Az Ujság, 1919. október (17. évfolyam,116-142. szám)
1919-10-01 / 116. szám
s Holnap miegalakul a polgári biok. Nincsenek tárgyi és személyi akadályok. — Peidi Gyula nyilatkozata. — A keresztényszocialisták és a liberális bl©k. — Vázsonyi tárgyal Friedrichhel. — Saját tudósítónktól. — Holnap este döntő fontosságú esemény Színhelye lesz a 48-as függetlenségi pártkor: megalakul falai között a liberális és demokratikus gondolkozású dolgozó polgárok politikai szövetsége. Míg a keresztény pártok egyesülése részben felekezeti, részben faji harczot hirdet, addig ez a polgári koncentráczió mellőz minden olyan motívumot, amely elválasztja egymástól az embereket és az általános bomlás, pusztulás, szertezüllés közepette meg fogja próbálni azt, hogy végre egy dolgos táborba egyesítse a múltban, minden kisebbségi terrornak kiszolgáltatott polgárságot. A polgári biok a következő pártokból alakul: 48-as függetlenségi, magyar polgári, a nagyatádi Szabó Istvánt követő kisgazda és földmíves, demokrata, nemzeti szabadelvű és köztársasági pártokból. Az egyes pártok megtartják teljes önállóságukat és a biok egységes vezetését egy végrehajtó bizottságra bízzák, melyben az egyes pártok delegáltjai foglalnak helyet. A polgári egyesülésnek nincsen támadó tendencziája senkivel szemben. Megalakulása azonban égetően sürgős, mert a keresztény biok nem alkalmas arra, hogy a polgárság legszélesebb rétegeit produktív munkára egyesítse és maga a munkásság sürgeti, hogy a reakciós tömörüléssel szemben legyen egy olyan szabadelvű és demokratikus polgári alakulás, melylyel tárgyalhat és közösen közreműködhet az országot fenyegető katasztrófa elhárításában. A polgári szabadelvű btok megalakulásának nehézségeiről beavatott helyről a következőket közük velünk: — A polgári liberális btok megalakulásának semmi tárgyi és elvi akadályai nem volnának. Maga az a gondolat, hogy az összes polgári elemek tömörülnének, tehát azok is, amelyek a kormányban angazsálva vannak, szintén erős törekvése ennek az egész akciónak. A legnagyobb baj az, hogy még mindig megvan a kölcsönös bizalmatlanság. Különösen aggódó félelemmel tekintik azoknak a politikai köröknek előtérbe nyomulását, amelyek Károlyival a legvégsőkig kitartottak és így akadályozták az akkor megindult polgári szervezkedésnek sikerre jutását, s így akaratlanul is felelősség terheli őket a politikának egész balfelé való eltolódásáért. Tárgyalások folynak e biok megalakítása érdekében és alapos remény van arra, hogy a kérdéseket minden oldalról megfontolás tárgyává teszik és az aggályokat szintén sikerül eloszlatni. Személyi kérdések szerepet eddig sem játszottak és ezután sem fognak játszani A keresztényszociálista párt és a libierális biok. ( — Ernst Sándor nyilatkozata. — Felkerestük ma a legnagyobb keresztény politikai csoportot, a keresztényszoczialista pártot, hogy megismerjük a keresztény politika hangulatát a megalakuló liberális polgári blokkal szemben. Kérdést intéztünk Ernst Sándor dr. pápai prelátushoz, a párt egyik elnökéhez, aki a következőkben volt szíves válaszolni: — Bizalmatlanságot vagy aggresszivitást az alakuló szabadelvű egyesüléssel szemben mi nem érzünk. Mindenesetre nehézzé, komplikálttá teszi a helyzetet és a mi állásfoglalásunkat egyelőre kétségessé is az, hogy nem ismerjük a polgári btok egységes felfogását például a szociáldemokrácia és a zsidóság, valamint a közelmúltban történt eseményekért való felelősség kérdésében. A mi véleményünk az, hogy a szocziáldemokratákat mulasztás terheli, mert nem szegültek ellen a bolsevizmus terrorjának és a zsidóság egy feletékeny része is bűnös a bekövetkezett eseményekben. Nem szeretném, ha bárki azt hinné, hogy akár én, akár a párt, dühös antiszemiták vagyunk. Mi objektíven akarjuk megállapítani a felelősséget azért, ami az országot érte és úgy véljük, hogy ezeket a megállapításokat, valamint a zsidókérdés rendezését elodázni nem lehet. Valószínű, hogy a liberális blokk hangadó politikusai közül többnek más a véleménye erről és így nem tudhatjuk előre, milyen magatartást tanúsítunk az új alakulással szemben. Hiszem azonban, hogy vannak kérdések, amikben nem lesz, mert nem lehet, nézeteltérés közöttünk, amikben minden becsületes, jóózaneszű embernek egyet kell akarnia Magyarországon. Azután megkérdezte tudósítónk a párt legagilisabb tagját, aki a balszárny egyik vezére, a keresztényszocialista agitáczió leglelkesebb embere. Ő a következő felvilágosításokat adta: — Pártunkat szeretik úgy beállítani, mintha valami duhaj pogromszövetség volna. Kéremja meg, hogy itt a lehető legkomolyabbpolitikai munka folyik és mi minden erőnkkel a belső rend fentartására törekszünk, mert czéljainkat parlamentáris eszközökkel akarjuk elérni. Az alakuló polgári biokot nem nézzük ellenségesen, mert arra okunk nincsen. Mi olyan erősek vagyunk, győzelmünk az ország hangulatából olyan világosan előrelátható, hogy nincsen okunk féltékenységre egy más alakulással szemben. Meg vagyok arról győződve, hogy ha együttműködés nem is lehetséges, de vannak kérdések, amelyekben valószínűleg egyetértünk mi és a liberálisok. Például a destrukció, a nemzetbontó elemek ellen való küzdelem, a a nemzeti irányú haladás, a termelő munka sürgőssége és még sok más kérdés. Mi várjuk a biok programmját és ehhez képest foglalunk majd állást. Peidi Gyula nyilatkozata. Peidi Gyula volt miniszterelnök, a szocziáldemokrata párt egyik vezére a munkakérdésről és a polgárság szervezéséről, illetve a polgári biok mielőtti megalakításáról munkatársunknak a következőket mondotta: " Olyan súlyosnak látom az ország ez idő szerinti helyzetét és különösen a közeljövőben várható bajok olyan súlyosak, hogy ezzel szemben egyenesen kétségbeejtőnek tartom azt a lassúságot, amelylyel a liberális polgári btok előkészítői munkálatait folytatják. Azt kell hinnem, hogy az illetékesek nem méltányolják eléggé ezt a helyzetet. Az én megítélésem szerint a kommunizmus bukása után adódott az a pszichológiai időpont, amikor a munkástömegek kiábrándultak az úgynevezett proletárdiktatúrából, amely nekik semmi jót nem hozott és következésképpen attól kezdve kellett volna ennek megfelelő politikát folytatni. Friedrich úrék jövetele ezt az alkalmat elszalasztotta. A munkásság mai, aránylag nyugodt magaviselete azonban arra vall, hogy az elkövetett hibák a gyors kibontakozással még jóvátehetők volnának. Ellenkező esetben bekövetkezik az az állapot, hogy a tüzelő- és élelmiszerhiányból származó szenvedéseket fokozni fogja a munkásság elkeseredése, amely természetszerűleg származik abból a tényből, hogy az ország nyakán olyan kormány ül, aki senkitől megbízatást nem kapott és ennek a hiányát még csak azzal sem igyekszik pótolni, hogy a munkatömegek érdekében munkaalkalmat teremtsen és a megélhetést lehetővé tegye. Miután az a veszély, mely az első hideg téli nap beállával fenyeget bennünket sokkal nagyobb minden egyéb aggodalomnál, amely úgy látszik a polgári pártok vezetőit eltölti, elérkezettnek látom az időt arra, hogy az eddiginél sokkal fokozottabb energiával lássanak hozzá a kibontakozás munkájához. Vázsonyi tárgyalásai Friedrichhel. Mint értesülünk, Vázsonyi Vilmos tárgyalást folytatott Friedrich Istvánnal, hogy valami megegyezést létrehozhasson. Úgy látszik a tárgyalások még nem fejeződtek be, mert Vázsonyi még mindig nem kapta meg a miniszterelnöktől azt a választ, melyet a megegyezés érdekében feltételül szabott. Két Hétről két Hétre. Alkotmányos viszonyok között a miniszter, kormányzati ügykörét illetőleg, az államköltségvetés, vagy indemnitás keretében gazdálkodik. Most erról szó sem lehet. Az utolsó indemnitás is még a múlt év őszén lejárt. (A Wekerle-kormány éppen az új indemnitás képviselőházi vitája során bukott meg.) A proletárdiktatúra pedig az egész államháztartást felforgatta. Nyolczkilenc miniszter helyét huszonkét népbiztos foglalta el, aki társait sem kérdezve, derűre borúra utalványozott, fizettetett, intézkedett. Landler népbiztos, mikor a belügyminisztériumba került, máról holnapra az egész vasúti személyzet dolgát kisajátította s mikor egyökeres újítás oka iránt a vasutigazgatóság, majd a pénzügyi igazgatóság részéről érdeklődni bátorkodtak, fölényesen csak annyit mondott: ■ — Én vezettem a vasutas sztrájkot! A pénzügyi kormányzat zűrzavarának megszüntetésére a Friedrich-kabinet többféle kísérletet tett. Most — amint értesülünk — azt a rendet hozta be, hogy a miniszterek tározóik köréből két hétről két hétre pontos költségelőirányzatot küldenek a pénzügyminiszternek, akivel ezután rövidesen megtárgyalják a tizennégynapos budgetet, és az utalványozás csak ennek szigorú betartásával történhetik. Nagyatádi Szabó István a politikai rágalmaibról. A magyar kisgazdák és földművesek érdemes vezérét, nagyatádi Szabó Istvánt, átlátszó vehemencziával támadják mostanában azok, akik félnek attól a nagy népszerűségtől, amely tiszteletre méltó személyét körülveszi a föld népe körében. Szabó István most kis füzetet adott ki, melyben sorra veszi az ellene emelt ostoba vádakat és objektíven, világos modorban végez velük. Nem védekezik, hanem egyszerű tényekkel czáfolja ostoba és rosszakaratú politikai senkik amúgy is jelentéktelen fecsegését. A szép magyar nyelven megirt füzet czime: Politikai rágalmak és czáfolatok. Az országos kisgazda- és földmives-párt kiadásában jelent meg és az ára 2 korona. AZ ÚJSÁG Szerda, 1919 október 1. Megfagyunk ! S ti politizáltok? Szterényi és Szurmay feljelentése. (Személyes szabadság megsértése czímén feljelentést tettek Károlyi Mihály gróf és a Berincsey-kormány összes tagjai ellen.]) (Saját tudósítónktól.) Ez év február 25-ikén a Berinkey-kormány minisztertanácsban foglalkozott Szterényi József báró volt kereskedelemügyi miniszter, Szurmay Sándor báró volt honvédelmi miniszter, valamint Mikes János gróf, szombathelyi püspök ügyével és azon a czímen, hogy ellenforradalmi tevékenységet fejtenek ki, internálásukat rendelte el. Szterényit és Szurmayt másnap hajnalban rendőrtisztek vitték el lakásaikról és fűtetlen kupéban utaztatták őket Czelldömölkre, ahol kolostorban helyezték el őket. Mikes grófot két nappal később fogták el. Fogságuk belenyúlt a proletárdiktatúrába is, sőt az elfogott volt politikusok száma meg is szaporodott. Szterényi és Szurmay csak nagy sokára, július közepe táján nyerték vissza szabadságukat s akkor is, csak azért, mert mindketten a fogságban komolyan, megbetegedtek. Most Szterényi József és Szurmay Sándor jelöl jelentést adtak be a budapesti államügyészségen. Minde ketten megjelentek Polányi Aladár főügyészhelyettesnél és bejelentették, hogy jogtalan fogvatartásuk ellen bűnvádi eljárást kívánnak megindítani. Minthogy letartóztatásukat a Berinkey-kormány minisztertanácson határozta el, a Berinkey-kormány összes tagjai, valamint Károlyi Mihály gróf volt ideiglenes köztársasági elnök ellen a Btk. 323. §-ába ütköző személyes szabadság megsértése miatt feljelentést tesznek. Az állam- ügyészségen nyomban jegyzőkönyvet vettek fel a tényállásról és ezzel a bűnvádi eljárás megindult a Károlyi és a volt Berinkey-kormány ellen. A két államférfin összesen százhatvan napig volt letartóztatva. Egyik sem nyerte vissza teljesen egészségét. A Károlyi-uralom alatt úgy bántak velük, mintha közönséges gonosztevők lettek volna, a proletárdiktatúra pedig nem ismert velük szemben semmi kíméletet. Ma délelőtt felkerestük Szterényi József bárót, Andrássy-úti lakásán, aki a következőket mondotta a megindított bűnvádi eljárásra vonatkozóan. — Az államügyészség nyilvános felhívásban adott Id körözőlevelet Kun Béla és társai ellen gyilkosság büntette, pénzhamisítás, személyes szabadság megsértése és egyéb deliktumok miatt. Nos hát, ami Szurmay- val, Mikessel és velem történt, az nem egyéb, mint a személyes szabadság megsértése. Bennünket a Károlyiéra alatt tartóztattak le, mégpedig minisztertanácsi rendeletre. Ezért elmentünk a budapesti államügyészségre és ott feljelentést tettünk Károlyi Mihály és a Berinkey-kormány ellen személyes szabadság megsértése miatt. Jegyzőkönyvet vettek fel panaszunkról és ezzel az eljárás valamennyi miniszter és a volt elnök ellen megindult. Wekerle Sándor volt miniszterelnök a mi feljelentésünkhöz nem csatlakozhatott, mert az ő letartóztatását már a szovjet kormány rendelte el, míg bennünket az ifjú Nagy Vincze belügyminiszter írásos parancsára hurczoltak el. Az ügyészségen Váry Albert dr. főállamügyész szolgált felvilágosítással az ügyről. — Az eljárást megindítottuk, a feljelentés iktatva van, minthogy azonban ez az ügy politikai természetű és most elsősorban a kommunista ügyek foglalkoztatják az államügyészséget, egyelőre felfüggesztettük ebben az ügyben a további intézkedéseket. • A büntető törvénykönyv szerint a személyes szabadság megsértését a törvény öt évig terjedhető fogházzal bünteti. A Kiadóhivatal telefonszámai: Előfizetés, elárusítás: ................József 16—26. Apróhirdetés és nagyhirdetés :......................József 13—36. Az Újság olvasóterme: ...................... 55—31. Kiadóhivatali igazgató:............. József 122—56.J