Az Ujság, 1915. június (13. évfolyam, 151-180. szám)

1915-06-30 / 180. szám

Szerda, 1015. június 30. AZ ÚJSÁG Anglia háromszázezer embert vesztett a háborúban. Hága, június 29. A Labour Leader tegnap­előtti száma a Ruszkij Invalid vezérczikkét reprodukálja, a­mely keserűen panaszkodik a háborús lelkesedés teljes megszűntéről. Az egész nép, úgy látszik, a kényelmes bátor­talanságba sülyedt. Az angol szoczialista újság az angol veszteségeket az eddigi arány tekin­tetbevételével szeptember végéig közel három­­százezerre becsüli. Új alállamtitkárokat a franczia hadügy­minisztériumba. Páris, junius 29. A Petit Pár isten it­ja : Slem­­­essy képviselő a kamarában törvényjavaslatot nyújtott be négy hadügyi államtitkári állás létesí­tése iránt. Ezek közül az első alá az intendantúrát, a második alá a műszaki intézményeket és a lég­hajózást, a harmadik alá a vasutakat és a közleke­dési eszközöket és a negyedik alá az egészségügyi intéz­mén­yeket helyeznék. Az angol ambncziógyártás szervezésének nehézségei. Rotterdam, június 29. A Courant londoni jelentése szerint Runciman kereskedelmi minisz­ternek nem sikerült a dél-walesi bányászokkal felmerült differencziákat elintézni. A helyzet nagyon kényes. A nagy-britanniai bányászszö­vetség képviselői vonakodtak a döntőbíróság elé való terjesztés kötelezettségét elismerni. London, június 29. A Daily Telegraph a dél-walesi szénbányaipar helyzetéről a követ­kezőket jelenti: Munkások és munkaadók egyenlő pesszimizmussal nyilatkoznak a hely­zetről. A hosszú lejáratú munkaszerződés szer­dán letelik s utána mindennapi szerződések lép­nek életbe. A munkaadók visszautasították a szakszervezetek azon ajánlatát, hogy most kös­senek további három évre szerződést. Manchester, június 29. A Manchester Guardian londoni levelezője arról értesül, hogy ha a bányamunkásokkal folyt tárgyalások ered­ménytelenek volnának, Lloyd­ George maga fogja javasolni a lőszerre vonatkozó javaslat tárgyalásánál, hogy a bányamunkásokat hagy­ják ki azokból a munkáskategóriákból, a­me­lyekről a törvényjavaslat szól. Kívánságukra a szövőgyári munkások tekintetében is ugyanez fog történni. Lloyd-George rágalma a­­jól meggondolt német megrohanásról . Berlin, június 29. A Wolff-ügynökség jelenti: Lloyd-George angol munic­iós miniszter az alsó­házban e hó 24-én mondott beszédének végén oly kijelentéseket tett, a­melyek mint hallatlan kép­­mutatás és a tények elcsavarása a legélesebb visszautasítást érdemlik ki. Lloyd­ George nem értékelheti nagyra a gyülekezet politikai ítélő­képességét. Nem tudják-e Angliában, hogy az angol entente-politika a franczia sovinizmus és az orosz pánszlávizmus féktelenségét nagyra­ növesz­tette és ezzel Németországot katonai készülődé­sének tartós fokozására kényszerítette ? Nem tudják-e, hogy a német hadvezetőség a törvényes költségvetési meghatalmazásokhoz van kötve és ■hogy a német birodalmi gyűlés által a megszava­zott pénzek fölött gyakorolt ellenőrzés sokkal alaposabb és szigorúbb, mint az, a­melyet az angol parlament gyakorolt ? Nem magától értődő kötelesség­e, hogy a hadvezetőség előrelátó volt? Vájjon Anglia nem törekedett-e éppen úgy, hogy flottáját mindenkorra harczképessé tegye? Hon­nan meríti Lloyd­ George azt a bátorságot, hogy a Németországra rákényszerített háborút jól át­gondolt megrohanásnak minősíti, a­mikor tudnia kell, hogy mennyire elkövettünk mindent, hogy Angliát távoltartsuk a háborútól. Ha Német­ország csakugyan nagymennyiségű hadianyagot és municziót halmozott fel, mutatkozott volna-e a háború elején municzióhiány, a­mint hogy ez tény volt és a­mit Lloyd­ George is bizonyára tudott. Né­metország mindenesetre gyorsan és alaposan, zajtalanul megszüntette ezt a hiányt municziós miniszter és rágalmakkal teli beszédek nélkül. Hollandia is szervezi a invak­zió gyártást.­ ­ Hága, június 29. A hadügyminiszter meg­hívására a hadügyminisztériumban az ország minden részéből nagyszámú gyáros gyűlt egybe, hogy a municziógyártásnak a hollandi ipar által a háborító időkben való folytatását meg­tárgyalják. A hadügyminiszter ismertette az összejövetel czélját. Az iparosok a legnagyobb készséggel ajánlották fel közreműködésüket. Municziós irodát fognak felállítani, a­mely a hadügyminisztérium szervezetén kívül fog állni. A részleteket néhány nap múlva teszik közzé. »A svéd sem különb a németnél.« Stockholm, június 29. Egy Ausztráliából visszatért svéd ember az Aftonbladed-nak elmondja élményeit. Az angolok utazása közben és Angliába való érkezésekor kíméletlenül, majdnem úgy bán­tak vele, mint egy ké­mnél. Kijelentették, hogy a svéd ember nem különb a németnél. A­mikor a gőzös Szuez, Gibraltár és más kikötőkbe érkezett, napo­kon át bezárták a kaju­tbe. Gibraltárban az Osszova nevű gőzöst, a­melyen utazott, ágyukkal szerelték fel. A­mi az Egyiptomból betegség miatt visszaküldött ausztráliaiakat illeti, nyílt titok, hogy zendülés volt az oka visszaküldésüknek. A katonák zsoldjukat ausztráliai papírpénzben kapták, a­me­lyet Egyiptomban senki sem akart elfogadni. Ez elé­gedetlenséget keltett, a­melynek a katonák vissza­küldése volt a következménye. Maeterlinck álmodozik. Stockholm, június 29. Maeterlinck így nyilat­kozott a háborúról Windrog Endre dán hírlapíró előtt : — Pompás lesz, hogyha a németeket Bel­giumból visszaűzzük a Rajna mentén lévő váraik mögé. Messzebbre ugyan vissza nem szoríthatjuk őket, de hogyha az oroszok, a románok, a szerbek és az olaszok előre fognak nyomulni, akkor a háború már nem tart sokáig, akkor közelebb va­gyunk a végéhez, semmint remélni merjük. Maeterlinck továbbá eredményes olaszországi agitácziójáról beszélt, valamint D’Annunzióról, a­ki az ügy érdekében szintén dere­kas munkát végzett. Természetes, hogy Belgium kárpótlást fog kapni, a­mely akkora lesz, hogy egyszerre ki se fizethetik. Szerencsére a német szorgalmas egy nép és arra kell majd rákényszeríteni, hogy nyolc­van, esetleg száz évig is dolgozzon a hadisar ezért. A németek Európa rabszolgái lesznek. Több milliárdos franczia kölcsön. Berlin, június 29. A Lokalanzeiger-nek táv­iratoztak Genfből. Eiliot pénzügyminiszter a képviselőház egyik legutóbbi ülésén c­élzott rá, de a sajtóban a kormány már régebben óva­tosan jelezte, hogy a franczia államkincstár több milliárdra rugó járadékkölcsönt készül ki­bocsátani. A kölcsön sikerének biztosítása czél­­jából a franczia pénzügyminiszter a Rothschild— Morgan-csoportot is igénybe akarja venni. A detroiti dinamitgyár felrobbantása. London, június 28. A Times jelenti Torontó­ból . Windsorban (Ontario) két német embert letartóztattak. A hatóságok azt hiszik, hogy ők követték el a detroiti dinamit- és fegyvergyárak ellen a merényletet. Tűz Glasgow kikötőjében. London, június 29. Glasgow kikötőjében teg­nap több egymás mellett lévő raktár leégett. A kár 60.000 font­­jainkat lebocsássuk. Az egyik naszádot lebo­­csáthattuk, a­mely a német búvárha­jótól ötven yardnyira haladt el. A parancsnok az Indraninak tíz perez időt adott, akkor grá­nátot lőtt a hajóra. Északi-tengeri konferenczia, Kopenhága, június 29. A norvég stortning legközelebb a kormánynak egy északi-tengeri konferenczia összehívását fogja javasolni. A konferenczia, a­melyen a skandináv államokon kívül Hollandia is résztvenne, folytatná a malmöi háromkirály-konferencziát és arra tö­rekednék, hogy az északi-tengeri semleges hajózás számára igazságosabb elbánást kény­­szerítsen ki. Oket erre Angliának a legutóbbi időben Svédországgal szemben gyakorolt represz­­száliái adtak. Erre vonatkozólag hír szerint a svéd meg a norvég külügyminiszter között döntő megállapodás jött létre, a­melyhez elv­ben a dán külügyminiszter is hozzájárult. Botha allen, London, június 29. A Daily Telegraph jelenti Fokvárosból: Botha ellenfelei felhasználták Both­á­­t­ak a hadjáratban való részvételét, hogy előkészít­sék megbuktatását az ez év vége felé leendő válasz­tásokon. E végből új pártot alakítottak, a­mely iránt híveinek egy része is rokonszenvvel viseltetik. A délafrikai haditörvényszék munkája. London, június 29. A Reuter-ügynökség je­lenti Bloemfonteinből. A haditörvényszék Wessek tábornokot öt évi fogházra és 1000 font pénzbün­tetésre, Couroy és Zerfontein tábornokokat négy­­négy évi fogházra ítélte. Egy kérvényben, a­me­lyet 12 645 afrikander felesége írt alá, Dewet szá­mára kegyelmet kérnek. Má­r­in a längeren és a gyarmatok isi. Kémei buvárhajók munkája. Rotterdam, junius 28. A Courant jelenti Londonból. Egy német buvárhajó, tegnap Youghannál, Írország déli partján több hajót megtámadott, az Edith nevű barrowi gőzöst pedig, a­mely Sillothból útban volt Cortba, el is sülyesztett­e. London, június 29. (Reuter­) Tegnap dél­után Tuakarnál (az Ír-tengeren) az Indrani nevű nagy angol gőzöst megtorpedózták. A legénységet, a­mely megmenekült, tegnap reg­gel Mildfordhavenben egy halászbárka partra­­szállította. A matrózok elmondták, hogy az előtte való délután tíz perc­c­el öt óra előtt tengeralattjáró naszádot láttak, a­mely két lövéssel adott jelt arra, hogy mentőcsónak­ A balkáni államok és a háború. A román királyi család nyaralása. Rotterdam, június 29. Kopenhágán át jelen­tik Bukarestből, hogy Ferdinánd román király feleségével és gyermekeivel a legközelebbi napok­ban nyaralásra Szinaiába megy. A költözködésre már megtörténtek az előkészületek. Románia magatartása, Bukarest, június 29. A félhivatalos Indepen­dence Roumaine hétfői száma így ír : Románia nem tűrheti tovább, hogy idegen emberek intézzék sorsát és idegenek folyvást elhalmozzák szemrehányá­sokkal. Sem fenyegetésekkel, sem hitelkedéssel nem lehet Romániát befolyásolni. Miért gyűlölik a görögök Olaszországot? Athén, június 28. Az itt megjelenő L'Econo­­miste d'Orient vezető helyen foglalkozik Olasz­országnak a világháborúban való szerepével s a többi közt ezeket írja : — Európában nem értik, hogy mi, a kik sze­retjük az entente-ot, miért gyűlöljük Olaszorszá­got, a mely éppen jókor jött segíts­égére Német­­ország ellen. Pedig ez nagyon is érthető. Olasz­ország mindezideig csak gyűlöletet tanúsított Görögországgal szemközt, mi pedig igazán nem tudunk szeretetet érezni irányában. Görögország ellen legutóbb elkövetett machinácziói miatt egé­szen veszendőbe ment az a megbecsülés, a­mely­­lyel a hellén nép viselkedett e nemes eredetű nem­zet iránt. ■'í A czikk ezután felsorolja azokat a sérelme­ket, a­melyeket Olaszország Görögországgal szem­ben elkövetett : Olaszország lábbal tapodja Görög­országnak a Dodekanézoszra való kizárólagos jo­gait, a­melyek pedig nemzetközi megegyezésen alapulnak ; el akarja szakítani Észak-Epiruszt az anyaországtól; elfoglalja Valonát azzal a czélzat­­tal, hogy meghódítsa Albániát; meg akarja szál­­lani Chiosz szigetét, hogy a hellén Kis-Ázsiára kinyújthassa uzurpáló kezét. — Olaszország czéljai — fejeződik be a czikk — igen világosak és érthetők. De ha It­ália továbbra is erőnek erejével nagyobbodni és Görögország ?

Next