Az Ujság, 1920. október (18. évfolyam, 232-258. szám)
1920-10-19 / 247. szám
ROVÁS. Raksovszky István jól teszi, hogy a maga házát^védelmébe veszi. Ugyanis igaza van, miért ez a kisgazdák komolyságát és arrfevalóságát méltatja. De a mit a kisgazdákról mond, azt az egész nemzetgyűlésről állitani — pars pro toto. I másah' a megkönnyebbülés érzetével konstatáltak, Ausztriában a szocziáldemokraták elgyörgülését. Nekünk a vörös szomszéd csak feszültséget jelent s külpolitikánkat harmonikusabban alkalmazhatjuk egy velünk azonos gondolkodású államhoz s megfordítva. Belső szempontból azonban nem hiszszük, hogy javulást jelentene a fordulat. Az egyik szocziálizmusban csalódtak az osztrákok s a másik szocziálizmusban reménykednek. Ausztriának a végzetes baja az, hogy a polgári elemmel együtt, melynek gazdasági és erkölcsi erejére a szocziálizmusok egyértelemmel rakják az elviselhetetlen terheket — hogy a polgársággal együtt az egész társadalom roskad össze. <1/ # | Néhai Vozáry főmérnök úr volt az egyetlen ember, aki a viharfelhőket meg tudta akadályozni kitörésükben. A politikában mégis mindenki megesküszike erre a vihareloszlató képességre. Ki okozta a háborút ? Akit a vád ér, ki tudja mutatni, hogy ő nem, de a másik ha ezt, vagy azt nem csinálja, vagy csinálja, megakadályozhatta volna. Pont mi magyarok, pont Magyarország dirigálta az összes hatalmasságokat s pont a munkapárt húsosfazekaiban rotyogott a világ sorsa. Ugyan ne gyerekeskedjünk már! Egy év nylján. Olvassa mindenki Horthy Miklós kormányzójazékesfehérvári beszédét. Jobban mondva: tanulja meg könyv nélkül s legyen ismerete és követése a nemzeti imádság mellett a nemzeti etika foglalatja. Ebben a beszédben benne van minden, amit egy esztendő folyamán mondtunk, vagy szerettünk volna mondani. Talapzata a betetőzött tény, a nemzeti hadsereg léte, melynek emlékoszlopot állított Székesfehérvár, Szent István városa. A nemzeti hadsereg nélkül hiábavaló volna mindennemű politika, a nemzeti hadsereg pillérein azonban az országnak a legjobb politikát kell csinálnia. Ha Horthy Miklós politikai vezér volna, azt mondanék: az ő programmja menti meg az országot. De pártpolitika fölött álló államfő, tehát azt mondjuk: az ő fölfogásával ellentétes politikát ne csináljon senki. A királykérdést különösen részletezte, nyilván mint szemléltető példát, melylyel általános igazságait megvilágítani akarta. Mit ér ma a királykérdés feszegetése? Mit old meg a királykérdés megoldása? !Aki elméletileg első föladatnak ismerné is föl, át kell látnia, hogy gyakorlatilag meg nem oldható. A lehetetlenen a jogosult politikát sem szabad kezdeni, mert semmire sem jutni nem lehet politikai czél. Az összes kérdéseket megoldani, mégpedig azonnal megoldani, — ez a kormányzó klasszikus jellemzésének a veleje — a kiforratlan frakcióknak a teljesen avatatlan és mérhetetlenül veszedelmes politizálása. A királykérdésnél rikító világossága, hogy ez a kérdés mennyire szétdarabolná az országot, mennyi teret enged a demagógiának, a sötétben fondorkodásnak, mennyire erősíti a felelőtlen elemek elhatalmasodását a felelős tényezők ártalmára. A mi a királykérdésre áll, áll az ország minden egyéb nevezetes problémájára is. A jelszó mint cselekvésre jogosítás útját állja a törvények uralmának. Rettentő károkat okoz az ország erkölcsében, becsü falPn..egv korona. Budapest, 1920. ____________ XV 111. évfolyam, 247. szám,________R__________Kedd, október 19. Előfizetési árak: ' mg& RflFRKg.R 7TAsit.ft, 5!,*“ f”*............. ff° K — jr . Budapest, Rákóczi-út 54. sk Negyedére::::::::::::::: g*monv - ■ R M (gui Tei.fo»:«...iiM6.«*Mii 2 M* Egyes szám ira Budapesten.gidér gfflL JM R 8 BfL ' |fl| ÉT KIADÓHIVATAL: ken és a pályaudvarokon 1 korona. gSs M& f|8 jPg JKfi 'Vn. W& MM EMMM Budapest, RákóCZi-at 54. St. Jugoszláviában egy szám ára fW Wk SE® Öl $i3 H JH_mn EW Telefon: József 13-15, Jóssal 16-21 2 jugoszláv korona. som pk 9 - BjUfgMM HJA H József 122-66. Megjelenik nuurp utáni napok jíi 5^'* ^^ÉJ'vU. FIÓKKIADÓHIVATAL, kivételével minden nap. ujjf W AiKiHflH £■ M Budapest, Erzsébet-körut 43. letes, jó hírnevében s falat fal után dönt föl, holott a romokat kellene fölépíteni. Igenis, a jelszóval, a hajrá politikával csak a tömegeket lehet föllázítani, a lázadó tömeg pedig egy államban, melynek jogállapotát minden tisztességes exisztenczia védelmére ki akarjuk építeni, a durva ösztönöket teszi úrrá, melyek rombolnak, pusztítanak — most, mikor a boldogulás és pusztulás útjai között kell választanunk. . • Nem akarunk a Horthy Miklós kormányzó beszédének liberális irányzatot tulajdonítani oly értetemben, hogy azt a keresztény politika ellen játszanék ki. A legkeresztényebb politika sem tagadja meg magát, ha vallja, amit a kormányzó. Hogy felelőtlenek ne politizáljanak tömegekkel, hogy a rész ne lehessen erősebb az egésznél, hogy elég volt a forradalmi stílusból és praktikáiéból s parlamentarizmus és felelős kormány nem azért van, hogy parlament és kormány feje fölött bármily tiszta szántdékú külön töredék döntsön. S nincs az a keresztény politika, melynek érdeke volna, hogy semmiben sem érjen el eredményt csak azért, mert mindenben azonnal akar sikert fölmutatni. Szterényi József báró nyilatkozata németországi útjáról, a németek gazdasági helyzetéről. JSTétrátív héttel ezelőtt Szterényi József báró Németországba utazott, hogy az ottani gazdasági körökkel tárgyalásokat folytasson a magyar ipar és kereskedelem érdekében. Szterényi utazását a lapok hivatalos utazásnak mondották, mert ugyanakkor Korányi báró pénzügyminiszter kiutazott Németországba. Szterényi szombat este érkezett meg a fővárosba. (TÖRLÉS.) Munkatársunknak alkalma volt hosszabban beszélgetni Szterényi báróval, aki a következőket mondotta: — Utazásomnak semmiféle hivatalos jelege nem volt és a hazai lapoknak az a közlése, mintha Korányi Frigyes pénzügyminiszterrel együtt közös ügyben mentünk volna, tévedés, mely valószínűleg onnan származott, hogy véletlenül együtt utaztunk Budapestről Regensburgig. Ő feleségével együtt Münchenbe ment felhasználni a nemzetgyűlés szünetét kis pihenőre, én pedig Berlinbe és onnan Hamburgba és Kielbe gazdasági ügyekben. Utazásom célja különösen a külkereskedelmi hírszolgálat szervezése volt. Magyarországnak külkereskedelmi szövetség útján a világkereskedelmi hírszolgálatba való bekapcsolása, amelynek legjelentősebb intézetei és szervezetei Kielben és Berlinben vannak. Amott egy hatalmas, az egész műveit világra kiterjedő informatív szolgálattal bíró intézet, az európai hirn tanár, Harms vezetése alatt. Emitt pedig a német külügyminisztérium tartozékát képező ugyanolyan hatalmas szervezet, az Ausenhandelgstelle és egy külön az érdekeltség által létesített nagyszabású szervei, az Überseedinst. Az az állapot, hogy Magyarország gazdaságilag teljesen elszigetelten álljon, lehetetlenség a jövőre nézve, ennek megszüntetése, illetőleg a megfelelő kapcsolatok megteremtése volt a célom. Ezt teljes mértékben sikerült elérnem. Természetes, hogy az ennek megfelelő berendezéseketa viszonosság elve alapján meg kell majd tennünk itthon is. Ugyanily viszonosságot kezdeményeztem Ausztriával is a Bécsben lévő kiváló szervezetekkel és örömmel állapíthatom meg, hogy mindenütt nemcsak személyileg találkoztam a legmesszebbmenő előzékenységgel, a mi régi vonatkozásaimnál fogva talán természetes, de hazánk iránt is a sok félreértés és közbejött események daczára őszinte érdeklődést és a velünk való gazdasági kapcsolatot illetőleg meleg rokonszenvet állapíthatok meg. Sajnos azonban, hogy Magyarország megrágalmaztatása a külföldön oly mérveket ölt, — és ezt volt alkalmam nemrég Svájczban is tapasztalni — hogy csak a legnagyobb erőfeszítésekkel sikerült komoly vállalkozást az ország gazdasági érdekkörébe bevonni. Hia valutánk napról-napra újabb sülyedést mutat fel, úgy abban annak a nagyfokú bizalmatlanságnak van túlnyomó része, mely ebből folyólag irántunk ott kivétel nélkül minden körben megnyilatkozik és melyet csakis ilyen személyes közvetlen befolyás révén lehet el-llensúlyozni. J. Minden jogrendellenes eset, mely nálunk előő fordul, ott sokszorosan túlozva adatik vissza és természetesen ellenünk hangolja a komoly politikai, pénzügyi és gazdasági köröket. Alkalmam volt erről meggyőződni a legelőkelőbb politikai hivatali körökben éppen úgy, mint pénzügy- és gazdaságiakban. Pedig mondhatom, hogy ettől eltekintve, megvolna minden hajlandóság és minden érdeklődés Magyarországgal szorosabb gazdasági érintkezésbe lépni, ami az egyedüli mód volna arra, hogy gazdasági és pénzügyi viszonyaink a konszolidáczió útjára tereltessenek. A franczia, angol és olasz tőkének Magyarországon való elhelyezkedése iránt természetszerűleg nagy az érdeklődés Németországban, ezt azonban természetes folyamatnak tekintik, a helyzet folyományának, minthogy tényleg az is. Természetes, hogy először lévén a háború befejezte óta Németországban, érdeklődtem az azottani átalakulás iránt és érintkezésemben az ottani mérvadó körökkel, igyekeztem a helyzetet alaposan megfigyelni. Németország megkezdte a munkát és különösen az északi részekben szinte már rendes medrében folyik az. Békebeli termelésének több mint 80 százalékát elérte Németország északi része. Ellenben kevésbé örvendetes a gazdasági helyzet Berlinben és Poroszország déli részeiben, ahol a munkanélküliek száma oly ijesztően növekedik, hogy a téli időre komoly bonyodalmak sincsenek kizárva. Jóllehet az államhatalom erősen őrt áll a rend megóvására, amelyet az illetékes körök, kijelentése szerint feltétlenül meg is tud óvni. Nagy harcz folyik ott Észak-és Dél-Németország között, melynél azonban, a milyen egységes az északi részek hangulata, annyira meghasonlott a délnémeté és tévedés azt hinni, — amint ezt nálunk sokan hiszik — hogy ez a harcz rövidesen dűlőre jut. Kizártnak tartom és éppen Németországban létem idején Volt a délnémet államoknak egy közös manifesztácziója, amelyben minden szeparatisztikus törekvések ellen foglaltak állást. Erjedésben van ott is minden. A gazdasági és pénzügyi konszolidáczió dominálja ott azonban a helyzetet és bár nagy nehézségekkel küzd Németország, kétségtelen, hogy azokat mielőbb le is fogja küzdeni. Elhalasztották a munkásbiztosítás államosítását. vegeszavazták a minisztert. Eörffy Imre dr. Rabovszky veszprémi beszédéről.) Ma délben együttes ülést tartott a nemzetgyűlés pénzügyi, munkaügyi és közigazgatási bizottsága. Az ülés elején, amikor Benárd miniszter még nem is volt jelen, a munkásbiztosítás államosításáról szóló javaslat előadója kérte a bizottságot, hogy tárgyalja le két nap alatt a törvényjavaslatot, hogy az még a földbirtokreform előtt a nemzetgyűlés elé kerülhessen. Főképpen azzal argumentált, hogy a nemzetgyűlés szerdai ülésének nincsen anyaga, mert a földbirtokreform bizottsági előkészítése több időt igényel, mint gondolták volna. Az előadóval szemben Teleki Pál gróf miniszterelnöknek az volt az indítványa, hogy halaszszák el ennek a fölötte fontos törvénynek a megalkotását a földbirtokreform megszavazása utáni időkre. A bizottság tagjainak nagy része szintén azon a véleményen volt, hogy ilyen mélyreható reformot nem lehet gyorsforralón készíteni. Közben megérkezett Benárd miniszter, aki meglehetős éles hangon kardoskodott a javaslat azonnali tárgyalása mellett. Csodálkozott azon, hogy egyes politikai frakciók, különösen a demokraták, hazai-hazasztani akarják a munkásbiztosítás államosítását. Ugron Gábor erélyesen és felháborodva utasította vissza a miniszter támadását. Kerekes Mihály azt kifogásolta, hogy a szocziáldemokratákat, akik ebben az ügyben érdekeltek, nem kérdezték meg. Pálfy Dánielnek is az volt a kifogása, hogy nem minden munkásérdekeltségnek a véleményét kérték ki a törvény megszövegezése előtt. Benárd ragaszkodott a gyors letárgyaláshoz, aminek az lett a vége, hogy a bizottság egyhangúlag leszavazta a minisztert és úgy döntött, hogy a munkásbiztosításról szóló törvényjavaslatot az egyesített bizottság csak a földbirtokreform letárgyalottása után fogja elővenni. Rakoviszter és a házszabályok revíziója. Rakovszky István, a nemzetgyűlés elnöke, meglehetősen erős támadást intézett veszprémi beszámolójában azok ellen, akik a házszabályrevíziót a vitajog bizonyos korlátozásával akarják egybekapcsolni. Orffff