Az Ujság, 1920. május (18. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-28 / 127. szám

Budapest, 1920. _______________XVIII. évfolyam, 127. szám. J______81_________Péntek, május 28. _ Előfizetési árak: ~ X” ’/ ''r’iffc y' fiOr SZERKESZTŐSÉGI ftior— moK~£ mm M : ' ~ 8 * ^-------^ Budapest, Rákóczi-út 54. s*. Negyed^'*..: 70 I _ JJR PH H JpSl Sft ájS® jE^hóra....•..... 25 » - » MM Jlf B Ri fii flL #« Jr KIADÓHIVATAL: Egyes szám ára Budapesten, Jw feá pK| j$5i 10 |... i^BI Budapest, Itákóczi-út 54. sz. vidéken és a pályaudvarokon &&&$&£& Ry fel PH Pa —R®| Telefon: József 13-85, Józse! 16-2® | korona- imr^Wi iW 11 Iá g im fk 1|| Jézszám-66. . Kenj­elen hettő kivételével Eg f|ja ^^^Splíílf *&!§!& OK# |||i ''*^*^5TAKO FIÓKKIADÓHIVATAL: minden nap, ünnep után is. ®*1 's«f®SÉPir *& W» Budapest, Erzsébet­ körút 43. ■^nrrrrAlWiht^T.flft.Jn JfT-Wn-sicáfchcaáiregS&gA-k^AfcJlra.^^ 'imuP3S^;gj;á^^,g^y^^ ROVÁS. Friedrich­ Istvánnak az ő különvélemé­nyével és tiltakozásával a békeszerződés alá­írása ellen nincs igaza, de sok igazság van ab­ban, a­mivel megokolja. A világháborúnak valóban nincs még vége s az erőarányok való­ban még nem véglegesek. Senki sem tudja, hogy mit hoz a jövő. Igen, de Friedrich István sem.­­Ezen az alapon valamire határozni magát nem hasznosabb, mint az­ ellenkezőre. Ez spe­­kuláczió és senkinek sincs joga egy nemzet koc­kázatára spekulálni. Apponyi és a kor­mány elhatározása szintén számít az ismeret­len jövőre, de csak az ismert jelen alapján cse­lekszik. Hogy majd meglássuk, kinek volt igaza . Akármi lesz is, igaza föltétlenül annak lesz, volt és van, a­ki nem spekulált.­­ Ellenben azt nekünk is ki kell emelnünk, hogy Friedrich István, mikor olyan szerződés­­aláírásról beszél, melyet amúgy sem akarunk megtartani, következésképpen csalunk: nem erről a szerződésről és nem a magyar nemzet képviselőiről beszél. Ha félreérti a kényszer­­aláírás moralitását, az entente-ot viszont nem vezetjük félre. A szerződést vállaljuk, a szerző­dést kötelezőnek ismerjük el, ha nem lesz benne köszönet, az nem a­ mi bűnünk lesz. Ezt nem is kötelességünk megmondani, mégis­­ megmondtuk ezt is. Friedrich nem a becsüle­tességet túlozza, hanem a könnyelműséget. S talán ő maga sem tartja magát Magyarország leghiggadtabb politikusának. * Esnek az árak a börzén, a valutapiaczon, a zöldségek piaczon. Van-e összefüggés a há­romfajta esés között? Talán van az első kettő között. A jobb pénzből kevesebbet kell adni ugyanazért az áruért. He a pénz­javulásnak ezt a hatását mikor fogjuk a zöld­­ségpiac­on észlelni ! Pedig ott lenne fontos, ott jelentené igazán a gazdasági megújhodást Gazdasági érdekek és diploiavizia. Külkereskedelmi érdekeink megvédésére a felállítandó magyar követségek és konzulátusok lesznek hivatva. Eddig még nem tudjuk, hogy hol fogunk ilyeneket felállítani. Csak annyit tu­dunk, hogy ezeket a hivatalokat, melyek a va­lutaviszonyok miatt sokkal költségesebbek, mint a többi hivatalok, nem állíthatjuk fel sok helyen. Sőt felmerült az az eszme is, hogy nem kell kü­lön követségeket és külön konzulátusokat felállí­tani. Ezt nemcsak a költségek nagyságával, de azzal is indokolták, hogy a követségek is legfő­képpen gazdasági kérdésekkel fognak foglal­kozni,­ mert ma ezek általában véve a legfonto­sabbak és a gazdasági téren elérendő sikerek lesznek a remélt diplomácziai eredmények emel­tjűi. Ezt olyan országokban is hangoztatták, melyek igen kedvező diplomácziai helyzetnek örvendenek. Itt azt követelte a közvélemény, hogy a­ diplomácziában ezentúl a­­ gazdasági szaktu­dásnak és munkának kell előtérbe lépnie. Ez­ az általános felfogás nálunk, úgy látszik, csak rész­ben fog érvényesülni. A hivatalos lap május Sfi-iki számában megjelent kinevezések szerint a követségekhez kereskedelmi igazgatókat oszta­nak be és ilyeneknek négy olyan egyént neveztek ki, a­kik eddig ,a kereskedelmi minisztérium ke­retében szolgáltak. Ez tagadhatatlanul haladás­nak mondható. De a modern világgazdaság, melynek igényei irányadók lesznek a diplomá­­c­ziában is, azt kívánta volna, hogy ilyen szak­­férfiak diplomácziai állásokban érvényesíthessék a magyar közgazdasági élet terén szerzett ta­pasztalataikat, mert így hathatósabban óvhatták meg a magyar gazdsági érdekeket, sőt a politi­kaiakat is.­ ­ Tiszavirág. Két vaskos-­ hetek, el.ol­vasása paradox meg­ismeréshez juttatott: az ujságczikk napféletű­, mint a Tiszavirág, de igazi jelentősége, kultu­rális, filozófiai és históriai értéke maradandóbb az alakulásnál, melyről szól. Rákosi Jenő csak tisztelői unszolásának engedett, mikor az iroda­lomnak gyűjtötte össze azokat az írásait, me­lyekről maga is gondolta, hogy betelt az éle­, töl a nappal, melyet szolgáltak. Nem az a c­é­­lom, hogy ez alkalommal és e helyütt is Rákosi Jenőt mint public­istát méltassam, a­mi egy­értelmű azzal, hogy magasztaljam. Nem fölös­leges munka lenne, de van nálánál fontosabb, és egy újságnak ma csak négy lapja van. Nem is mondhatnám elfogulatlannak magamat. Év­tizedek óta zsámolyon ülve a lábainál végzem ugyanazt a munkát, mely mellett ő a tekintély pátriárka­ székén trónol. Túlságos sokat tanul­tam tőle, még többet versenyezve vele, hogy a szépet, a nagyot, a nemzetit kultiváljam az emberiben, semhogy a kritikusa lehetnék. Hullatja levelét az idő vén fája, Terülve hatalmas rétegben alája... Arany Jánosnak e Mednyánszky-képére kell gondolnom a groteszk csuda láttára, mely a Tiszavirág két kötetéből rám mered. Három esztendő világeseményeinek avarját járva, a zörgő sárga múltból üdén, kizöldülve föl-föl­­röppannek a levelek egyenként a kopasz fára és fölelevenitik. Ezek a czikkek egyenként le­hullottak s együttvéve, együvé rakva nem­­avart, hanem lombot alkotnak. A­míg nap-nap után kaptuk őket abban a hitben, hogy most élnek, mert most szólnak bele a mi életünkbe, voltaképpen nem értettük őket. Magyarázták nekünk az elszigetelt eseményt, a befejezetlen élet egy szilánkját s® éltük a napjainkat, a­hogy most­ éljük, s nem tudtuk sem­ azt, mit élünk, sem azt, mit magyaráznak nekünk. Most három évet egybefogva, hátrafigyelő tekintet­tel, ugyanannak az elmének a vezetése mellett, érjük csak föl észszel, hogy az életrészletek mi­csoda egészbe serkentek össze s a vezetőnk mit magyarázott nekünk. Talán ő maga is, csak most érti meg azt a három végzetes esztendőt, mikor áttekinti és összefoglalja napi penzu­mait. Az élet szeszélyes véletleneinek részle­tein keresztül egy konzekvens vonal húzódik s a public­ista, a­kinek jelleme, életfölfogása, és ideálja van, intenzíve azon a vonalon halad a munkájával. Nem a történetíró, a­ki időbeli azonosságba sűríti az anyagát, adja meg igaz képét és tar­talmát valamely korszaknak, mert teóriát, mű­vészi ábrázolást konstruál az anyagból. Az új­ságíró teszi ezt preokkupáczió nélkül, mikor ma nem tudja még, mi lesz holnap, s csak visszafelé látja az egészet, a­mit alkotott. Rákosi Jenő Tiszavirág-a ujságczikkek gyűjteménye akart lenni s valójában Magyar­­ország történelme három esztendő világössze­függésében. Korkép, egy nemzet fájdalmas és lelkes reagálása az életre, jobban meg lehet belőle ismerni a magyar lelket és történelmi etikáját, mint valamely rendszeres történelmi remekből. S monográfiája Rákosi Jenőnek. A mellett szeretném a magyar kultúra, a magyar irodalom és a magyar történelmi tu­domány érdekében, ha a public­isztikai műkö­désben e példa alapján az efemer napi jelentő­ségen túl fölismernék a maradandó értéket. Nem lenne nóvum. A mozaik is abból lesz, hogy a kavicsot nem tekintik s nem hagyják meg kavicsnak. Kóbor Tamás, Teleki Pál grófot kiülik ki Pak­sba a békeszerződés aláírására, h­isz Újság tudósítójától. — Mint ismeretes, az entente Millerand franczia­ miniszterelnök útján azt a kívánságát fejezte ki,­­ hogy a békeszerződést a kormány egy tagjának kell aláírni. Mint politikai körökből értesülünk, a kor­mány a békeszerződés aláírásija. Teleki Pál férkf­i külü­gyimniszter- delegálta, jt­’ x ,x x x X X X X X X X X X X X X X . :A béke aláírásának tragédiáján át kell esisinit!44­ ­Friestmíed beszéde. — Wa­teanside-ot nem lehet játsztani A nemzetgyűlés mai ülésének elején Friedrich István végre elmondhatta mindazt, a­mit a teg­napi ülésen nem mondhatott el. Bizonyos, hogy mai beszédét nem a legnagyobb türelemmel hall­gatták azok, a­kik pár héttel ezelőtt még utolsó csepp vérüket is készek lettek volna érte — leg­alább is elméletben — kiontani. A sors változan­­dóságának filozófusai joggal csóválhatták fejüket ma délelőtt, midőn a pár hét előtt még bálványo­zott vezért sokszor alig engedték szóhoz jutni volt párthívei. — Valami új dolog van előtérben, — mondotta be­széde elején Friedrich — a félrevezetett, letiport nem­zetek szövetsége. Az entento részéről nincs a jóakarat­nak egyetlen sugara sem. A béke aláírásának tragé­­diáján át kell esnünk, de ezt a tragédiát akkor viselt­hetjük el legkönnyebben, ha minél tovább kitoljuk a ha­táridőt. Hiba volt, hogy siettünk a béketárgyalások­kal. A világháborúnak még távolról sincs vége. Meg vagyok győződve, hogy az eddigi fázisok után a világ­háborúnak­ még rettenetesebb fázisai jönnek. Nem ije­dek meg attól, hogy a béke alá nem írása háborúra vezet. Felkiáltások: Va benque-ot nem lehet játszani! Friedrich István: Önök azt mondják, hogy a békét aláírják,­ de nem tartják be. Huszár Károly: Ez a demagógia. Rassay Károly: Bűn a nemzet ellen így beszélni eb­ben a teremben! Friedrich István: Helyes volna az eltiport nemzetek felé orientálódni. A török naczionalisták talpraállottak és nem írták alá a­­békét. A magyar nemzet jövője at­tól függ, hogy mily idő alatt fog bebizonyulni, hogy a népszövetség újabb blöff, a­milyen volt a nemzetek önrendelkezési joga. A1 fővárosi törvényjavaslat. Friedrich beszédét, mint már fentebb ■■ emlí­tettük, elég sűrűn zavarták­ közbe­szólások. Csak­nem az egész Ház ellenségesen állott vele szem­ben. Sic trans­it gloria m­indi... Utána még Zákány Gyula beszélt és tiltako­zott a békeszerződés eláírása ellen. Öt perc­ szü­net következett most, melynek elteltével áttér­tek a fővárosi törvényjavaslat részletes tárgya­lására. Az ülés két óra után ért véget. Ellentétek a földbirtokreform­ kérdésében. Az Úféng már megírta, hogy a földbirtokreform kérdésben ellentétek vannak az agrárpárt két szárnya között. Ez az ellentét a Rubinek-féle javaslatnak sz....­­letárgyalása után sem simult el. Számos olyan ütköző­pont van, a­hol nagyatádi Szabó István miniszter és csoportja kilométerekkel jár távol Rubinek miniszter felfogásától. Ez azonban nem újság és nem indokolt az a beállítás, hogy ennek az ellentétnek nyomán újabb távolodás következett be az agrárpárt két árnyalata kö­zött. Maga nagyatádi Szabó István miniszter még nem is nyilatkozott a földbirtokreform-javaslatról és csak akkor fogja kifejteni véleményét, a­mikor az agrárpárt értekezlete hivatalosan foglalkozik majd ezzel a nagy­­fontosságú kérdéssel. Annyi tény, hogy — a beavatot­tak szerint — nagyatádi Szabó István miniszter a kor szellemének megfelelő demokratikus földbirtokreform­nak a híve. Munkatársunk kérdést intézett Frünwirth Mátyás képviselőhöz, a­ki az alábbiakban fejtette ki a keresz­tény szere zialisták felfogását a földbirtokreformról : — Szerintünk a kisajátítást csak ott szabad végre­hajtani, a­hol a földéhség ezt megköveteli­. Csak ebből a szempontból szabad hozzányúlni a nagybirtokokhoz. Ebben a­­tekintetben az egyházi és hitbizományi birto­kok sem lehetnek kivételek. A kisajátítást természete­sen a háborús nyereségből eredő birtokokon kell meg­kezdeni. A posta-, távírda- és táv­beszélődijtételek felemelése. (Egyszerű levél 1 K, sülrgönysződij 40 fillér, telefonsindij 2409 K.J . _ A kereskedelemügyi miniszter folyó évi 'fffilm­s hó elsejei hatálylyal a posta-, távirda- és távbeszélő-díjszabást a következőképpen módo­sította . . . Levelek: a belföldön, Ausztriába, Németországba,­­ szerb-horvát-szlavón királyságba és az általa megszállott nagyar területekre 20 grammig egy korona, minden további 20 grammért húsz fillér ; egyéb külföldre 20 grammig 2 ko­rona 50 fillér, minden további 20 gramm 1 korona 50 fillér.. Levelezőlapok: belföldre és az 1. alatt cm.ütö­tt oh-tóg.­kiru­dszafconkint 60 fillér, egyéb külföldre 1 korona. Ajánlási di­j minden viszonylatban 2 korona 50 fillér, l’ostautalványok : Érijeidre 100 koronánként 80 fillér. Távirati postautalványok­­­nál és utalvány-távirat kiállításáért, újonnan megállapított

Next