Az Ujság, 1915. július (13. évfolyam, 181-211. szám)

1915-07-01 / 181. szám

2 ÚJSÁG Csütörtök, 1915. július 1. o A hallatlan szégyen. Ügyetleneknek nem lehet ellensé­geinket mondani, a mikor gonoszoknak mutatkoznak. Lám, Moszkva csőcseléke megkapta a hatóságtól az idegen, azaz német lakosok jegyzékét, alaposan ki­rabolta, üldözte őket, s minekutána ha­tósági segítséggel s talán hatósági kez­deményezésre is elkövette fegyház után ordító hazafias cselekedeteit, előáll a ha­tóság, összecsapja a kezét, s megbélyegzi a gazságot, hogy hallatlan szégyen, a­mi Moszkván megesett. Moszkva szomszédságában van Mi­lano ! Ott is hivatalos útbaigazítással ta­lált rá a hazafias csőcselék a védtelen idegenekre, s rabolta, pusztította őket. Ott is előbb engedték befejezni a dicső­­művet, aztán jött a szégyen, szégyen ! kiáltás, és engesztelésül a rendőrfőnök elcsapása, a "rablók elítélése s kegyelmi törlényel való egyidejű fölmentésük. London is emlegetett hallatlan szé­gyen­félét, minekutána a németek ki­­pusztítása alaposan elvégeztetett. Ott is írásban adták, hogy a csőcselék hely­­telenül viselkedett. Hát ez igen elmés megoldása két párosíthatatlan tény párosító problémá­jának. Rabolni gazság, ezt ott is el kellett ismerni, de mivel raboltatni mégis akarnak, hát bölcsen bevárják előbb a rablást, aztán jóvá teszik az elítélésével, így azután három kulturországban lehet rabolni, s fönn lehet tartani a tételt, hogy nem lehet rabolni. Mind a három helyen a rendőrség tehetetlen volt, míg a csőcselék el nem készült, s rögtön fel­adata magaslatára emelkedett, mihelyt készen lett a nagy mű. Már most, a­milyen távol van egy­mástól Moszkva, Milano és London, any­­nyira különbözőek a népességek jellemei és temperamentumai. A moszkvai orosz letargikus, tunya, az olasz higanytermé­­szetű és beszámíthatatlan, az angol döly­­fös és flegmatikus. Mégis a különböző néptípusok a rablásnak ugyanabban a veszedelmes ötletében találkoztak. Mi közös motívum válthatta ki a különböző tempómentumokból ugyanazt az indu­­/Itot ?• . \ f Közel fekszik : a németgyűlölet. De Lírát mi sefia,szeretjük az olaszt, a német •xi?/gyűlöli az angolt. Miért, honnan mégis, ho­gy, hogy Berlin, sem Bécs, sem Buda­pest népsége nem vetemedett angolok, olaszok, vagy oroszok testi épsége és vagyona ellen ilyen alj­as merényletre ? Miért nem görbül meg egyetlen idegen­nek nem is a haja, hanem a gyufája szála sem ? Miért nem kell a mi szövet­ségünkben kezeket összecsapni s axiómá­kat hirdetni, védteleneket bántani, ide­gen vagyont rombolni, rabolni hallatlan szégyen ? Hát egyszerűen azért, mert róma­innk ez csakugyan hallatlan szégyen, ennélfogva nem kell kimondani. Mert minálunk az ellenséget fegyverrel a ke­zében keressük és verjük meg, mert csak így akarunk győzni. Mert minálunk az erkölcs igazán otthon van, az emberi jogrend csakugyan szent és sérthetetlen, s a rendőrségünk a rendre és jogrendre ügyel politikai utasítás nélkül is. Hát ez a hallatlan szégyen ellen­ségeinknél csakugyan­az, de tény, hogy nem riadnak tőle vissza. S akármit hoz még a világtörténelem számára a háború, az a világtörténelmi tény megdönthetet­lenül fenmarad örök időkre, hogy ellen-Nap-nap után hátrálnak Galicziában az orosz seregek. A Bug-menti harczok — mint Hofer altábornagy ma jelenti — ránk nézve eredményesen folynak. Az orosz területen, a Tanév-lapályon mű­ködő csapataink elfoglalták Lublin kormányzó­ságban Frampolt, mely a Tanévtől északra fekszik, huszonöt kilométerre a Lublin felé vezető műút mentén. Ugyancsak sikerült el­foglalni a mieinknek a Zaklikov melletti ma­gaslat-szegélyt. Ez a város szintén a lublini kormányzóságban van, a San és a Visztula összefolyásától körülbelül tizennyolc­ kilomé­ternyire, úgy Frampol, mint Zaklikov a Visz­tula jobbpartján fekszik. A szövetséges seregeknek a Visztulától keletre elért sikerei arra kényszerítették az oroszokat, hogy állásaikat a folyótól nyugatra is sorra kiürítsék. Éjjel óta ezekből az állások­ból már erősen hátrálnak a Visztula felé. E harczok közben csapataink megszállottak Zavichostot, mely a San torkolatától északra, a Visztula balpartján fekszik. Tegnap óta tehát az oroszok, a­kik­nek utóvédjeit több helyen megvertük, Ivan­gorod és Lublin irányában hátrálnak, mig a szövetséges seregek egyre előbbre nyomulnak az orosz területen, a lublini és radomi kor­mányzóságban. Ismét az augusztusi nagy ütközetek színterén állunk. Sajtóhadiszállás, június 30. (Az Új­ság tudósítójának távirata.) A­mint előre­látható volt, az oroszok üldözése a ka­­mionka­strumilova—gnila-lipai vonalon nem szűnt meg. Az ütközetek ránk nézve továbbra is kedvezően folytatód­nak. Északon a Mackensen-hadsereg már a zamosez—b­omarovi csaták történelmi ne­vezetességű helyeire ért, József Ferdinánd kir. herczeg hadserege pedig elérte már a Tanev-lapálytól északra lévő vidéket, s ezzel azokra a helyekre lépett, a­hol a múlt év augusztusában a nagy ütközetek kezdődtek. Ezzel összefüggésben Orosz- Lengyelországban a Visztulától még nyu­gatra lévő ellenséges arczvonal ismét hát­rál. A Pflanzer-hadseregnél és a Dnyesz­­ter és Pruth közott viszonylagos nyuga­lom van. Az orosz forradalmi mozgalom, Berlin, június 30. Oroszország belső válsá­gáról a Stockholms Dagblad a következőket je­lenti : A galicziai nagy orosz vereségek következ­ményei mutatkoznak már Oroszország belső poli­tikai viszonyaiban is. Az eddig mindenható há­borús párt tekintélye már­is sokat szenvedett. A pánszláv háborús párt szószólóinak a helyzete kezd nehéz lenni. Maklakovnak, egyik leghatal­masabb képviselőjüknek távoznia kellett a kor­mányból. Bizonyos helyeken Szaszonov állását is nagyon megrendültnek tartják. A­mi a felelős katonai vezetőket illeti, eddig csak Nikolajevics Miklós nagyherczegnek sikerült tekintélyét megtartani. Katonai bűnbakot kellett azonban találni, a­kire az utóbbi vereségek ódiumát há­rítani lehetett. Ebből a szempontból kell megítélni Lubhom­­linov hadügyminiszter visszalépését, a­ki pe­dig több mint tíz éven át viselte hivatalát. Látszólag sikerült a felelősség jó részét a hate­ségeink országaiban raboltak a háború­­-ként érdekében, minálunk ellenben a háborút végesvégig becsületesen becsü­letes emberek szolgálták, mai organizáczióra hárítani, a­melynek elég­telensége lehetetlenné tette a legmagasabb ka­tonai vezetésnek, hogy a stratégiai terveket sikerrel vigye keresztül. Luch­omlinovnak bi­zonyára nagy tekintélye volt a nagyherczegi katonai pártnál, ő volt az, a­ki annak idején nyomatékosan hangsúlyozta az orosz hadsereg teljes harczi készenlétét. Hogy a felelősség őt súlyosabban terheli-e, mint a többi katonai ve­zetőt, azt a jövő fogja megmutatni. Eddigelé úgy látszik, hogy őt terheli a felelősség oroszlán­­része. Utódja, Polivanov gyalogsági tábornok politikai tekintetben feh­ér lap. Bécs, június 30. A Neue Freie Presse Írja : Su­­chomlinov hadügyminiszter azért bukott meg, mert az orosz hadsereg súlyos vereségeiért bűnbakot keres­tek. Suchomlinov tábornokkal az orosz hadsereg újjászervezője tűnt el. Miután az orosz-japán há­borúban teljesen szétmállott az orosz hadsereg, a czár Rüdiger tábornokot tette meg hadügyminisz­terré, a­kinek volt bátorsága az öreg tábornokokat kérdezetlenü­l nyugdíjba küldeni; rendet terem­tett a hadseregben, de nem volt szervező tehetség és nem is ment semmire. Lub­omlinovot a tisztképző akadémia igaz­gatói állásából h­ívta a czár a hadügyminiszter­­ségre. Ennek a tábornoknak akkor már nagy híre volt. Az ő keze alól kerültek ki a vezérkari tisztek és több értékes katonai szakművet irt. Jóval a háború kitörése előtt befejezte az orosz hadsereg átszervezését, gyakran volt Párisban és a franczia vezérkarral együttesen dolgozta ki a mostani há­ború terveit. Az udvari intrikák következtében kellett megbuknia s egy egészen ismeretlen tábor­nok, Polivanov került a hadügyminisztérium élére, a­ki nyilván vak eszköze lesz a pétervári háborús pártnak az udvarnál. Stockholm, június 30. A Dagens Nyheter tudósítója jelenti Pétervárról: A forradalmi mozgalom óráról-órára fenyegetőbbé válik. A szoczialista munkásság lázadozik és a főváros utczáin lármás tüntetéseket rendez. A Nevski- Prospekten valóságos harcz támadt a tüntetők, a katonaság és a rendőrség között. A harcznak számos áldozata van: hatszáznál több embert megöltek vagy súlyosan megsebesítettek. A leg­utóbbi moszkvai felkelésnél szintén sok ember vesztette életét. A legutóbbi három moszkvai éjjeli harátnak száznál több halottja van, köztük egy rendőrezredes is. Stockholm, június 30. Moszkvából távira­­tozzák, hogy a lakosság körében nőttön-nő a nyugtalanság. Rablás és véres verekedés napi­renden van. A kiképzés alatt lévő újonczokat felsőbb parancsra más helyőrségbe küldték. Oroszország pénzügyi bajai. Pétervár, junius 30. Az állami bank elren­delte, hogy aranypénzt ne hozzanak többé for­galomba, hanem az állami bankba szolgáltas­sák be. Pétervár, junius 30. Császári rendelet fel­hatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a lon­doni piac­on 50 millió fontnyi rövid lejáratú kincstári jegyet bocsásson ki. Repülőgépharcz Csernovicz fölött. Bécs, június 20. Csernoviczból jelentik a Neues Wiener Journal-nak . Tegnap izgalmas repülőgép­­harcz volt a város fölött. Már napok óta kering­tek orosz aeroplánok Csernovicz körül, bombákat próbáltak dobni a Pruth hídjára és az uezkai vasút­állomás épületére, kárt azonban nem tettek. Mikor tegnap ismét megjelent egy orosz repülőgép Cser­­ nwczelm­n harczaink az oroszok elitein.

Next