Az Ujság, 1920. szeptember (18. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-17 / 220. szám

/f // / , 7 / / ( '' ^2v SÍP. -7 ,1,7., Ara egy korona* " . ^ j^rvSTTt " ^ Budapest, 1920, __________________XVIII. évfolyant, 220. szám. szeptember 17. Előfizetési árak: * ’ - mgr SZERKESZTŐSÉG: Egész évre------ 280 K — 1 __ Budapest, Rákóczi-út 54. sf. Félévre 140. — . fspl SS CS Telefon: József 13-36. József 122-66 Negyedévre ...... 70 » — p IjmB "'‘"HBST lg§ hS l|i flEpaagl — ..®87 Mra............ 25 » - » £1 jM ||; p IjSL mTfI .ff KIADÓHIVATAL: fEgyes szám­ára Budapesten, mm Kpl jgfSs jBF M gmm Budapest, Rákóczi-ut 54. sa Vidéken és a pályaudvarokon ^§3 bn l&~Jgra­­*& Telefőn­.József 13-35,józzofis-29 Ss­­r­im­otionvl ROVÁS. A keresztény politikának nem válik ártal­mára, ha kitűnik, hogy reakcziósság nem jel­lege. A politika váltógazdaságra van beren­dezve s a keresztény politika léte csak bizto­sítva van, ha reakcziós korszakra következő liberális korszakban a maga liberális elemei­vel tarthatja fenn uralmát. Ezért kár stigma­­tizálni a Nagy Hálókat, a Dottlikokat, Ruper­­teket és­­ még a Schorfal Károlyokat is, a­kik íme liberális érzéssel és gondolkodással elvégre szintén el tudják fogadni a numerus clausust. * Szives üdvözletünket Teleki Pál grófnak, hogy juhiét ép egészségben átvehette a minisz­terelnökséget. Kétségtelenül a helyettesítője sem jelentett más kurzust, de mégis csak elő­nyösebb, ha a reprezentált estifle eredeti rep­­rezentálója személyében mutatkozik meg. Az erélyes bel- és külpolitika a Teleki Pál jel­szava, —­örvenyünk,hrogy megkapta hozzá tel­jes erejét. y* A kártyasízelék felemelésére nem aludtak képviselőiv­l határozatképes számban. Sat k elcse, hogy a Határozatképtelenség nem újság, külön­ben a mai határozatképtelenséget komolyan , szimbolikusan lehetne felfogni, így csak tréfásan. A zsidó-probléma.­ ­ Ha a zsidókérdés azzal indult volna meg, a­miben most Prohászka Ottokár beszédével kum­í­nál, ez a probléma nem lenne kizárólag a keresztény társadalomé és politikáé, hanem lenne, mint eddig is minden kérdés volt: köz­érdekű és országos. Nem kellett volna a ma­gyar társadalmat, érzésünk szerint, kicsinyesen két részre bontani, melynek egyike kilenc­ven­­öt, a másik öt percrent. De vissza kell tekintenünk a lefolyt esz­tendőre. Ma azt halljuk Prohászkától, hogy sem gyűlölség, sem elítélés nem vezérli a ke­resztény politikát, hanem a jogos önzés és ön­védelem egy szerinte idegen fajjal szemben, a­mely aránytalanul oly javakat és foglalkozá­sokat foglalt le magának, miket a beállott sze­génység mellett a magyarság ezentúl magának igényel. Lehet Prohászka Ottokár okfejtésével egyetérteni, lehet vitatkozni vele, de ez is, az is az igazság keresése lenne, a­mi senkit sem sebez, noha esetleg sokakat megkárosít. Mi az antiszemitizmus hullámainak magasra csapá­sát mindig is ezzel a szocziális-gazdasági motí­vummal magyarázták. Ám kezdettől fogva a mozgalom irányítói, propagálói éppen erről hallgattak. Megtették a zsidóságot egészében bolsevistának, destruktívnak, megbélyegezték mivoltánál fogva a haza ellenségének, gaz tu­lajdonságokat fogtak rá, minden országos baj okául őt állították oda a tömegek hevületének s mikor arról volt szó, hogy zsidó ne lehessen ez vagy amaz, tüzes bélyeget sütöttek homlo­kára és büntető igazságszolgáltatásnak tüntet­nék föl azt a változást, melyet most a keresz­tény politika vezetői objektív alapokra állíta­nak. Megbélyegzetten, kilőhetve, hazafias ér­zésre, magyar törekvésre képtelennek deklarál­va, váljon a zsidóságtól mekkora fogékonysá­got lehetett várni a kérdés objektív elemei iránt. Most, hogy a propaganda már gyűlöle­tessé tette a zsidót, már el lehet ismerni, hogy nem olyan fekete, mint festették.­­ Hadd lássuk át, hogy a zsidóság csak azok­k­at a tereket lephette el, melyek gazdátlanok­­voltak. Most ezekre a terekre a keresztény társadalom is igényt tart,­­ semmi akadálya, hogy igényét érvényesítse. De az igény érvé­­nyesítését nem jelenti az állami intézkedés, hanem az igényt tartó társadalom cselekedete, munkája és hivatottsága. A­mit az egyetemi kvalifikáczióval a numerus clausus el akar érni, az kellő akarással és szorgalommal el­érhető numerus clausus nélkül is. A­mit pedig ezzel el nem érhet valaki, azt a numerus clau­sus sem biztosítja neki. Egyetlen ember sem maradt eddig sem diploma nélkül, a­ki el akarta érni, egyetlen keresztény íróval, mű­­vészszel, tudóssal sem lett kevesebb a zsidók mellett, mint lehet ezentúl a zsidók nélkül. Szívesebben kerüljük ezt a témát, de most muszáj hozzászólani. Maradjunk meg az igaz-­ Ságnál, hagyjuk meg a zsidóságnak a becsüle­tét és a magyarságát, ha annak vallja magát s akkor azokat a nagy és nehéz problémákat a zsidósággal együtt könnyebb megoldani, mint nélkülük és ellenük. Jövő hétre összehívják a külügyi bizottságot . Sürgős törvény a Kisbérletekről. — Támadás a szövetkezeti monopólium ellen. — Az utóbbi időben egyre többen sürgették, hogy a kormány hívja össze a külügyi bizottsá­got. Ennek az a czélja, hogy a nemzetgyűlés tag­jai ne maradjanak tájékozatlanul a külügyi kér­désekben. Legutóbb Szmrecsányi György, a nem­zetgyűlés alelnöke nyilatkozott erről a kérdésről Az Újság hasábjain. Szigorúan bizalmas­ megbe­szélés formájában ma a kormánypárt értekezlet­­én is szőnyegre került a külügyi bizottság ösz­­szehívásának a kérdése. A megbeszélésről egy­általán nem szivárogtak ki részletek, csupán any­­nyi bizonyos, hogy Szmrecsányi György hosszabb beszédben sürgette a külügyi bizottság összehí­vását és javaslatára felkérték a kormányt, gon­doskodjék, hogy a bizottság a jövő héten üljön össze. Az értekezlet végeztével Teleki Pál gróf miniszterelnök igy nyilatkozott Az Újság munka­társának : — Elhatároztuk, hogy összehívjuk a külügyi bizottságot. Érintkezésbe fogott lépni Andrássy Gyula gróffal, a bizottság elnökével, s ő megteszi majd a szükséges lépéseket. Si­rsos törvény a Miss­érietekről. Eredetileg­­az volt a terv, hogy a kormány rende­leti úton juttat háztelkeket és földhaszonbérleteket az igényjogosultaknak. Ez a megoldási mód azonban nem látszott czélravezetőnek. Arról van szó ugyanis, hogy ez a lépés mélyen belenyúlik a magántulajdon jogába, itt tehát nem rendelettel, hanem törvénynyel kell intézkedni. Ez az álláspont győzött a kormány­párt ma esti értekezletén. Rubinek Gyula miniszter indítványára felhatalmazták nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minisztert, készítsen sürgősen két sza­kaszos törvényjavaslatot abból a czélból, hogy az igényjogosultak egy évi időtartamra a lehető legrövi­debb időn belül kisbérletekhez juthassanak. Ez a tör­vény csupán provizórikus intézkedés­i czélja az, hogy földet juttassanak a földnélkülieknek addig is, a­míg a földbirtokreform a maga rendes medrében megol­dást nyer. Csak haszonbérletről és nem tulajdonátru­­házásról van szó. Erről a kérdésről nagyatádi Szabó István miniszter ezt mondotta munkatársunknak : — Rögtön hozzáfogok a munkához s már holnap megszövegezem a törvényjavaslatot. Az illetékes bizott­ságok záros határidőn belül kötelesek azt letárgyalni. Előreláthatólag hétfőn vagy kedden már a nemzetgyű­lés előtt lesz a törvényjavaslat. Czélja csupán az, hogy a kisbérletek ügyét ideiglenesen rendezzük. Gyakorlatilag úgy oldják meg a kérdést, hogy a községek összeírják a földnélküli igényjogosultakat és felszólítják az érdekelt birtokosokat, engedjék át bér­letre a szükséges földterületeket. Vitás esetekben a pa­naszokat közvetlenül a földmivelésügyi miniszterhez intézik, a­ki rövid úton fog dönteni. Az igényjogosul­tak hatszáz négyszögöles háztelkeket és egy-két holdas parc­ellákat fognak kapni. Valószínű, hogy a tranz­­akc­iót az ősz folyamán mindenütt lebonyolítják. Bvs. ©K12 Sigye. A pénzügyminiszter törvényjavaslatot készített a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről. Ennek az a lényege, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet monopóliumot kapna a szövetkezeti téren. Vagyis ki­mondanák, hogy a jövőben csakis az OKH kebelében és fenhatósága ala­tt alakulhat új szövetkezet. Másrészt azt is tervezi a törvényjavaslat, hogy az OKH-nak joga volna revízió alá venni a mostani összes szövetkezeteket. A javaslat ellen éles hangok hangzottak el a mai párt­­értekezleten. Főleg Frühwirt Mátyás és Csernyus Mi­hály képviselők hangsúlyozták, hogy lényegesen meg­bénítaná a kereskedelmet és a forgalmat, ha az OTvH megkapná ezt a monopóliumot­. Szerintük az is elég­séges, hogy csupán felügyeleti jogot biztosítsanak az OKH részére. Hangsúlyozták, hogy nem szabad gúzsba kötni a­ szövetkezeteket, mert ez a községi pénztárak kiépítését is gáncsolná. Ebben a kérdésben nem döntöt­tek, miután Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter, nem vett részt az értekezleten. Itt említjük meg, hogy a kormány a párt ma esti határozata értelmében 1921 január 1-éig három havi indemnitást kér majd a nemzetgyűléstől. Végül elhatá­rozták, hogy a nemzetgyűlés a legsürgősebb törvény­­javaslatok letárgyalása után tíz-tizenkét napos szünetet fog tartani. * Eat Si'sss !*#v£tt gróf ittegramm beszéde. Bethlené István gróf vasárnap mondja el programul­­beszédért: Hódmezővásárhely második választókerület, tébbu­ th csongrádi főispán be­iktatásai. Csongrád megjdé­ut főispánját, Temesvári­ Géza­ dr.-t, kedden /iktatták be hivatalosan Szentesen nagy, ünnepségek"' között. Prohászka elismeri a zsidók érdemeit (Tárgyalják a numerus clausust. — Mi tör­tént *1667 óta. — Részleteiben is elfogadták az illetékemelési javaslatot.]) Az illetékemelési javaslat unalmas részletekbe fulladó vitáját ma végre befejezték néhány Budavári­­féle módosítás sikeres elvetése után és folytathatták a numerus clausus vitáját. Mondhatnám azt is, hogy a zsidókérdés tárgyalását. Mert hiszen inkább a zsidókról, mint az egyetemről volt szó. Schandl Károly az első szónok, a­ki nagyon mérsékelt és parlamentáris hangú beszédet mond és kijelenti, hogy nem vezeti antiszemi­tizmus, mert tudja, hogy zsidó ezegér alatt sokan vét­keztek, a­kikhez a hazafias magyar zsidóságnak semmi köze. Bernolák Nándor módosító indítványa, melyhez ő is csatlakozik, a zsidóságnak azt a kisebbségi jogát védi, melyet a békeszerződés biztosít. Elismeréssel szól a zsidóság­­összetartásáról, meleg szavakban emlékezik meg a dolgozó magyar zsidóságról és felszóltja a haza­fias zsidókat és a külföld zsidó kapitalistáit, befolyá­sukkal hassanak oda, hogy ne juthassanak szerephez többé Bécsben és Prágában azok, a­kik a kommuniz­musban kompromittálták magukat. Bródy Ernő a be­szédnek ennél a részénél közbeszól, hogy a hazafias magyar zsidóknak semmi közük ezekhez az emberekhez, a­kik nekik is nyakravalót ígértek. Schandl kijelenti, hogy a közgazdasági intézmé­nyekben nem gondol numerus claususra, mert a numerus clausussal nagyon óvatosan kell bánni. A következő szónokok közül Rupert Rezső és G­iesswein nincsenek jelen, Ugron Gábor és Grozdy­­Győző elállnak a szótól. Olyan­­ez, mintha a képvise­lők tiszteletteljesen félreállnának, hogy utat engedjen­­ek Székesfehérvár püspökének, a­ki a következő szó­nok. Beszéde a nemzetgyűlés mai nagy eseménye. Prohászka Ottokár naely hissusüa. Prohászka azt mondja, hogy a javaslat lábra akarja állítani a leromlott középosztályt. Elsősorban a tehet­ség szelekc­iójára van szükség. Nem helyes, ha az if­júság fegyverrel áll az egyetem kapujában, de jele ez a szenvedésnek és a szenvedélyeknek. Ezért kell intézményesen biztosítani a fajvédelmet. A numerus clausust nem gyűlöletből, hanem kényszerűségből akarjuk. Zajosan helyesel az egész Ház. Mikor Prohászka a tájvédelmet, a magyar faj védelmét említi, különö­sen a dunántúli német képviselők helyeselnek zajosan. Prohászka ezután elismeri a tanszabadság szüksé­gességét, azt mondja, hogy tanszabadságot, kulturális szabadságot akar, de a kenyér keretében. A numerus clausus a magyar faji géniusz veszélyeztetése ellen készül, semmiféle elnyomó ,vagy jogfosztó szándéka nincsen. (Óriási haladás 1867 óta.) Elismeri ezután, hogy a magyar ipar és kereske­delem milyen óriási haladást tett 1867 óta és ez kétségtelenül a zsidóság érdeme. Ezért köszönettel tartozik nekik a magyarság. Neni tagadja, hogy a magyar kereskedelmet a zsidóság te­­remtette meg. Ott a hiba, hogy a zsidóság nem in­tegráns része lett a magyarságnak, hanem szellemi­ fölényénél fogva az eltespedt magyarságot leszorító, elem. Beszél ezután arról a térfoglalásról, melyet a zsidó faji géniusz az irodalomban, nemcsak a magyar, de általában az európai irodalomban tett. Ennél a résznél különösen Kuna P. András integet helyeslően.

Next