Az Ujság, 1920. szeptember (18. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-18 / 221. szám

■-AA ‘V­ / / 192U. SFP. < & * J \ v .4] vFiTí/ &ra íiopona. -,/J Budapest, 1920. ________XVI11. évfolyam, 221. szám.________R Szombat, szeptember 18. Előfizetési árak: m SZERKESZTŐSÉG: Egész évre......... 280 K — f ___ ___ ___ ______ Hr ____ Budapest, Rákóczi-út 54. sí. Félévre 140 » —­­ JR BM&WM KI ff9| Sfl FWk ./jffigjg Telefon: József 13­38, József 132­5* Negyedévre — 70 » —» K­pj fc'C' f, M­ Km . — Egy hóra......... 25 » -» SS Eg­g| §1 |i Jgf M­MF KIADÓHIVATAL: » Egyes szám­ára Budapesten, Bjgjj Wk Mm fel f|ff Kji Jff 111 ff mstfj Budapest, Rákóczi-út 54. vidéken és a pályaudvarokon . Brr WfM HIgJS PH Telefon: József 13-35,József 16-21. n L­UVWnyl , ROVÁS. Dinich­ Viktor jobban tudja, mint Pro­­hászka Ottokár. Nem igaz, hogy van hazafias zsidó és nem igaz, hogy az ország valamit kö­szönhet a zsidóknak. Neki nem imponál a püspök elokvencziája és a püspököt nem bántja, ha hivei ellenkező nézeten vannak. A püspök egyszer mondja el, a mit igaznak vall, egyetlen­ arany szájával, a Dinicheket ellen­ben minden nap hallani ezer szájból és tuczat­­pennával s a nagy tömegekben nem a püspök igazsága erősödik, hanem a Dinichek harso­gása. S a püspök ebbe belenyugszik s vezet to­vább, a hogy a Dinicheknek­ jól esik. * IX Brutus-czitátum csak­ egy mellékes or­­namentum Prohászka Ottokár gondolatmene­tén. Ha a czitátum alkalmazása helytelen, a gondolata még mindig helyes lehet. De sokak­nak éppen ez a czitátum tetszik legjobban és fődolognak. Csak ezekkel szemben bátorko­dunk rámutatni, hogy Brutus mint népszónok ezzel csak tömeghatást akart elérni, avagy ha valóban így gondol, akkor is ő igazolja vele a Caesar-gyilkosságot s nem az igazság. S ez az axiómája nem gátolta, hogy Caesar szelleme háborgassa s Philippihez czitálja. S Philippi nem adott igazat Brutusnak. # Még­sem rendelettel, hanem gyors tör­vénynyel fogják ideiglenesen földhöz juttatni a földnélkülieket, mert kisült... A mi kisült, az igsazᧄszámbaveendő. De nem olyasvalami, a­mire már a rendelet elhatározásánál nem gondolhattak volna. Nagy érdeme a mai poli­tikának, hogy a tévedéseit rögtön korrigálja, nagy hátránya, hogy ezt az erényét majdnem minden dolgánál gyakorolnia kell. Társadalmi iksza­llozás: H­add mellőzzük a politikát,s tekintsük az egyetemi kiképzést annak, a víziek hivatalosan is beindítják: társadalmi kérdésnek. A numerus b­elatisusi útját akarja állítni, hogy több diplomás ember legyen, mint a am­ennyit a megkisebbe­dett országgal tu­dartani. Nem vállalja ugyan, a­mi logikusan vele jár, hogy akinek ilyen mó­don az állam diplomát juttat, annak ellátásáról gondoskodni is fog.. A numerus clausus ebből a szempontból egyenlet, csupa ismeretlennel. Nincs szempont, a­mely szerint ma meg lehetne állapítani, hogy mennyi orvosra, mérnökre, professzorra, — pláne különböző tanszakok sze­rint — jogászra lesz szükség négy, illetve hét­ esztendő múlva? Baj, ha kelleténél többet kér­deztek ki, még nagyobb baj, ha kelleténél ke­­­vesebbet. Az úgynevezett tanszabadság ide­jére egyéni felelősség dolga­ volt ez, numerus clau­sus mellett nem tagadható, hogy a felelősség az államra is hárul, különösen az utóbbi eset­ben, ha például kell a több orvos, a több mér­nök, a több tanár és nincsen! Ám a numerus clausus még nem érvénye­sülés és az egyetemre felvételre jelentkezőknél máris feltűnik, hogy rikító módon kevés a jogi pályára készülő. Ez a pálya volt eddig a leg­­túlterheltebb s most ez a legárvább. Csodálni való ezen nincsen. Valamennyi megállapodás között a legplauzibilisebb, hogy állami tisztvise­lőkre egyhamar nem lesz szükség. Helyes-e, nem-e ez a megállapítás, mellékes. De hisznek benne s íme magától, minden törvénybeli nyo­más nélkül is a tisztviselőpályára kvalifikáló jogi fakultás nem panaszkodhatni túlterhelés­ről. S a „fajvédelmi“ szempont is érvényesül automatikusan, mert hiszen minden preventíva nélkül is a zsidó diákok tisztában vannak vele, hogy tisztviselői pályán nem terem számukra sem virág, sem búza. .Ugyanez mondható a professzori pályáról is. Itt is fajvédelemnek elég az uralkodó kur­zus. A­mikor minden téren a már működőktől is szabadulni igyekeznek, aligha akad sok optimista, a­ki bíznék az ő kivételvoltában. Egyáltalán nem kell tartani az optimizmus túl­­tengésétől. S ha győz a Bernolák­-féle öt­­perc­entes kvóta, nem hihető, hogy azt teljes mértékben igénybe vennék. A pályaválasztás révén a különböző hiva­tások ellátása társadalmilag szabályozódik Egy bizonyos túltermelés mindig volt és sze­­rencsétlenség, ha ezentúl nem lenne. Mert ez tette lehetővé, a kvalitásos kiválasztást. A jobb­ minősítésű nagyobb biztosítékot adott hiva­­­tottságáról, mint a rosszabb. Ha az új rendszer ezt a túltermelést is megakadályozzák, akkor az egyes pályákhoz fűződő, közérdek igazán ebek harminczadjára kerül. Megalakult a zöld internaczionále és a keresztényszocziálista biok . (Nemzetközi utakon a magyar politika. — Korányi miniszter győzelme.) Ma este két olijpíi szervezet alakult, a­mely — egyrészt a^keresztényszocziálista gondolat, másrésztja a^St&rár mentalitás révén — nemzet­közi utakat keres a magyar politika czéljainak hathatósabb védelmére. Az egyik a keresztény­szoczialista biok, a másik az Országos Földmi­­veszövetség, vagy pontosabban: a zöld interna­­czionálénak magyarországi szervezete. th Ss®í’esxt!éB»3psx6scalálista Ssípés. A keresztényszocziálista klub alakuló ülése a Ká­rolyi-palotában történt meg Haller István miniszter elnöklésével. A gyűlésen résztvettek a volt keresztény­párti képviselők, azonkívül a keresztényszocziálista szakszervezetük kiküldöttől és a rokongondolkodású egyéb alasculásuk képviselői. Haller miniszter így je­­lölte meg a blok lényegét: egységes szervezet alakul a politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági szerveze­tek bevonásával. A blok — mondotta — olyan erőt kép­visel, a­­melylyel — nemzetközi értelemben véve — az egész keresztény világgal megtalálja a kapcsolatot. Huszár Károly is felszólalt. Hosszabb beszédben szá­molt be külföldi útjáról. Örömmel állapította meg, hogy a keresztény gondolat az egész világon diadalmasan törtet előre. Hangsúlyozta a többi között, hogy Hollan­diában feltűnően izmos a keresztény gondolat, annyira, hogy szervezettségével a legharmonikusabban képes működni a szocziáldemokraták, szabadkőművesek és a támadó sajtó eszmevilágával szemben. Bejelentette, hogy a közeljövőben keresztényszoczialista világ­­kongresszus lesz Svájcéban. Az agrárpárt felé szóló üzenetként hatottak Huszár Károly alábbi szavai: — A keresztényszoczialista biok mellett más inter­­naczionále is van alakulóban: a zöld internaczionále. Kijelentem, hogy mi is képviselői vagyunk a föld népé­nek. Figyelmeztetünk mindenkit, hogy a zöld inter­naczionále nélkülünk nem alakulhat meg. Mi is ott leszünk, mert — ismétlem — nélkülünk vagy ellenünk ez a szövetség nem dolgozhatik. H határozatilag kimondották, hogy tizenöttagú bi­zottságot küldenek ki az országos kongresszus előkészí­tésére.­ ­ Sh süld iniernacsionSle. A keresztényszoczialisták gyűlésével egyidőben a volt agrárpártiok is alakuló ülést tartottak az Ester­­házy-palotában.­­Részletesen megvitatták tíz Országos Földmivesszövetség szervezetét. A mozgalom czélját Hubinek Gyula miniszter az alábbiakban ismertette : — Meg kell szerveznünk a gazdatársadalmat és azokat, a­kik foglalkozásuknál fogva a gazdák köré­­ben élnek: kereskedőket, iparosokat és földmunkáso­­kat. Törvényes alapon kel szervezni a munkásokat, megcsinálni a sztrájkjogot, de nem politikai czélzattal. Kapcsolatot kell keresnünk a külföld hasonló szerve­zeteivel és ha ez­­meglesz, akkor megszületett a helyes internaczionále. A tisztviselőknek is ebben a tömörü­lésben van a helyük. Azután formailag­ is kimondották a zöld interna­czionále megalakulását s ennek élére Hubinek Gyula és nagyatádi Szabó István minisztereket állították. Ehhez a két alakuláshoz különféle kommentárokat fűznek. Sokan attól tartanak, hogy aligha lesz elkerül­hető az érdekösszeütközés, a­miből súlyos bonyodalmak keletkezhetnek. Mind a két szervezet élesen elkülönül, ezt a tényt erősíti meg Huszár Károly felszólalása is. Kapcsolat nincs a kettő között s nincs is olyan törek­vés, hogy ez létrejöjjön. Vagyis az a helyzet, hogy két táborba kezdik szervezni a lakosság zömét, a­mi csakhamar politikai szelekézió lehetőségéhez flig vezet­ni. A mélyebben, látók úgy értelmezik a ma létrejött két alakulást, hogy új perspektívát nyit a jövőre az egységes kormánypárt szempontjából. Szappanos megszokott. A mentelmi bizottság ma folytatólagosan tárgyalta Kupert Rezső dr. képviselő jogsérelmének ügyét. Meg­állapították, hogy Szappanos alhadnagy — a­ki annak­idején tudvtevőleg súlyosan inzultálta Rupert képviselőt az Egyetem­ utczában — meg nem idézhető. Az idézés ugyanis azzal jött vissza Szegedről, hogy Szappanos már leszerelt a szegedi vadászzászlóaljnál. Édesatyja pedig azzal küldte vissza az idézést, hogy Szappanos alhadnagy ismeretlen helyre távozott. Rakovsazky elnök enur­cziácziája. Rajcovszky István, a nemzetgyűlés elnöke, ma so­­katm­onúan arra kérte a­ képviselőket, hogy holnap délelőtt pontosan tíz órakor jelenjenek meg a nemzet■* gyűlés n­ál idén, mert fontos enuncziácziót kiván tenni. Rakovszky Istián­j nem nyilatkozott bővebben erről a kérdésről, de annyit már elért, hogy a képviselők zöme féltíz órára adott találkát egymásnak a parlament épü­­­letében. Ugrón erélyes támadása a numerus clausus ellen (SSmhös a BajvádeiEntrcí.. — Szép számlálás less.­­ egy árával meghosszabbították az éléseket.) V Néhány nem nagyon éjj$»*£ses egyáltalán nem je­lentékeny felszólalás^ssWmn —• előbb nagy gyorsan még 11 ii ni 1111 j iilirUTui 1i in is elfogadták az illetékemelási javaslatot — Ugron Gábor mondott nagyszabású beszé­det a numerus clausus ellen. Megállapítja, hogy az ország leromlását nem a libe­rális politika, hanem a világháború okozta. Bátran és okosan beszél és ez a módszere kihívja a közbeszólók ismert gárdájának haragját. Olyan zajt csinálnak, hogy az elnök alig tudja megvédelmezni Ugrón szólásszabad­ságát. — A zsidókérdést nem fogják megoldani a numerus clausussal — mondja Ugrón. Beszél a fajvédelmi frázis lehetetlenségéről. Magyarországon nagyon kevés tiszta magyar fajú ember él. A nemzetiség szerint is nehéz lesz a kérdés megoldása, mert a­ki magyarnak vallja magát, az magyar ! Ezután tiltakozik az, ellen, hogy a magyar fajt olyan gyengének és tehetségtelennek tüntessék föl, a­mely erőszakos eszközökre szorulna, hogy a tehetségesebb zsidóval szemben védekezzék. (Csodálatos, hogy a kép­viselők közül Ugrón Gál­é az első, a­ki észreveszi, hogy milyen megalázó a magyar fajtára egyes szónokok vész­kiáltása. A magyar faj van olyan erős és tehetséges, hogy nem szorul erőszakos védelemre, a­mely a gyön­gék menedéke!­ Beszél Ugrón az internáltak kérdéséről is, megál­­lapí­tja, hogy­ valósággal tenyésztik a bolsevizingist. Szóváteszi a szabadságjogok negligálását is és kemény­ szavakban száll síkra a sajtószabadság védelmében. A czenzorok már a miniszterelnök intervjújából is törölnek egész passzusokat. Beszédét azzal fejezi be, hogy dolgozni kell hagyni a dolgozni akarókat és tanulni kell hagyni azokat, a­kik tanulni akarnak. Bernolák Nándor félremagyarázott szavait iga­­­zítja helyre, majd egy kis szünet következik, melynek­ elteltével­­Gömbös Gyula védi hosszabb beszédben a numerus clausust. — Biztosítani akarjuk a magyar faj szupremácziáját — mondja Gömbös. — A statisztika bizonyítja, hogy a zsidó faj elhatalmasodása ellen védekezni kell. A zsidók egyrészt kvalitásaik révén, másrészt nyugat felé való orientálódásuk által ragadták magukhoz a vezetést. A magyar turáni faj és nem volt meg benne az a faji öntudat, a­mi szükséges lett volna. Beszél a zsidók háborús tevékenységéről és azt mondja, hogy­­ meghajtja a zászlót a harce téren volt zsidó katonák előtt. Azután azt mondja, hogy az oroszországi forradalom­ban résztvett magyar tisztek kilenczvenöt százaléka zsidó volt. Nem hátrálhatunk meg az előtt a frázis előtt, a­mely minduntalan a külfölddel ijesztget ben­nünket. A törvényjavaslatot első lépésnek tartja a keresztény faj létérdekének biztosítására és ezért­ örömmel elfogadja. .j­­ Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter beterjeszti, az 1920. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslatot. A népszámlálásról szóló törvényjavaslat szerint ebben az évben általános népszámlálást kell tartani Magyarországon. A népszámlálást tíz nap alatt be kell fejezni, egyidejűleg a lakás czéljaira szolgáló épülete­ket is lakkokat, is. össze­ kell írni. A reng*

Next