Az Ujság, 1920. január (18. évfolyam, 1-27. szám)
1920-01-18 / 16. szám
_______ AZ ÚJSÁG céges ellentétektől, s melyet a győztesek arra aknáznak ki, hogy még több ellentétet élesítsenek ki. Majd jön a nagy korrektor, az élet mestere és helyreigazít mindent. Mi pedig idehaza, gyászba borult magyarok, értsük meg a magunk belső dolgában, amit a győzők csak későn fognak megérteni. Nem lehet a bolsevizmust elitélni s egyben példát mutatni neki. A nagy nemzetek a tulajdonjogot tiporják, mikor egész nemzeteket a magukénak lefoglalnak s úgy rendelkeznek velük, mint a tulajdonukkal. S nem lehet és nem szabad idebent, ebben a nyomorgó hazában osztályokat és felekezeteket a hatalom jogával jogaikból kiforgatni, ahogy a nyugati nemzetek ezt teszik Magyarországgal. Nincs közöttünk senki, akit le nem sújtottak volna. Nincs senki, akinek a talpraállása nélkülözhető volna a helytállás, a várni tudás s majdan a történelem cselekvése idejében. A gyöngítettek ne gyöngítsék magukat, a gyászolók ne háborgassák egymást gyászukban. Egyek vagyunk, magyarok, hiszen a porból kell fölemelkednünk ! És föl fogunk emelkedni! A neuillyi béke! (A demarkációs írónál fez uj ország|lbár. — Kassát és Pozsonyt Csehországinak ítélték. — Nagyváradot Románia kapja meg... A pécsi szénbányák Magyarországé maradnak. — A megszállás költségeit m Magyarorsség viseli. — Ausztria ellátása öt évig Magyarországra hárul.) A magyar békedelegáczió kedden este érkezik vissza Budapestre. A világtörténelem legigazságtalanabb, elfogadhatatlanabb békeszerződését hozza magával, melyre az egész ország egyhangú jajkiáltása zendült fel : Nem ! Nem ! Soha ! A mesterséges határok közé beszorított, önkényesen feldarabolt nemzet utolsó lélegzetlehetőségét veszi el a béke, mely olyan súlyos, hogy betartását még azok sem hihetik el, kik megalkották. Ha a stratégiai vonalak tarthatatlanságától el is tekintünk, a szerződés a vízi utak mellett szétdarabolja azt az égési szárazföldi közlekedési hálózatot, melyen ezer év óta az egész földrész forgalma lebonyolódott. A halálos tervezet struktúrája ugyanaz, mint az eddigi szerződéseké, csak az igazságtalanságok nőttek benne a legsötétebb pesszimizmus fölé. Kilencvenháromízezer négyzetkilométer területen, minden gazdasági lehetőségétől megfosztva, Auszria élelmezéséneköt esztendős terhével/ nyakában, a román megszállás költségeivel megterhelve, elviselhetetlen jóvátételi terüerek mellett kényszeríteni akarják ezt az országot, hogy éljen, miután sírba tették. Magyarország aláírhatja a békét, de ezek melételek mellett nincs hatalom, mely élni kényszerithesse. " Mesérfort Orsazág, Paris,január 16. A maayyar békedelegácziónak átadott békeszerződések körülbelül a következőképpen állapítják meg Magyarország határait : A határokat jelölie városok és folyók kivétel nélkül Magyarországon vannak: Ausztriával szemben : az osztrák-csehszlovák határt jelző pont, azután Pusztasomorja, Hidegség, Salamonfa, Kőszeg, Pinkamindszent a Jókától keletre két kilométernyire levő pontig. A délszláv állammal szemben: Kotormány, Bedeha (?), Édes, a Dráva folyása, Kassad, Beremend, Udvard, Kunbaja, Ószentiván, Kübekháza. Romániával szemben : a nagylaki vasúti állomás, Dombegyháza, Gyula, Geszt, Kismarja, Bagamér, Vállalj, Nagygécz, Magosliget. A Tótfölddel szemben: a Tisza folyása, Beregsurány, Barabás, Damócz, Páczin, Sátoraljaújhely, Pusztafalu, Hidvégardó, Bánréve, Zagyvaróna, Tarnócz, Tesa (?), a Duna folyása az osztrák-cseh-szlovák határpontig. Az Ausztria és Magyarország egymáshoz való gazdasági viszonyáról szóló intézkedések kilátásba helyezik, hogy Magyarország és Ausztria külön egyezményt fognak kötni kölcsönös élelmiszer- és nyersanyagszállításról, valamint gyáripari termékek szállításáról. Ennek az egyezménynek a lejártáig, de legfeljebb a szerződés életbelépését követő öt esztendeig, köteles Magyarország megengedni, hogy Magyarországból a jóvátételi bizottság által megállapítandó mértékben élelmiszereket vigyenek ki mindennemű megadóztatás vagy egyéb korlátozás nélkül. Magyarország ugyanolyan kedvezményeket ad az osztrák bevásárlóknak, mint a magyaroknak. Ausztria nyersanyagokat és gyári termékeket fog szállítani ellenszolgáltatásul. A szerződésnek a javakról, jogokról és érdekekről szóló szakasza a st.-germaini szerződéssel szemben azt is kimondja, hogy mindazok az ebben a szakaszban nem említett intézkedések, amelyeket a magyar hatóságok a volt királysághoz tartozó területeken 1918 november 3-ika óta tettek ék a melyek a szövetséges és társult hatalmak vagy polgáraik jogait, javait és érdekeit érintik, érvénytelenek és semmisek. A csonkái (A demarkécciós vonal az tol ország határ.) Páris, január 17. (Szikratávirat.) Mint a „Havas"-iroda jelenti, csütörtökön a külügyminiszter dolgozószobájában Apponyi Albert gróf átvette D utast a kezéből a szövetségesek békefeltételeit. Az aktus alkalmával jelent voltak Clémenceau, Lloyd-George, Nitti, Wallace és Matsui. A békeszerződés ugyanazon, alapon épül föl, mint a st.-germaini. Mindkét szerződésben azonosak a népszövetségre, az állampolgároknak Európán kívüli érdekeire, hadifoglyokra, szankciókra, a kisebbségek védelmére stb. vonatkozó részek. Itimjárokat a szerződés kis helységek nevével jett. Ausztria felől Magyarország elveszíti azt a területsávot, amely Német-Nyugat-Magyarország néven ismeretes. A szerb, horvát, szlovén állam oldalán a határ követi a Dráva egyik mellékfolyójának, a Murának a folyását, majd a Mura mentén halad egészen addig a pontig, amely mintegy 50—60 kilométerrel fekszik északra a Drávának a Dunába való torkolásánál. A határ azután Mohácstól délre, Bajától délre és Szegedtől délre húzódik és csatlakozik a román határhoz. Románia felől a határ északdéli vonalat követ a Magyarországnak jutó Debreczen és a Romániának jutó Nagyvárad között. Csehországot Romániától és Magyarország északi részétől a Tisza felső völgye választja el. Innen a határ a Duna völgyénél halad, Budapesttől mintegy 30 kilométernyire északra. A határvonalat egyébként külön bizottságok fogják megállapítani a helyszínen. A bizottságba öt tagot a szövetséges és társult hatalmak, egyet pedig az érdekelt hatalmak fognak kiküldeni. A magyar adósságokat külön pénzügyi klauzulák alapján fogják fölosztani azok között az államok között, amelyek a magyar királyság egykori területében részesednek. Ami a katonai kikötéseket illetii, a magyar haderő nem haladhat meg 35.000 embert és a hadsereg nem rendelkezhetik 105 mliméteresnél nagyobb kaliberű ágyú fölött. A magyar békeszerződés, ifázis, január 15. (Havas.) A magyar békedelegybiztónak átnyújtott békeszerződés éppen úgya van megszerkesztve, mint a st.-germaini szerződés. A népszövetségre, az Európán kívüli érdekekre, a hadifoglyokra, a jóvátételre, a léghajózásra, kikötőkre, vízautakra, vasutakra stb. vonatkozó fejezetek a két szerződésben teljesen azonosak. 1iz új határok. A szerződés felsorolja ezután Magyarország pontos határait Ausztria, a szerb-horvát-szlovén állam, Románia és Csehország felé. Magyarország eltéri a szerb-horvát-szlovén és a cseh-szlovák állam teljes függetlenségét. A határt Magyarország és a szerb-horvátszlovén állam és Románia között héttagú bizottság fogja kijelölni, amelynek öt tagját a szövetséges és társult hatalmak, egy tagját az érdekelt állam, egy tagját pedig Magyarország nevezi ki. Magyarország lemond Olaszország, a szerbhorvát-szlovén állam, Románia és Cseh- Szlovákia javára minden jogról és jogcímről azon területekre nézve, amelyek az egykori osztrák-magyar monarchiából ezekbe az államokba bekebeleztetnek. A csehszlovák állam kötelezi magát, hogy nem létesít várszerű erődművet a Duna jobb partján Pozsonytól délre. Jó fiumei kérdés: Magyarország lemond Fiuméra és az egykori magyar királyság határos területére vonatkozó minden jogáról Olaszország javára azon határvonalakon belül, amelyek később állapítandók meg, különösen pedig kötelezi magát, hogy elismeri az erre vonatkozólag megállapítandó szerződéses határozmányokat. Magyarország lemond Ausztria javára a magyar királyság minden jogairól, amennyiben a megállapítandó határon kívül fekvő területre vonatkoznak. Ji pécsi bányák szene. Magyarország elővételi jogot biztosít a szövetséges hatalmaknak bizonyos mennyiségű kőszén évenkénti, szállítására a pécsi szénbányákból öt évre terjedő időszakra. A szállítandó mennyiséget az a jóvátételi bizottság állapítja meg, amely a cseh köztársaság számára való szállításokról rendelkezik. Katonai határozmányok. Ezek kubairormányok azonosak a st.-germaini szerződés megfelelő részével, csak két pontban térnek el attól. A magyar véderő összlétszámát 35.000 főben állapítják meg. A magyar hadsereg nem tarthat nehéz ágyukat, azaz nem lehet olyan ágyúja, amelynek 105 miliméternél nagyobb kalibere van. Jóvátételi intézkedések. Ami a jóvátételt illeti, az erre vonatkozó határoziányok azonosak azokkal, amelyek a st.-germani békeszerződésben foglaltatnak. Magyarország pénzügyi terheinek felosztása és mineműsége, amennyiben a cseh állam, Románia és a szerb-horvát-szlovén állam lesz köteles viselni azokat, a fenhatóságuk alá helyezett terület szerint általában e szerződés pénzügyi határozmányaiban van megállapítva, amelyek azonosak a st.-germaini szerződés megfelelő pontozataival és attól csak két pontban térnek el. Í1 megszállás költségei. Azok a határozmányok, melyek szerint a Magyar Iriváziót megszállva tartó hadsereg ellátása Magyarországot terheli, nem alkalmaztatnak az 1918 november 13-ika óta a szövetséges és társult főhatalmak beleegyezése nélkül történt katonai operációkra. Ezekre az esetekre vonatkozólag a jóvátételi bizottság fogja megállapítani a kiadásokból azt a részt, amely Magyarországot terheli. Másrészt külön fogják megállapítani azt, hogy a magyar kormány a külfölddel szemben fennálló államadósságokon kívül biztosítani köteles az osztrák adósságból reá eső részt, mint Ausztria-Magyarország általános adósságaihoz való hozzájárulást. A közgazdasági pontozatok mindenben megegyeznek a st germaini szerződés határozmányaival, néhány részleges határozmány kivételével, amelyek az Ausztria és Magyarország közötti gazdasági viszonyra vonatkoznak. Vasárnap, 1920 január 18.