Az Ujság, 1920. szeptember (18. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-17 / 220. szám
/f // / , 7 / / ( '' ^2v SÍP. -7 ,1,7., Ara egy korona* " . ^ j^rvSTTt " ^ Budapest, 1920, __________________XVIII. évfolyant, 220. szám. szeptember 17. Előfizetési árak: * ’ - mgr SZERKESZTŐSÉG: Egész évre------ 280 K — 1 __ Budapest, Rákóczi-út 54. sf. Félévre 140. — . fspl SS CS Telefon: József 13-36. József 122-66 Negyedévre ...... 70 » — p IjmB "'‘"HBST lg§ hS l|i flEpaagl — ..®87 Mra............ 25 » - » £1 jM ||; p IjSL mTfI .ff KIADÓHIVATAL: fEgyes számára Budapesten, mm Kpl jgfSs jBF M gmm Budapest, Rákóczi-ut 54. sa Vidéken és a pályaudvarokon ^§3 bn l&~Jgra*& Telefőn.József 13-35,józzofis-29 Ssrimotionvl ROVÁS. A keresztény politikának nem válik ártalmára, ha kitűnik, hogy reakcziósság nem jellege. A politika váltógazdaságra van berendezve s a keresztény politika léte csak biztosítva van, ha reakcziós korszakra következő liberális korszakban a maga liberális elemeivel tarthatja fenn uralmát. Ezért kár stigmatizálni a Nagy Hálókat, a Dottlikokat, Ruperteket és még a Schorfal Károlyokat is, akik íme liberális érzéssel és gondolkodással elvégre szintén el tudják fogadni a numerus clausust. * Szives üdvözletünket Teleki Pál grófnak, hogy juhiét ép egészségben átvehette a miniszterelnökséget. Kétségtelenül a helyettesítője sem jelentett más kurzust, de mégis csak előnyösebb, ha a reprezentált estifle eredeti reprezentálója személyében mutatkozik meg. Az erélyes bel- és külpolitika a Teleki Pál jelszava, —örvenyünk,hrogy megkapta hozzá teljes erejét. y* A kártyasízelék felemelésére nem aludtak képviselőivl határozatképes számban. Sat k elcse, hogy a Határozatképtelenség nem újság, különben a mai határozatképtelenséget komolyan , szimbolikusan lehetne felfogni, így csak tréfásan. A zsidó-probléma. Ha a zsidókérdés azzal indult volna meg, amiben most Prohászka Ottokár beszédével kumínál, ez a probléma nem lenne kizárólag a keresztény társadalomé és politikáé, hanem lenne, mint eddig is minden kérdés volt: közérdekű és országos. Nem kellett volna a magyar társadalmat, érzésünk szerint, kicsinyesen két részre bontani, melynek egyike kilencvenöt, a másik öt percrent. De vissza kell tekintenünk a lefolyt esztendőre. Ma azt halljuk Prohászkától, hogy sem gyűlölség, sem elítélés nem vezérli a keresztény politikát, hanem a jogos önzés és önvédelem egy szerinte idegen fajjal szemben, amely aránytalanul oly javakat és foglalkozásokat foglalt le magának, miket a beállott szegénység mellett a magyarság ezentúl magának igényel. Lehet Prohászka Ottokár okfejtésével egyetérteni, lehet vitatkozni vele, de ez is, az is az igazság keresése lenne, ami senkit sem sebez, noha esetleg sokakat megkárosít. Mi az antiszemitizmus hullámainak magasra csapását mindig is ezzel a szocziális-gazdasági motívummal magyarázták. Ám kezdettől fogva a mozgalom irányítói, propagálói éppen erről hallgattak. Megtették a zsidóságot egészében bolsevistának, destruktívnak, megbélyegezték mivoltánál fogva a haza ellenségének, gaz tulajdonságokat fogtak rá, minden országos baj okául őt állították oda a tömegek hevületének s mikor arról volt szó, hogy zsidó ne lehessen ez vagy amaz, tüzes bélyeget sütöttek homlokára és büntető igazságszolgáltatásnak tüntetnék föl azt a változást, melyet most a keresztény politika vezetői objektív alapokra állítanak. Megbélyegzetten, kilőhetve, hazafias érzésre, magyar törekvésre képtelennek deklarálva, váljon a zsidóságtól mekkora fogékonyságot lehetett várni a kérdés objektív elemei iránt. Most, hogy a propaganda már gyűlöletessé tette a zsidót, már el lehet ismerni, hogy nem olyan fekete, mint festették. Hadd lássuk át, hogy a zsidóság csak azokkat a tereket lephette el, melyek gazdátlanokvoltak. Most ezekre a terekre a keresztény társadalom is igényt tart, semmi akadálya, hogy igényét érvényesítse. De az igény érvényesítését nem jelenti az állami intézkedés, hanem az igényt tartó társadalom cselekedete, munkája és hivatottsága. Amit az egyetemi kvalifikáczióval a numerus clausus el akar érni, az kellő akarással és szorgalommal elérhető numerus clausus nélkül is. Amit pedig ezzel el nem érhet valaki, azt a numerus clausus sem biztosítja neki. Egyetlen ember sem maradt eddig sem diploma nélkül, aki el akarta érni, egyetlen keresztény íróval, művészszel, tudóssal sem lett kevesebb a zsidók mellett, mint lehet ezentúl a zsidók nélkül. Szívesebben kerüljük ezt a témát, de most muszáj hozzászólani. Maradjunk meg az igaz- Ságnál, hagyjuk meg a zsidóságnak a becsületét és a magyarságát, ha annak vallja magát s akkor azokat a nagy és nehéz problémákat a zsidósággal együtt könnyebb megoldani, mint nélkülük és ellenük. Jövő hétre összehívják a külügyi bizottságot . Sürgős törvény a Kisbérletekről. — Támadás a szövetkezeti monopólium ellen. — Az utóbbi időben egyre többen sürgették, hogy a kormány hívja össze a külügyi bizottságot. Ennek az a czélja, hogy a nemzetgyűlés tagjai ne maradjanak tájékozatlanul a külügyi kérdésekben. Legutóbb Szmrecsányi György, a nemzetgyűlés alelnöke nyilatkozott erről a kérdésről Az Újság hasábjain. Szigorúan bizalmas megbeszélés formájában ma a kormánypárt értekezletén is szőnyegre került a külügyi bizottság öszszehívásának a kérdése. A megbeszélésről egyáltalán nem szivárogtak ki részletek, csupán anynyi bizonyos, hogy Szmrecsányi György hosszabb beszédben sürgette a külügyi bizottság összehívását és javaslatára felkérték a kormányt, gondoskodjék, hogy a bizottság a jövő héten üljön össze. Az értekezlet végeztével Teleki Pál gróf miniszterelnök igy nyilatkozott Az Újság munkatársának : — Elhatároztuk, hogy összehívjuk a külügyi bizottságot. Érintkezésbe fogott lépni Andrássy Gyula gróffal, a bizottság elnökével, s ő megteszi majd a szükséges lépéseket. Sirsos törvény a Missérietekről. Eredetilegaz volt a terv, hogy a kormány rendeleti úton juttat háztelkeket és földhaszonbérleteket az igényjogosultaknak. Ez a megoldási mód azonban nem látszott czélravezetőnek. Arról van szó ugyanis, hogy ez a lépés mélyen belenyúlik a magántulajdon jogába, itt tehát nem rendelettel, hanem törvénynyel kell intézkedni. Ez az álláspont győzött a kormánypárt ma esti értekezletén. Rubinek Gyula miniszter indítványára felhatalmazták nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minisztert, készítsen sürgősen két szakaszos törvényjavaslatot abból a czélból, hogy az igényjogosultak egy évi időtartamra a lehető legrövidebb időn belül kisbérletekhez juthassanak. Ez a törvény csupán provizórikus intézkedési czélja az, hogy földet juttassanak a földnélkülieknek addig is, amíg a földbirtokreform a maga rendes medrében megoldást nyer. Csak haszonbérletről és nem tulajdonátruházásról van szó. Erről a kérdésről nagyatádi Szabó István miniszter ezt mondotta munkatársunknak : — Rögtön hozzáfogok a munkához s már holnap megszövegezem a törvényjavaslatot. Az illetékes bizottságok záros határidőn belül kötelesek azt letárgyalni. Előreláthatólag hétfőn vagy kedden már a nemzetgyűlés előtt lesz a törvényjavaslat. Czélja csupán az, hogy a kisbérletek ügyét ideiglenesen rendezzük. Gyakorlatilag úgy oldják meg a kérdést, hogy a községek összeírják a földnélküli igényjogosultakat és felszólítják az érdekelt birtokosokat, engedjék át bérletre a szükséges földterületeket. Vitás esetekben a panaszokat közvetlenül a földmivelésügyi miniszterhez intézik, aki rövid úton fog dönteni. Az igényjogosultak hatszáz négyszögöles háztelkeket és egy-két holdas parcellákat fognak kapni. Valószínű, hogy a tranzakciót az ősz folyamán mindenütt lebonyolítják. Bvs. ©K12 Sigye. A pénzügyminiszter törvényjavaslatot készített a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről. Ennek az a lényege, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet monopóliumot kapna a szövetkezeti téren. Vagyis kimondanák, hogy a jövőben csakis az OKH kebelében és fenhatósága alatt alakulhat új szövetkezet. Másrészt azt is tervezi a törvényjavaslat, hogy az OKH-nak joga volna revízió alá venni a mostani összes szövetkezeteket. A javaslat ellen éles hangok hangzottak el a mai pártértekezleten. Főleg Frühwirt Mátyás és Csernyus Mihály képviselők hangsúlyozták, hogy lényegesen megbénítaná a kereskedelmet és a forgalmat, ha az OTvH megkapná ezt a monopóliumot. Szerintük az is elégséges, hogy csupán felügyeleti jogot biztosítsanak az OKH részére. Hangsúlyozták, hogy nem szabad gúzsba kötni a szövetkezeteket, mert ez a községi pénztárak kiépítését is gáncsolná. Ebben a kérdésben nem döntöttek, miután Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter, nem vett részt az értekezleten. Itt említjük meg, hogy a kormány a párt ma esti határozata értelmében 1921 január 1-éig három havi indemnitást kér majd a nemzetgyűléstől. Végül elhatározták, hogy a nemzetgyűlés a legsürgősebb törvényjavaslatok letárgyalása után tíz-tizenkét napos szünetet fog tartani. * Eat Si'sss !*#v£tt gróf ittegramm beszéde. Bethlené István gróf vasárnap mondja el programulbeszédért: Hódmezővásárhely második választókerület, tébbu th csongrádi főispán beiktatásai. Csongrád megjdéut főispánját, Temesvári Géza dr.-t, kedden /iktatták be hivatalosan Szentesen nagy, ünnepségek"' között. Prohászka elismeri a zsidók érdemeit (Tárgyalják a numerus clausust. — Mi történt *1667 óta. — Részleteiben is elfogadták az illetékemelési javaslatot.]) Az illetékemelési javaslat unalmas részletekbe fulladó vitáját ma végre befejezték néhány Budaváriféle módosítás sikeres elvetése után és folytathatták a numerus clausus vitáját. Mondhatnám azt is, hogy a zsidókérdés tárgyalását. Mert hiszen inkább a zsidókról, mint az egyetemről volt szó. Schandl Károly az első szónok, aki nagyon mérsékelt és parlamentáris hangú beszédet mond és kijelenti, hogy nem vezeti antiszemitizmus, mert tudja, hogy zsidó ezegér alatt sokan vétkeztek, akikhez a hazafias magyar zsidóságnak semmi köze. Bernolák Nándor módosító indítványa, melyhez ő is csatlakozik, a zsidóságnak azt a kisebbségi jogát védi, melyet a békeszerződés biztosít. Elismeréssel szól a zsidóságösszetartásáról, meleg szavakban emlékezik meg a dolgozó magyar zsidóságról és felszóltja a hazafias zsidókat és a külföld zsidó kapitalistáit, befolyásukkal hassanak oda, hogy ne juthassanak szerephez többé Bécsben és Prágában azok, akik a kommunizmusban kompromittálták magukat. Bródy Ernő a beszédnek ennél a részénél közbeszól, hogy a hazafias magyar zsidóknak semmi közük ezekhez az emberekhez, akik nekik is nyakravalót ígértek. Schandl kijelenti, hogy a közgazdasági intézményekben nem gondol numerus claususra, mert a numerus clausussal nagyon óvatosan kell bánni. A következő szónokok közül Rupert Rezső és Giesswein nincsenek jelen, Ugron Gábor és GrozdyGyőző elállnak a szótól. Olyanez, mintha a képviselők tiszteletteljesen félreállnának, hogy utat engedjenek Székesfehérvár püspökének, aki a következő szónok. Beszéde a nemzetgyűlés mai nagy eseménye. Prohászka Ottokár naely hissusüa. Prohászka azt mondja, hogy a javaslat lábra akarja állítani a leromlott középosztályt. Elsősorban a tehetség szelekciójára van szükség. Nem helyes, ha az ifjúság fegyverrel áll az egyetem kapujában, de jele ez a szenvedésnek és a szenvedélyeknek. Ezért kell intézményesen biztosítani a fajvédelmet. A numerus clausust nem gyűlöletből, hanem kényszerűségből akarjuk. Zajosan helyesel az egész Ház. Mikor Prohászka a tájvédelmet, a magyar faj védelmét említi, különösen a dunántúli német képviselők helyeselnek zajosan. Prohászka ezután elismeri a tanszabadság szükségességét, azt mondja, hogy tanszabadságot, kulturális szabadságot akar, de a kenyér keretében. A numerus clausus a magyar faji géniusz veszélyeztetése ellen készül, semmiféle elnyomó ,vagy jogfosztó szándéka nincsen. (Óriási haladás 1867 óta.) Elismeri ezután, hogy a magyar ipar és kereskedelem milyen óriási haladást tett 1867 óta és ez kétségtelenül a zsidóság érdeme. Ezért köszönettel tartozik nekik a magyarság. Neni tagadja, hogy a magyar kereskedelmet a zsidóság teremtette meg. Ott a hiba, hogy a zsidóság nem integráns része lett a magyarságnak, hanem szellemi fölényénél fogva az eltespedt magyarságot leszorító, elem. Beszél ezután arról a térfoglalásról, melyet a zsidó faji géniusz az irodalomban, nemcsak a magyar, de általában az európai irodalomban tett. Ennél a résznél különösen Kuna P. András integet helyeslően.