Az Ujság, 1920. október (18. évfolyam, 232-258. szám)
1920-10-27 / 254. szám
2 1920. ÚJSÁG X. 27. mindentelkövet arra, hogy a neveket megtudja. Ez után Schandl Károly múltkori előadói beszédére térve ki, azt mondja, hogy a műegyetem közgazdasági szakosztályára vonatkozólag Schandl téves adatokat mondott. (A tegnapi eset.) Szijj Bálint személyes kérdésben szólal föl és elmondja, hogy igenis, tegnap az egyetem előtt elhaladva, látta, hogy egy fiatalembert onnan kidobtak és az utczán is bántalmazták. Egy főhadnagyi egyenruhás fiatalember kergette az utczán. A kultuszminiszter válaszát a Ház tudomásul veszi és hívei lelkesen tüntetnek Haller mellett. Ezután Zákány Gyula sürgős interpellácziót terjeszt elő az internáltak ügyében. Erről lapunk más helyén számolunk be. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. A miniszterelnök ad festuális kérdésekről. Megjelent a pártkörben Teleki, Pál gróf miniszterelnök és a köréje sereglő képviselők és újságírók előtt nyilatkozott a nemzetgyűlés munkájáról, valamint a békekötéssel kapcsolatos kérdésekről. A miniszterelnök a következőket mondotta : " Holnap a kormány tagjai fontos politikai ügyek megbeszélése végett minisztertanácsra ülnek össze. A nemzetgyűlés csütörtökön pár napos szünetet fog elhatározni, valószínűleg november 5-éig vagy 6-áig, mert a közigazgatási javaslatokkal a bizottságok nem készültek el. A földbirtokreform-javaslat szombatig készen lesz és meg fogja előzni a ratifkációs törvényjavaslat tárgyalását. A trianoni béke ratifikálásáról szóló javaslatot a kormány eredetileg mind a kilenc bizottsággal le akartatárgyaltatni, de ettől el kellett állni, hogy a nyugati hatalmak előtt ne tűnjék fel a dolog oly színben, mintha a nemzetgyűlés a ratifikálást halasztani akarná. Csak három bizottság fogja tárgyalni a javaslatot és pedig a külügyi, a közjogi és a közgazdasági bizottság. Ezek nem kapnak terminust a letárgyalásra. Nem óhajt a kormány ingerencziát gyakorolni a pléiiumban való tárgyalás tempójára, sem, úgy hogy a nemzetgyűlésnek módjában lesz nyugodtan letárgyalni a törvényjavaslatot. A békeszerződés a nagyhatalmak részéről történt ratifikálás napjától számított hat hónap múlva lép életbe. Kérdést intéztek még a miniszterelnökhöz, hogy mikor kezdi meg munkáját a jóvátételi, bizottság. Erre a miniszterelnök így válaszolt: — A jóvátételi bizottságnak már a ratifikálás előtt, meg kellett volna kezdenie munkáját és a határkiigazításnak meg kellett volna kezdődnie. A bizottság azonban nem érkezett meg és úgy látszik, ez a kérdés halasztást fog szenvedni. Egyébként a szenátusnak az a tagja, aki a békeszerződést referálja, tíz napon belül Budapestre érkezik a magyarországi viszonyok tanulmányozása czáljából. (TÖSLÉS.) / 1r fitednapi ülése. A fiktteetgyűlés holnapi ülésén Sréter István honvédelmi miniszter válaszol Rupert Rezső interpellácziójára a Landau-ügyben. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter pedig Ereky Károly interpellácziójára a czukorkérdésben. I C. A Magyarr Távirati Iroda jelenti". A nemzetgyűlés együttes bizottságai ma délután Grál Gaszton elnöklésére tartott ülésükön befejezték a földbirtokrofom részletes tárgyalását,/ ffianstyGie sarat ssesSsa?? uracsságtől kivinni firkasnyi törvényjavaslata az adótól való menekülés megindítására.) A pénzügyimisztes ma benyújtotta a Házban az adótól való t.enekülés meggátlásáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat szerint a törvényhozás további rendelkezéséig tilos az ország területéről bármilyen ingó vagyontárgyat, pénzt kötvényt, részvényt, takarékpénztári betétkönyvet, csekket vagy bánni más értékpapírt, ékszert, drágakövet, gyöngyöt, művészeti, tudományos és muzeális értékű emlékeket, képzőművészeti alkotásokat, kéziratoket, nyomtatványokat, okleveleket, egyházi és világi bútorzatot, faragványt, ötvösművet, régészeti emlékeket, néprajzi, népművészeti, természettudományi érdekű és iparművészeti tárgyakat, bútorokat, fa- és csontfaragványokat, agyag-, üveg-, ötvös-, bőr- és fémmunkálatokat kivinni vagy kiküldeni, követelést belföldi számláról külföldi számlára átutalni. A pénzügyminiszter az ingó vagyontárgyak kivitelét, valamint a követelések átutalását a szükséghez képest az ország egyes meghatározott részeiről az ország más részeire is eltilthatja. A kiviteli tilalom alól mentesítve van az utasok szokásos rendes poci,gyásza, s az 5000 koronát meg nem haladó készpénz. A törvény rendelkezásei nem terjednek kl a kereskedelmi áruk kivitelére. Megokolt esetekben az államkincstár a tilalom alól kivételt engedhet. Aki a törvényt megszegi, bűntettet követ el és öt évig terjedhető börtönnel, ötvenezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, hivatalvesztéssel és vagyonelkobzással büntetendő. A kísérlet minden esetben büntetendő. . Benyújtottál a ratifikácziós törvényjavaslatot. (Lingauer Albin a sajtószabadságért és a cenzúra ellen. ) A honvédelmi miniszter holnap felel Rupertnek a Landau-ügyben. A nemzetgyűlés mai ülésének elején különböző bejelentések között arról is beszámolt az elnök, hogy Horthy Jenő képviselő mandátumáról lemondott és Rupert Rezső ellen Ruzics Ferencz , az a bizonyos ügyvéd, aki a Landau-ügyben szerepel — összeférhetetlenségi bejelentést tett. Mivel a bejelentés hiányos, irattárba helyezték. Több kérvényről is jelentést tesz az elnök, amelyek anemzetiségi minisztérium megszüntetését kérik. Hont megye Hock János vád alá helyezését követeli, Veszprém vármegye pedig meghívja a nemzetgyűlést Tisza István gróf arczképének leleplezési ünnepére, amely az örökké gyászos évfordulón, október 31-én lesz. Bejelenti azt is, hogy a honvédelmi miniszter holnap válaszol Rupert Rezsőnek a Landau-ügyben elmondott interpellációjára. A szabadalmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot fogadták el ezután általánosságban és részleteiben, bár Balsay, Károly szerint a mai idők nem alkalmasak arra, hogy ilyen erősen komplikált magánjogi kérdéseket érintő törvényalkotást elvégezzenek. (A trianoni béke.) Ezután emelkedik szólásra Csáky Imre gróf külügyminiszter és benyújtja a békeszerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Kéri, hogy az osztályok mellőzésével a külügyi, közjogiés közgazdasági bizottságokhoz utasítsák. A Ház ehhez hozzájárul. . . . Különböző bejelentések, a megüresedett bizottsági helyek betöltése és egy eskütétel elintézése után az igazságügyminiszter törvényjavaslatot terjeszt be a bírák és ügyészeknek az igazságügyminisztériumban való alkalmaztatásáról szóló törvény hatályának meghosszabbításáról. (A karzat kikap.) Az elnök kemény hangon utasítja rendre ezután az egyik karzatot, melynek első sora nem állt fel az eskütétel alatt. — Ki kell dobni őket. Zsidók! — hangzik a kiáltás. Fölnézünk a megjelölt karzat első sorába és első látásra meg kell állapítanunk azt, hogy akik ott ülnek, azok esetleg talán mégsem zsidók. A pénzügyminiszter beterjeszti ezután az adótól való menekülés meggátlása tárgyában, valamint a dohányjövedéki kihágások után megállapított pénzbüntetések mértékének felemeléséről szóló törvényjavaslatokat. A régebben bejegyzett indítványok tárgyalására tértek most. Friedrich István, akinek a kompenzáczió útján szerzett újságpapírnak a nemzetiségek arányszáma szerinti szétosztása ügyében régebben bejegyzett indítványát kellett volna megindokolni, nem volt a teremben. (Lingauer indokolja, de visszavonja javaslatát.) Lingauer Albin következett. A sajtótörvény revíziója tárgyában áprilisban benyújtott javaslatát indokolja. Azt mondja, hogy a sajtótörvény megakadályozza ugyan a sajtó elnyomását, de nem akadályozza meg a sajtó eladását. Ha a sajtó egy része destruktív volt, ebben kilencven százalékban nem az újságírók hibásak. Gondoskodni kellett volna a sajtókamara felállításáról, hogy a kiadók és az újságírók jogviszonyát rendezzék. A kormány sajtópolitikája abból állott, hogy a papírellátásról és a czenzuráról intézkedett. — Egyformán sikerültmind a kettő! szól közbe Orbók Attila. A czenzura úgy elfajult, — folytatta Lingauer — hogy a régi, eleven magyar újságírás megszűnik, mert nem tud alkotni sem a polgári, sem a katonai czenzura túlkapásai miatt. A sajtó reformjának alapelve csak a sajtószabadság lehet. Ha a hadnagy urak azt hiszik, hogy ők jobban tudják mi az ország érdeke, mint mi, akkor ültessék őket ide, ezekbe a székekbe és intézzék ők az ország ügyeit. — Az újságírókat pedig tegyék a vezérkarba, — szól ismét Orbók Attila. A honvédelmi miniszter kijelentette ezen a helyen, nem tűri, hogy a katonák politizáljanak — mondja Lingauer — és mégis a katonai czenzorok hivatalból politizálnak. A mai politikai helyzetben és a kormány feje felett elhatalmasodott cenzúra mellett nem tartja időszerűnek a sajtóreform tárgyalását és ezért indítványát ideiglenesen visszavonja. A miniszterelnök bejelenti ezután, hogy a sajtótörvény revíziójának és a sajtókamara felállításának előmunkálatai folynak. Egyébként november 1-én életbe lép a fakultatív cenzúra. (Visszavont indítvány érdekes indokolással.) Zákány Gyulának kellene most megindokolni indítványát a tanszabadságra vonatkozó törvények és rendeletek revíziója, különösen a zsidó nemzetiségű tanerők alkalmaztatása tárgyában. Zákány azonban visszavonja indítványát, mert a kormányt nem tartja alkalmasnak arra, hogy indít, vámjának elfogadása esetén azt végre is hajtsa. Rassay Károly is visszavonja egy indítványát, majd KarafiáthTenő a gazdasági kisvasutak ügyében benyújtott indítványát okolja meg, de Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter felvilágosításai után azt visszavonja. Most Vasadi-Balogh György interpellácziója következett, melyet lapunk más helyén ismertetünk. Benyújtják a ratifkácziós javaslatot. Mi lesz, mti ratifikálják a békét? (Csiiig Imre gróf külügyminiszter a nemzetgyűlés elé terjesztette a békeszerződést.) A nemzetgyűlés mai ülésén Cláhy Imre gróf külügyminiszter beterjesztette a trianoni békeszerződés ratifikáló törvényjavaslatát. A javaslat czíme: „Törvényjavaslat az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit birodalommal, Francziaországgal, Olaszországgal, és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, ~N haragudva!, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, az S. N. S. állammal, Sziámmal és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi június hó 1. napján Trianonban kötött békeszerződés beczikkelyezéséről. Az első paragrafusrámutat arra, hogy a békeszerződés aláírására is kényszerhelyzet utalta a magyar kormányt s ugyanez okból most a trianoni békeszerződést az aláírási jegyzőkönyvvel és nyilatkozattal együtt a magyar állam törvényei közé iktatják. A második paragrafus szerint az okmányba foglalt kikötéseket, a minisztérium, hajtja végre, amelyhez a nemzetgyűlés előzetes hozzájárulását kieszközli. A harmadik czikk a békeszerződés szövegét tartalmazza. A negyedik a népszövetségi szerződést és a munkára vonatkozó nemzetközi egyezményeket foglalja magába. Az ötödik czikk a békeszerződést kiegészítő jegyzőkönyvet tartalmazza. A hatodik a békeszerződést kiegészítő nyilatkozat. A hetedik czikk a békeszerződéshez tartozó térképet csatolja, míg a nyolcadik szerint a békeszerződés életbeléptetését miniszteri rendelettel teszik közzé. Az indokolás szerint a magyar békeküldöttség megdönthetetlen történelmi, földrajzi, gazdasági, jogi és tudományos érvekkel mutatott rá a békefeltételek tarthatatlanságára. A szövetséges és társult hatalmak, mégis alig változtattak az eredeti feltételeken. A végleges szerződéshez csatolt kísérőlevél azonban a békeszerződés magyarázatára és végrehajtására vonatkozólag kedvező elveket, jelentett ki reánk nézve. A magyar kormány a kísérőlevél megjegyzéseit hiteles magyarázatnak tekinti. A tarthatatlan feltételek mellett is Magyarország feltámadásába vetett hitünk is arra utal, hogy megtegyük az első lépést a nemzetközi forgalom felvételére és hazánk újraépítése felé. A békeszerződés életbeléptetésének napját a minisztérium rendelete fogja közzétenni s ugyancsak ez a rendelet tartalmazni fogja, hogy a békeszerződést mely hatalmak erősítették meg. ChraSeffsliSSás SiSweSSnEsoméstyeS. A rátitikáló törvényjavaslat beterjesztésével kapcsolatban Az Újság az alábbiakban mutat rá arra, hogy mik lesznek azok az első következmények, melyeket a békeszerződés ratifikálása maga után von. Mindenesetre Magyarország mikor meghozza azt az óriási áldozatot, hogy a már amúgy is aláírt békeszerződést felveszi a magyar törvények sorába, tudatában van annak, hogy a béke ratifikálása sok előnyt is vonhat maga után, ha a szövetséges és társult nagyhatalmak küldötteiben az újjáépítés iránt megvan a kellő jóakarat. Erre vonatkozólag talán legmérvadóbb Ausztria helyzete, amely határozottan a javulás útjára lépett, mióta a jóvátételi bizottság a békeszerződés végrehajtásával együtt Ausztria számára az állami élet és fejlődés lehetőségeit is igyekezett megteremteni. A ratifikálás első következménye, hogy Magyarország izoláltsága megszűnik és belép a nemzetek társadalmába, melynek immár hat esztendő óta számkivetett tagja. Az a viszony, amelyben Magyarország jelenleg van, tulajdonképpen egy félbéke-állapot és a nemzetközi érintkezés csak annyiban áll fenn, amenynyiben a nagyhatalmak nyilvánítják meg akaratukat, ellenben ugyanezen akaratnyilvánítás Magyarország elöl el van zárva. Ezen a téren sokat ugyan nem lehet várni, mert hisz Brüsszelben például azok az országok sem fejthették ki kívánságaikat és akarataikat, amelyek már eddig ratifikálták a békét s a diplomácziai viszonyt fölvették. Viszont ezzel szemben tagadhatatlan, hogy a legyőzött államok kívánságai eddig méltányos esetekben több ízben méltánylásra találtak, miután békeakarásuknak tanújelét adták. A ratifikálás után Magyarországon azonnal megjelenik a jóvátételi bizottság. A jóvátételi bizottság szervezete eredetileg a legyőzöttek ellen irányult és azt célozta, hogy minden eszközzel lefoglalja azt az elvihető vagyont, mely a jóvátételi igények kielégítésére alkalmas. A jóvátételi bizottság teljes ellenőrzés alatt tarthatja az állami költségvetést és kifejezheti akaratát bizonyos költségek redukálására, vagy bizonyos gazdasági átalakulások keresztülvitelére. Így Ausztriában a legutóbbi napokban a hadsereg miatt