Az Ujság, 1920. október (18. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-27 / 254. szám

2 1920. ÚJSÁG X. 27. mindent­­elkövet arra, h­ogy a neveket megtudja. Ez után Schandl Károly múltkori előadói beszé­dére térve ki, azt mondja, hogy a műegyetem köz­gazdasági szakosztályára vonatkozólag Schandl té­ves adatokat mondott. (A tegnapi eset.) Szijj Bálint személyes kérdésben szólal föl és elmondja, hogy igenis, tegnap az egyetem előtt elhaladva, látta, hogy egy fiatalembert onnan kidob­tak és az utczán is bántalmazták. Egy főhadnagyi egyenruhás fiatalember kergette az utczán. A kultuszminiszter válaszát a Ház tudomásul veszi és hívei lelkesen tüntetnek Haller mellett. Ezután Zákány Gyula sürgős interpellácziót terjeszt elő az internáltak ügyében. Erről lapunk más helyén számolunk be. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában.­ ­ A­ miniszterelnök ad­ festuális kérdésekről. Megjelent a pártkörben Teleki, Pál gróf mi­niszterelnök és a köréje sereglő képviselők és új­ságírók előtt nyilatkozott a nemzetgyűlés mun­kájáról, valamint a békekötéssel kapcsolatos kér­désekről. A miniszterelnök a következőket mon­dotta : " Holnap a kormány tagjai fontos politikai ügyek megbeszélése végett minisztertanácsra ülnek össze. A nemzetgyűlés csütörtökön pár napos szünetet fog el­határozni, valószínűleg november 5-éig vagy 6-áig, mert a közigazgatási javaslatokkal a bizottságok nem készültek el. A földbirtokreform-javaslat szombatig­ készen lesz és meg fogja előzni a ratifkác­iós tör­vényjavaslat tárgyalását.­­ A trianoni béke ratifikálásáról szóló javaslatot a kormány eredetileg mind a kilenc­ bizottsággal le akarta­­tárgyaltatni, de ettől el kellett állni, hogy a nyugati hatalmak előtt ne tűnjék fel a dolog oly színben, mintha a nemzetgyűlés a ratifikálást halasz­tani akarná. Csak három bizottság fogja tárgyalni a javaslatot és pedig­ a külügyi, a közjogi és a közgaz­dasági­ bizottság. Ezek nem kapnak terminust a le­­tárgyalásra. Nem óhajt a kormány ingerencziát gya­korolni a pléiiumban való tárgyalás tempójára, sem, úgy hogy a nemzetgyűlésnek módjában lesz nyugod­tan letárgyalni a törvényjavaslatot. A békeszerződés a nagyhatalmak részéről történt ratifikálás napjától számított hat hónap múlva lép életbe. Kérdést intéztek még a miniszterelnökhöz, hogy mikor kezdi meg­ munkáját a jóvátételi, bi­zottság. Erre a miniszterelnök így válaszolt: — A jóvátételi bizottságnak már a ratifikálás előtt, meg kellett volna kezdenie munkáját és a határ­­kiigazításnak meg kellett volna kezdődnie. A bizott­ság azonban nem érkezett me­g és úgy látszik, ez a kérdés halasztást fog­ szenvedni. Egyébként a szená­tusnak az a tagja, a­ki a békeszerződést referálja, tíz napon belül Budapestre érkezik a magyarországi viszonyok tanulmányozása czáljából.­ ­ (TÖSLÉS.) / 1r fitednapi ülése. A fik­tteetgyűlés holnapi ülésén Sréter István hon­védelmi miniszter válaszol Rupert Rezső interpelláczió­­jára a Landau-ügyben. Korányi Frigyes báró pénzügy­­miniszter pedig Ereky Károly interpellácziójára a czu­­korkérdésben. I­ ­C. A Magyarr Távirati Iroda jelenti". A nemzetgyűlés együttes bizottságai ma délután Grál Gaszton elnöklésére tartott ülésükön befejezték a földbirtokrofom­ részletes tár­gyalását,/ ffianstyGie sarat ssesSsa?? ur­acsságt­ől kivinni fi­rkasnyi törvényjavaslata az adótól való mene­külés megindítására.) A pénzügyim­is­­ztes ma benyújtotta a Házban az adó­tól való t.­enekülés meggátlásáról szóló törvényjavaslatot. A ja­vaslat szerint a törvényhozás további rendelkezéséig tilos az ország területéről bármilyen ingó vagyontárgyat, pénzt kötvényt, részvényt, takarékpénztári betétkönyvet, csekket vagy bánni más értékpapírt, ékszert, drágakövet, gyöngyöt, művé­szeti, tudományos és muzeális értékű emlékeket, képzőművészeti alkotásokat, kéziratoket, nyomtatványokat, okleveleket, egyházi és világi bútorzatot, faragványt, ötvösművet, régészeti emléke­ket, néprajzi, népművészeti, természettudományi érdekű és iparművészeti tárgyakat, bútorokat, fa- és csontfaragványokat, agyag-, üveg-, ötvös-, bőr- és fémmunkálatokat kivinni vagy kiküldeni, követelést belföldi számláról külföldi számlára át­utalni. A pénzügyminiszter az ingó vagyontárgyak kivitelét, valamint a követelések átutalását a szükséghez képest az ország egyes meghatározott részeiről az ország más részeire is eltilthatja. A kiviteli tilalom alól mentesítve van az utasok szokásos rendes poci,gyásza, s­ az 5000 koronát meg nem haladó készpénz.­ A törvény rendelkezásei nem terjednek k­l a kereskedelmi áruk kivitelére. Megokolt esetekben az államkincstár a tila­lom alól kivételt engedhet. A­ki a törvényt megszegi, bűntettet követ el és öt évig terjedhető börtönnel, ötvenezer koronáig terjedhető pénz­büntetéssel, hivatalvesztéssel és vagyonelkobzással bünte­tendő. A kísérlet minden esetben büntetendő. . Benyújtottál­ a ratifikácziós törvényjavaslatot. (Lingauer Albin a sajtószabadságért és a c­enzúra ellen. ) A honvédelmi miniszter holnap felel Rupertnek a Landau-ügyben.­ A nemzetgyűlés mai ülésének elején különböző be­jelentések között arról is beszámolt az elnök, hogy Horthy Jenő képviselő mandátumáról lemondott és Rupert Rezső ellen Ruzics Ferencz , az a bizonyos ügyvéd, a­ki a Landau-ügyben szerepel — összeférhe­tetlenségi bejelentést tett. Mivel a bejelentés hiányos, irattárba helyezték. Több kérvényről is jelentést tesz az elnök, a­melyek a­­nemzetiségi minisztérium megszün­tetését kérik. Hont megye Hock János vád alá helyezé­sét követeli, Veszprém vármegye pedig meghívja a nemzetgyűlést Tisza István gróf arczképének leleple­zési ünnepére, a­mely az örökké gyászos évfordulón, október 31-én lesz. Bejelenti azt is, hogy a honvédelmi miniszter holnap válaszol Rupert Rezsőnek a Landau-ügyben elmondott interpellá­­c­iójára. A szabadalmi törvény módosításáról szóló törvény­javaslatot fogadták el ezután általánosságban és rész­leteiben, bár Balsay, Károly szerint a mai idők nem alkalmasak arra, hogy ilyen erősen komplikált ma­gánjogi kérdéseket érintő törvényalkotást elvégezzenek. (A trianoni béke.) Ezután emelkedik szólásra Csáky Imre gróf külügy­miniszter és benyújtja a békeszerződés beczikkelyezéséről szóló törvény­javaslatot. Kéri, hogy az osztályok mellőzésével a külügyi, közjogi­­és közgazdasági bizottságokhoz utasítsák. A Ház ehhez hozzájárul. . . . Különböző bejelentések, a megüresedett bizottsági helyek betöltése és egy eskütétel elintézése után az igazságü­gyminiszter törvényjavaslatot terjeszt be a bírák és ügyészeknek az igazságügyminisztériumban való alkalmaztatásáról szóló törvény hatályának meg­­­hosszabbításáról. (A karzat kikap.) Az elnök kemény hangon utasítja rendre ezután az egyik karzatot, melynek első sora nem állt fel az es­kütétel alatt. — Ki­ kell dobni őket. Zsidók! — hangzik a kiáltás. Fölnézünk a megjelölt karzat első sorába és első látásra meg kell állapítanunk azt, hogy a­kik ott ül­nek, azok esetleg talán mégsem zsidók. A pénzügyminiszter beterjeszti ezután az adótól való menekülés meggátlása tárgyában, valamint a dohányjövedéki kihágások után megállapított pénz­büntetések mértékének felemeléséről szóló törvényja­vaslatokat. A régebben bejegyzett indítványok tárgyalására tértek most. Friedrich István, a­kinek a kompenzáczió útján szerzett újságpapírnak a nemzetiségek arány­száma szerinti szétosztása ügyében régebben bejegyzett indítványát kellett volna megindokolni,­­ nem volt a teremben. (Lingauer indokolja, de visszavonja javaslatát­.) Lingauer Albin következett. A sajtótörvény revíziója tárgyában áprilisban benyújtott javaslatát indokolja. Azt mondja, hogy a sajtótörvény megakadályozza ugyan a sajtó elnyomását, de nem akadályozza meg a sajtó eladását. Ha a sajtó egy része destruktív volt, ebben kilenc­ven százalékban nem az újságírók hibásak. Gondoskodni kellett volna a sajtókamara felállításáról, hogy a kiadók és az újságírók jogviszonyát rendezzék. A kormány sajtópolitikája abból állott, hogy a papír­­ellátásról és a czenzuráról intézkedett. — Egyformán sikerült­­mind a kettő! szól közbe Orbók Attila. A czenzura úgy elfajult, — folytatta Lingauer — hogy a régi, eleven magyar újságírás megszűnik, mert nem tud alkotni sem a polgári, sem a katonai czenzura túlkapásai miatt. A sajtó reformjának alapelve csak a sajtószabadság lehet. Ha a hadnagy urak azt hiszik, hogy ők jobban tud­ják mi az ország érdeke, mint mi, akkor ültessék őket ide, ezekbe a székekbe és intézzék ők az ország ügyeit. — Az újságírókat pedig tegyék a vezérkarba, — szól ismét Orbók Attila. A honvédelmi miniszter kijelentette ezen a helyen, nem tűri, hogy a katonák politizáljanak — mondja Lingauer —­ és mégis a katonai czenzorok hivatalból politizálnak. A mai politikai helyzetben és a kormány feje felett elhatalmasodott c­enzúra mellett nem tartja időszerű­nek a sajtóreform tárgyalását és ezért indítványát ideiglenesen visszavonja. A miniszterelnök bejelenti ezután, hogy a sajtó­­törvény revíziójának és a sajtókamara felállításának előmunkálatai folynak. Egyébként november 1-én életbe lép a fakultatív c­enzúra. (Visszavont indítvány érdekes indokolással.) Zákány Gyulának kellene most megindokolni indít­ványát a tanszabadságra vonatkozó törvények és ren­­deletek revíziója, különösen a zsidó nemzetiségű tan­erők alkalmaztatása tárgyában. Zákány azonban vissza­vonja indítványát, mert a kormányt nem tartja alkalmasnak­­ arra, hogy in­dít, vámjának elfogadása esetén azt végre is hajtsa. Rassay Károly is visszavonja egy indítványát, majd Karafiáth­­Tenő a gazdasági kisvasutak ügyében be­nyújtott indítványát okolja meg, de Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter felvilágosításai után azt vissza­vonja. Mo­st Vasadi-Balogh György interpellácziója kö­vetkezett, melyet lapunk más helyén ismertetünk. Benyújtják a ratifkácziós javaslatot. Mi lesz, mti ratifikálják a békét? (Csiiig Imre gróf külügyminiszter a nemzet­­gyűlés elé terjesztette a békeszerződést.) A nemzetgyűlés mai ülésén Cláhy Imre gróf külügyminiszter beterjesztette a trianoni béke­­szerződés ratifikáló törvényjavaslatát. A javaslat czíme: „Törvényjavaslat az Észak­amerikai Egyesült­ Államokkal, a Brit birodalommal, Francziaor­szággal, Olaszországgal, és Japánnal, to­vábbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, ~N­­ haragudva!, Panamával, Lengyelországgal, Portu­gáliával, Romániával, az S. N­. S. állammal, Sziámmal és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi június hó 1. napján Trianonban kötött békeszerződés beczikkelyezéséről. Az első paragrafus­­rámutat arra, hogy a békeszerződés aláírására is kényszerhelyzet utalta a magyar kor­mányt s ugyanez okból most a trianoni békeszerződést az aláírási jegyzőkönyvvel és nyilatkozattal együtt a magyar állam törvényei közé iktatják. A második pa­ragrafus szerint az okmányba foglalt kikötéseket, a mi­nisztérium, hajtja végre, a­melyhez a nemzetgyűlés elő­zetes hozzájárulását kieszközli. A harmadik czikk a békeszerződés szövegét tartalmazza. A negyedik a nép­­szövetségi szerződést és a munkára vonatkozó nemzet­közi egyezményeket foglalja magába. Az ötödik czikk a békeszerződést kiegészítő jegyzőkönyvet tartalmazza. A hatodik a békeszerződést kiegészítő nyilatkozat. A hetedik czikk a békeszerződéshez tartozó térképet csa­tolja, míg a nyolc­adik szerint a békeszerződés életbe­léptetését miniszteri rendelettel teszik közzé. Az indokolás szerint a magyar békeküldöttség meg­dönthetetlen történelmi, földrajzi, gazdasági, jogi és tudományos érvekkel mutatott rá a békefeltételek tart­hatatlanságára. A szövetséges és társult hatalmak, mégis alig változtattak az eredeti feltételeken. A vég­leges szerződéshez csatolt kísérőlevél azonban a béke­­szerződés magyarázatára és végrehajtására vonatko­zólag kedvező elveket, jelentett ki reánk nézve. A ma­gyar kormány a­ kísérőlevél megjegyzéseit­ hiteles ma­gyarázatnak tekinti. A tarthatatlan feltételek mellett is Magyarország feltámadásába vetett hitünk is arra utal, hogy megtegyük az első lépést a­ nemzetközi for­galom felvételére és hazánk újraépítése felé. A béke­szerződés életbeléptetésének napját a minisztérium rendelete fogja közzétenni s ugyancsak ez a rendelet tartalmazni fogja, hogy a békeszerződést mely hatal­mak erősítették meg. Ch­raSeffsliSSás SiSweSSnEsoméstyeS. A rátiti­káló törvényjavaslat beterjesztésével kap­csolatban Az Újság az alábbiakban mutat rá arra, hogy mik lesznek azok az első következmények, melyeket a békeszerződés ratifikálása maga után von. Minden­esetre Magyarország mikor meghozza azt az óriási ál­dozatot, hogy a már amúgy is aláírt békeszerződést fel­veszi a magyar törvények sorába, tudatában van annak, hogy a béke ratifikálása sok előnyt is vonhat maga után, ha a szövetséges és társult nagyhatalmak kül­dötteiben az újjáépítés iránt megvan a kellő jóakarat. Erre vonatkozólag talán legmérvadóbb Ausztria hely­zete, a­mely határozottan a javulás útjára lépett, mióta a jóvátételi bizottság a békeszerződés végrehajtásával együtt Ausztria számára az állami élet és fejlődés le­hetőségeit is igyekezett megteremteni. A ratifikálás első következménye, hogy Magyar­­ország izoláltsága megszűnik és belép a nemzetek tár­sadalmába, melynek immár hat esztendő óta számki­vetett tagja. Az a viszony, a­melyben Magyarország jelenleg van, tulajdonképpen egy félbéke-állapot és a nemzetközi érintkezés csak annyiban áll fenn, a­meny­nyiben a nagyhatalmak nyilvánítják meg akaratukat, ellenben ugyanezen akaratnyilvánítás Magyarország elöl el van zárva. Ezen a téren sokat ugyan nem lehet várni, mert hisz Brüsszelben például azok az országok sem fejthették ki kívánságaikat és akarataikat, a­me­lyek már eddig ratifikálták a békét s a diplomácziai viszonyt fölvették. Viszont ezzel szemben tagadhatat­lan, hogy a legyőzött államok kívánságai eddig méltá­nyos esetekben több ízben méltánylásra találtak, miután békeakarásuknak tanújelét adták. A ratifikálás után Magyarországon azonnal meg­jelenik a jóvátételi bizottság. A jóvátételi bizottság szervezete eredetileg a legyőzöttek ellen irányult és azt c­élozta, hogy minden eszközzel lefoglalja azt az elvihető vagyont, mely a jóvátételi igények kielégíté­sére alkalmas. A jóvátételi bizottság teljes ellenőrzés alatt­ tarthatja az állami költségvetést és kifejezheti akaratát bizonyos költségek redukálására, vagy bizo­nyos gazdasági átalakulások keresztülvitelére. Így Ausztriában a legutóbbi napokban a hadsereg miatt

Next