Az Ujság, 1915. július (13. évfolyam, 181-211. szám)
1915-07-08 / 188. szám
Csütörtök, 1915. július 8. AZ "ÚJSÁG Az elsülyesztett Garibags hajó rakománya. Genf, julius 7. (Saját tudósítónk távirata.) A »Carthage« franczia hajó, melyet egy német búvárnaszád tegnapelőtt elsülyesztett, több mint egy millió frank ára hadiszert vitt a franczia expedicziós hadtest számára. Azeltűntek száma máig harmincz. Marseilleben, a hajó legénységének szülővárosában nagy a szorongás a Dardanellák számára kibérelt többi szállítógőzös legénységének sorsa miatt. Angol sugfalkaság az Armenian elsülyesztése miatt. London, július 7. A Daily Chronicle tengerészeti munkatársa írja : Az Armenian elsülyesztése nagy nyugtalanságot idézett elő. A nemzetet tájékoztatni kell arról, milyen sikerrel kecsegtetnek az ellenintézkedések. A hajósvállalatok tulajdonosai kérdést intéztek a kormányhoz, miért nem terjeszti ki azokat a hathatós intézkedéseket, amelyek a csatorna bizonyos részeiben megvédelmezik a szállítóhajókat, a tovább délre lévő vizeiére is. A Scilly szigetek körüli vidéket védelmezni kell. Igen sajnálatos tény, hogy a hadihajók és kereskedelmihajók közti különbség nem oly éles többé, mint eddig. A változás arra vezethető vissza, hogy Churchill bizonyos kereskedelmi hajókat felfegyverzett. A tengeralattjáró-háborúnak mindenesetre megvan az az előnye, hogy a nemzet ,most már nem áltatja magát azzal, hogy feltétlenül biztonságban van. Svéd importőrök panasza: Stockholm, július 6. Az entente-barát Dagens Nyheter svéd importőrök egész sor panaszát közli az angol önkény ellen, amelylyel Anglia a szállítmányokat elkobozza. A behozatal minden nap nehezebb lesz. A svéd kereskedelmet az a veszély fenyegeti, hogy minden utat elzárnak előle. Miután a gyapotgyárosok mozgalmat kezdeményeztek, most a kissé-, takarmány- és gabona-importőrök is közös tanácskozást folytatnak és kívánságaikat a kormány elé fogják terjeszteni, hogy vegye azokat tekintetbe a tárgyalásoknál. Itteni kereskedelmi körökben beszélik, hogy a Bunge és Bem buenos airesi nagy ezeget az angolok fölkérték, hogy ne ajánljon svéd szegeknek gabonát és takarmányt. Tekintettel a Svédországban uralkodó nagy szárazságra, a zavartalan gabonabehozatalnak nagy fontossága van. A gotlanai tengeri ütközet: Berlin, július 7. (Saját tudósítónk távirata.) Pétervárról a Ritzau-ügynökségnek részletes jelentést küldtek a keleti-tengeri ütközetről. A jelentsből kiderül, hogy az ütközetben a Rurik, Makarov, Baján, Bogatyr és Oreg nevű czirkálók vettek részt. A jelentés ezzel végződik : — Hajóink sérülése jelentéktelen, veszteségünk tudottban, sebesültben összevéve 14 matróz. Mikor különítményünk a part felé közeledett, torpedóütőink elébük jöttek s bennünket is, czirkálóinkat is megoltalmaztak az ellenséges búvárnaszádok ellen, melyeket őrhajóink már előzőleg fölfedeztek. Az egyik búvárnaszád éppen a Rwrikot készült megtámadni, de Vnimatelni torpedóüzőnk megelőzte, reálőtt és nekirohanását próbálta elmenteni. A harcz eredménye nem ismeretes. A Vnimatelni törzse megsérült , az összeütközéskor jókora lék támadt oldalában. Robbanás a kanadai robbanószergyárban, Montreal, július 7. (Reuters) A kanadai robbanószergyár társaság kerolit-osztályában Belvillében (Quebec tartomány) robbanás történt, amelynél 7 ember, köztük egy angol felügyelő, aki az igazgatósághoz volt beosztva, meghalt és 10 ember megsebesült. A robbanás után tűz ütött ki, a kár mintegy 4000 font sterling. Angol csensisza a svéd külügyi hivatal ellen. Berlin, június 7. (Saját tudósítónk távirata.) A stockholmi Aftonbladet értesülése szerint az angol cenzúra elsikkasztotta a stockholmi külügyi hivatalnak egy a londoni svéd követhez intézett táviratát. A táviratot a követ mindmáig meg nem kapta. A távirat nem volt tulajdonképpeni állami távirat, egy svéd kereskedő küldött benne utasítást angliai ügynökének, de ez a körülmény nem változtat azon a tényen, hogy a távirat feladója mégis csak a svéd külügyi hivatal volt, a címzett pedig külföldi hivatalos képviselője, s hogy az angol cenzúra elsikkasztotta ezt a táviratot. Angol részről azt hangoztatják, hogy megkülönböztetni való a hivatalos távirat az olyantól, amelyben nem állami ügyekről van szó. I Isr^ftellák ostroma. Hivatalos török feledés, Konstantinápoly, július 7. (Milli-ügynökség.) A főhadiszállás közli: Kaukázusi frontunk jobbszárnyán lovasságunk komoly harczok után tovább kergeti kelet felé az ellenséges lovasságot. Tegnapelőtt egy ütközetben foglyokat ejtettünk és hadiszert zsákmányoltunk. A Dardanella-fronton a helyzet általában változatlan. A szokásos lövépzárok-harczok egyre tartanak és különösen jobbszárnyunkon, Sédil Bahrnál hevesek. Mindezek a harczok ránk nézve kedvezően folynak. Anatóliai ütegeink a Séd il Bahr melletti ellenséges táborban robbanásokat és tüzeket okoztak. Ari Burnu előtt egy ellenséges monitor, amely láthatóan egy kórházhajó mögött húzódott meg, ágyúzta szárazföldi állásainkat. A többi fronton semmi különös. Az entente megosztozik Konstantinápolyon Berlin, július 7. (Saját tudósítónk távirata.) A Secolo egy pétervári leve azottani olasz nagykövetség közlése alapján mint föltétlen bizonyságot állapítja meg, hogy Olaszország se közvetetten, se közvetett kötelezettséget nem vállalt a Dardanellák és Konstantinápoly ügyében. Ez azonban persze nem azt jelenti, hogy Olaszországnak a Dardanellák és Konstantinápoly körül nincsenek érdekei. A Secoló-nak olasz illetékes körökben benfentes tudósítója írja továbbá . Az angol-franczia parancsnokság alatt álló orosz fekete-tengeri flottának a nikolajevi hajógyárban készülő három dreadnoughtja egyikének oltalma alatt 200.000 embert kellett volna a Boszporuson partra tennie. A szóbanforgó dreadnoughtnak április 15-ikére kellett vona indulásra késznek lennie. El is készült akkorára. De a végső pillanatban számítási hiba következtében olyan inczidens következett be, mely a hajó elindulását lehetetlenné tette. Remélhetőleg egy hónapon belül kijavítják a dreadnoughtot. Addigra mindenesetre új expédícziós sereget szerveznek, mert az elsőt, mint ismeretes, hirtelen Galicziába vitték az orosz jobbszárny megerősítésére. A tudósító arról is értesült, hogy Orosz-, Francziaország és Anglia miként képzeli Konstantinávolynak és környékének felosztását. A Boszporus partjait és Perát az oroszok szállják meg, Galatát és Sztambult a francziák, a Dardanellák európai partját é az angolok, az ázsiait a francziák. A háború végéig és Konstantinápoly s a Dardanellák kérdésének végleges megoldásáig közös kormány intézi majd az ügyeket. A közös kormány, tagja három tengernagy, három tábornok és három polgári biztos lesz. Franczia-, Orosz- és Angolország egyenlő arányban lesz képviselve a közös kormányban. Oroszország a haladásnak és a czivizácziónak nagyszerű korszakát fogja megnyitni Konstantinápolyban ! Husszein Kiími való bizakodása a győzelemben. Berlin, július 7. Husszein Ililmi pasa bécsi török nagykövet a Lokalanzeiger képviselőjének a többi között a következőket mondotta : — Katonai helyzetünk ma kedvezőbb, mint a háború kitörésekor remélhettük, tekintve hogy oly hatalmas koalíczió állott össze ellenünk. Az angolok legutóbb oly rettenetes veszteségeket szenvedtek a Dardanelláknál, hogy Londonban nem merték azokat közzétenni. Nekünk a legcsekélyebb kétségünk sincsen a háború ránk nézve győzelmes befejezésében. Meg vagyunk győződve, hogy mi kerülünk ki győzelmesen a harczból. Meggyőződésünk éppen olyan szilárd, mint hatalmas szövetségeseinké. Törökország legutóbbi tapasztalatai után nem hiszem, hogy a politikai irányzat, amely három év óta Törökországban kijegeczesedett, még egyszer meg fog változni. Aok a kötelékek, amelyek most Németországgal és Ausztria-Magyarországgal összekötnek, a háború után ie fenn fognak állani. Egy franczia fogoly a varáesieek elleni hadműveletekről. Konstantinápoly, julius 7. Hivatalosan közük : Egy Séd - Bahrnál elfogott franczia kihallgatásakor a következőket mondotta: »Katonához illő nyíltsággal kimondom : mi, francziák, nem tekintünk bizalommal a Dardanellák melletti hadműveletek elé. Az eddigi események megrendítették bizalmunkat. Nem hiszem, hogy Francziaország újabb megeső ütéseket fog idehozni. Ú Úgy látszik, nem lenne, előnyös meggyöngíteni az oly fontos francziaországi frontot azzal, hogy Csapatokat szállítanánk a Dardanellákhoz. Görögök zaklatása Alexanériában. Athén, julius 7. (Saját tudósítónk távirata..) Egyiptom görög népességének helyzeteegyre elviselhetetlenebbé válik. A Nea Imera hiteles hírei szerint a legutóbbi napokban angol katonák egy tiszt vezetéséve végigvonultak Alexandria utczáin, berontottak a görög üzletekbe és szitkozódva, Konstantin királyt gyalázva összetiporták az uralkodó arczképeit. A görög kolóniában nagy az elkeseredés. ? .. im ■ . .................'■.■■■ u ............................. .................. Ä balkáni államok és háború. Szuszehov a szerb követ ellen. Szófia, julius 7. (Saját tudósítónk távirata.) Egy pétervári hir szerint nagy kedvetlenséget keltett az orosz fővárosban Risztics szerb követ egy nyilatkozata. Risztics kijelentette, hogy Szerbia nem mozdulhat meg hadseregével abban a pillanatban, amelyikben az orosz hadsereget visszaverik. Szaszonov állítólag kijelentette, hogy a szerb kormánytól Risztics visszahívását követeli. Az entente válasza Bulgáriának. Athén, július 7. (Kel. Ért.) A Messagero d’ Athen az angol követség köréből szerzett értesülés alapján jelenti, hogy az ententehatalmak már elküldték válaszukat Bulgária jegyzékére. A válasz udvarias, de felette barátságtalan hangú és hangsúlyozza, hogy a helyzet mérlegelése nem engedi meg ahatalmaknak, hogy saját ügyeik kitolásávals mindenekelőtt Bulgária követeléseit teljesítsék. A hatalmak nem vehetik komolyan figyelembe azt, hogy Bulgária a tárgyalások megindításának előfeltételéül a román-bolgár, szerb-bolgár és görög-bolgár határoknak mindenekelőtt való tényleges kiigazítását követeli. Bulgária és a központi hatalmasságok Szófia, július 7. (Saját tudósítónk táv irata.) A bolgár kormány egy tagja ma a Balkánszka Posta munkatársának kijelentette, hogy Bulgária és a központi hatalmasságok viszonya kitűnő. Az utóbbiak sohasem állták útját Bulgária édekeinek, sőt nemzeti egységének kialakításában támogatták. Franczia szemrehányás Szerbiának. Berlin, július 7. (Saját tudósítónk távirata.) Genfből jelentik : A Syndicalist írja : Szerbia elfelejti, hogy a franczia idealisták szerb ügyért véresnek. Ha Szerbia csökönyössége még tovább tart, úgy kihűl majd a franczia rokonszenv is. A négyesszövetséget bevallottan rossz helyzetéből csak Bulgária vagy Japán ránthatja ki. Japán nagyon is messze van és így Macedóniát kell feláldozni. Francziaországban nagyon is elterjedt a pesszimizmus, különösen Gouraud tábornok megsebesülése óta.