia magatartása, Bukarest, június 29. A félhivatalos Independence Roumaine hétfői száma így ír : Románia nem tűrheti tovább, hogy idegen emberek intézzék sorsát és idegenek folyvást elhalmozzák szemrehányásokkal. Sem fenyegetésekkel, sem hitelkedéssel nem lehet Romániát befolyásolni. Miért gyűlölik a görögök Olaszországot? Athén, június 28. Az itt megjelenő L'Economiste d'Orient vezető helyen foglalkozik Olaszországnak a világháborúban való szerepével s a többi közt ezeket írja : — Európában nem értik, hogy mi, a kik szeretjük az entente-ot, miért gyűlöljük Olaszországot, a mely éppen jókor jött segítségére Németország ellen. Pedig ez nagyon is érthető. Olaszország mindezideig csak gyűlöletet tanúsított Görögországgal szemközt, mi pedig igazán nem tudunk szeretetet érezni irányában. Görögország ellen legutóbb elkövetett machinácziói miatt egészen veszendőbe ment az a megbecsülés, amelylyel a hellén nép viselkedett e nemes eredetű nemzet iránt. ■'í A czikk ezután felsorolja azokat a sérelmeket, amelyeket Olaszország Görögországgal szemben elkövetett : Olaszország lábbal tapodja Görögországnak a Dodekanézoszra való kizárólagos jogait, amelyek pedig nemzetközi megegyezésen alapulnak ; el akarja szakítani Észak-Epiruszt az anyaországtól; elfoglalja Valonát azzal a czélzattal, hogy meghódítsa Albániát; meg akarja szállani Chiosz szigetét, hogy a hellén Kis-Ázsiára kinyújthassa uzurpáló kezét. — Olaszország czéljai — fejeződik be a czikk — igen világosak és érthetők. De ha Itália továbbra is erőnek erejével nagyobbodni és Görögország ?