Az Ujság, 1920. július (18. évfolyam, 155-181. szám)

1920-07-01 / 155. szám

/ROVÁS. (Első és ntegtícsik Rovás-unkat a czenzúra , törölte.) # A kormány álláspontja a bojkottmozgalom hollandi képviselőivel szemben teljesen kor­rekt. Nem tárgyalhat velük, mert nem közjogi tényezők, ellenben informálja az amsterdami urakat épp úgy, a­hogy mindenkit má­st infor­málna. xxxxxxxxxx Kxxkxxx xxxxx s X X X X QLj-j — Budapest, 1920. XVIII. évfolyam, 155. szám. R ^ j/^^ütörtök. julius 1. Előfizetési árak: §$& SZERKESZTŐSÉG: Egész évre........ 280 K­­­f __ - ___ ___ _ -~L- — Budapest, Rákóczi-út 54. s*. Félévre 140 » — » E-1 f^i ^5/DllSJ Telefon: József 13-30, József 122-af eSföStz: 25»—:» Byh M 1 I m IC ll ár kiadóval: Egyes szám ára Budapesten, SSf Wk jEf flj pl 8 M' Wk fc ,k­.... FIÓKKIAdThIVATAL: ^ m m Budapest, Ei­ asébet-kBnit AS. 6 1 1 r - • -- —- 1 ■■ ■ ——^ Irredenta­ munka. Ast—U^ság hazánk integritásának helyreál­lítását a befejezett tény biztosságának tekinti, mert az adott helyzet másra nem vezethet. Idő kérdése az egész, a­mit azonban nem per baga­­telle említünk, hiszen minden nap, mely szét­­tépetten ér bennünket, mérhetetlen testi-lelki szenvedéssel és gyöngüléssel jár. Nem tartunk tehát szükségesnek semmiféle olyan közvetetlen politikát, mely a békeszerző­dés megváltoztatását czélozza, sem pedig áldo­zatokat holmi diplomácziai kecsegtetésekért. A­milyen biztos, hogy a legnagyobb erővel a legmagasabbra hajított kő is visszahull a földre, oly holt bizonyos, hogy a békeszerződés következményei sem ellenkezhetnek a termé­szeti törvényekkel. Az időpont előkészítése és siettetése azon­ban már múlhatatlanul a mi dolgunk, összes szomszédaink tele vannak bajokkal, politikai, társadalmi, gazdasági és pénzügyi nehézségek­kel. Mi ezeknek a nehézségeknek bomlasztó ha­tásától várjuk jogaink érvényesítését, de ké­szen kell állnunk e hatások érése idején, még­pedig nem ugyancsak bajokkal, zavarokkal és gyöngeségekkel tetézetten. A bomladozó szom­szédok között konszolidáltan, erősen, életké­pesen kell állnunk, mint olyan ország, melynek kötelékébe tartozni kívánatos, csábító. A külső ellenzést erősíteni kell egy rendezett, fejlődő ország vonzóerejével. Gondolnak-e erre a mi politikusaink ? Avagy ma is úgy vélik, hogy az integritás olyan külön ügy, melylyel külön lehet foglal­kozni, ha a belső ügyeket már elintéztük !­­Van-e szerepe ennek a mindenekelőtt szent ügy­nek a válság megoldásának irányításában ? Mellőzhetik-e, hogy forradalmi állapotú or­szágból forradalmi állapotban levő országba nem igen kívánkoznak a tótjaink, ruténeink, szászaink és románjaink ? Hogy rendezett gaz­dasági viszonyok, pénzügyileg megbízható ál­lam föltétlenül győz, a tespedő, szegényedő és k­ulturailag hanyatló pedig még az idealistákat is visszariasztja ? A válság nem mozdul helyéből. Nem gon­dolják-e, hogy a válság nyúlása arányosan messzebbre tolja ki hazánk újraegyesülésének időpontját is ? Irredenták volnánk valameny­­nyien. Nem gondolják-e, hogy a leghathatósabb irredenta-munka csonka Magyarországunk gyors rendbetérítése ? Nem adományoznak­­ több régi kitüntetést (A hadügyminiszter a tömeges kérvények ellen.) Az utóbbi időben, mint már hivatalosan is többször megemlítették, egész kérvényzuhatagot intéztek a had­ügyminisztérium ellen a világháború folyamán elmaradt kitüntetések megszerzése érdekében. A kérvények ke­zelése óriási munkát rótt a hadügyminisztériumra­­és­ a többi ügyek intézését erősen gátolta. Mint Az Újság értesült, a hadügyminiszter most rendeletileg­ figyelmeztet rá mindenkit, hogy a tömeges kérvényezést szüntessék be. A világháborúban szerzett érdemek elismerésére a jelen pillanat nem alkalmas. Ikvben ilyen irányú kérelem most nem teljesíthető.­ ­ tanúja tSMe kiiselen­se. CEredraiéssnysi négjsedteSs a párisi SanáeshdzSsoSc. — allrasamn fcíA-3 felesztése a ESaSelSösísls an?3 igazsgafcSsíiggi o­Sásési. — A Bassagsse «§© Paris és a a franczia RatiscSaild­esogsori érene!*ISd£se. — Korányi pénzügyminiszter ny­latározata.­ Párisi szikratáviratok jelentik, hogy azok a tárgya­lások, a­melyeket pénzügyi és gazdasági megállapodá­sok érdekében magyar és franczia kiküldöttek megkezd­ték, máris kedvező eredményre vezettek. Mint ismeretes, magyar részről a békeszerződés aláírása után indultak meg a tárgyalások, részben a franczia kormánnyal, részben pedig Loucheur-ral, Paléologue-val, a­kinek­ — mint ismeretes — vezető szerepe volt a béketárgyaláso­kon. Még hetekkel ezelőtt Kornfeld Pál báró, a Hitel­bank igazgatója, majd később Ullmann Adolf báró, a Hitelbank vezérigazgatója, x x x x x x x xxxxxxxxxxxxxx XXXXXXXXXXXXX x x xx x xx x szó volt x x a fran­czia tőkének xxxxx elhelyezkedéséről, Ma­gyarország háború előtti adósságairól. A tárgyalások kiinduló­pontja az volt, hogy x x x x x x XXXXXXXXXXXXX xxxxxxxa francziák nagyobb beru­házásokat eszközölnek nálunk. x x x x x x xxxxx Ennek a körülménynek tulajdo­nítható, hogy a francziákkal való kedvező tárgyalások első hírére a valuták ma a budapesti piac­on feltűnően olcsóbbodtak. Ullmann Adolf a párisi tárgyalásokról szombaton érkezett vissza Budapestre. A Hitelbank igazgatósági ülését ma délutánra hívták össze, kizáró­lag azért, hogy Ullmann részletesen beszámoljon kül­földi tárgyalásairól és tapasztalatairól. Az igazgatósági ülés szokatlanul hosszú volt, amennyiben délután három­negyed öttől este háromnegyed nyolczig tartott és részt­vettek rajta a Hitelbank összes Budapesten időző igaz­gatósági tagjain kívül az intézet ügyvezető igazgatói is. Az igazgatósági ülés után alkalmunk volt beszélni Ullmann Adolf báróval, a­kinek felemlítettük, hogy a párisi táviratok szerint a tárgyalásokat Budapesten folytatni fogják. — Erről én nem, tudok semmit, — mondotta­­ Titf­­mann Adolf báró — de egyáltalában a francziákkal való tárgyalásokról ez idő szerint nem n­yilatkozha­­tom. . . A franczia tőkével való kapcsolatról a Manchester Guardian ma érkezett száma jól informált és rendkívül érdekes czikket közöl. A czikk így szól : »Legújabb szenzácziója a magyar közgazdasági életnek a franczia befolyásnak hirtelen növekedése. Nemrégiben magyar bankárok Parisban jártak és tár­gyalásokat kezdtek kiváló franczia szakemberekkel, így Louchemral és Paléologue-gal, a külügyi hivatal volt vezetőjével, kinek oly nagy szerepe volt a béket­'u’gya* -.. lásoknál. Bizonyos politikai engedményekért franczia részről a magyarok nagy gazdasági engedményeket­­ kínáltak. Valóban jól értesült helyen tudják, hogy a . . . francziák megígérték segítségüket a rutén vidék -fenek­­ (Ruszka- Krajna), valamint Pozsonynak és Kassánál visszaszerzéséhez. Ennek ára lenne a magyar áramvasut­ár­nak franczia ellenőrzés alá való helyezése., Hogy ez a hír­­, komoly, bizonyítja azon tény is, hogy Pekár államtit,kard és Tolnay Kornél, az államvasutak elnöke, Louch­­us régi barátja, a békedelegáczióval Párában jártak. Egy is érdekes változást lehet konstatálni a franczia maga­­­tartásban Clémenceau L’Homm­e Libre czímű­­apjának ; néhány utóbbi majdnem magyarbarát czikkéből. Legnagyobb nehézsége a franczia tervnek, négy egyike a Magyarországgal szemben támasztott le. . nek a Romániával való barátságos gazdasági kapcsol:­tpák azonnali heyreáilitása. Ez Magyarország mai közvéle-,­ményében igen népszerűtlenül hatna, bár kétségtelen, hogy ez mindkét ország érdekében lenne. A m..g a­zok­­ szívesen látják a franczia terjeszkedést, bár biztosa­n is állíthatjuk, hogy az üzleti világ többsége melegebb angol­, együttműködést vár.c.,­ ­ Korányi pénzügyimistissze? a f­ranxzán .E .­ érdeklődésérffl. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter Az Ufoa munkatársának a következőket mondotta a L . a tőke bekapcsolódásáról: — A valutakölcsönről elterjedt hírek ki lak Tény azonban és ez számunkra igen örvendett­ je­lenség, hogy a francziák részéről, különösen jogi dolgok iránt, intenzív és alapos érdeklődő vonul meg, a­minek úgy lehet, rövidesen­­ú­­j eredményei is lehetnek. A legelső bankcsopor­t köztük a Banque de Paris és a franczia Rotsch i- s­­port — tárgyalnak és érdeklődnek magyarorszá­g­g­lalkozások megszerzése végett. Ez a körülmény ,. j vall, hogy a francziák felismerték Magyaror­szág I messzemenő gazdasági jelentőségét Kelet-Európá■■in.­­ A francziák érdeklődésével és az exporttal kap - * / ban remélem és várom a korona további javulását.*' Ennek azonban első feltétele a belső rend, nyugalom és fegyelem. A párisi tárgyalásokról a következő szikratáviratok számolnak be: 1­­ „Utat az erős kéz politikájának!“ (Rubinek Gyula szerint vasárnap már dezignált miniszterelnöke lesz az országnál­.­­­ Csak ideiglenes megoldásról lehet szó.) Beavatott politikusok így jellemezték a hely­zeteit egyik munkatársunk előtt. A két többségi pártnak sikerült ideiglenes győzelmet aratnia. Befejezett ténynek tekinthető, hogy­­Apponyi Albert gróf egyelőre nem jut aktív szerephez, miután sem az agrárpárt, sem a kereszténypárt nem honorálta azokat a tárgyi feltéte­leit, a­melyek alapján a válság megoldására vállalkozott. Apponyi kormányalakításának ezenfelül a két párból kivitt eső akadályai is vannak. Oly nagyok az elvi elentétek,a hogy még néhány hónapi érésre van szükség, míg végül Apponyi meg­teremtheti a tartós nyugalmat és eredmén­yen munkát biztosító komczentrácziót. Ezzel szemben a közponi sajtóvállalat dél­utáni lapja azt írja, hogy a kormányzó Apponyi Albert grófnak ajánlotta fel a miniszterelnöksé­get­, a­ki azonban a mai körülmények között nem vállalkozott erre a feladatra. Illetékes helyről azt a­z informácziót kapjuk, hogy ez a közlés csak té­ves értesülésen alapulhat. A valóság az, hogy Ap­ponyi Albert grófnak a kormányzónál történt audiencziája kizárólag informatív jellegű volt. . Ü®jj|Sin a2 erős Stás . Munkatársunknak alkalma volt beszélgetni Gömbös Gyulával, a­ki holnap délután hat órakor jelenik meg audienczián a kormányzó előtt. Gömbös Gyula képvise­lőnek nagy súlya van a katonai körökben és így jelen­tősnek kell tartanunk az alábbi nyilatkozatát: — Nekem egy nagy párt az ideálom. Ennek a párt­nak a kisgazdapárt lehet csupán a bázisa. Utat az erős kéz politikájának! Az új miniszterelnök csak akkor fog eredményesen megfelelni hivatásának, ha erős kezű embernek bizonyul és európai látókörrel rendelkezik. Ilyen erőskezű államférfi — legyen az illető akár katona, akár polgári ember — hamarosan kivezethetné az országot a mostani zűrzavarból. jSoínfoSnáBSBáSs. Beavatott politikusok véleménye szerint ma még teljesen tisztázatlan a helyzet. Annyi azonban megálla­pítható, hogy a mostani válság junkuimban van a­ kor­mányzó korlátlan házfeloszlatási jogának a kérdésével. Az lesz a miniszterelnök, a­ki keresztül tudja vinni a nemzetgyűlésen az erre vonatkozó törvényjavaslatot. Egyébként Rubinek Gyula van az előtérben. Valószínű­nek látszik, hogy ha már blokbeli politikust fog dezig­­nálni miniszterelnökül a kormányzó, Rubinek Gyula kapja a megbízatást a kabinet megalakítására. De meg­­vetés sincs kizárva. Jelentős politikusok ma is hang­súlyozták munkatársunk előtt, hogy Ráday Gedeon kormány alakítására is számíthatunk,mert ő az egyetlen^ //ő ember, a­ki vaskézzel végre fegyelmet tudna teremteni­­ az országban. vi Ma este mind a két pártkörben komolyan beszéltek éve­d arról a lehetőségről is, hogy Szurmay Sándor báró ke­rül az ú­j kabinet élére. Kisebb körük Rakovszky Ist­ván, Hencz Károly és Szmrecsányi György miniszter­­elnökségét protezsálják. Beniczky Ödönt — a nagyatádi Szabó Istvánnal tervezett fúzió bukása miatt — nem­­tartják posszibilis embernek kabinetalakításra. Még Rubinek Gyula dezignálása esetén is csak átmeneti megoldásról lehet szó. Rubinek olyan politikát képvi­sel, a­mely útját állja egyfelől Apponyi nagy kon­­c­epcziójú terveinek, másrészt ama irány érvényesülő-­ör­vének, melyet a radikális elemek képviselnek. Ez az át­hidalás magában rejti rövidéletűségének összes okait. Az agrárpártban sem találják szerencsésnek ezt a meg­oldást, mert bizonyosra veszik, hogy a tisztviselőkér­dés, az álamfinancziák és a gabonaár problémái lejá­ratják az agrárpártot. Rubinek Gyula egyébként úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint a válság vasárnap vagy legkésőbb hétfőn m­eg fog oldódni. Valószínű, hogy vasárnap már dezignált miniszterelnöke lesz az országnak. "­Ad kihallgatások. Tegnap­ Rubinek Gyula, Túri Béla, Andrássy Gyula gróf, Szmrecsány György és Bethlen István, ma pedig Bicskó Zol­tán, Klebelsberg Kunó gróf, nagyatádi Szabó István, Bietich Jakab, Beniczky­­Ödön, sokorópátkai Szabó István és Hegyes­­halmy Lajos fejtették ki véleményüket a kormányzó előtt.

Next