Az Ujság, 1915. június (13. évfolyam, 151-180. szám)

1915-06-20 / 170. szám

Vasárnap, 1915. június 20. AZ ÚJSÁG A balkáni államok és a háború. Szerb előrenyomulás Albániában, Lugano, június 19. A­mint a szerb követ Rómában kijelentette, Szerbia albániai ak­­cziója csak Elbasszán és Tirana meghódítá­sára szorítkozik. A monarchia ellen mindaddig nem gondolhat Szerbia offenzívára, a­míg jobb­oldala veszélyeztetve van. Venizelosz követelései: Athén, június 19. Venizelosz a kamara nyomban való összehívását és a Gunarisz­­kormány azonnali visszalépését követeli. Köve­teléseit azonban a király betegsége miatt le­hetetlen azonnal teljesíteni. A szerbek és olaszok Esszad pasa mellett. Berlin, június 19. Misztics ezredesnek, az albániai szerb expod­ic­ió vezetőjének és a mo­­nasztiri parancsnoknak egy hivatalos felhívása tanúság rá, hogy Esszad pasának nemcsak az ola­szoknál, hanem a szerbeknél is sikerült magát, mint az ő különleges czéljaikra legalkalmasabb férfiút, beajánlania. A felhívás a többi közt a kö­vetkezőket mondja : »Nem vagyunk az albán nép ellenségei, hanem ellenségei vagyunk azoknak, a kik benneteket idegenek kezére akarnak játszani. Elűztétek Wied herczeget, mert nem a ti véretek­ből való volt, de nem fordulhattok joggal Esszad pasa ellen, a ki a ti fajtátok. Ha majd megfenyí­tettük a rendzavarokat és a kormányt Esszad pasára bíztuk, a ki békét fog tartani szomszédai­val, visszatérünk hazánkba.« Futóik vajda megbetegedett. Bukarest, június 19. Nisből jelentik, hogy Putnik vajda, a szerb hadsereg vezérkari főnöke, súlyosan megbetegedett. Putnik már két hét óta betegeskedik és állapota most rosszabbodott. A külföldi Vöröskereszt-különítmények vezető or­vosai Nisbe utaztak, hogy a beteget orvosi segítség­ben részesítsék. Amerikai misszió a szerbiai fogoly­­táborokban. Bukarest, június 19. Az észak-amerikai Egye­sült­ Államok bukaresti követe, Charles Vopica, Szófián keresztül Nisbe utazott. Kíséretében van Ryland dr., a Szerbiában lévő amerikai Vörös­­kereszt képviselője és Fortescure amerikai újság­író. A követ feladata, hogy megvizsgálja azokat a fogolytáborokat, a­melyekben magyarok és osztrákok vannak. A szemleút két hétig fog tar­tani. Nisben a követet hivatalosan fogadják s szerbiai körútján a bolgár és a spanyol katonai attasé, továbbá Thompson százados is el fogja kisérni. Német tengeralattjáró naszádok titkos raktárai. Frankfurt, június 19. A Frankfurter Zeitung­nak­ táviratozzák Athénből . Itteni lapok tudni vélik, hogy az Égei-tengeren operáló német tenger­alattjáró naszádoknak Aivaliban titkos raktáraik vannak, a­honnan ellátják magukat benzinnel, és eleséggel. Ez ellen a sziget ellen minden támadás lehetetlen, annyira meg van erősítve. A közönség és a háború. Munkában a jótékonyság. A fővárosban. Félmillió a Vörös Félholdnak. A Vörös Fél­hold támogatására alakult országos bizottság gyűj­tése a lefolyt héten meghaladta a félmillió koro­nát. Ez alkalomból a bizottság elnöke, Khuen- Héderváry Károly gróf a következő táviratot vi­­ s­z A Dardanellák ostroma. Hivatalos török jelentések. Konstantinápoly, junius 19. (Milli táv­irati ügynökség.) A főhadiszállásról jelentik : A Dardanellák frontján június 15-én délelőtt balszárnyunk tüzérségi tüzeléssel elpusztított egy ellenséges aeroplánt, a­mely Ari Bumuval szemben állásainkon átrepült. Az aeroplán az ellenséges lövészárkok mellett lezuhant. Teg­nap Ari Bumunál és Szedd Bahrnál semmi jelentős nem történt. A tengerszorosnál lévő parti ütegeink Szedd Bahr közelében lövöl­dözték az ellenséges tüzérségi állásokat, vala­mint az édenségnek egyik szállító­oszlopát. A többi arczvonalon nincsenek jelentős ese­mények. Konstantinápoly, június 19. A főhadi­szállásról jelentik : A Dardanella-fronton lévő tüzérségünk június 16-án elpusztította Ari Burnu mellett az ellenség több gépfegyver­osztályának állásait és sok fontos megfigyelő­állását, egy ellenséges ágyút pedig haszna­vehetetlenné tett. A jobbszárnyon lévő ezredeink egyike el­ragadta az ellenségtől lövészárkainak egy ré­szét és megszállotta azt. Ali Burnu és Szedd Bahr környékén tegnap tovább tartott mind­két részről a tüzérségi és gyalogsági tüzelés, de különösebben jelentékeny esemény nem történt. Június 14-ike óta az ellenség robbanó­golyókat használ, a­melyek mérges gázokat ter­jesztenek. A többi hadszíntéren jelentősebb esemény nem fordult elő. A bácsom elyére hires. A magyar románok hűségnyilatkozata. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar románok h­azafiságának és a trón iránti hűségének újabb fényes bizonyságát szolgáltatta Maros-Torda­­megye marosmenti románajkú lakossága. Mint Marosvásárhelyről jelentik, június 19-én egy 120 tagból álló küldöttség jelent meg Duma László szászrégeni görög-keleti főesperes, Popescu Já­­nos dr. ügyvéd és Popescu János bankigazgató ve­zetésével Szász József maros-tordamegyei főispán­kormánybiztos előtt, hogy kifejezésre juttassa a marosmenti románajkú lakosságnak a trón iránti hódolat teljes alattvalói hűségét, valamint az egy­séges magyar haza iránti őszinte ragaszkodást. A küldöttség szónoka egyben felkérte a főispán­­kormánybiztost, hogy tolmácsolja illetékes helyen a kormány iránti bizalmukat. A küldöttség foga­dásánál, a­mely ünnepies formák között folyt le, az alispán vezetésével megjelent Maros-Torda­­megye nagyszámú magyarajkú közönsége és a megyei tisztikar. Az elhangzott hűségnyiatkozat az összes jelenlévőkre mély benyomást tett és nagy lelkesedést keltett. Svájcz gazdasági bajai, Bern, június 19. A szövetségtanács mai ülésén Wynyngen (Luzern) kat. konzervatív megindokolja interpelláczióját, a­melyben felvilágosítást kér arra nézve, hogyan szándékozik a szövetségtanács a háború további folyamán az élelmiszerek és nyersanyagok behozatalát szervezni. Hofman szövetségi tanácsos, a politikai osz­tály főnöke, az interpelláczióra válaszolva kifej­tette, hogy Svájcz közgazdasági helyzete sokkal komolyabb mint általában hiszik. A hatalmi vi­szonyok alakulása folytán nagy űr támadt orszá­gunk jogi és tényleges gazdasági életének keretei között. A szövetségtanács foglalkozott azokkal a jogokkal és kötelességekkel, a­melyek a hágai konvenc­ió alapján a semleges államokra hárul­nak és hangsúlyozza, hogy a dolgok tényleges állása nem felel meg a jogi helyzetnek. Egy semleges állam — folytatta Hofmann — nem vehet részt a had­viselő államok gazdasági harcrában, nem foglal­hat állást sem az egyik, sem a másik mellett. Svájcz földrajzi helyzete magával hozza, hogy reperkusszió folyton belesodródik a küzdelembe. Az összes hadviselő államok kétségkívül állandóan azt az álláspontot foglalják el, hogy Svájczczal szemben a legmesszebbmenő előzékenységet fog­ják tanúsítani, előzékenységet, a­melyet azonban csak a hadviselők háborús czéljainak keretein belül tekintenek lehetségesnek, úgy hogy Svájcz gazda­ságilag mégis súlyosan szenved. Szóló ezután ismertette a tervezett behozatali tröszt szervezetét és sajnálkozását fejezte ki, hogy egyes külföldi államok ezt az eszmét ellenzik. Reméli, hogy az erre vonatkozó tárgyalások ki­elégítően fognak befejeződni, ha azonban olyan helyzet állna be, a­mely Svájcz­tól gazdasági károk elviselését és áldozatokat követel, akkor a lakosság azokat hazafias türelemmel el fogja viselni. A fo­gyasztás szervezését szóló szükségtelennek mon­dotta. Végül kifejezte reményét, hogy Svájcz a körülményekkel számoló, de függetlenségét szem előtt tartó gazdasági politikával meg fog birkózni ezzel a súlyos válsággal. Az interpelláló a választ tudomásul vette és kifejezte bizalmát a szövetségi tanácsos szlárd semlegességi politikája iránt. térte Husszein Hilmi pasa bécsi török nagy­követhez , Husszein Hilmi pasa török császári nagykövet őfenségének Bécs. Nagy örömömre szolgál, hogy fen­ségeddel közölhetem, hogy a Vörös Félhold javára rendezett országos gyűjtésünk az olasz hadüzenet óta befolyt jelentékeny adományokkal immár messze meg­­haladott egy félmillió koronát. Megragadom ezt az al­kalmat, mely minden várakozáson felül tanúsítja a magyar nemzetnek a vele hűséges fegyverbarátság­ban szövetkezett vitéz török fajrokonok hadi-jóléti intézményei iránt tanúsított áldozatkészségét, hogy fenségedet kiváló nagyrabecsülésemről biztosítsam. Gróf Khuen-Héderváry. A nagykövet a következő távirattal válaszolt: Gróf Khuen-Héderváry őexczellencziájának Hé­­dervár. Hálásan köszönöm exczellencziád szives táv­iratát. Az a régi és mélységes rokonszenv, mely a török birodalom és a nemes magyar nemzet­­közt fennáll, a mostani borzalmas háborúban dicsőséges és soha el nem múló fegyverbarátság alakjában nyilatkozott meg. Ezek az érzelmek Magyarországnak a török Vörös Félhold iránt való nagylelkű áldozatkészségében jutnak kifejezésre. Az ottomán nemzet a dicsőséges és vér­rokon magyar nemzetnek erről a nemes eljárásáról mindenkor mélységes hálával fog megemlékezni. Kérem, méltóztassék szívesen venni kiváló nagyra­becsülésem kifejezését. Hilmi török nagykövet. A magyar országos bizottság természetesen folytatja a török testvérek javára kifejtett tevé­kenységét, annál is inkább, mert hiszen a Darda­nellákban mindnyájunkért harczoló hősök meg­érdemlik mindannyiunk fokozott áldozatkészségét. Zichy Sarolta grófnő akcziója. A magyar asszonyok és leányok, ha olcsón és jól akarnak vásárolni és ezen a réven is néhány fillért óhajtanak csúsztatni hadiárváink perselyébe, bizonyára nem fogják elkerülni azt a helyi­séget, a­hol Zichy Sarolta grófnő a Sze­nt Erzsébet mű­helyeinek művészi ruhaczikkeit mutatja be a nagyközön­ségnek. Váczi­ utcza 1. szám alatt van a kiállítási helyiség,­ szerény hely, sem öles czégtáblája, sem látványos kirakata nincsen, de a­minek súlya alatt bent roskadoznak az asz­talok, az csupa érték és csábító műremek. Fehér rakott szoknyák fekete hímzéssel, ruhának való mesterien hím­zett linón, meleg színekkel hímzett gyermekruhák, női fehérnemű-ritkaságok, blúzok, asztal-, toliette-, ágy- és pamlagterítők, vánkoshuzatok, rétik­ülök, táskák, nap­ernyők, kertyatartók, tüll-betétek, gyermekfőkötők, do­bozok, i­ómappák, zsebkendők, blúzbetétek, fehérneműre alkalmazható hímzések, horgolt csipkék, függönyök sora­koznak egymás mellett az asztalokon. Anyaguk a leg­finomabb linón, batiszt és vászon, kivitelük pedig mesteri, eredeti paraszti rajzok nyomán készült, művészi hímzéssel és azsúrozással. A boltban semmi sem drága, s bár minden egyes darab minden pénzt megér, Zichy Sarolta grófnő szolid árt szabotia a Czikkeknek, szinte önköltségen adja a vevőközönségnek. Oly szolid üzlet ez a vállalkozás, a­hol a tiszta nyereség a hadiárváknak jut. A kiállított tárgyak kivétel nélkül honi földön készül­tek, a magyar háziipar műhelyeiből valók. Pozsonymegyei czifferi, csataji, németgurabi stb. parasztasszonyok és leányok serény keze hímezte. A serény munka, mely ilyen szép eredményre vezetett,­ a millenium évé­ben indult meg a czifferi Zichy-kastélyban, Zichy Sarolta grófnő kezdeményezésére. Kezdetben csak a grófi ház szükségeseit elégítette ki a környékbeli parasztasszonyok és leány­ok h­ímzési készsége, utóbb ugyancsak Zichy Sarolta grófnő felszólítására piás mágnáscsaládok is ren­deltek az értékes hímzésekből. A grófnő ekkor elhatározta, hogy szélesebb alapon szervezi a munkát. Összegyűjtötte a tipikus, falunként váltakozó hímzésmunkákat és mikor már negyvennyolcz község asszonynépe küldte be hozzá rajzait, statisztikát csinált arról, hányan értenek ehhez vagy ahhoz a hímzési stílushoz, és ezen az alapon Czifferen központi műhelyeket létesített. Tanárnőt állított a mű­helyek élére, tekintélyes mennyiségű linont, batisztot és Vásznat vásárolt s azt faluról-falura, házról-házra kiosztva, himeztette. A nők ús főleg télen végezték a munkát s ha el­készültek vele, beszolgáltatták a czifferi központnak. Némelyikük hatszáz koronát is megkeresett egy év alatt. Javarészük máris jómódba jutott s ma már alig van olyan család, a melynek nem volna házacskája, pedig pár évvel ezelőtt még nagy nyomorral küzdött ez a zsellénnép. A grófnő elérte czélját, erős gátat vetett az amerikai kiván­dorlás elé, megakasztotta a falusi leányoknak városokba való özönlését — nincs az a pénz, a min manapság cselé­det lehetne fogadni Czifferen — és kulturális téren is széle­sítette a falusi asszonynép látókörét, a­mikor több elő­adást tartott nekik a higiéniáról. Özönével jöttek a rendelések. Az ország határain túl is tudomást vettek a czifferi hímzésekről és számosan ren­deltek ruhaczikket Nyugat-Európából, sőt még Ameriká­ból is. Dicséret illeti Zichy Sarolta grófnőt, mert idején fedezte fel a köznépben rejlő energiát és tudást és azt fi­nom női érzékkel fejlesztve, modern nívóra emelve, a nép javára­ értékesítette. A kiállítás megnyitása óta számosan vásároltak Zichy Sarolta grófnő váczi-utczai boltjában, többek közt Hindenburg tábornagy egyik nőrokona, gróf Zichy Ala­­dárné, gróf Széchenyi Lászlóné Wanderbilt Gladys, gróf Sigray Antalné, gróf Pappenheim Szigfridné, báró Prónay Gyuláné, Esterházy Mária herczegnő, herczeg Festetich Taszilóné, gróf Szapáryné, gróf Cziráky Béláné, gróf Csekonics Endréné, gróf Batthyány Gyuláné, gróf Zichy Rafaelné, báró Jósika Samuné, Benczúr Gyuláné, Hatvany­ Deutsch báróné, báró Korányi Sándorné szerezték be itt szükségleteiket. Legutóbb számos német katonatiszt vá­sárolt női ruhaczikket a kiállításon, magyarországi em­léket otthon levő nőrokonaiknak. Méltányos volna, ha papi köreink is érdeklődnének a kiállítás iránt, mert sok , olyan művészi hímzésű stóla, karing, miseing és oltár-­ terítő van raktáron, a­milyet ritkán lát az ember. Zichy Sarolta grófnő személyesen vezeti az árusítást­­ és mellette a mágnásvilág és előkelő asszonyaink égés­­i serege buzgólkodik. A vásárló közönséget felváltva a kö­­j

Next