Az Ujság, 1919. december (17. évfolyam, 170-195. szám)
1919-12-02 / 170. szám
Kedd, 1919 decsember 2. AZ ÚJSÁG Szenzáczuis fordulat a Tisza-ilgyben (HütSsier főhadnagy vallomása. — Mit tud Laehne Hugé?) — Jiz Újság tudósitójától. — . _ A fő^apit^jjíiSgen napok óta Tisza István meggyilkol^«rr újE'yében a nyomozást az eddiginél .is. Maribb titokzatossággal folytatják. A nyomottás Hüttner Sándor főhadnagy töredelmes beismerő vallomásával vett döntő fordulatot, a bűnrészes ember nemcsak a gyilkosok neveit szolgáltatta a rendőrségnek, hanemagyilkosság elkövetésének gyanúja miatt letartóztatott emberek szemébe mondta, hogy ki milyen szerepet játszott a gyilkosságban és az értelmi szerzők neveit is meg- említette. Hüttner azt vallotta, hogy a tizenegyes katonatanács múlt év október végi ülésein jelen volt egy jelenleg is előkelő politikai állást betöltő egyéniség, akinél a forradalom előkészítésében is szerepe volt. Az illető tudott arról a megbeszélésről, amely Tisza István megöletésére vonatkozott, sőt a gyilkosság irányításába is befolyt. Hüttner Sándort a múlt hét utolsó napjaiban ismételten kihallgatták és a keresztkérdések tüzeiben is megmaradt vádló vallomása mellett. A rendőrség ezek után szembesítette a megvádolt emberrel s ekkor Hüttler már határozatlannak mutatkozott. Később azonban neki, bátorodott s bár már akkor nem volt szembesítés, annak hangoztatásával, hogy teljes tudatában van súlyos bűnének és tudja, hogy milyen büntetés vár reá, minden bűnösnek lakolnia kell. Nagy fontosságúnak ígérkezik Laehne Hugó volt földművelésügyi államtitkárnak a kihallgatása is. Laehne egy-két napon belül Budapesten lesz s ez alkalommal kell tisztáznia, kinek az utasítására osztott szét tízezer koronákat a forradalom kivívásában szereplő embereknek. Jól informált helyen úgy tudják, hogy az utasítást az a férfiú adta Laehnenerk, akit Hüttner a gyilkosság értelmi szerzőségével vádol. A rendőrség most Schubert Ágoston bőrgyárost, aki Tisza, meggyilkolására vonatkozólag már az első tanúkihallgatása alkalmával fontos kijelentéseket tett, újból ki fogja hallgatni. Szenzácziósabb hátterű bűnügy még nem foglalkoztatta a nyomozó hatóságokat, a nyilvánosság tájékoztatását a nyomozó hatóságok , ennek daczára nem tartják czélszerűnek és a nyilvános, főtárgyaláson óhajtanák csak az ügy teljes egészét ismertetni. Ennek a szokatlan eljárásnak kell betudni, hogy valótlan vagy fantasztikus hírekkerülnek forgalomba és a közvélemény olyan egyének szerepléséről is tud, akik nyilvánvalóan távol állnak a bűn-'' ügytől, így szombaton elterjedt annak a híre, hogy ifjabb Dobó István töredelmes beismerő vallomást tett. Ez nem igaz. Dobót napok óta nem hallgatták ki. Szombaton egész napon át Kéri Pált hallgatta ki Kovács Lajos dr. vizsgálóbíró, de Kéri állhatatosan tagadott, majd ingerültett és tiszteletlen hangon ezt mondta a vizsgálóbírónak: : .• Én annyira vagyok bűnös, mint ön, bíró úr! Ezért a kijelentésért a vizsgálóbíró fegyelmileg büntette meg Körit. Harminchat órai, kemény fekvőhelylyel súlyosbított sötétzárkára ítélte. ' Fényes Lászlót is kihallgatta a vizsgálóbíró 'Fényes ártatlannak mondja magát, azonban egyes vallomások alapján a vádtanács helybenhagyta a letartóztatás végzést. Soóky János dr. államügyész indítványt tett a vizsgálóbírónak, hogy hallgassák ki a gyilkosságra vonatkozóan Hock Jánost is tanúképpen. Hock tett ugyanis első ízben olyan kijelentést, hogy Tisza gyilkosa, Pogány József volt s a vizsgálat akarja kideríteni azokat a részleteket, hogy honnan tudta Hock Pogány bűnösségét. Miután Hock János Pozsonyban, tehát megszállott területen, felügyelet alatt van, a vizsgálóbíró intézkedésére ma este két rendőrtisztviselő Pozsonyba utazik s az ottani bírói hatóság közbenjöttével kihallgatják Hockot, akit vallomására rögtön meg is esket-értek. A kihallgatás alkalmával arra is kitérnek, várjon Fényes Lászlót mondta-e Hock Jánosnak, hogy „szentelt vízzel nem lehet forradalmat csinálni", — így vallja ezt Hüttner , vagy pedig Kéri Pál lyomita-e ezt? Éjszaka érkezett jelentés a rendőrtisztyi jefök pozsonyi utazását fölöslegesnek láttatja. A Magyar Távirati Iroda jelenti. Bécsből jelentik, hogy Hock János tegnap odaérkezett. A Hotel Möllérben szállt meg, ugyanabban a szállóban, amelyben Kunfi Zsigmondi is lakik. Mindketten Prágába készülnek Károlyi Mihályhoz."Ez ismét bizonysága annak, hogy azok, kiket a gonosztett terhet, még mindig folytatják bűnös üzelmeiket. ÜGYVÉDI VIZSGÁRA Pénzügyi fogalmazói vizsgára, jogi alapvizsgákra, szigorlatokra, feliamszfimvitali államvizsgára, tanári paedagógfiai vizsgára legsikeresebben készít elő a SZ®NTAGH-SZEMEN4&RIUER 1 IV. kerüety Vácxzanfera 51. sx„ 8296. Jészy-zetkő,lesöntés.—. Értekezés. 9—12^ és 3—7-tof A csigák. Irta Erdős Xhence. • • • .'■• •• . V v- _ \ A kis földszintes külvárosi ház udvarára ahogy belépett, nyirkos, rossz illatok csaptak az arczába. Igen szegény munkásemberek háza volt ez, jobbról-balról egyszoba-konyhás lakásokkal, amik szembenéztek egymással a közös nyomor és szomorúság nyíltságával. A törött és szennyes",ablaküvegeken keresztül sápadt és öreg gyermekartézok néztek ki az udvarra, ahol a mosogatóvíz folyt és mindenféle szennyes hulladék hevert. A hölgy, aki a kapu előtt egy gyönyörű autóból szállt ki, riadtan megállt, körülnézett , és megpillantva az egyik ajtóban egy ellenséges ■ pillantású fiatal asszonyt, megkérdezte tőle: —■ Itt lakik, kérem, Kristóf Józsefnél — Az utolsó ajtó balra — mondta az aszszony és köszönetét sem várva, befordult az ajtón, még egy-egy utolsó ellenséges pillantást vetve az előkelő hölgy ruhájára. Az elfogultan ment tovább és bekopogott a jelzett ajtón. Kristófné, a mosónő otthon volt. A tüdőgyulladásból fölépülve, már járt-kelt a kis lakásban, ami aránylag tiszta volt és rendes és most, ahogy a hölgyet belépni látta, a kezeit összecsapta a meglepetéstől: — A nagyságos asszony! — mondta örömmel és rohant hozzá, hogy kezet csókoljon. A hölgy kissé zavarodottan mentegetőzött. Errefelé jártam, eldőltem, bejövök, megnézem, mit csinál, Kristófné, hogy van. Vártunk ám aruhával! Nem hívtam mást. Azt mondtam : már csak megvárom, amíg Kristófné fölgyógyul és eljön megint mosni. Két csomagot tett le az asztalra. Az egyikben czukrászsütemény volt, a másikban egy kis kávé, czukor, csokoládé. —Ezt hoztam magának, Kristófné — mondta és leült az egyik rossz székre, amit Kristófné nagy Szívességgel törült meg számára. Mig Kristófné a betegségét adta elő nagykörülményességgel, addig a szép hölgy körülnézett a szobában. Két puhafa, ágy, sárgára mázolva. Egy kis pléhmosdó, ütött-kopott lavórral, kannával. Két rozoga Szekrény, egy asztal, egy homályos tükör, egy pár szék, varrógép, kis állvány, rajta néhány apróság, ami egy fiatal leány holmijához tartozott: ezek voltak a szoba bútorzata. A fal világoskékre meszelve, itt-ott foltos a nedvességtől. A padló hiányos, mozgott az ember lába alatt. A falon egy papírlegyezőben képeslapok, egy kis fakó szűz Mária-kép és mindenen az" az illat, a szegénységnek az a lehangoló illata, amit ki sem bírnak a gazdag emberek, amitől fuldokolnak, mint a füsttől vagy a széngáztól. A látogatónak ismerős volt ez az illat- Emlékezett rá, hogy tizenöt esztendővel ezelőtt ez az illat kergette ki őt egy ilyen kis lakásból és egy, külvárosi színházhoz, ahová mint kardalosnőt, felvették., Ismerősek voltak neki a bútorok is. Ő is ilyen bútorok között lakott anyjával, a szegény fájós szemű Özvegy asszonynyal, aki már ő is varrni tanult ,a Belváros egyik nagy műhelyében. De a műhely előtt este nyolckor egy sovány és kopott ruhájú kardalos várta őt mindég, ugyanaz, aki aztán elvezette a színházhoz is. A látogató nézte a falakat, a bútorokat, mialatt Kristófné, a mosónő, mesélt. Alig hallgatott oda, mit mond a, szegény asszony. Ott állt szemtől-szembe a múlttal, a maga múltjával, amit oly rettenetesnek érzett most az őt környező dolgok szemlélése közben! S ahogy tekintete elkalandozott a tárgyakon, hirtelen megpillantott valamit a földön. — Egy csiga volt, egy meztelen, nyirkos kis féreg, ami kibújt valahonnan egy falrepedésből, vagy a padló alól és itt sétált a szobában nyugodtan és egykedvűen, ahogy a csigák szoktak. A látogató szíve megremegett. A csiga !íme a csiga is itt van ! És most emlékezett, hogy gyermekkorának rémsége volt az a hideg, puha, undorító kis hüllő, amire sokszor rálépett mezítláb, ha az ágyból kiszállt. Igen, igen, legfőképpen a csigák miatt volt, hogy a színházhoz ment a karba és hogy már az első időben is éjszakákat töltött a házon kívül. Első barátja, a kardalos, meghívta őt magához. Fönn lakott a harmadik emeleten, egy kis bútorozott szobában, nem valami nagy fényben, de a padlón szőnyegek voltak és a fal száraz volt és csigák nem laktak abban a szobában. Igen, ezeknek a kis nyirkos állatoknak köszönheti a későbbi életét és hogy most az, ami. Ha nem is rendezett erkölcsi viszonyok között, de gazdag és független ürnap. Nem egyszerre lett az és nem is könnyen. A kardalost, akihez később nőül ment, a tüdővész már régen a sírba vitte. Ő pedig talált egy gazdag barátot, aztán még egyet és egy harmadikat. Csendes, úgyszólván polgári életet él, jólétben, kényelemben. Minek több, minek más! Az anyját vidékre küldte, ott tartja, az is meg van elégedve az életével. — Igen, jobb így, — gondolta magában a látogató, parfümös zsebkendőjét elővéve és egy kissé a szája elé tartva .• Így kellett ennek lenni! Kristófné most a leányáról kezdett beszélni, aki a városba jár be egy fodrászműterembe manikűrözni. Ha a nagyságos asszony egy kicsit vár, mindjárt itthon lesz. És a látogató várt, míg a leány hazajött. Magas, szőke, igen fehérarczú és karcsú fiatal teremtés volt és a látogató ahogy rápillantott, rögtön megérezte benne sorsának jövendő osztályosát. Kis, egyszerű ruháját szépen viselte, haja fel volt sütve, kezei ápoltak, magassarkú czipőjéből vékony harisnyák látszottak ki. Kristófné elkezdett panaszkodni, hogy nem szeret az üzletbe járni, nincs megelégedve a foglalkozásával. Valami mást szeretne, mást akarna ! De hát, jóságos Isten, mit akarhat egy fiatal leány, aki nem tud semmit és nincs senki pártfogója! És manapság már a manikűrözésből is meg lehet élni! Ha nem is valami jól. A látogató nézte a fiatal leányt és lopva figyelte a csiga, útját a padlón. Irtózott tőle és mert felé közeledett, gyorsan felállt és búcsút vett tőlük. A fiatal leány sóváran függesztette reá a szemét. Szinte fölitta.a tekintete a jólétnek, a tisztaságnak és a pénznek ezt a kidiszített reklámbábuját és szinte áhitatosan csókolt neki kezet. Mikor pedig a látogató kinn volt az ajtón, azt mondta az anyjának: — Lássa, mama, én is tudnék ilyen szép lenni, ha ilyen ruhám volna! Ekkor azonban megpillantotta a földön a csigát, amint éppen az asztal lábát megkerülte. Iszonyodva kiáltott fel: — Már megint egy csiga! Mama, én ezt nem bírom el! Én ezt nem állom ki! Inkább a Dunának megyek, semhogy ilyen büdös férgekkel egy szobában lakjam. Én inkább, — nem tudom mit teszek. — a legrosszabbat, — csak már ezeket az undok férgeket ne lássam! Juj, juj, juj! _És kitört hangos, hisztérikus sírása, a mitől majdnem megfulladt. És arcza eltorzult az utálattól s ha az anyja el nem kapja, elájul..* y NAoyvflÁQ. (Japán*orosz’német biok készül. — Kramarz ■jiyilatkozattfySz antibolsevista államszövetségről. — Jhnerika mégis ratifikálja a békét. — Közeledés Olaszország és Jugoszlávia között. — osztrák szakszervezeti kongresszus.) Japán-orosz-német biok terve áll a külpolitika előterében. A Newyork Times Kramatz volt cseh miniszterelnök nyilatkozatát közli, aki a napokban tért vissza Denikin táborából s a készülő, állam biokról a következőket mondotta: —■ A Japánból, Oroszországból és Németországból álló új nemzetközi biok lehet az ára annak, hogy a szövetségesek elmulasztották az antibolsevista csapatok támogatását. Japán kész a támogatást megadni bizonyos szibériai koncessziók ellenében. Annyit kijelenthetek, hogy az oroszok eddig a japán tapogatózástvisszautasították. Visszautasították ezideig a német közeledést is. A bolsevistaellenes csapatok vezetői a leglojálisabb magatartást tanúsítják az entente irányában, azonban vigyáznunk kell arra, nehogy Japán és Németország karjaiba kergessük őket. Németországot arra kell kényszeríteni, hogy a Pskovnál elzsákmányolt óriási lőszermennyiségét adja át Denikinnek. Ha ezt a felszerelést Denikin rendelkezésére bocsátják, akkor össze tudja törni a bolsevistákat. Denikin emberei kitűnőek, több százezer főből álló tartalékja van, amelyet azonnal harczba tudna vetni, ha fegyverei volnának. Denikin egyáltalán nem monarchista érzelmű. Beszélgetésem során meggyőződtem, hogy demokrata. Személyes ambícziói nincsenek. Maga a hadsereg, igen demokratikusan van megszervezve. Kramarz nyilatkozatát érdekesen egészíti ki Stefanov, Kolcsak hadügyminiszterének nyilatkozata, aki kijelentette, hogy Szibériában e pillanatban nyolczvanötezer főből álló japán sereg van, mely igen nagy akcióra képes. Az amerikai szenátus ellenállásával kapcsolatban Wilson elnök Hitchcock szenátorral folytatott beható tanácskozásokat, melynek során Wilsonnak a szenátushoz küldendő üzenetével foglalkoztak. Politikai körök véleménye szerint a békeszerződés sorsa nagy mértékben függ attól, milyen álláspontot foglal el Wilson üzenetében. A köztársaságiak olyan alapot kivonnak atárgyalások számára, amelyet valamennyi párt elfogadhat, mert belátják, hogy az ellenállást nem szabad tovább folytatni. A ratifikálásnak újabb akadályát jelenti Lloyd George parlamenti beszéde, mely rámutat az entente és a német kormány közt fölmerült azon akadályokra, melyek a megszállott területek közigazgatásába voívatkoznak. Olaszország és Jugoszlávia közt felmerült konfliktus során békésebb hajlandóság mutatkozik. Az olasz kormány kijelentette, hogy az 3