Az Ujság, 1920. július (18. évfolyam, 155-181. szám)

1920-07-01 / 155. szám

2 1920. AZ ÚJJSÁG VII. 1. Budapesten folytatják a tárgyalásokat. Paris, június 28. (A Magyar Távirati Iroda kiküldött tudósítóinak szikratávirata a budapesti szikratáviróállomás útján.) Megbízható informácziók szerint a magyar békeszerződés aláírásával kapcsolatban a franczia kormánynyal és pénzügyi körökkel megindított tárgyalások kedvező eredményre vezettek. A magyar és franczia megbízottak között elvi megállapodás létesült, mely a Budapesten folytatandó tárgyalásoknak fog alapjául szolgálni. A Temps csikke Magyarországról, Páris, június 28. (A Magyar Távirati Iroda kiküldött tudósítójának szikratávirata a budapesti szikratáviróállomás útján.) A Temps szombati száma a magyar-franczia közgazdasági kapcsolatokkal foglalkozik. Megállapítja, hogy a franczia kormány és franczia ipari körök által vezetett megbeszélsek oly kedvező eredményre jutottak, hogy a megállapodás gyakorlati megvalósulása után kilátás nyílik arra, hogy Magyarország közgazdasági helyzete igen gyorsan kedvezőre fordul és Francziaország támogatásával közgazdasági életünk újjáépítését és a megoldásra váró közmunkákat megkezdhetjük. Néhány nap múlva megszűnik a bojkott. Királyhidáról jelentik a Budapesti Tudósítónak. Bécsi információ szerint az amsterdami szakszervezeti iroda kiküldöttei és a bécsi bojkottrendezőség több napi tárgyalás után elhatározták a bojkott megszüntetését. Ezt a határozatot állítólag két nap múlva végrehajtják. Az ebben a kérdésben döntő tényezők éppen úgy, mint az osztrák kormánykörök nagyon tartózkodóan nyilatkoznak, de a fentebb említett információt nem cáfolják meg. * Gratz Gusztáv dr. bécsi magyar követnek a nemzetközi szakszervezeti szövetség megbízottaival való bécsi találkozását, amelyről keddi számunkban már hírt adtunk, a külföldi és különösen az osztrák sajtó úgy tünteti fel, mintha a magyar kormány a szakszervezetek képviselőivel tárgyalásokat folytatna. Erről szó sincs. Gratz követ x x x azokat a felvilágosításokat adta meg a szakszervezetek meghatalmazottainak, amelyeket a magyar ügy helyes megvilágítása érdekében szükségesnek tartott. Ma délután hat órakor Gratz követ újból találkozott a szakszervezetek képviselőivel és pótlólag megadta még azokat az információkat, amelyeknek beszerzése szükségesnek látszott. Ezzel az ügy magyar részről befejeződött. (Itt a czenzura egy czikkünket törölte.) » ► Eladhatatlan a szalonna. (90—100 koronára esett a nyers szalonna ára.) Az utolsó két hétben a szalonna iránt egyre jobban csökkent az érdeklődés. A közönség éppen csak a legszükségesebb mennyiséget vásárolja, mert nem tudja megfizetni a magas árakat és mert a nagy hőség miatt nem akar készleteket tartani és így nemcsak a nagyvágóknál, hanem a henteseknél a szalonna legnagyobb része nem kel el. A nagyvágók erre való tekintettel az utóbbi időben már csak annyi sertést vágnak, amenynyit előre lekötnek a hentesek. Készletre nem dolgoznak, mert látják, az áraknak folyamos esését. A szalonna áraa legutolsó napokban már 90—100 koronára csökkent, de mint a nagyvágó szegek köréből halljuk, még így sem tudják elhelyezni a szalonnát. Háromnégy héttel ezelőtt még 190—200 korona volt a szalonna ára, úgy hogy egy hónap alatt éppen a felére csökkent. Szakkörökben azt remélik, hogy szeptemberben a mostani 90—100 koronás áraknak legfeljebb a felébe fog kerülni a szalonna, mert a hizlalás javulásával szemben a kereslet állandóan csökken. . A jugoszlávok Fiume ellen vonulnak fel. (Hetenként két vonattal utaznak el a kiutasított magyarok Fiuméból. — Egy fiumei magyar elbeszélései.) A napokban érkezett vissza Budapestre Fiuméból egy magyar kereskedő, aki az ottani viszonyokról a következőket mondotta : Fiuméban a helyzet élelmezés és katonai szempontból is nagyon rossz. D’Annunziónak mindössze hatezer katonája van és mivel Susákba is bevonult, a jugoszlávok mozgósítottak ellene. D’Annunzio most azt mondja, hogy Albánia az olasz haza szempontjából sokkal nagyobb veszélyben van és most azt a földrészt kell megvédeni. Fiuméból a magyarok legnagyobb részét kiutasítják, hetenként két vonattal küldik őket haza. Magyar lap már régen nem jelent meg Fiuméban. Miután a város a szárazföldről körül van zárva és csak ritkán érkezik valami szállítmány a kikötőbe, a drágaság igen nagy. D’Annunzio mindenféle pózban készítteti magáról fényképfelvételt. Egy hadihajója van, ez is a kikötőben pihen tétlenül. Az olaszoknak már rég nem tetszik D’Annunzio kalandos vállalkozása, az olasz közvélemény nemzetközi várost akar Fiuméból. Strausz Istvánt szabadlábra helyezték. A budapesti büntetőtörvényszék Strausz Istvánnak, az állami legfőbb számvevőszék elnökének, már tegnapelőtt it közöltizgatási perében a ma megtartott tárgyaláson saját illetékességének leszállításával azaktákat visszaküldeni rendelte az ügyészségbe, és Strausz István azonnali szabadlábra helyezését rendelte el. Az érdekes tárgyalás részletei a következők: Szenyi dr. táblai bíró megnyitván a tárgyalást, fegyveres őr vezette elő Strausz Istvánt, aki a következő kijelentést tette : — A legsúlyosabb alkotmánysérelem volt az én letartóztatásom és ilyen ennek a bíróságnak fungálása is, ezért hatásköri kifogást emelek, mint a legfőbb állami számvevőszék elnöke... Az elnök, ön csak alelnöke. Strausz: Elnöke vagyok és igy az én cselekményeimért csakis az 1920 : X. t.-cz. alapján megalakítandó alkotmányvédő bíróság gyakorolhatja a bíráskodást. A kommunizmus idejében kötelességem volt a helyemen maradni és ellenőrző tisztemet gyakorolni. Ezt minden üldözés és bebörtönözés daczára teljesítettem. és illetékes bíráim előtt mindenért felelni fogok. Az elnök : Ki nevezte ki önt elnökké ! Strausz Károlyi. Előbb alelnök voltam, azóta pedig a mai napig mint elnök működtem. Az elnök felolvasta a minisztertanácsnak 1920 márczius 25-én kelt határozatát, a melyben Strausz kinevezését érvénytelennek mondja ki, enért nem a király nevezte őt ki a parlament által kijelölt három személy közül és ezt ő vele mint alelnökkel átiratban tudatták is. Lengyel Zoltán nagyszabású beszédben érvelt a bíróság kompetencziája ellen, Szilassy dr. ügyész pedig a törvényszék illetékességéért szállott síkra, mert Strausz elnökké választását a minisztertanács megsemmisítette. A bíróság közel másfél órai tanácskozás után meghozta a hatáskör kérdésében a végzését E szerint a tüntetőtörvényszék az ügyben hatáskörét leszállítja és az iratokat visszaadja a királyi ügyészséghez. Mert az 1870/18., az 1843/3. és 1920/10. törvénycikk kimondja, hogy a kinevezett miniszterek, továbbá a számvevőszéki elnök hivatali hatáskörben elkövetett cselekményeik fölött nem a büntető, hanem a kivételes bíróság határoz. Éppen ezért a büntetőtörvényszéknek nincs ebben az ügyben hatásköre. A bíróságnak eme határozata folytán az ügyészség elrendelte Strausz István dr. szabadlábra helyezését. Ezt a szabadlábra helyezést azonnal foganatosították. / Házasság: Laufer Manczi és Spiegel Izsó julius hó 1-én kötneg. házasságot VI., Teréz-körút 44., II. (Minden külön értesítés helyett.) • Száva Zoltán dr. ügyvéd és Auer Renée július 4-én házasságot kötnek. Schwarcz Sárika Mezőnyárád, Steiner József Dévaványa jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Steiger Gyula, a Magyar Ruggyanta Gyár cégvezetője és neje Tauber Tony jelentik, hogy e hó 29-én Mezőtúron házasságot kötöttek. Mank Gábor és özv. Ascher Zsigmondné szül. Oruber Irma házasságot kötöttek Budapesten 1920 június 27-én. (Minden külön értesítés helyett.)A Három halálos Ítélet. A budapesti büntető törvényszéken Surgoth Gyula táblabiró tanácsa ma hirdette ki a Duna-Tisza közti ellenforradalom leverőinek bűnügyében hozott ítéletet. A vádlottak közül Prosser Antalt, Boross Ferenczet és Kövér Frigyes Bélát többrendbeli gyilkosság büntette czímén kötél általi halálra, Budai Ferencz és Rio Jenő vádlottakat pedig tizenöt-tizenöt évi fegyházra ítélte el Az ítélet kihirdetése után a halálra ítélt vádlottak kegyelemért folyamodtak, mire a biróság kegyelmi tanácsosa alakult át. A kegyelmi tanács határozatát és az iratokat felterjesztik a kormányzóhoz. 4- Zár alá vett betétek igénybevétele. A bankjegyek felülbélyegzése alkalmából az 1920 márcziius 8-tól márczius 18-ig bezárólag pénzintézeteknél vagy bármely cégnél elhelyezett betéteknek 50 százalékát a pénzügyminszter június 30-án megjelent rendelete szerint igénybe veszi. Ha a zár alá vett összeg 25.000 K-nál nagyobb, akkor az egész összeg, ha pedig kevesebb, akkor a 10.000 K-án felüli rész vétetik államkölcsönként igénybe, ami az eredeti rendelettel teljesen összhangban áll, terítv a zsemle. A pékeknek ma ünnepnapjuk volt , uthon süthettek ropogós vizeszsemléket, melyeknek sütését és árusítását az Árvizsgáló Bizottság engedélyezte. Kiflit, fonott kalácsot, sóspereczet, pogácsát, töltött süteményeket azonban továbbra sem süthetnek. A béke aranykorából egyelőre csak a vizeszsemlét élvezhetjük darabonkint kétkoronás árban. A zsemlékkel elsősorban a kávéházak, vendéglők, büflék látandók el, a fenmaradó zsemléket pedig a pékek árusíthatják. Utczán és üzletekben az árusítás tilos és nem szabad a zsemlét éjjel sem sütni. Az ipartársulat maga hívta fel tagjait, hogy tartsák be a hatóság rendelkezéseit, mert ellen esetben szigorú büntetés, botütés fenyegeti őket, sőt iparigazolványukat is megvonhatják.- A Védőligák nemzeti sportünnepe. Péter és Pál napján tldotta meg a Védőligák Szövetsége országos nemzeti sportünnepélyét sok ezer főnyi közönség jelenlétében. Az ügetőversenypályán kilencz óra előtt vonultak fel a fővárosi középiskolák növendékei, akik a pálya középért sorakoztak. A tér közepén tábori oltár volt felállítva, a két tribün között pedig a kormányzó és a hivatalos személyiségek részére díszpáholyt emeltek. Az ünnep tíz órakor kezdődött. Ekkor érkezett József kir. herczeg, akit ágyudörgés fogadott. A királyi herczeget Ormánczy Nándor fogadta lelkes szavakkal, mire a fenség megköszönte az üdvözlést s kijelentette, hogy mint a múltban, úgy most is egy szív és egy lélek a magyar néppel és, abban a meggyőződésben, hogy az »igis volt, igy lesz a jelszó mielőbb valóra válik, fogadják a szövetség jelvényét. Pár perccel később újból megszólaltak az ágyuk, az oltár mellett felállított honvédzenekar a Himnuszt játszotta, a zászlókat meghajtották és megérkezett Horthy Miklós kormányzó. Nyomban ezután Mészáros János érseki helynök megkezdte a húsét, majd Urmánczi Nándor üdvözölte a kormányzót, mondván: — A mindenható latén kivételes kegyelmét bírod, mikor úgy rendelkezett, hogy e büntetett szenvedő nemzet minden hite, minden reménysége és ragaszkodása benned összpontosuljon. Úgy áld vagy ver a sors keze, ahogy végre hajtod vagy nem a rád bízott feladatokat. A beszéd után a zenekarok rázendítettek a Himnuszra, majd Raday Sándor evangélikus püspök, Takaró Imre református lelkész és Boross György unitárius theológiai dékán imát mondottak. A tér közepén felállított hatezer diák azután rend- és szabadgyakorlatokat mutatott be impozáns egységgel, majd féltérdre ereszkedtek és emeltkarral egyszerre kiáltották a Védőliga jelszavát: »Nem, nem, soha . Ezután az iskolák egyes tanárai a kiválasztott diákokkal a kormányzó elé vonultak és ott félkörben állva, meghallgatták a kormányzó beszédét. — Fiúk ! örömmel látom itt az ifjúságot, — mondotta a kormányzó — jövendő létünk és boldogságunk zálogát. A mai ifjúságra Magyarországon különösen nehéz feladatok várnak. A nagyját elvégeztük magunk. Ezt el kell végeznünk nemcsak azért, hogy lemossuk a foltot a becsületünkről és nemcsak azért, mert becsület nélkül nemzet nem élhet, hanem azért is, mert ki akarják vágni erdőinket, le akarják aratni az aranykalászos rónát, összetartás nélkül nem jutunk el oda, ahová jutnunk kell, ezt az összetartást ki kell kényszeríteni. Itt pártokat többé nem ismerünk. Egy irányban haladunk valamennyien, a jelszó meg van adva : nemzeti és keresztény. Ha a jövőben pályaválasztásra gondoltok, mindig az legyen a vezérelv, hogy hol és Ali módon szolgálhatunk leginkább hazánknak. Azt tartsátok szemetek előtt, hogy nekünk mindnyájunknak csak egy kötelességünk van, hazánkat nagggyá, erőssé, gazdaggá és boldoggá tenni. Ezután megkezdődött az ifjúság tisztelgő felvonulása. A diákokat a cserkészek követték és végül az egyesületek küldöttségei vonultak fel. A kormányzó távozásakor köszönetet mondott a rendezőségnek. A mentők, akik nagy készen,létben vonultak ki, hetvennégy esetben nyújtottak segélyt. Csupa hirtelen rosszullét, jelentéktelen baleset történt. Csak az ünnepély alatt támadt egyszer izgalom: az egyik mentőkocsi lovai megbokrosodtak, száguldozni kezdtek és csak nehezett lehetett megfékezni a megvadult lovakat. és Húszszoros lesz a konflis taksa. A főváros tanácsa ma Atörvényhatósági bizottság hatáskörében ülést tartott az Újvárosházán. Az elnöklő Sipőcz Jenő dr. kormánybiztos a részvét meleg szavaival emlékezett meg Csaplovich Pál kerületi elüljáró haláláról, akinek emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. A napirend tárgyalása során, — huszonhét ügyet intéztek el — hozzájárult az ülés ahhoz, hogy az egyfogatú bérkocsik viteldíját a harmadik taksa húszszorosára, a kétfogatúakét a tizennyolczszorosára emeljék az utasok számára és a mindenképpen kiszipolyozott polgárság érdekeire való tekintet nélkül. Szankcionálta az ülés azt a megegyezést is, amely a főváros és a temetkezési vállalatok között, ez utóbbiak üzemének átvételére létrejött. Ezzel a temetkezések ügye, amely a múltban oly sok visszaélésre adott alkalmat és tengernyi panasznak volt forrása, községi kezelésbe került. Remélhetően ez a legújabb fővárosi üzem nem az árak felemelésével kezdi majd meg működését. A napirend többi, kisebb jelentőségű pontját csakúgy, mint a fenti két fontosabb előterjesztést, vita nélkül fogadták el. A Magyar Lap- és Könyvkiadó rt. igazgatósága Hartig Sándor ny. államtitkár elnöklete alatt elhatározta, hogy egymilliós alaptőkéjét négymillió koronára emeli fel és e czélból július elején rendkívüli közgyűlést hív össze. Az igazgatóság Szilágyi Miklóst a társaság ügyvezető elnökévé választotta meg. — Lengyel vizumot magyar álampolgároknaks a budapesti lengyel külképviseleti hatóságnál lehet szerezni. — Örökbe adná egy szegény, beteg asszony tizenhat, hónapos leánykáját, Czime: Takács Jánosáé, VI. Rózsautcza 54. ----------------1 i •r- Mind vetett, a ki arat? \ r- 1820 julius hó 1-ével uj előfizetést nyitunk Az ifjságra. Ezen az utón is kérjük azokat az előfizetőket, a kiknek az előfizetésejúnius hó végzével lejárt, hogy a pontos szélküdés érdekében is az előfizetési összegeit minél előbb beküldeni szíveskedjenek. Vidékieknek az előfizetési összeg beküldésére legalkalmasabb a postautalvány. Helybeli újonnan belépő előfizetők telefon útján is megrendelhetik Az Ujság-ot. Telefonszámok : József 13—35, József 16—26 és József 122—56.— Drágulnak a postai értékczikkek július 1 -től és pedig a tö▼otkeWtégr: postautalvány 20 fillér, közönséges ezámitalevél 30 fillér, rendőri be- és kijelentőlap a benyomott értékjegyen felül 1.21 K, postai megbízási lap postadíjjal együtt 1.20 K. A régi értékjelzésű értékczikkeket már ezeken az árakon fogják a postahivatalok eladni. — [A vagyonlakók kérelme. Az igazságügyminiszter engedélyt adott a vagyonlakók testületének, hogy a vagyonlakóst számára igényelhető lakások után nyomozhasson és az így kinyomozott lakásokat minden más igény mellőzésével igénybe vehesse. Mielőtt a vagyonlakók ehhez a kényszereszközhöz nyúlnának, felkérnek mindenük hogy bocsássa rendelkezésükre azt a lakást vagy lakásrészt, amelyet ideiglenesen, esetleg kényelmét kissé megszorítva, nélkülözni tud. önkéntes felajánlásokat a következő czíalre kell bejelennem : Magyar Vagyonlakók Testülete, V., DeákFerencz utcza 10. A bejelentő megjelölt, minő társadalmi állású vagyonlakónak óhajt menedéket nyújtani.