Az Ujság, 1920. január (18. évfolyam, 1-27. szám)
1920-01-18 / 16. szám
i / Apponyi az ötös tanács előtt. fLloyd George jegyezte beszédét. — Három és fél millió elszakított magyar. — SzóbeliMegbeszélés. — Tizenötnapi határidő.) Újság tudós Hójától. — A Magyar Távirati Iroda jelenti : Apponyi Albert gróf párisi beszédének elejét tartalmazó radiogramm ma estig nem érkezett Budapestre. A beszéd második része a következőképpen hangzik A.v Újság beavatott helyről értesült, ahogy Apponyi bo^Selének az ötös tanács előtt rendkivüJLntfolytatása volt. Nem anynyi^-*^-J^e«*bo retorikai részének, mint inkább annak a mély, fájdalmas hangnak, melyen megőrzött, hogy Apponyi az egész magyar nemzet lelkéből beszél. Apponyi három beszédet mondott, egyet francziául, egyet angolul és egyet, olasz nyelven. Főleg Lloyd-Georgera volt igen nagy hatfissal. Lloyd-George Apponyi beszédének kezdetétől fogva feszülten figyelt és az egész beszéd alatt jegyzeteket készített A beszéd alatt egy jegyzéketcsúsztatott Clemenceauhoz, melyen, mint utólag kiderült a nemzetiségi kérdésekre vonatkozólag kért bizonyos felvilágosításokat. Apponyi beszéde után a magyar delegáczió elnökétől is felvilágosítást kért, hogy hol lakik az a bizonyos három és fél millió magyar, kiket a békeszerződés idegen uralom alá kényszerít Apponyi válaszképpen Magyarország néprajzi térképét vette elő s mialatt az ötös tanács tagjai köréje csoportosultak, beható magyarázatot adott arról, hogy egyes helyeken a magyarság a nálánál sokkalta kisebb számú nemzetiségek uralmának lett kiszolgáltatva. A megbeszélés alatt az ötös tanács tagjai Apponyi körül egész kis kört képeztek és egész intim megbeszélés fejlődött ki. Külsőségekben ilyen közeli megbeszélések még egyetlenegy békedelegáczióval sem voltak. Hasonlóképpen igen nagy hatással volt Apponyinak az olaszokhoz intézett beszéde is, melyben többizben — Magyarország feldarabolása sem faji szempontból, sem a népek szabadságának szempontjából nem helyes, mert csak azt eredményezné, hogy a hegemónia az egyik népfajról a másikra szállna át és pedig arra, amely nem ért el a kultúrának arra a magas fokára, mint a magyar. Minek azzal a fi kézióval élni, hogy a Magyarországon élő nem magyar anyanyelvű lakosság el akar szakadni az országtól, amidőn az igazságot oly könnyű népszavazással megállapítani. Az igazság megállapításának legkitűnőbb eszköze a népszavazás és határozottan követeljük pártatlan ellenőrzés melletti alkalmazását. Mi belenyugszunk az eredménybe, bárminő legyen is az. Európa újjáépítése és az európai viszonyok megszilárdítása összeférhetetlen Magyarország feldarabolásával. Nem szükséges önök előtt hangsúlyozni azoknak az embereknek végtelen felelősségét, akik a győzelem folytán az egész világ bírái lettek Be kell látniuk, hogy Magyarország szélda rabolása az európai viszonyok konszolidálása helyett még súlyosbítaná a zavaroknak, válságoknak és ellentéteknek azt a korszakát, amelynek önök, saját állításuk szerint, nemeslelkűen véget akarnak vetni. Apponyi gróf azután rámutatott arra a tökéletes földrajzi és gazdasági egységre, amelyet Magyarország jelent Kiemelte, hogy Magyarország politikai szervezetét ezredéves történelem szentelte meg és egy természeti törvény spontán és állandó működésének eredménye. Európát gazdaságilag újjá kell építeni és a győzők érdeke azonos a legyőzöttek érdekével azon a ponton, hogy a termelő munka feltételeit biztosítani kell Európában. Apponyi eélzást tett azokra a nagy pénzügyi terhekre, amelyeket a békeszerződés Magyarországra ró, kiterjeszkedett az olasz és magyar történelem közös eseményeire. Az olasz megbízottakhoz intézett beszéde oly láthatóan mély benyomást keltett, hogy beszéde után Clémenceau azzal a kéréssel fordult Apponyihoz, hogy beszédét neki franczia nyelven is tolmácsolja. Sajnos, Apponyi sikere eddig csak személyes jellegű, Magyarországnak a háború után szerencsétlenségére két forradalom pusztításait kellett elszenvednie. Mikor a bolsevizmus már négy és fél hónapig marczangolta, akkor még egy kemény megszállást kellett kiállania. A népszavazásra visszatérve, Apponyi még a következőket mondotta: A népszavazás annál szükségesebb, mert nincsen magyar parlament, tárgyi eredmény mindezideig fel nem mutatható, amely az egész magyar nemzet nevébennyilatkozhatnék. Azt mondhatnák, hogy mivulán teoretikus elvet elsöpör a győzelem döntő ténye. Mi készek vagyunk vereségünknek árát megfizetni;éppen ezért érveinket nem a saját, érzelmi világunkból és külön érdekeinkből veszszük, hanem a győztesek gondolati világából, azokból az elvekből és czélokból, amelyeket a háború illett hirdetett, főként azonban abból a gondolatvilágból, amelyet a ma győztes nemzetek történelméből ismerünk. Ne vegyék rossz néven, uraim, hu..a. hadseregével győző Francziaország, Anglia és Olaszország mögött, hogy csak az európai hatalmakról beszéljek, mi meglátjuk a szilhuettjét annak a másik Frasteaiaz országnak, amely minden nemes eszmének apostola volt, annak a másik Angliának, a mely minden szabadságnak anyja volt, és any fiait az Olaszországnak, a mely a reneszánsz bölcsője volt és azt kérjük tőlük, hogy fegyvereiknek dicsőségét a világbéke biztosításának dicsőségével múlják felül. Miután Apponyi brilliáns és meghatófejszédének utolsó részét is lefordította angolra, engedélyt kért arra, hogy néhány szót olaszul mondjon el. Miután Clémenceau ebbe beleegyezett, Apponyi tökéletes olaszsággal az olasz nemzethez fordult és arra kérte, hogy Olaszország, amely mindig barátja volt Magyarországnak és a csatatereken közösen ontott vér kapcsolja Magyarországhoz, tartsa meg jóakaratát régi barátja iránt. Clémenceau ezeknek a szavaknak francziára fordítását kérte. Apponyi gróf azonban félreértette Clémenceaut és feleletként azt mondotta, hogy elsősorban népszavazást és vizsgálóbizottság kiküldését kéri a megszállott területeken elkövetett atrocitások felderítésére, azonban a békeszerződések elleni kifogások anyaga beszédével nincsen kimerítve és még különböző memorandumokat juttat el a legfőbb tanácshoz. Clémenceau eléggé tapintatosan nem bolygatta tovább ezt a félreértést és a beszéd befejeztével felvetette a kérdést, vájjon a legfőbb tanács valamelyik tagja kiván-e megjegyzést tenni? Lloyd George, aki Apponyi beszéde közben valamit felírt egy papírlapra és azt Clémenceauhoz juttatta el, engedélyt kért arra, hogy egy kérdést intézzen Apponyihoz. Apponyi kezét a füléhez tette, felemelkedett és egy széket téve Lloyd-George közelébe, az angol miniszterelnök mellé ült, hogy jobban megértse. Lloyd-George arra nézve kért felvilágosítást, hogy hol van az a három és fél millió tiszta magyar, akiket a békeszerződés Magyarországtól elszakít. Apponyi örömének adott kifejezést, hogy ezt a kérdést hozzá intézték és kifejtette, hogy e három ás fél millió magyar közül két millió közvetlenül összefügg az ország belső részében elhelyezkedett tiszta, magyar lakossággal. Ezután Apponyi irattáskájából elővette Magyarország térképét és Lloyd-George elé téve az asztalra, miközben az ötös tanács legtöbb tagja körülvette őket, részletes felvilágosítást adott. Lloyd-George azután külön megköszönte ezeket a magyarázatokat és azokat a felvilágosításokat, amelyeket Apponyi választékos beszédében adott és különösen gratulált Apponyinak ahhoz a szónoki készségéhez, amelylyel a felvilágosításokat megadta. Apponyi szerényen válaszolt és azt mondta, hogy szónoki képességét nem kivánjai latba vetni, hanem csupán az érveket és kéri, hogy ez érveket fontolják meg, amiről különben Lloyd- George biztosította. Miután az ötös tanács tagjai és Apponyi visszatértek helyükre, Clémenceau szólalt fel és a következőket mondotta : — Uraim, a magyar békedelegáció főmegbízottai! Önök, uraim, láthatták, hogy minő figyelemmel kísértük azt az expozét, amelyet önök elénk terjesztettek és biztosítjuk önöket arról, hogy mindazok az érvek, amelyeket az expozé tartalmaz, lelkiismeretes megfontolásban részesülnek. Természetes azonban, hogy nem csupán a most felsorolt pontokat vizsgáljuk meg, hanem fel kell hívnom figyelmüket arra is, hogy önöknek 15 napi határidőt adtunk, amelyatt önök minden, önök előtt szükségesnek látszó megjegyzést elénk terjeszthetnek. Az önök válaszát ez alatt a határidő alatt elvárjuk. Apponyi ezután válaszában bejelentette, hogy a magyar békedelegáczió a legrövidebb időn belül visszatér Budapestre és ott gondosan meghallgatja a szakértőket, akik Budapesten voltak kénytelenek maradni. A békedelegáczió minden lehetőt meg fog tenni, hogy munkálatait 15 napon belül befejezze. Ha ez nem sikerülne, már előre kéri az ötös tanács jóakaratát néhány napi késedelem esetén. Clémenceau tudomásul vette ezt a nyilatkozatot és az ülést berekesztette. A magyar békemegbizottak néhány perczczel négy óra után hagyták el a franczia külügyminisztérium épületét Apponyi beszéde. (Vasárnap, 1920 január 16. AZ JJJQAG A végzetes szerződés. A Magyar Távirati Iroda jelenti félhivatalosant: A területi kérdésekre vonatkozólag: a békekonferenczia a Clémienceau-féle ,június 13-i fá jegyzékében foglalt határvonalat állapítottál meg országhatárról, úgy, hogy délen Békéscsabái, Mezőhegyes, Baja, Pécs, Szombathely és Kőszeg még Magyarországhoz tartoznak. Baranyában azonban a dárdai sarok és a Muraköze Jugoszláviához kerülnek. Egyébként a határ pontosan követi a Clémenceamféle demarkáczionális vonalat. A külkereskedelem határozmányai között a legfontosabb, hogy Magyarország főleg élelmezési czikkeket tartozik szállítani. Külön szakasz intézkedik Magyarország és Ausztria között élelmiczikkek, nyersanyagok és gyártmányok köteles kölcsönös szállításáról. Magyarország Ausztria felé öt esztendeig terjedőleg nem gátolhatja terményeinek kivitelét, amelyeknek mennyiségét a két állam közti megegyezés hiányában a jóvátételi bizottság állapítja meg. A közlekedési és léghajózási határozmányok között kiemelendő az a a követelés, hogy Losoncznál új összeköttetés létesítendő tizenöt évi időtartamra forgalmi penge-joggal a csehszlovákok részére. Ilyen penge-jog biztosítandó a románok részére legfeljebb tíz évi időtartamra Nagyszalonta, Arad és Kisjenő között Békéscsabán át. A Béli vasút Póla állomás és Kotor-Karczis vonalának használtára nézve Jugoszláviával szerződés kötendő. Csehszlovákiának öt éven belül joga van apozsony— nagykanizsai vonal forgalmi kibővítését kívánni. Pozsony és Fiume között is forgalmi pengejog biztosítandó a csehszlovákok részére. A mezőgazdasági határozmányok úgy intézkednek, hogy Ausztria és Magyarország között egyezmény lesz kötendő a termékek kölcsönös kicserélése dolgában. Azon államok részére, amelyektől Magyarország állítólag állatokat vett el a háború alatt, jóvátétel czímén megállapítandó mennyiségű állatot kell kiszolgáltatnunk. Bizonyos mennyiségű épületfát és fatermékeket, továbbá .vasat..és ennek örvényeit is követelik tőlünk. - ' . . .se A szerződés katonai részének legfontosabb határozmánya az önkéntes jelentkezésén" szlpuló hadsereg követelése, amelynek létszáma 35.000 embernél több nem lehet s a melynek csak 5százaléka lehet tiszt és 6,66 százaléka altiszt- Csendőrség, pénzügyőrség, erdészeti személyzet és rendőrség az 1913. évi állomány szerint tartható fenn. A dunai flotilla megszűnik. Magyarországnak joga van a Dunán folyamrendészeti célokra három felderítő járművet tartani. A békefeltételek eltiltják a léghajózást és repülést és követelik az ebbeli összes anyag végleges átadását. A hadifoglyokra vonatkozólag a békefeltételek hazaszállításukat csak a békeszerződés hatálybalépte után helyezik kilátásba. A hazaszállítás összes költségeiről, valamint a szállítási eszközök előállításáról Magyarországnak kell gondoskodnia. A hadifoglyok hazaszállítását a magyar kormány és az érdekelt országok képviselőiből alakítandó bizottság fogja szabályozni. A többi, így nevezetesen külkereskedelmi, pénzügyi, vízügyi, a Duna hajózásra, vonatkozó határozmányok szinte szóról-szóra azonosak az osztrák szerződés idevágó pontjaival. 3