Az Ujság, 1918. május (16. évfolyam, 103-128. szám)
1918-05-23 / 121. szám
8 — Elgázolt pénzügyigazgató. Nyíregyházáról táviratozzák. A város közepén kedden délelőtt egy tanyai kocsinak a lova megvadult és vágtatni kezdett a gyalogjárón. A járókelők kitértek a megvadult állat elől, ámde Sefcsik József pénzügyigazgató és Váraljay Ferencz földbirtokos nem vették észre a közeledő állatot, amély elgázolta őket. A pénzügyigazgató koponyatörést és agyrázkódást szenvedett. Életveszélyes sérüléssel a kórházba szállították. Váraljayt, akinek sérülése szintén súlyos, de nem életveszélyes, a lakásán ápolják. — iskolatársak találkozója. Droppa Ilona felkéri osztálytársait, akik vele az újpesti áll. polg. leányiskola IV/B. osztályát az 1912—lvi. tanévben végezték, hogy megbeszélésünk szerint folyó hó utolsó vasárnapjának (május 26.) délelőttjére 1210 és 10 óra között a polg. isk. udvarán megjelenni szíveskedjenek. TUDOMÁNY, IRODALOM. (-) A Magyar Filozófiai Társaság ma délután tartotta évi közgyűlését Alexander Bernát elnökletével. Az elnök megnyitóul Tények és értékek czímű értekezését olvasta fel. A közgyűlés elnökül Alexander Bernátot, alelnökül Pauler Ákos és Kövesligethy Radó egyetemi tanárokat választotta meg, főtitkár Kornis Gyula, titkár Révész Béla és Szemere Samu lett. A közgyűlés Beöthy Zsoltot 70-ik születésnapja alkalmából a Magyar Filozófiai Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. ^ SUMMÁI. IEEE. * Városi Színház. Jeritza Mária nagyszerű alakítása tette különösen élvezetessé a Tosca ma esti előadásának második felvonását, mely egy bizony meglehetősen szürke első felvonás emlékét homályosította el. A kitűnő művésznő átható erejű, mégis nemes és hajlékony hangja, a legapróbb részletekig kidolgozott, átgondolt, de ennek ellenére is természetes, sőt ösztönszerűnek ható játéka érdekelt, sőt fel bírt izgatni a fojtóan fülledt levegőjű színházban. Plaschke Scarpiája előkelő alakítás, de természetesen Rózsa zengő szavú rendőrfőnökét nem bírta feledtetni. Leuer, mint Cavaradossi, megfelelő volt minden tekintetben. A tompán, színtelenül és erőtlenül játszó zenekart Schalk vezette. A rendezés, apróbb botlásoktól eltekintve, jó volt. . . . A jövő színésznemzedék. Az Országos Színművészeti Akadémia ma tartotta záróvizsgáját zsúfolt széksorok előtt. Bevezetésül az akadémia növendékei Fodor Károlynak, az iskola kiváló vivómesterének vezetésével vivógyakorlatokat mutattak be rendkívül ügyesen és temperamentumosan. Azután A kaczagó nők czímű vígjáték került színre jól pergő előadásban. Bárdos Kornélia, Mészáros Paula, Krémer Lili és Kuthy László a kis darab négy szerepében meglepő kedvesen játszott. Az estét tánczvizsgálat fejezte be először az előkészítő-, majd az akadémiai osztály növendékeinek részvételével. Róka Pál táncztanár valóban büszke lehet tanítványaira, akik közül különösen Benedek Margit keltett feltűnést bravúrosan elrejtett spanyol tánczával. A fiatal leányról alighanem még sokat fogunk hallani. Határozott táncztehetség Takács Klára és Spettl Ilona is, valamennyit nagy lelkesedéssel tapsolták. * Növendékhangverseny: Aggházy Károly növendékei tegnap este a Vigadó kistermében hangversenyt rendeztek. A szereplők : Nagler Antónia, Schwarz Ilonka, Praxa Margit, Tóth Erzsi, Klein Margit és Szerednek Anna, valamennyien zajos és megérdemelt sikert arattak. * A kőszívű ember fiai szereplői: Jókai költői műve, A kőszívű ember fiai, amelyet a Magyar Színház két részben a jövő héten csütörtökön és szombaton mutat be, csaknem az egész művészi személyzetet foglalkoztatja. A fő női szerepet, a Nemzeti Színház szíves engedelmével, Jászai Mari, a kiváló tragika fogja játszani. Törzs Jenő az első részben kettős szerepet játszik . Ő adja ugyanis az öreg Baradlay Kázmért és utána a legkisebb fiát, Jenőt, amelyet természetesen a második részben is ő játszik. Tallérosy Zébulont, ezt a népszerű, humoros alakot Gyárfás fogja játszani. A másik két Baradlay-fiút Ihász és Vándori személyesíti. A tábornagyot, Magyarország egykori korlátlan diktátorát Réthey alakítja. Rideghváry Pártos kezében van. Plankenhorst mamát Tanayné adja, míg leányát, Alfonzinét, Kasich Eszter játszsza, aki ezúttal lép először a Magyar Színház közönsége elé. Langhy Arankát Péchy Blanka, Lindenwall Edithet Jankovich Magda adja, akinek ugyancsak ez lesz az első föllépése. Kitűnő szerepekhez jutottak még: •Körmendy, Kardos, Simon Marosa, Raskó és Kenessey. *A margitszigeti színielőadások. Dömötör Ilona és Della Donna, valamint a Margitszigeti Színkör egész pompás művészgárdája vasárnap, e hó 26-án délután is fellépnek a Csalni jó és Ámor a panoptikumban czímű operettekben. A vasárnap délutáni előadás olcsó helyárakkal 4 órakor kezdődik. Minden esti előadásban a bájos Offenbach-operett, Butuska és a Csalni jó kerülnek színre. * Ratusay Gábor fellépése. Rajnay Gábort, akit nagy sikerei után betegsége majd két szezonon át teljes pihenésre kényszerített, most szombaton kezdi meg újból működését a Nemzeti Színházban. Egyik legnagyobb sikerű alakításában, a Pathelin mester czímű komédiában fog a közönség elé lépni, mely Rajnay népszerűségével egyező nagy érdeklődést tanusít a darab felújítása iránt. A Pathelin mester előtt, vele egy este, Bánffy Miklós gróf nagyhatású drámája, Az erősebb kerül színre. A Pathelin mester szereposztása a következő: Pathelin: Rajnay, felesége: Vizváry Mariska, Boltos: Bartos, Biró : Hajdú és Juhász : Gabányi. * Állandóan zsúfolt házak mellett kerül színre az Apolló-Kabaré nagysikerű új műsora, amelynek fénypontja Fedák Sári vendégszereplése Biró Lajos Gábor és Brigitta czímű egyfelvonásosában. Vele együtt Rózsahegyi Kálmán is zajos tapsokat arat utolérhetetlenül tökéletes alakításával. A műsor többi részében a kabaré állandó művészgárdája nyújt élvezetes művészi szórakozást a publikumnak. * A Pacsirta századik előadása. A Király Színház példátlan sikerű darabja, Lehár a Pacsirta czímű operettje, hétfőn, éri meg századik előadását. A szenzácziós darab, meg diadalmasan járja végig a külföldi színpadokat, a bemutató óta táblás házak előtt kerül színre. A jubiláns estén B. Kosáry Emmy, Lábass Juczi, Simon Marosa, Király, Gyárfás, Latabár és Nádor vesznek részt. * A Noé bárkája huszonötödszer kerül szinre péntek este a Belvárosi Színházban. Hatvany Lili nagysikerű szatírája a közönség legélénkebb érdeklődése és legzajosabb tapsai mellett, napokkal előbb elkelt, változatlanul táblás házakkal jutott el a jubiláris huszonötödik előadáshoz. * A Városi Színházban csütörtökön a Szevillai borbélyt ismétlik Staegemannal a czímszerepben, Schuch Liesellel Rozina szerepében és Tauber Richárddal a gróf szerepében. Az előadást Reiner Frigyes vezényli. Pénteken a Toscát adják Jeritza Máriával és Leuerrel, Schalk Ferencz vezénylésével. Szombaton lesz a Vasfeszület (Der eiserne Heiland) bemutatója. * Boldogság. A Vígszínház soron következő újdonsága, a Boldogság, Drasche-Lázár Alfréd háromfelvonásos színműve. *A víg özvegy — Budán. Lehár kiváló Víg özvegy operettjével kezdte meg a Budai Színkör pénteken este a tervezett Lehár-cziklust. * Nagy hangverseny a Király Színházban. Június 1-én, szombaton, délután 3 órakor nagyszabású és érdekes hangverseny lesz a karszemélyzet javára a Király Színházban. Fellépésüket megígérték : Fedák Sári, Kosáry Emmy, Nirschy Emília, Bazilidesz Mária, Lábass Juczi, Ilosvay Rózsi, Dorogi Oszkár, Farkas Sándor, a m. kir. Operaház tagja, Király Ernő, Rátkay, Gyárfás, Nyáray Antal és Haraszthy Miczi. A conferencier tisztjét Békeffy László volt szíves elvállalni. * Páratlan sikerük volt Nirschy klasszikus tánczainak az Urániában, miért is ma, továbbá 26-én és 26-án megismétli azokat. * Hangverseny, Szerdahelyi Józsa zongoraiskolai igazgatónő növendékeivel egy hadiárva zenei kiképzése javára május 30-án délután 6 órakor a Deák-téri evangélikus iskola (bemenet Sütő utcza 5. sz.) dísztermében hangversenyt rendez. Beléptidij 2 korona. AZ ÚJSÁG Csütörtök, 1918. május 23. KÉPZŐMŰVÉSZET. ** Tornyay János és Csáky László. Ismét új kiállítási helyiséggel lett gazdagabb Budapest A piaristák bérpalotájában rendezkedett be, abban a helyiségben, melyben a télen még a „Derengés" nevű vállalat próbálkozott, a „Képírók és képfaragók" ezégje. Megválik, hogy mennyi a köze a művészethez és mennyi az üzlethez. Egyelőre meg kell állapítanunk róla, hogy ízléses keretben érdekes kiállítást rendezett. Tornyay János nevével találkozunk benne egy sorozatnyi kisebb kép alatt. A néhai Művészházban rendezett gyűjteményes kiállítása óta nem szerepelt kiállításainkon ez az érdekes művész. Mikor mindenkit meglepett váratlan irányváltoztatásával, a genre-festőből egyszerre tájfestő lett, mégpedig radikális impresszionista, ki a formai jelenségekkel csaknem teljesen szakított és a színkeresésre vetette magát. Örömmel látjuk, mennyire hozzáfejlődött kifejező készsége a festői érzésnek ehhez a módjához. Legszebb munkái színben, még pedig jobbára egy színben feloldott tájképek, melyeknek formai részletei alig vannak : téli táj, melyen a hóval borított földnek kékesen fehér színe az ég kékes-szürkeségével egy horizonttá folyik össze; a sötét alkonyati ég rengetegébe feledkező törpe emberfőit; a végtelen őszi ég alatt sivár pusztán baktató lovas ; bogárhátú házak fölött vaduló fekete felhők. Java hangulatfestés ez, a ködnek, a borúnak, a levegő szomorúságának megfestése. Bús magyar hangulatok. Kár, hogy több gyöngébb kép rontja a kiváló daraboknak hatását. — Csáky László, aki szintén gyűjteménynyel szerepel, fiatal embernek látszik. Emlékezetünk szerint első ízben találkozunk munkáival. Szintén színekkel örvendező tehetség, de nem a tónusban szétfolyó kevert színeket kedveli, mint Tornyay, hanem az intenzív erejű, harmatos, kivirágzó színeket. Munkái üde plein-air képek, melyeken a részletek rajzában — a virágzó gyümölcsfák és felhők foltjának megkomponálásában — van valami kellemesen ható stilizáltság. A valeur-ellentétek fokozása jól illik hozzá. Egészben véve szép tehetségnek próbái. (e. a.) Dr. Dobó Jogi és Ügyvédi Szeminárium Kolozavik, Bolyel u. 3. az. Di-mentesen küldi kiadványai*: “3. Jogi vizsgák feléteselik*9 3. Hadbavonuttak kedvezményei. 3. Az e. Ügyvédi és bicsi vizsga. FŐVÁROS. (A vízművek kibővítése.) A vízvezetéki bajok ügyében a minap tartott értekezlet kimondotta, hogy tekintet nélkül a pénzügyi nehézségekre s az anyag és munkaerő hiányára, haladéktalanul meg kell kezdeni a vízművek kibővítését. Ez utasításnak megfelelve, a vízvezetéki és világítási ügyosztály a vízvezeték igazgatóságával egyetértően elkészítette a vízművek fejlesztésének programmját s azt a legközelebb tartandó pénzügyi bizottsági ülés elé terjeszti. A javaslat húsz kútnak építését javasolja a szentendrei szigeten, még pedig egyenként, hogy a megépülő kutak vize fokozatosan be legyen vezethető a hálózatba. Kívánja ezenkívül a budai részek számára egy 80 centiméteres új cső lefektetését, hogy a Svábhegy is kapjon elegendő vizet s végül javasolja, hogy krisztinavárosi vízmű villamosüzeművé alakíttassák át. A busz új kút megépítésére az ügyosztály még 1915-ben két milliót kért. Hogy a mai viszonyok között menynyibe fog kerülni a megépítés, még csak sejteni sem lehet s az ügyosztály csak úgy találomra tíz millióban preliminálta a költségeket. A pénzkérdés azonban nem a legnagyobb nehézség. Az a kérdések kérdése: kap-e a főváros elegendő anyagot, cementet, rezet, vasat, alumíniumot stb.? És kap-e megfelelő munkaerőt ? Mert ha az anyagot s a megfelelő munkaerőt nem kapja meg a főváros, akkor hasztalan minden áldozatkészség. Az ügyosztály azonban ezúttal is felhívja arra a fontos körülményre a figyelmet, hogy a vízszolgáltatási nehézségeket meg lehet oldani egy csapásra minden nagyobb költség nélkül. Az előterjesztésnek ez a legfontosabb és legérdekesebb része. Azt mondja ugyanis az előterjesztés, hogy Budapest minden egyes lakosára a vízművek mai berendezkedése mellett is naponta 180 liter víz esik. Ez bőségesen elegendő, sőt sok. Csakhogy ez a vízmennyiség nem jut el a fogyasztóhoz, mert a házi vezetékek megrongálódása, lelkiismeretlen beépítése és egyéb hanyagságok miatt a víz nagy része haszontalanul elfolyik. Ha minden háziurat köteleznének arra, hogy a házi vezetéket épségben tartsa, a rossz vezetékeket és csapokat megjavítsa, akkor a vízművek változatlan meghagyása mellett is lesz víz elegendő. Ezen az úton kell a vízszolgáltatási nehézségek problémáját megoldani, nem újabb milliók kidobásával. (A konstantinápolyi polgármester távirata Bárczyhoz.) A török polgármester helyettese a következő táviratot intézte Bárczy főpolgármesterhez a királyi párnak Konstantinápolyba való megérkezése alkalmából, s Bárczy főpolgármester urnak, Budapest. A király és királyné ő felségeik az udvari hatóságokkal együtt kegyesen megérkeztek Konstantinápolyba, Sztambul és egész lakossága tisztelettel és vendégszeretettel fogadja ő felségeiket. A város boldog és örömben úszik. Kérjük főpolgármester urat, hogy fővárosunk lakosságának üdvözletét és jókívánságait szeretett magyar testvéreink előtt tolmácsolni kegyeskedjék. A sztambuli főpolgármester helyettese Szezái.« (Terjed a kanyaró.) A főváros tiszti főorvosi hivatalának jelentése szerint az elmúlt héten a ragadós betegségek állása a következő volt: Megbetegedés : hasi hagymáz 3, kanyaró 723 és 2 vidéki, skarlát 28 és 1 vidéki, szamárhurut 26 és 1 vidéki,roncsoló torok- és gégelob 31 és 2 vidéki, bárányhimlő 14, járványos fültő- mirigylob 11, vérhas 3, trachoma 2. Halálozás: kanyaró 15, roncsoló torok- és gégelob 1, vérhas 1. (Nagy Budapest szabályozását előkészítő bizottság.) A Nagy-Budapest szabályozását előkészítő bizottság Sandy Gyula műegyetemi rendes tanár elnöksége alatt megalakult. A bizottság előadójául Fábián Gáspár műépítészt, jegyzőjéül Müller Félix felsőipariskolai tanárt választotta meg. A bizottság czélja: Nagy-Budapest szabályozásának tervpályázati úton való megvalósítása. Tudvalevő dolog az a szinte lehetetlen állapot, hogy fővárosunk máig is a csaknem ötven évvel ezelőtt tartott tervpályázat nyújtotta várostervek alapján épül, míg a a külföld öszses nagyobb városai azóta számtalanszor megújították a modern kor követelményei szerint tervpályázat útján városépítő terveiket, fővárosunk nagyon elmaradt e téren, jóllehet egyetlen más európai város sem fejlődött oly rohamosan, mint Budapest. A halom után fővárosunk nem fejlődhet tovább a régi helytelen mederben, az új életet új, a modern kor követelményeinek megfelelő kereteknek kell várnia. Ezt akarja elő-, készíteni és megvalósítani a most megalakult bizottság. (Az új fővárosi kölcsön.) A főváros új kölcsöne a jövő héten kerül kibocsátásra s a székesfőváros közönsége, általában aki pénze számára befektetést keres, megkapja azt az ideális papirost, mely teljes biztonsággal és minden kockázat nélkül gyümölcsözik polgári haszonnal. A négy és fél százalékos új kölcsön 96-os árfolyamon kerül kibocsátásra és hogy ez mit jelent már a közeljövőre, azt legjobban megmutatja az 1914-iki (szintén négy és fél százalékos) kölcsön története. Ez akkor 89-es árfolyamon került kibocsátásra és ma 98 és félen áll. Az 1916. évi kölcsönnek kibocsátási ára 95.50 volt, ma pedig 106.50-en áll. Az elsőrendű záloglevelek is, melyekkel a fóvárosi kölcsönök egyjelentőségűek, 99.50 és 99.75 százalékon állanak. Minden azt mutatja, hogy ezek a papírok a megszabott kamatozási hasznon felül is még biztos nyereséggel járnak.