Az Ujság, 1920. május (18. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-28 / 127. szám
Budapest, 1920. _______________XVIII. évfolyam, 127. szám. J______81_________Péntek, május 28. _ Előfizetési árak: ~ X” ’/ ''r’iffc y' fiOr SZERKESZTŐSÉGI ftior— moK~£ mm M : ' ~ 8 * ^-------^ Budapest, Rákóczi-út 54. s*. Negyed^'*..: 70 I _ JJR PH H JpSl Sft ájS® jE^hóra....•..... 25 » - » MM Jlf B Ri fii flL #« Jr KIADÓHIVATAL: Egyes szám ára Budapesten, Jw feá pK| j$5i 10 |... i^BI Budapest, Itákóczi-út 54. sz. vidéken és a pályaudvarokon &&&$&£& Ry fel PH Pa —R®| Telefon: József 13-85, Józse! 16-2® | korona- imr^Wi iW 11 Iá g im fk 1|| Jézszám-66. . Kenjelen hettő kivételével Eg f|ja ^^^Splíílf *&!§!& OK# |||i ''*^*^5TAKO FIÓKKIADÓHIVATAL: minden nap, ünnep után is. ®*1 's«f®SÉPir *& W» Budapest, Erzsébet körút 43. ■^nrrrrAlWiht^T.flft.Jn JfT-Wn-sicáfchcaáiregS&gA-k^AfcJlra.^^ 'imuP3S^;gj;á^^,g^y^^ ROVÁS. Friedrich Istvánnak az ő különvéleményével és tiltakozásával a békeszerződés aláírása ellen nincs igaza, de sok igazság van abban, amivel megokolja. A világháborúnak valóban nincs még vége s az erőarányok valóban még nem véglegesek. Senki sem tudja, hogy mit hoz a jövő. Igen, de Friedrich István sem.Ezen az alapon valamire határozni magát nem hasznosabb, mint az ellenkezőre. Ez spekuláczió és senkinek sincs joga egy nemzet kockázatára spekulálni. Apponyi és a kormány elhatározása szintén számít az ismeretlen jövőre, de csak az ismert jelen alapján cselekszik. Hogy majd meglássuk, kinek volt igaza . Akármi lesz is, igaza föltétlenül annak lesz, volt és van, aki nem spekulált. Ellenben azt nekünk is ki kell emelnünk, hogy Friedrich István, mikor olyan szerződésaláírásról beszél, melyet amúgy sem akarunk megtartani, következésképpen csalunk: nem erről a szerződésről és nem a magyar nemzet képviselőiről beszél. Ha félreérti a kényszeraláírás moralitását, az entente-ot viszont nem vezetjük félre. A szerződést vállaljuk, a szerződést kötelezőnek ismerjük el, ha nem lesz benne köszönet, az nem a mi bűnünk lesz. Ezt nem is kötelességünk megmondani, mégis megmondtuk ezt is. Friedrich nem a becsületességet túlozza, hanem a könnyelműséget. S talán ő maga sem tartja magát Magyarország leghiggadtabb politikusának. * Esnek az árak a börzén, a valutapiaczon, a zöldségek piaczon. Van-e összefüggés a háromfajta esés között? Talán van az első kettő között. A jobb pénzből kevesebbet kell adni ugyanazért az áruért. He a pénzjavulásnak ezt a hatását mikor fogjuk a zöldségpiacon észlelni ! Pedig ott lenne fontos, ott jelentené igazán a gazdasági megújhodást Gazdasági érdekek és diploiavizia. Külkereskedelmi érdekeink megvédésére a felállítandó magyar követségek és konzulátusok lesznek hivatva. Eddig még nem tudjuk, hogy hol fogunk ilyeneket felállítani. Csak annyit tudunk, hogy ezeket a hivatalokat, melyek a valutaviszonyok miatt sokkal költségesebbek, mint a többi hivatalok, nem állíthatjuk fel sok helyen. Sőt felmerült az az eszme is, hogy nem kell külön követségeket és külön konzulátusokat felállítani. Ezt nemcsak a költségek nagyságával, de azzal is indokolták, hogy a követségek is legfőképpen gazdasági kérdésekkel fognak foglalkozni, mert ma ezek általában véve a legfontosabbak és a gazdasági téren elérendő sikerek lesznek a remélt diplomácziai eredmények emeltjűi. Ezt olyan országokban is hangoztatták, melyek igen kedvező diplomácziai helyzetnek örvendenek. Itt azt követelte a közvélemény, hogy a diplomácziában ezentúl a gazdasági szaktudásnak és munkának kell előtérbe lépnie. Ez az általános felfogás nálunk, úgy látszik, csak részben fog érvényesülni. A hivatalos lap május Sfi-iki számában megjelent kinevezések szerint a követségekhez kereskedelmi igazgatókat osztanak be és ilyeneknek négy olyan egyént neveztek ki, akik eddig ,a kereskedelmi minisztérium keretében szolgáltak. Ez tagadhatatlanul haladásnak mondható. De a modern világgazdaság, melynek igényei irányadók lesznek a diplomácziában is, azt kívánta volna, hogy ilyen szakférfiak diplomácziai állásokban érvényesíthessék a magyar közgazdasági élet terén szerzett tapasztalataikat, mert így hathatósabban óvhatták meg a magyar gazdsági érdekeket, sőt a politikaiakat is. Tiszavirág. Két vaskos- hetek, el.olvasása paradox megismeréshez juttatott: az ujságczikk napféletű, mint a Tiszavirág, de igazi jelentősége, kulturális, filozófiai és históriai értéke maradandóbb az alakulásnál, melyről szól. Rákosi Jenő csak tisztelői unszolásának engedett, mikor az irodalomnak gyűjtötte össze azokat az írásait, melyekről maga is gondolta, hogy betelt az éle, töl a nappal, melyet szolgáltak. Nem az a célom, hogy ez alkalommal és e helyütt is Rákosi Jenőt mint publicistát méltassam, ami egyértelmű azzal, hogy magasztaljam. Nem fölösleges munka lenne, de van nálánál fontosabb, és egy újságnak ma csak négy lapja van. Nem is mondhatnám elfogulatlannak magamat. Évtizedek óta zsámolyon ülve a lábainál végzem ugyanazt a munkát, mely mellett ő a tekintély pátriárka székén trónol. Túlságos sokat tanultam tőle, még többet versenyezve vele, hogy a szépet, a nagyot, a nemzetit kultiváljam az emberiben, semhogy a kritikusa lehetnék. Hullatja levelét az idő vén fája, Terülve hatalmas rétegben alája... Arany Jánosnak e Mednyánszky-képére kell gondolnom a groteszk csuda láttára, mely a Tiszavirág két kötetéből rám mered. Három esztendő világeseményeinek avarját járva, a zörgő sárga múltból üdén, kizöldülve föl-fölröppannek a levelek egyenként a kopasz fára és fölelevenitik. Ezek a czikkek egyenként lehullottak s együttvéve, együvé rakva nemavart, hanem lombot alkotnak. Amíg nap-nap után kaptuk őket abban a hitben, hogy most élnek, mert most szólnak bele a mi életünkbe, voltaképpen nem értettük őket. Magyarázták nekünk az elszigetelt eseményt, a befejezetlen élet egy szilánkját s® éltük a napjainkat, ahogy most éljük, s nem tudtuk sem azt, mit élünk, sem azt, mit magyaráznak nekünk. Most három évet egybefogva, hátrafigyelő tekintettel, ugyanannak az elmének a vezetése mellett, érjük csak föl észszel, hogy az életrészletek micsoda egészbe serkentek össze s a vezetőnk mit magyarázott nekünk. Talán ő maga is, csak most érti meg azt a három végzetes esztendőt, mikor áttekinti és összefoglalja napi penzumait. Az élet szeszélyes véletleneinek részletein keresztül egy konzekvens vonal húzódik s a publicista, akinek jelleme, életfölfogása, és ideálja van, intenzíve azon a vonalon halad a munkájával. Nem a történetíró, aki időbeli azonosságba sűríti az anyagát, adja meg igaz képét és tartalmát valamely korszaknak, mert teóriát, művészi ábrázolást konstruál az anyagból. Az újságíró teszi ezt preokkupáczió nélkül, mikor ma nem tudja még, mi lesz holnap, s csak visszafelé látja az egészet, amit alkotott. Rákosi Jenő Tiszavirág-a ujságczikkek gyűjteménye akart lenni s valójában Magyarország történelme három esztendő világösszefüggésében. Korkép, egy nemzet fájdalmas és lelkes reagálása az életre, jobban meg lehet belőle ismerni a magyar lelket és történelmi etikáját, mint valamely rendszeres történelmi remekből. S monográfiája Rákosi Jenőnek. A mellett szeretném a magyar kultúra, a magyar irodalom és a magyar történelmi tudomány érdekében, ha a publicisztikai működésben e példa alapján az efemer napi jelentőségen túl fölismernék a maradandó értéket. Nem lenne nóvum. A mozaik is abból lesz, hogy a kavicsot nem tekintik s nem hagyják meg kavicsnak. Kóbor Tamás, Teleki Pál grófot kiülik ki Paksba a békeszerződés aláírására, hisz Újság tudósítójától. — Mint ismeretes, az entente Millerand franczia miniszterelnök útján azt a kívánságát fejezte ki, hogy a békeszerződést a kormány egy tagjának kell aláírni. Mint politikai körökből értesülünk, a kormány a békeszerződés aláírásija. Teleki Pál férkfi külügyimniszter- delegálta, jt’ x ,x x x X X X X X X X X X X X X X . :A béke aláírásának tragédiáján át kell esisinit!44 Friestmíed beszéde. — Wateanside-ot nem lehet játsztani A nemzetgyűlés mai ülésének elején Friedrich István végre elmondhatta mindazt, amit a tegnapi ülésen nem mondhatott el. Bizonyos, hogy mai beszédét nem a legnagyobb türelemmel hallgatták azok, akik pár héttel ezelőtt még utolsó csepp vérüket is készek lettek volna érte — legalább is elméletben — kiontani. A sors változandóságának filozófusai joggal csóválhatták fejüket ma délelőtt, midőn a pár hét előtt még bálványozott vezért sokszor alig engedték szóhoz jutni volt párthívei. — Valami új dolog van előtérben, — mondotta beszéde elején Friedrich — a félrevezetett, letiport nemzetek szövetsége. Az entento részéről nincs a jóakaratnak egyetlen sugara sem. A béke aláírásának tragédiáján át kell esnünk, de ezt a tragédiát akkor viselthetjük el legkönnyebben, ha minél tovább kitoljuk a határidőt. Hiba volt, hogy siettünk a béketárgyalásokkal. A világháborúnak még távolról sincs vége. Meg vagyok győződve, hogy az eddigi fázisok után a világháborúnak még rettenetesebb fázisai jönnek. Nem ijedek meg attól, hogy a béke alá nem írása háborúra vezet. Felkiáltások: Va benque-ot nem lehet játszani! Friedrich István: Önök azt mondják, hogy a békét aláírják, de nem tartják be. Huszár Károly: Ez a demagógia. Rassay Károly: Bűn a nemzet ellen így beszélni ebben a teremben! Friedrich István: Helyes volna az eltiport nemzetek felé orientálódni. A török naczionalisták talpraállottak és nem írták alá abékét. A magyar nemzet jövője attól függ, hogy mily idő alatt fog bebizonyulni, hogy a népszövetség újabb blöff, amilyen volt a nemzetek önrendelkezési joga. A1 fővárosi törvényjavaslat. Friedrich beszédét, mint már fentebb ■■ említettük, elég sűrűn zavarták közbeszólások. Csaknem az egész Ház ellenségesen állott vele szemben. Sic transit gloria mindi... Utána még Zákány Gyula beszélt és tiltakozott a békeszerződés eláírása ellen. Öt perc szünet következett most, melynek elteltével áttértek a fővárosi törvényjavaslat részletes tárgyalására. Az ülés két óra után ért véget. Ellentétek a földbirtokreform kérdésében. Az Úféng már megírta, hogy a földbirtokreform kérdésben ellentétek vannak az agrárpárt két szárnya között. Ez az ellentét a Rubinek-féle javaslatnak sz....letárgyalása után sem simult el. Számos olyan ütközőpont van, ahol nagyatádi Szabó István miniszter és csoportja kilométerekkel jár távol Rubinek miniszter felfogásától. Ez azonban nem újság és nem indokolt az a beállítás, hogy ennek az ellentétnek nyomán újabb távolodás következett be az agrárpárt két árnyalata között. Maga nagyatádi Szabó István miniszter még nem is nyilatkozott a földbirtokreform-javaslatról és csak akkor fogja kifejteni véleményét, amikor az agrárpárt értekezlete hivatalosan foglalkozik majd ezzel a nagyfontosságú kérdéssel. Annyi tény, hogy — a beavatottak szerint — nagyatádi Szabó István miniszter a kor szellemének megfelelő demokratikus földbirtokreformnak a híve. Munkatársunk kérdést intézett Frünwirth Mátyás képviselőhöz, aki az alábbiakban fejtette ki a keresztény szere zialisták felfogását a földbirtokreformról : — Szerintünk a kisajátítást csak ott szabad végrehajtani, ahol a földéhség ezt megköveteli. Csak ebből a szempontból szabad hozzányúlni a nagybirtokokhoz. Ebben atekintetben az egyházi és hitbizományi birtokok sem lehetnek kivételek. A kisajátítást természetesen a háborús nyereségből eredő birtokokon kell megkezdeni. A posta-, távírda- és távbeszélődijtételek felemelése. (Egyszerű levél 1 K, sülrgönysződij 40 fillér, telefonsindij 2409 K.J . _ A kereskedelemügyi miniszter folyó évi 'fffilms hó elsejei hatálylyal a posta-, távirda- és távbeszélő-díjszabást a következőképpen módosította . . . Levelek: a belföldön, Ausztriába, Németországba, szerb-horvát-szlavón királyságba és az általa megszállott nagyar területekre 20 grammig egy korona, minden további 20 grammért húsz fillér ; egyéb külföldre 20 grammig 2 korona 50 fillér, minden további 20 gramm 1 korona 50 fillér.. Levelezőlapok: belföldre és az 1. alatt cm.ütött oh-tóg.kirudszafconkint 60 fillér, egyéb külföldre 1 korona. Ajánlási dij minden viszonylatban 2 korona 50 fillér, l’ostautalványok : Érijeidre 100 koronánként 80 fillér. Távirati postautalványoknál és utalvány-távirat kiállításáért, újonnan megállapított