Az Ujság, 1918. május (16. évfolyam, 103-128. szám)

1918-05-23 / 121. szám

8 — Elgázolt pénzügyigazgató. Nyíregyházá­ról táviratozzák. A város közepén kedden dél­előtt egy tanyai kocsinak a lova megvadult és vágtatni kezdett a gyalogjárón. A járókelők kitértek a megvadult állat elől, ámde Sefcsik József pénzügyigazgató és Váraljay Ferencz földbirtokos nem vették észre a közeledő álla­tot, a­mély elgázolta őket. A pénzügyigazgató koponyatörést és agyrázkódást szenvedett. Életveszélyes sérüléssel a kórházba szállítot­ták. Váraljayt, a­kinek sérülése szintén súlyos, de nem életveszélyes, a lakásán ápolják. — iskolatársak találkozója. Droppa Ilona felkéri osztálytársait, a­kik vele az újpesti áll. polg. leányiskola IV/B. osztályát az 1912—lvi. tanévben végezték, hogy megbeszélésünk szerint folyó hó utolsó vasárnapjának (május 26.) délelőttjére 1210 és 10 óra között a polg. isk. udvarán megjelenni szíveskedjenek. TUDOMÁNY, IRODALOM. (-) A Magyar Filozófiai Társaság ma délután tartotta évi közgyűlését Alexander Bernát elnökletével. Az elnök megnyitóul Tények és értékek czímű értekezését olvasta fel. A közgyűlés elnökül Alexander Bernátot, alelnökül Pauler Ákos és Kövesligeth­y Radó egyetemi tanárokat választotta meg, főtitkár Kornis Gyula, titkár Révész Béla és Szemere Samu lett. A közgyűlés Beöthy Zsoltot 70-ik születésnapja alkalmából a Magyar Filozófiai Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. ^ SUMMÁI. IEEE. * Városi Színház. Jeritza Mária nagyszerű alakítása tette különösen élvezetessé a Tosca ma esti előadásának második felvonását, mely egy bizony meglehetősen szürke első felvonás emlékét homályosította el. A kitűnő művésznő átható erejű, mégis nemes és hajlékony hangja, a leg­apróbb részletekig kidolgozott, átgondolt, de ennek ellenére is természetes, sőt ösztönszerűnek ható játéka érdekelt, sőt fel bírt izgatni a fojtóan fülledt levegőjű színházban. Plaschke Scarpiája előkelő alakítás, de természetesen Rózsa zengő szavú rendőrfőnökét nem bírta feledtetni. Leuer, mint Cavaradossi, megfelelő volt minden tekintetben. A tompán, színtelenül és erőtlenül játszó zenekart Schalk vezette. A rendezés, apróbb botlásoktól eltekintve, jó volt. . . . A jövő színésznemzedék. Az Országos Színművészeti Akadémia ma tartotta záróvizs­gáját zsúfolt széksorok előtt. Bevezetésül az akadémia növendékei Fodor Károlynak, az is­kola kiváló vivómesterének vezetésével vivó­­gyakorlatokat mutattak be rendkívül ügyesen és­ temperamentumosan. Azután A kaczagó nők czímű vígjáték került színre jól pergő előadás­ban. Bárdos Kornélia, Mészáros Paula, Krémer Lili és Kuthy László a kis darab négy szerepé­ben meglepő kedvesen játszott. Az estét táncz­­vizsgálat fejezte be először az előkészítő-, majd az akadémiai osztály növendékeinek részvéte­lével. Róka Pál táncztanár valóban büszke le­het tanítványaira, a­kik közül különösen Bene­dek Margit keltett feltűnést bravúrosan elrej­­tett spanyol tánczával. A fiatal leányról alig­hanem még sokat fogunk hallani. Határozott­­ táncztehetség Takács Klára és Spettl Ilona is, valamennyit nagy lelkesedéssel tapsolták. * Növendékhangverseny: Aggházy Károly nö­vendékei tegnap este a Vigadó kistermében hang­versenyt rendeztek. A szereplők : Nagler Antónia, Schwarz Ilonka, Praxa Margit, Tóth Erzsi, Klein Margit és Szerednek Anna, valamennyien zajos és megérdemelt sikert arattak. * A kőszívű ember fiai szereplői: Jókai költői műve, A kőszívű ember fiai, a­melyet a Magyar­ Színház két részben a jövő héten csütörtökön és szombaton mutat be, csaknem az egész művészi személyzetet foglalkoztatja. A fő női szerepet, a Nemzeti Színház szíves engedelmével, Jászai Mari, a kiváló tragika fogja játszani. Törzs Jenő az első részben kettős szerepet játszik . Ő adja ugyanis az öreg Baradlay Kázmért és utána a legkisebb fiát, Jenőt, a­melyet természetesen a második részben is ő játszik. Tallérosy Zébulont, ezt a népszerű, humoros alakot Gyárfás fogja játszani. A másik két Baradlay-fiút Ihász és Vándori személyesíti. A tábornagyot, Magyar­­ország egykori korlátlan diktátorát Réthey alakítja. Rideghváry Pártos kezében van. Plankenhorst mamát Tanayné adja, míg leányát, Alfonzinét, Kasich Eszter játszsza, a­ki ezúttal lép először a Magyar­ Színház kö­zönsége elé. Langhy Arankát Péchy Blanka, Lindenwall Edithet Jankovich Magda adja, a­kinek ugyancsak ez lesz az első föllépése. Kitűnő szerepekhez jutottak még: •Körmendy, Kardos, Simon Marosa, Raskó és Kenessey. *A margitszigeti színielőadások. Dömötör Ilona és Della Donna, valamint a Margitszigeti Színkör egész pompás művészgárdája vasárnap, e hó­ 26-án délután is fellépnek a Csalni jó és Ámor a panoptikumban czímű operettekben. A vasárnap délutáni előadás olcsó helyárakkal 4 órakor kezdődik. Minden esti előadásban a bájos Offenbach-operett, Butuska és a Csalni jó kerülnek színre. * Ratusay Gábor fellépése. Rajnay Gábort, a­kit nagy sikerei után betegsége majd két szezonon át teljes pihenésre kényszerített, most szombaton kezdi meg­­ újból működését a Nemzeti Színházban. Egyik legnagyobb sikerű alakításában, a Pathelin mester czímű komédiá­­­­ban fog a közönség elé lépni, mely Rajnay népszerűségével­­ egyező nagy érdeklődést tanusít a darab felújítása iránt. A Pathelin mester előtt, vele egy este, Bánffy Miklós gróf nagyhatású drámája, Az erősebb kerül színre. A Pathelin mester szereposztása a következő: Pathelin: Rajnay, felesége: Vizváry Mariska, Boltos: Bartos, Biró : Hajdú és Juhász : Gabányi. * Állandóan zsúfolt házak mellett kerül színre az Apolló-Kabaré nagysikerű új mű­sora, a­melynek fénypontja Fedák Sári vendég­­szereplése Biró Lajos Gábor és Brigitta czímű egyfelvonásosában. Vele együtt Rózsahegyi Kálmán is zajos tapsokat arat utolérhetetlenül tökéletes alakításával. A műsor többi részében a kabaré állandó művészgárdája nyújt élveze­tes művészi szórakozást a publikumnak. * A Pacsirta századik előadása. A Király­ Színház példátlan sikerű darabja, Lehár a Pacsirta czímű ope­rettje, hétfőn, éri meg századik előadását. A szen­­zácziós darab, meg diadalmasan járja végig a külföldi színpadokat, a bemutató óta táblás házak előtt kerül színre. A jubiláns estén B. Kosáry Emmy, Lábass Juczi, Simon Marosa, Király, Gyárfás, Latabár és Nádor vesz­nek részt. * A Noé bárkája huszonötödszer kerül szinre péntek este a Belvárosi Színházban. Hatvany Lili nagysikerű szatírája a közönség legélénkebb érdeklődése és legzajosabb tapsai mellett, napokkal előbb elkelt, változatlanul táblás házakkal jutott el a jubiláris huszon­ötödik előadáshoz. * A Városi Színházban csütörtökön a Szevillai bor­bélyt ismétlik Staegemannal a czímszerepben, Schuch Liesellel Rozina szerepében és Tauber Richárddal a gróf szerepében. Az előadást Reiner Frigyes vezényli. Pénte­ken a Toscát adják Jeritza Máriával és Leuerrel, Schalk Ferencz vezénylésével. Szombaton lesz a Vasfeszület (Der eiserne Heiland) bemutatója. * Boldogság. A Vígszínház soron következő újdon­sága, a Boldogság, Drasche-Lázár Alfréd háromfelvoná­­sos színműve. *A víg özvegy — Budán. Lehár kiváló Víg özvegy operettjével kezdte meg a Budai Színkör pénteken este a tervezett Lehár-cziklust. * Nagy hangverseny a Király­ Színházban. Június 1-én, szombaton, délután 3 órakor nagyszabású és érdekes hangverseny lesz a karszemélyzet javára a Király­ Szín­házban. Fellépésüket megígérték : Fedák Sári, Kosáry Emmy, Nirschy Emília, Bazilidesz Mária, Lábass Juczi, Ilosvay Rózsi, Dorogi Oszkár, Farkas Sándor, a m. kir. Operaház tagja, Király Ernő, Rátkay, Gyárfás, Nyáray Antal és Haraszthy Miczi. A conferencier tisztjét Bé­­keffy László volt szíves elvállalni. * Páratlan sikerük volt Nirschy klasszikus tánczai­­nak az Urániában, miért is ma, továbbá 26-én és 26-án megismétli azokat. * Hangverseny, Szerdahelyi Józsa zongoraiskolai igaz­gatónő növendékeivel egy hadiárva zenei kiképzése javára május 30-án délután 6 órakor a Deák-téri evangélikus iskola (bemenet Sütő­ utcza 5. sz.) dísztermében hangversenyt ren­dez. Beléptidij 2 korona. AZ ÚJSÁG Csütörtök, 1918. május 23. KÉPZŐMŰVÉSZET. ** Tornyay János és Csáky László. Ismét új kiállítási helyiséggel lett gazdagabb Buda­pest A piaristák bérpalotájában rendezkedett be, abban a helyiségben, melyben a télen még a „Derengés" nevű vállalat próbálkozott, a „Képírók és képfaragók" ezégje. Megválik, hogy mennyi a köze a művészethez és mennyi az üzlethez. Egyelőre meg kell állapítanunk róla, hogy ízléses keretben érdekes kiállítást rendezett. Tornyay János nevével találkozunk benne egy sorozatnyi kisebb kép alatt. A néhai Művészházban rendezett gyűjteményes kiállí­tása óta nem szerepelt kiállításainkon ez az ér­dekes művész. Mikor mindenkit meglepett vá­ratlan irányváltoztatásával, a genre-festőből egyszerre tájfestő lett, még­pedig radikális impresszionista, ki a formai jelenségekkel csak­nem teljesen szakított és a színkeresésre ve­tette magát. Örömmel látjuk, mennyire hozzá­fejlődött kifejező készsége a festői érzésnek ehhez a módjához. Legszebb munkái színben, még pedig jobbára egy színben feloldott tájké­pek, melyeknek formai részletei alig vannak : téli táj, melyen a hóval borított földnek kéke­sen fehér színe az ég kékes-szürkeségével egy horizonttá folyik össze; a sötét alkonyati ég rengetegébe feledkező törpe emberfőit; a vég­telen őszi ég alatt sivár pusztán baktató lovas ; bogárhátú házak fölött vaduló fekete felhők. Java hangulatfestés ez, a ködnek, a borúnak, a levegő szomorúságának megfestése. Bús ma­gyar hangulatok. Kár, hogy több gyöngébb kép rontja a kiváló daraboknak hatását. — Csáky László, a­ki szintén gyűjteménynyel szerepel, fiatal embernek látszik. Emlékezetünk szerint első ízben találkozunk munkáival. Szintén szí­nekkel örvendező tehetség, de nem a tónusban szétfolyó kevert színeket kedveli, mint Tor­nyay, hanem az intenzív erejű, harmatos, ki­virágzó színeket. Munkái üde plein-air képek, melyeken a részletek rajzában — a virágzó gyümölcsfák és felhők foltjának megkomponá­­lásában — van valami kellemesen ható stili­­záltság. A valeur-ellentétek fokozása jól illik hozzá. Egészben véve szép tehetségnek próbái. (e. a.) Dr. Dobó Jogi és Ügyvédi Szeminárium Kolozavik­, Bolyel­ u. 3. az. Di-mentesen küldi kiadványai*: “3. Jogi vizsgák felétesel­ik*9 3. Hadbavonuttak kedvezményei. 3. Az e. Ügyvédi és bicsi vizsga. FŐVÁROS. (A vízművek kibővítése.) A vízvezetéki ba­jok ügyében a minap tartott értekezlet kimon­dotta, hogy tekintet nélkül a pénzügyi nehéz­ségekre s az anyag és munkaerő hiányára, ha­ladéktalanul meg kell kezdeni a vízművek ki­bővítését. Ez utasításnak megfelelve, a vízve­­zetéki és világítási ügyosztály­­ a vízvezeték igazgatóságával egyetértően elkészítette a víz­művek fejlesztésének programmját s azt a leg­közelebb tartandó pénzügyi bizottsági ülés elé terjeszti. A javaslat húsz kútnak építését ja­vasolja a szentendrei szigeten, még pedig egyenként, hogy a megépülő kutak vize foko­zatosan be legyen vezethető a hálózatba. Kí­vánja ezenkívül a budai részek számára egy 80 c­entiméteres új cső lefektetését, hogy­ a Svábhegy is kapjon elegendő vizet s végül ja­vasolja, hogy krisztinavárosi vízmű villamos­üzeművé alakíttassák át. A busz új kút meg­építésére az ügyosztály még 1915-ben két mil­liót kért. Hogy a mai viszonyok között meny­nyibe fog kerülni a megépítés, még csak sej­teni sem lehet s az ügyosztály csak úgy talá­lomra tíz millióban preliminálta a költségeket. A pénzkérdés azonban nem a legnagyobb ne­hézség. Az a kérdések kérdése: kap-e a fővá­ros elegendő anyagot, c­ementet, rezet, vasat, alumíniumot stb.? És kap-e megfelelő munka­erőt ? Mert ha az anyagot s a megfelelő mun­kaerőt nem kapja meg a főváros, akkor hasz­talan minden áldozatkészség. Az ügyosztály azonban ezúttal is felhívja arra a fontos kö­rülményre a figyelmet, hogy a vízszolgáltatási nehézségeket meg lehet oldani egy csapásra minden nagyobb költség nélkül. Az előterjesz­tésnek ez a legfontosabb és legérdekesebb ré­sze. Azt mondja ugyanis az előterjesztés, hogy Budapest minden egyes lakosára a vízművek mai berendezkedése mellett is naponta 180 liter víz es­ik. Ez bőségesen elegendő, sőt sok. Csak­hogy ez a vízmennyiség nem jut el a fogyasz­tóhoz, mert a házi vezetékek megrongálódása, lelkiismeretlen beépítése és egyéb hanyagsá­gok miatt a víz nagy része haszontalanul el­folyik. Ha minden háziurat köteleznének arra, hogy a házi vezetéket épségben tartsa, a rossz vezetékeket és csapokat megjavítsa, akkor a vízművek változatlan meghagyása mellett is lesz víz elegendő. Ezen az úton kell a vízszol­­gáltatási nehézségek problémáját megoldani, nem újabb milliók kidobásával. (A konstantinápolyi polgármester távirata Bárczyhoz.) A török polgármester helyettese a következő táviratot intézte Bárczy főpolgár­mesterhez a királyi párnak Konstantinápolyba való megérkezése alkalmából, s Bárczy főpolgármester urnak, Budapest. A király és királyné ő felségeik az udvari hatóságokkal együtt kegyesen megérkeztek Konstantinápolyba, Sztambul és egész lakossága tisztelettel és vendég­szeretettel fogadja ő felségeiket. A város boldog és örömben úszik. Kérjük főpolgármester urat, hogy fővárosunk lakosságának üdvözletét és jókívánságait szeretett magyar testvéreink előtt tolmácsolni ke­gyeskedjék. A sztambuli főpolgármester helyettese Szezái.« (Terjed a kanyaró.) A főváros tiszti főor­vosi hivatalának jelentése szerint az elmúlt hé­­ten a ragadós betegségek állása a következő volt: Megbetegedés : hasi hagymáz 3, kanyaró 723 és 2 vidéki, skarlát 28 és 1 vidéki, szamár­hurut 26 és 1 vidéki,­roncsoló torok- és gégelob 31 és 2 vidéki, bárányhimlő 14, járványos fültő- mirigylob 11, vérhas 3, trachoma 2. Halálozás: kanyaró 15, roncsoló torok- és gégelob 1, vér­­has 1.­­ (Nagy Budapest szabályozását előkészítő bizottság.) A Nagy-Budapest szabályozását előkészítő bizottság Sandy Gyula műegyetemi rendes tanár elnöksége alatt megalakult. A bizottság előadójául Fábián Gáspár mű­építészt, jegyzőjéül Müller Félix felsőipariskolai tanárt­ választotta meg. A bizottság czélja: Nagy-Budapest szabályozásának tervpályázati úton való megvalósítása. Tudvalevő dolog az a szinte lehetetlen állapot, hogy fő­­városunk máig is a csaknem ötven évvel ezelőtt tartott tervpályázat nyújtotta várostervek alapján épül, míg a a külföld öszses nagyobb városai azóta számtalanszor megújították a modern kor követelményei szerint terv­­pályázat útján városépítő terveiket, fővárosunk nagyon elmaradt e téren, jóllehet egyetlen más európai város sem fejlődött oly rohamosan, mint Budapest. A halom után fővárosunk nem fejlődhet tovább a régi helytelen mederben, az új életet új, a modern kor követelményei­nek megfelelő kereteknek kell várnia. Ezt akarja elő-, készíteni és megvalósítani a most megalakult bizottság. (Az új fővárosi kölcsön.) A főváros új köl­csöne a jövő héten kerül kibocsátásra s a szé­kesfőváros közönsége, általában a­ki pénze szá­mára befektetést keres, megkapja azt az ideális papirost, mely teljes biztonsággal és minden koc­kázat nélkül gyümölcsözik polgári haszon­nal. A négy és fél százalékos új kölcsön 96-os árfolyamon kerül kibocsátásra és hogy ez mit jelent már a közel­jövőre, azt legjobban meg­mutatja az 1914-iki (szintén négy és fél száza­lékos) kölcsön története. Ez akkor 89-es árfo­lyamon került kibocsátásra és ma 98 és félen áll. Az 1916. évi kölcsönnek kibocsátási ára 95.50 volt, ma pedig 106.50-en áll. Az elsőrendű zálog­levelek is, melyekkel a fóvárosi kölcsönök egy­­jelentőségűek, 99.50 és 99.75 százalékon állanak. Minden azt mutatja, hogy ezek a papírok a megszabott kamatozási hasznon felül is még biztos nyereséggel járnak.

Next