Az Ujság, 1920. május (18. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-30 / 129. szám

2 1920, U­i 1 ■ Vi-30. AZ ÚJSÁG (Emlékez / 1913 és 1920. ek, a­melyei­ nyáron fölötte aktuálisak.) / Olcso­n, nyárra meglepetés készül, a Déli vasút külön- i krrizitárt indít a Balatonra­. .. Istenem, szegény, lerongyolt o»zában, mint nálunk, hozsánával kell fogadni ezt a szerény m­ári ajándékot is. Most 200 koronáért esetleg állóhelyet le­het kapni a vonaton, a­mely az egyetlen magyar fürdőre­­viszi le a kifáradt pesti embert. Mi volt régen ez a 200 korona. Pörtschachban őrgróf volt belőle a pesti kirakatrendező, sőt a veldeni com­andoli csatákon még szépségverseny-díjat is fizethetett belőle egy bécsi szépségnek. Kétszáz koronából Dél-Tirolban pont egy magyar nábob élhetett az ember és Xünichenben még uzsorakölcsönöket is adhattál belőle a Monte Piano idegenvezetőinek. Ebből a pénzösszegből biztosan (nyekkenés nélkül) lezuhanhattál a Raxról és a Königseen motorcsónakon tölthetted minden idődet, azon­felül, hogy mellékesen megvehetted belőle a berchtesgadeni sóbányát is. 200 koronából a salzburgi Grand-Hotel Európá­ban egész gyermekmenhelyet lehetett fentartani, de tetejébe egy helyi csillaggal kiutazhattál a Wolfgang­seera a Péters- Hotelbe. Gardone-Rivából kikergették volna az embert ilyen hatalmas pénzösszeggel, nem is szólva arról, hogy Nápolyba a hote­lektől állandóan lehetett lilakölcsönt kapni , oda csak igazán azok vittek pénzt magukkal, a­kiket Komlós mester szabadságolt a Schwartzerből. Kétszáz koronából megnézhetted az éjféli nap országát s a legrosszabb eset­ben a stockholmi konzul kölcsönével jöttél volna haza Budapestre. Münchenben 200 koronából futott­ volna a Fest­spielekre, vasárnapon kedves kirándulásokra, Garmisohba Tutzingba és végszükség esetén meglátogathattad még szív­bajos nagybátyádat Nauheimban, a­ki minden izgalmat kerülendő, adott volna még egy nevezetes összeget, hogy jusson még Chiemseere, Prienre és Nürnbergre. Eszembe jut egy barátom, a­ki 200 koronával és szabad­­jegygyel leutazott egy Adria-bárkán Máltába és ott addig járt fehér szmokingba, mig pinorémek szerződtették le. Most jött haza egy bál angol fonttal s csak azért vesz 40.000 holdas földbirtokot, mert nagyobbat az uj földreform miatt aligha lehet ez idő szerint venni. Kétszáz koronával Aux les Bains-be milliókat nyerhettél és Cortina d’Ampezzo­­ban egy hetes túrára autót bérelhettél, sőt eljött veled a toblachi czukrászleány, ha a szezon már vége felé közele­dett és a sok olasz álgróf más vidékeken ütötte fel tanyáját. Kétszáz koronából a herringsdorfi tengeri fürdőben czápa is lehettél és az ostundei maszkabálról Biarritzba szöktet­hetted el a szőke fruskát, a­kivel ott kaviárból és vörösborból szerényen megélhettél volna egy diszkrét villában. Most... ? éppen hogy elmehetsz belőle hajón a filatori gátig (vissza már gyalog kell jönnöd), vagy Budakeszire, de ide már boxczipő, erkölcsi bizonyítvány, vizum, orvosi bizonyítvány, ajánló­levél és tüdőbaj kell, mert különben kénytelen vagy a Buch­­wald-székeken egy délután leülni a 200 koronát. A­mi külön­ben nem is olyan nagy vícez. Kallós János.­ ­ ■ /.■ TÁVIRATOK. ------­/ D’Annmnale terjeszkedik. Páris, május 29. A Petit Párisién jelenti: D'Annnunzio az ő rajongói élén elfoglalta Susa­­kot. A jugoszláv kormány tudatta az olaszokkal, hogy erőszakkal szegül ellene minden olyan cse­­■'­Tekménynek, a­mely a lakosság ellen irányul. A török natiionalisták támadása Európában. Berlin, május 29. A Secolo azt jelenti Szalo­­lukiból, hogy Musztafa Kemal pasa a Márvány­­tenger partján összevonja csapatait. Támadást tervez Görögország ellen.­ ­ Cenex Simái. I B£cs, május 29. (Az Újság bécsi szerkesztősé­­igthyfk telefonjelentése.) Parisban ismét tanács­kozások folynak, hogy hogyan lehetne valami­ilyen formában létrehozni a gazdasági Dunakonfö­­derácziót, úgy hogy semmi politikai éle ne le­gyen és ne nyugtalaníthassa sem a monarchia örökébe lépett államokat, sem Olaszországot Be­nes dr., Csehország külügyminisztere sajátságo­san képzeli el ezt a gazdasági szövetséget leg­alább is mint a Temps tudósítója előtt tett nyi­latkozatából következtetni lehet. Benes arra hi­vatkozik, hogy a bolsevizmus fenyegető kísérte­­­tét Lengyelország idézte fel, majd ecseteli, mi­lyen fontos az ententenak Csehország megnye­rése, mert Csehország az egyetlen fix pont Kö­­zép-Eu­rópában, a­melyen minden szélsőséges mozgalom megtörik. A nemzeti államok közele­dését Benes is igen kívánatosnak tartja, de amo­lyan népszövetség formájában, a­hol a legyőzött államoknak semmi joguk sincsen. Benes azt akarja, hogy a „kis entente" vagyis Csehország, Jugoszlávia és Románia irányítsa a konföderá­­cziót. Természetes, hogy ebbe a többi nemzeti ál­lamok nem mehetnek bele, bár ők is meg vannak győződve róla, hogy egy ilyen gazdasági szövet­kezés valamennyi nemzeti állam életképességé­nek conditio sine qua non-ja. Fülöp René. I Jmtrussté elsejével újonnan belépő 4nS«|AH előfizetők helyben •“■“■OH Utscal­ is megrendelhetik a az Ujság­ot (telefonszámok József 16-26, József 13-35, József 122-56), P­O­St­a utalván­y felhasználóival a vidékiek. * Azok is, a­kiknek méris hó végével lejár az előfizetésük, azok is, a­kik most rendelik meg Az Ujság­ot. Czimnek elég ennyi: Az Újság kiadó­hivatala, VII., Budapest. HÍREK. — Sok minden esik. Mért nem az eső is? Aktuális rigmusok. A kurzusokról Nekem nincsen Semmi kincsem. Így azután nem is izgulok, Hogy rohannak le a kurzusok. Engem, higgyék el, nem érdekel Mi lesz az elvesztett pénzekkel ? Konghat miattam a­ vészharang, Mert ezerrel zuhant a Fabank. S temperamentumom bármilyen izzó, Lecsúszhatik tízre az Egyesült Izzó. Engem nem bánt. És az sem fáj, Hogy a Ganz-Danub­ milliókat nyelt el, S hogy a Nasiczi börzekrachot termel, Hogy leromlott a frank, a jó márka. A lei, a rubel, meg a dollárka. Mindezeket fölényesen nézem. Mert — mint mondom — nincsen Semmi, de semmi pénzem. 2 ak, s ott örömben úsznak — bármilyen magasak­képpen lecsúsznak. Zoml­ali­, gyermekemlékeim arany párá­­igyar föld kellős közepén meg­­falu, gyermekemlékeimben fa­­folyamán úszik, mint egy szo­morú, csöndes hajó, a mely — deportáltakat szállít. Ne­kem szü­lőanyám és bánatom, pihenésem és zaklatottsá­gom a magyar falu, nyugalommá évült mozdulhatatlan­­ságával és csöndnek magasztalt igény fosztottságával. Mert néma, ráköltötték, hogy a boldog elégedettség fészke. De könnyű annak leszokni arról, hogy kérjen, a­ki évszázadokon át egy ital friss, tiszta, egészséges vizet se kapott, ha a jó Isten kegyelme véletlenül egy forrást nem buggyantott ki a domb oldalában. Nem, a csöndes falu nem azért csöndes és nem azért néma, mintha semmiféle kívánnivalója nem lehetne. De elszoktatták attól, azaz hogy nem arra szoktatták, hogy neki is lehetnek igényei, bár csak a legelemibbek is. A magyar falu lakójának ma se csökkent évszázados öröksége, hogy nyáron porban, őszszel sárban, a hosszú téli estéken a petróleum-lámpa bűzös gőzében fuldokol­jon. Hogy kátyus után baktasson, kotus sza­baczillus­­oldattal oltsa a szomját és álmában se kísértse semmi, a­mi egészségeset, kellemeset, üdítőt, szórakoztatót vagy kényelmet a kultúra az emberek számára produkált. Pedig hasznos munkát ő is végzett, termelt, áldo­zott, adott, közterhet viselt. Az adószedő és a végre­hajtó számontartotta. De egyébként az állam nagy kö­zössége nem pazarolta rá a figyelmét. A svájczi falu­nak, a németországi falunak aszfaltos utczája van, villanyvilágítása, csövön kapja az egészséges, tiszta ivó­vizet és kanális hordja el a szemetet. Pedig az is falu és Svájcz meg Németország szintén­­ Európában van­nak. De hány nem is világrész, hanem egész világ tá­volsága választja el a szegény wigwam-életű magyar falut ezektől a boldog testvéreitől. Távol tőlem a szándék, hogy e szerény írásnak csak egy szava is a város ellen szóljon. A kulturált közösség ideális formája sohase lehet a falu, a­melynek teljesítő­­ereje mindenképpen korlátolt és bizonyos feladatok el­végzésére legteljesebb fejlettségében is képtelen. A nagy iskolák, nagy gazdasági és kultúrintézmények reziden­­cziája az ország reprezentánsa: a város. A várost sze­retni kell, fejleszteni kell, istápolni kell. Még széleseb­ben, mint eddig, a­mikor minden fejlesztő energia nem is a városok, hanem csak egy város szolgálatában mű­ködött, mert valóban, igen nagy, igen súlyos és első­rendű nemzeti érdek volt, hogy az osztrák-magyar monarchiában a magyar király rezidencziája föl tudjon nyomulni az osztrák császáré mellé nagyságban, szép­ségben és vonzóerőben. Nem szól a város ellen, a­ki a faluért emel szót, a­melyben szintén emberek laknak, magyarok és a ma­guk korának gyermekei, a maguk és munkájuk érté­kével teljes jognak arra, hogy a­mit adóznak a köznek vérben, pénzben és verejtékben, egy szebb, jobb és kel­lemesebb Éret feltételeit is megkapják intézményes be­rendezésen, egészségben és kényelemben. Szigma. — Feloszlatták a szabadkőmives­ páholyokat. A Magyar Kurír jelenti : Illetékes helyről értesü­lünk, hogy a belügyminiszter 1550/1920. számú rendeletével a Magyarország területén levő min­den néven nevezendő szabadkőműves páholyt, egyesületet és intézményt véglegesen feloszlatott és a rendelet végrehajtásával az illető törvény­­hatóságok kormánybiztosait, mint miniszteri biz­tosokat, bízta meg. A Magyar Kurír értesülése szerint a páholyok mindennemű vagyona ható­sági zár alá kerül és azt a kormány emberbaráti és közművelődési c­élokra, mindenekelőtt pedig keresztény és nemzeti irányú akc­iók támogatá­sára fogja fordítani. — A száműzött fűző. Istenem, mennyit kellett az orvosoknak beszélni! Hány nyomós argumentum hang­zott el — hiába, milyen sok komoly kis czikkecskét hoz­tak az orvosi lapok, — hasztalan, voltak, a­kik valósá­gos harczot indítottak — minden látható eredmény nél­kül : a fűző ellen. Háború előtt még mindenki fűzőben járt. Nem lehetett az egészségtanra apellálni ott, a­hol a női hiúság akart magának bókvirágokat aratni. Most mintha mindennek vége volna. A fűzőről akarok írni s egy barátnőm se tudja megmondani, hogy mi a mai ára. Hogyan ? Mégis használt volna az orvosok „le­d fűzővel“ kiáltása ! Úgy látszik, igen. Járok a dunaparti korzón, a Városliget sétányain vagy a Margitsziget fö­­venyes partján, — mindegy. A fűzős nők kimentek a divatból. De mert nem ismerem a szépnemet olyannak, mint a­mely hallgatni szokott az okos szóra, gondolko­zom, hogy mi lehet ennek a furcsa elváltozásnak az oka. S rájövök,, — a­mire különben rajtam kívül már bizonyosan és örömmel eszméltek rá főleg a férjek — hogy a nők egyrészt azért száműzték garderobe-jukból a gyűlöletes midért, mert ára nyolczszáz koronánál kezdődik, másrészt pedig — s ez már sokkal szomorúbb — a mai nőknek nem kell fűző. A karcsúságot, a­mit azelőtt a fűző­szalonból kapott, megszerzi ma a vásár­csarnokban, a­hová kimegy körülnézni, az áruk közt, a­miket nem vehet meg. (Srdn.) — Buzáth tanácsnok a fővárosról. Aktuális közigazgatási kérdésekről három napra terjedő vitaestet rendezett a Magyar Jogász-Egylet. A fővárost érintő kérdésekkel behatóbban Buzáth János dr. fővárosi tanácsnok foglalkozott, a­ki a c­entralizáczióra való törekvésekkel szemben az önkormányzatnak széles körben való fentartása mellett szállott síkra és a munic­ipiumok önkor­mányzatának és függetlenségének intézményes biztosítását hangoztatta. Az új törvényjavaslat­ról szólva, hibáztatja, hogy a tervezethez még a szakköröknek sem engedték meg a hozzászólást. A főváros ügyeivel több szeretettel való foglal­kozást és az érdekeltek és szakkörök előzetes meg­hallgatását ajánlotta. — Kéthetes vesztegzár a hazatérő hadifoglyokra. Hivatalosan teszik közzé a következő figyelmeztetést: Az országnak járványoktól való megóvása végett kénytelenek vagyunk Oroszországból ha­zatérő hadifoglyainkat, a­kik mindnyájan kivétel nélkül járványdulta területekről érkeznek, tizen­négy napi vesztegzár alatt tartani. A hatóságok, bármennyire átérzik is a hozzátartozók hely­zetét, a­kik szeretteiket mielőbb látni óhajtva, azok meglátogatására a leszerelő-táborba sietnek, mégis az egészségügyi vesztegzár hatályossága érdekében a közönség ez óhajának eleget nem te­hetnek. Felkérjük a hozzátartozókat, hogy haza­térő családtagjaik meglátogatására ne utazzanak a leszerelő- táborokba, mivel a táborparancsnok­ságok felsőbb parancs folytán a hozzátartozókkal való érintkezést a vesztegzár ideje alatt nem en­gedhetik meg és így csak felesleges kiadásokat és fáradalmakat okoznak maguknak. A hozzátarto­zók megnyugtatására közöljük, hogy­ a leszerelő­­táborparancsnokságok a megfelelő óvó rendsza­bályok betartása mellett minden hazatérőnek módot adnak arra, hogy a hozzátartozókat meg­érkezése felől értesíthesse. (Itt egy hírünket a c­enzúra törölte.) — Deschanel már jól van. A franczia köztár­sasági elnök már annyira jobban van, hogy az or­vosok fölöslegesnek tartják további bulletinek ki­adását. Az elnök betegsége alatt temérdek üdvözlő táviratot kapott, s a lakásán kitett ívre minden nevesebb politikus odaírta a nevét. Csak egy is­mert név hiányzik az ívről, — Clémenceau-é. — Magyar ápolónők kitüntetése. Genfben most osztotta ki a nemzetközi Vöröskereszt az érdemes ápolónővérek közt a Florence Nightingale-emlékérme­­ket. Két magyar ápolónővér is volt a kitüntettettek közt: Apor Gizella bárónő és Dorgó Ilona.­­ „Nem lesz zsidó Budapesten..." A nemzetgyűlés tegnapelőtt tartott ülésén hír szerint Friedrich István­nak egy nagy határozottsággal tett kijelentése keltett emócziót a folyosón. A folyosón, mert a volt miniszter­­elnök szintén a folyosón tette ezt az állítólagos kijelen­tést hogy : — Egy hónap múlva nem lesz többé zsidó Buda­pesten ! Akadtak, a­kik bizonyos izgalommal keresték föl Friedrich Istvánt, a­ki habozás nélkül ismételte meg a kijelentését: — Határozottan állítom, hogy egy hónap múlva nem lesznek zsidók Budapesten. A budai falvakban­ meg a Balaton mellett lesz valamennyi. — Atroczitás. Zágrábból jelentik a Bud. Tud.­­nak. Az Agramer Tagblatt nagybecskereki jelen­tése szerint a torontáli regattaegyesület vala­mennyi tagját a szerbek letartóztatták. Azzal vá­dolják őket, hogy „Budapesttel érintkezésben át­­lőtték Noha semmiféle komoly vádat nem tud­nak ellenük felhozni, az egyesület valamennyi tagját vizsgálati fogságba vetették. — A czukrászok zárórája. A szénügyek kormány­­biztosa megengedte, hogy szeptember végéig a czukrász­­boltok esti tíz óráig tarthatnak nyitva. — Muna pőrét megszüntetik. Az Újság bécsi szerkesztősége jelenti: A Prager Tagblatt érte­sülése szerint a szoczialista munkások tegnap nagy tüntetésre készültek Muna érdekében. A tüntetés azonban elmaradt, mert a pártvezetőség­gel közölték, hogy Muna ellen néhány nap múlva megszüntetik a büntetőeljárást. A Hadviseltek gyermekmentő akcziója. Vasárnap délután hat órakor indult a keleti pályaudvarról a had­viseltek gyermekvonata kétszázhuszonkét gyermekkel Békés megyébe. A jövő héten még négy vonat indul az ország különböző vidékeire. (Itt a c­enzúra egy czikkünket törölte.)

Next