Az Ujság, 1915. augusztus (13. évfolyam, 211-242. szám)

1915-08-19 / 230. szám

6 nem fejtett ki ellenállást. Ellenséges tengeri haderőt nem láttunk. Flottaparancsnokság. Az olasz közhangulat megváltozása. Lugano, augusztus 18. (Saját tudósítónk távirata.) Az olasz sajtóban föltűnő módon nő az olyan elkeseredett hangú czikkek száma, melyek a háború menetével elégedetlenek és azt hangsúlyozzák, hogy az országnak na­gyobb hasznára vált volna az, ha megmarad semlegesnek. Az Idea Nazionale jónak látja, hogy egész vezérczikkel támadjon a »kis­­hitűekre«, a »koblenzi emigránsokéra, mint a­hogy nagy művelten megjegyzi. A Gazzetta del Popolo kijelenti, hogy Olaszországban ma csak az beszélhet békéről, a­ki Ausztria- Magyarországnak akar szolgálatot tenni. Mind­ezek a tünetek arra vallanak, hogy az olasz közvélemény viselkedése immár nem felel meg a háborús párt kívánságának. Fölötte jellemző a Corriere della Sera egy nagy vezérczikke is, a­mely három hasábon első ízben méltatja el­ismerő módon Németország keleti sikereit és a központi hatalmaknak az utóbbi három hónap során kifejtett stratégiáját valósággal áradozó hangon magasztalja. Bari város védelmet kér támadásaink ellen. Chiasso, augusztus 18. A Corriere della Puglie augusztus 14-iki jelentése szerint a barti polgári segélybizottság Salandra miniszterelnökhöz a kö­vetkező táviratot intézte : »A barti polgári segély­­bizottság ma rendkívüli gyűlésre összeülve, köte­lességének tartja Exczellencziád figyelmét a pol­gárság élénk izgatottságára felhívni, a­mely az által keletkezett, hogy a polgárság ki van téve az ellenséges repülők állandó támadásainak, noha biztosították a jelel, hogy a város tenger felől való lövetése igen valószínűtlen. A tegnapi esemény főleg az ó­város lakosságát töltötte el élénk aggodalom­mal, mert minden védelem nélkül állandóan súlyos veszélyeknek látja magát kitéve. E bizottság nem illetékes arra, hogy Exczellencziád figyelmét fel­hívja, minő eszközökkel védelmezendők a parti városok. A bizottság mindazáltal Exczellencziádhoz azt a nyomatékos kérést intézi, hogy hatásos intéz­kedéseket foganatosítson nagyobb agitácziók elhárí­tása czéljából. Kiváló tisztelettel Nicola Balenzano.« Minisztertanács Rómában. München, augusztus 18. (Saját tudósítónk távirata.) A turini Stampa szerint a már jel­zett minisztertanács, ha csak az utolsó pilla­natban le nem mondják, ma lesz meg. Olasz­országnak Törökországhoz való viszonyáról Sonnino közléseket fog tenni, melyek külö­nösen a törököknek az utóbbi napokban a bolgárokkal szemben tanúsított nagyobb en­gedékenységére fognak vonatkozni. A balkáni helyzetet illetőleg még ma is éppen olyan nagy a bizonytalanság Rómában, mint tegnap. Az athéni kamara megnyitásáról­zóló híreket bizonyos nyugtalansággal várják. Krízis esetén Zaimisben látják a jövő miniszterelnököt. Az olasz munkások visszaesönlése Itáliába. Berlin, augusztus 18. (Saját tudósítónk táv­irata.) A Nationalzeitung jelenti Luganóból: Az osztrák-magyar kormány annak idején 20.000 olaszt utasított ki. Ezek, minden segélyeszköz hij­­ján csak m­egsokasítják a munkanélküli és nyomorgó kivándorlók számát. Az Olaszországba vissza­­özönlő állampolgárok nagy gondot okoznak a szo­­cziális segélypénztáraknak, melyeknek pénzkész­letei már teljesen kifogytak. Az olasz kormányra nézve ez a vissza­vándorlás igen kínos. sült­ Államokat beleuszítják az európai háborúba. Buchanan kongresszusi tag, a Labour National Peace Council elnöke vezette a gyűlést. Úgy hatá­roztak, hogy a kongresszusban tiltakoznak Wilson­­nál minden háborús mesterkedés ellen A gyapotot d­ogárunak minősíti az entente. Washington, augusztus 17. A Reuter - ügynökség a külügyminisztériumból jó forrás­ból, de nem hivatalos helyről értesül, hogy a szövetségesek a gyapotot dugárunak akarják minősíteni. A döntés már megtörtént, de még nem teszik közzé, mert az összes szövetsége­sek egységes magatartását kell biztosítani. Washington, augusztus 17. (Reuter-ügynök­ség.) Anglia, Francziaország, Oroszország, Olaszország és Belgium ismét megegyeztek ab­ban, hogy a gyapotot dugárunak minősítik. Japán magatartása még bizonytalan. Való­színűleg nem szükséges, hogy csatlakozzék a szövetségesek akc­iójához, mert a távoli Ke­leten nincsenek német gyarmatok s így semmi ok­ arra, hogy Japán is részt vegyen a blokád­ban. A szövetségesek ki fogják jelenteni, hogy a gy­apot dugárunak minősítése megfelel a nemzetközi jognak. Hir szerint a szövetsége­sek azt hiszik, hogy az Egyesült­ Államok tilta­kozni fognak. A szövetségesek Lincoln és Johnson idejéből való prec­edensekre fognak hivatkozni. Lincoln 1865-ben kijelentette, hogy munícziógyártásra szolgáló nyersanyagok hadi­sugárok. Máteu a renomm is a gyarmatokosi­ büntető gyűlések a fegyverkivitel ellen. Amsterdam, augusztus 18. A Newyorker Staats­zeitung jelenti Chicagóból . Július 22-én óriási tün­tető gyűlés volt a fegyverkivitel, az amerikai ten­geri kereskedelem megbénítása és minden olyan kísérlet ellen, a­mely arra irányul, hogy az Egye­­ ­SS ÚJSÁG Csütörtök, 1915. augusztus 19. A Dardanellák ostroma. A szövetségesek súlyos veresége a Dardanelláknál. Konstantinápoly, augusztus 16. (Elkésve érkezett.) A főhadiszállás jelenti : Dardanella- front Augusztus 6., illetve 7-ike óta az ellenség őt újonnan partraszállított hadosztályt vetett harc­ba, hogy állásainkat elfoglalja. Csapataink hősies ellenállása és ellentámadása következté­ben az ellenség, bár új csapatainak felét elvesz­tette, eredményt nem ért el és nem tud tovább jutni a tengerpart lejtőinél. Augusztus 15-ikén az ellenség támadását Amafarda közelében az ellenség tetemes veszteségeivel visszavertük, egy hadnagyot és több közkatonát elfogtunk, két gépfegyvert és nagy tömeg­puskát zsák­mányoltunk. Csapataink most mindenütt az ellenséges állásokon uralkodó pozícziókban vannak. Tüzérségünk Ari Burnu előtt eltalált egy ellenséges torpedónaszádot, mely égő állapot­ban eltávozott. Séd­il Bahrnál a jobbszárnyon két-három méternyire az ellenséges lövészárok előtt egy aknát robbantottunk fel, úgy hogy egy bombavető-berendezés és a drótsövények elpusztultak. Az ellenség egész éjszaka tüze­lést folytatott, de egész eredménytelenül paza­rolta muníc­ióját. A többi arczvonalon semmi jelentős. A szövetségesek hat náp alatt 27.000 halot­­tat és mindegy 50.000 sebesültet veszítettek. Konstantinápoly, augusztus 16. (Elkésve érkezett.) Török forrásból eredő magánjelen­tések szerint a dardanellai harczokban az el­lenség augusztus 6—11-ig a Séd­i­ Bahr­­szakaszon nyolczezer halottat, az Ari Burnui­­ban kétezer, Ari Burnutól északra több mint tízezer halottat hagyott hátra. Az ellenség sebe­sültjeinek számát kétszer ennyire becsülik. Az ellenség e szerint ama 7000 ember beszámí­tásával, a­kik az augusztus légén megtorpe­dózott szállítóhajón elsülyedtek, hat nap alatt huszonhétezer halottat és mintegy ötvenezer se­besültet veszített. Ugyanez időpontban az el­lenség a török csapatok kezében 200 foglyot, köztük egy őrnagyot és 3 tisztet, valamint nyolcz géppuskát és nagymennyiségű bombát, fegyvert és municziót hagyott hátra. Külöm béka Törökországgal. . Berlin, augusztus 18. (Saját tudósítónk távirata.) A Nationalzeitung jelenti Luganó­ból . A Secolo párisi tudósítójának jól értesült helyen kijelentették, hogy a balkán államok állásfoglalása egyáltalában nem felel meg a négyesszövetség reményeinek és kívánalmainak. Párisi politikai körökben új kiutakat keres­nek. Egyik megoldás az volna, hogy ajánljanak a törököknek külön békét, a­melyben az ör­ményeknek, szíriaiaknak és araboknak szabad­ságot kínálnának ; követelni fogják ezenkívül a Dardanellák erődeinek leszerelését és Orosz­ország részére a szabad átkelést. Másik terve a franczia kormánynak oda irányulna, hogy a Dardanellák elleni háborús megerőltetéseket még fokoznák és gyorsítanák. Még­pedig az­által, hogy angol és olasz csapatokat vinné­nek be a kisázsiai partokon. Orosz atroc­itások Örményországban, Konstantinápoly, augusztus 18. Az erzerumi Al Bayrak czimű lap borzasztó részleteket jelent az oroszok által Zingor községben elkövetett ke­gyetlenségekről. Olty környékén valamennyi férfit egy pajtába zárták és azalatt erőszakot követtek el az asszonyokon és két tizenhárom éves leányon. Más barbárok tíz embert öltek meg. A háború éfféli hírei. Svédország követelései az oroszoktól. Stockholm, augusztus 18. Politikai kö­rökben az a vélemény alakult ki, hogy Svéd­országnak most alkalma nyílt Oroszországgal szemben különböző régi számláit kiegyenlíteni. A naczionalisták, élükön Sven Hedinnel, Signe Lergmannal, Wallstroemmel, Ellen Key-el, Hammarskjölddel és másokkal, erős német­barát propagandát folytatnak, melynek jel­szava, hogy Svédország nincs eléggé megvédve az orosz tengeri és szárazföldi expanzivitással szemben és most vissza kell szerezni. Finnorszá­got, melyet a szerencsétlen poltavai csata után elvesztettek. A nevezett csoport volt szerve­zője annak az udvar előtti nagyszabású de­­monstrácziónak is, melyen követelték a svéd hadsereg létszámának felemelését. Az agi­­táczió eredménye az lett, hogy rövid időn belül megkétszerezték a svéd hadsereget és komoly, nagy munka folyik a hadseregnek modern, szellemben való átalakításán. Ham­marskjöld miniszterelnök maga is Sven Hedin csoportjával érez együtt, a­mit a miniszter­­elnök először akkor juttatott kifejezésre, a­mikor a svéd pac­ifisták küldöttsége előtt a következő szavakat mondotta : »A kormány komolyan meg ak­arja őrizni Svédország semlegességét, ez azonban még nem biztosítja kellőképpen azt, hogy lehetséges is lesz a békét megtartani. Épp oly veszélyes azt feltételezni, hogy Svédország kívánja a háborút, mint azt állítani, hogy mindenáron meg akarja őrizni a békét.* Svédország izgatottsága, az utóbbi idők­ben nagyon nőtt annak következtében, hogy az angolok több ízben lefoglaltak svéd áru­hajókat és megtiltották sokféle árunak Angliá­ból Svédországba való kivitelét. A feszült viszony bizonysága, hogy Svédország semmi­féle árut sem enged ki, vagy keresztül Oroszországba, hanem kényszeríti az orosz birodalmat, hogy a messze fekvő Archangelszk kikötőjén keresztül — mely ősz végétől ta­vaszig be van fagyva — fedezze szükségleteit. Az ellenkező áramlat és sajtója védekezik a finn aspirác­iók ellen s ezt azzal indokolja, hogyha sikerülne is Svédországnak megszerez­nie Finnországot, akkor sem nyerne semmit, mert svéddé tenni nem lehet. A finnek ugyanis épp oly hevesen ellen fognak állani a svéddé tételnek, mint az eloroszosításnak. A finnek maguk nem akarnak oly felszabadítót, a­ki nemzeti, egyéniségük elismerése helyett foly­tatná az oroszok munkáját. A svéd védelmi erők fejlesztése, Krisztiánja, augusztus 17. A storthing zárt ülésben elhatározta, hogy az augusztus 11-én megszavazott 11.330.000 koronán kívül az 1914-ben megszavazott 1.440.000 korona különböző védelmi intézkedésekre fordíttas­­sék. Elhatározták továbbá, hogy fölkérik a

Next