Az Ujság, 1921. április (19. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-01 / 69. szám

Budapest, 1921. XIX. évfolyam. 69. szám. Péntek, április 1. Előfizetési árak: Egész évre ............... 440 K — 1 Félévre ......................... 220 „ — „ Negyedévre............... 110 „ —„ Egy hóra....................­ 40 „ — „ Egyes szám ára Budapesten, vidé­ken és a pályaudvarokon 2 korona. Jugoszláviában egy szám ára 2 jugoszláv korona. Megjelenik ünnep utáni napok kivételével minden nap.AZ ÚJ SAG k­árd kell az előmunkálatokra, melyek Buda­pestet idegenek befogadására alkalmassá­­te­gyék. Ha e nélkül nyitják meg a játékbankot, akkor az idetóduló idegeneket vagy be sem SZERKESZTŐSÉG: Budapest, Rákóczi-út 54. sz. Telefőn: József 13-36, József 122-56 KIADÓHIVATAL: Budapest, Rákóczi-út 54. sz. Telefőn: József 13-35, József 16-26, József 122-56. FIÓKKIADÓHIV­ATAL: Budapest, Erzsébet­ körút 43. szabad ereszteni, vagy közigazgatási utón mint alkalmatlan idegeneket eltolonczolni. Gondolkozzanak rajta a hatóságok. Nem hiszszü­k, hogy ezzel lehetetlent kívánnánk. ROVÁS: / /A levest sem kanalazzák oly forrón, mint j/í­gy föltálalják és, hála Istennek, kormányt sem esznek meg oly forrón, mint a­milyen az étvágy. A politikában ugyanis mindig a lak­­mározg/forróbb, mint az étele és neki kell ki­hűlni/ hogy­ el ne égesse a száját. / «? / összes vezérpolitikusaink között csak egyet ismerünk, a­ki pártvezér. Ez nagyatádi Szabó. Pártvezér, azaz vezeti a pártját. A többi párt­vezér, azaz: követi a pártját A kisgazdák háborognak és vezérük szavára lecsöndesed­­nek. Valamikor ez természetes volt, a Tisza Istvánok, a Kossuth Ferenczek és az Apponyiak idejét éri. Most kuriózum, ha ugyan nem de­­stri­ezió, m #• ' ^ : 1 / Elég olcsó-e már az élet, hogy munkabérek blszállítására lehetne gondolni! A magyar gazdasá­gi helyzet förtelmessége éppen az, hogy távolról sem lehet és mégis muszáj erre gondolni. Tény, hogy a munkás ma sem tud megélni és tény, hogy a gyáros már ma sem tud boldogulni. Fertésem­, hogy pénzünk javu­lását életkérdésnek tekintjük és már az eddigi pirinkó-pirinkó javulásába belehalunk. Hol itt a hiba? A kormány bebizonyítaná, hogy benne m­ince. Gerde des Ifratters. Nem tudjuk, az olvasóra milyen benyo­mást gyakorolt Az Újságaink a margitszigeti játékkaszinóról szóló híre, bennünket egy ki­csit gondolkodóba ejtett. Játékbank? Kon­­kurrenczia Monté Carlonak ? A Margitsziget melléje állhat Monte Carlonak, de Magyar­­ország kerüljön Monaco mellé ? Valahogyan úgy érezzük, hogy akármikor inkább nyithat­tunk volna rulettes boltot, csak most nem, a­mikor történelmi fontosságú nemzeti érdek az Új nyomorban régi úrmivoltunknak a meg­tartása. A­mit mások rontottak rajtunk, azt a magunk erényeivel és szorgalmával kell visz­­s­zaszereznünk, nem pedig szerencse­horgászás­sal. Minél több aranyat gurítanak ily módon be­, az idegenek, annál több tekintélyt és meg­becsülést veszítünk. Más szempont. A margitszigeti játékb­ank­­ról már volt komoly szó. A meglévő épület akkoriban készült erre a czélra. Akkor a korrupt" liberalizmus szédült bele huszon­négy órára, hogy azután Tisza Istvánnak egy gőgös keze rántására végképpen kijózanodjék. Akkor a politikai világnézet nem kötelezte a hatóságokat akkora finyásságra, mint most. Nem volt szó külön keresztény erkölcsről és olyan paradicsomi tisztességről, melyből a múlt minden részese ki van közösítve. A na­gyobb tisztesség monopólimával talán több frivolitás fér össze ? Nem hiszszü­k, de lehet­séges, és ha a szigeti játékbank létesül, akkor így is V£an. Harmadik szempont. Ha­ már kásahegye­ket villogtatnak meg a rongyos Budapest szeme előtt, legalább tegyenek róla, hogy a kása valóban hegy legyen és a hegybe berág­hassák magukat, ne pedig alája kerüljenek. Csak idegenek számára készülne ez a bank, a szomszédos dinárok, leik, szokolok és a művelt frankok és dollárok dagaszszák a pinkát. Tud­valevőleg a dinárok, leik és a többi nem szok­tak a maguk lábán járni. Emberek hozzák ide, a­kik megszokták, hogy mielőtt elvesztették a pénzüket és főbelőtték magukat, valahol alud­janak is. Nyitnak egy Cercle des Etrangers-t, számítanak irtó idegenforgalomra és Buda­pesten nincs szálloda és nincs kiadó odvas fog, a­hol akár egy idegen kukacz meghúzódhatnék. Az erkölcsi csőd mellett ott kisért a gyakor­lati blamázs. Tizenkét millió korona befekte­­­tésen elszédülnek a tervezők, holott egy, mit­.. Szombathely, márczius 31. A Vasvár­megye ma reg­geli száma közli: Károly király hazaérkezéséről®® ese­mények egy szemtanúja a következő inforikáczitáse(§3?) A szombathelyi püspök nagyszombat este kevés­számú vendégei társaságában költi MitfífIftiCT ftfffré­­ját. Rokonai voltak nála és Vass Józsefh­. kiutuszi mi­­niszter, a ki a nagyhét alatt lelkigyakorlatoka®Jarto(é Szombathelyen és a püspöki palotában volt száfm­llAfl­ csora után Vass miniszter, fáradtan — rjm­'i-i gyón­tatástól, már tíz óra előtt pihenni téll(^»\le«'íj^a velőU a másnapra hirdetett ünnepi prépA^bzh^áxa idomult, a püspök pedig rokonaival beszélg/@t,5^B^Wf fyAta előtt egy autó állott meg és abbtt^éQ$fi"^ffil/­Pt)Jki. Az egyik, Erdőd]/ Tamás gróf, és kérte a püspököt, hogy jöjjön ki az Sk­őcsagyokbmXnert ott szeretne vele beszélni. A püspökm?k­-iSti!!,fít, hogy miért jön Er­dödy ilyen későn hozzá és miért nem jön a fogadószobába. Sietett tehát hozzá és meglepetve látta, hogy ott Erdődy grófon kívül még egy nyúlánk fiatal­ember áll, a­kit ő első tekintetre­ nem ismert meg. Az ismeretlen észrevette a püspök vizsgáló tekintetét és nevetve megszólalt: — Nem ismert A püspök élhülve ism­ert­e meg a rég nem hallott hangról az idegent. IV. Károly király állott előtte. A késői vendégeknek rögtön vacsorát készíttetett. A ki­rály lemosta magáról a hosszú ut porát és rövid idő múlva már vacsora mellett beszélte el utazásainak részleteit. Közben a püspök felment Vass miniszterhez és közölte vele, hogy váratlan vendége érkezett: — Itt a király. Vass József azt hitte, hogy a püspök tréfál­ és nem hitte,, hogy a hit igaz. Bement a püspök dolgozószobá­jába, a­hol Mikes gróf bemutatta őt ő felségének. Vass József már perczekig beszélgetett vele és még mindig suttyomban azt a gyanút táplálta, hogy várjon nem csinált-e tréfát vele a püspök azzal, hogy egy idegen urat szerepeltetett előtte IV. Károlyként. A beszélgetés azonban pár perc­ múlva meggyőzte róla, hogy nem tréfa, hanem valóság, hogy a királylyal áll­­szemben. Egyidejűleg a püspök elküldött Betyár Aiatal báró ezredes, körletparancsnokért és Lingauer­­Albin nemzet­gyűlési képviselőért azzal az üzenettel, hogy valami fontos dolog történt, jöjjenek sürgősen a püspöki palo­tába. Mindkettőjüket már ágyban érte a meghívás. Nem tudták­ elképzelni, hogy miről lehet szó. Mindketten­­ a palotába siettek, a­hol leírhatatlan meglepetésükre pár percz múlva Károly királylyal találták szembe magu­kat. A király az urakat szobájába kérette, felszólította őket, hogy informálják teljes fesztelenséggel vélemé­nyükről. Értesülvén arról, hogy Teleki gróf miniszter­­­elnök az amerikai misszió vezetőjének társaságában ,családjával együtt Sigray Antal gróf ivánczi kastélyá­ban tölti a húsvéti ünnepeket, a király úgy rendelkezett, hogy küldjenek azonnal automobilt Ivánczra­­ Sigrayért és Telekiért. Az autó el is ment azzal az üzenettel, hogy valami rendkívüli horderejű nagy dolog történt, a­mit levélben részletezni nem lehet. Vass miniszter kéreti a­­ Teleki és Sigray grófokat, hogy azonnal­­ siessenek Szombahhelyre. Éjjel két órakor ért az autó Ivánczra. Sigray és Teleki Pál grófok az egész napi lovaglástól­­ és vadászattól kifáradva már régen lefeküdtek. A­mi­kor felkeltették őket, nem tudták elképzelni, hogy mi történhetett. Gyorsan felöltöztek és reggel négy órakor megérkeztek a szombathelyi püspöki palotába. Le nem írható az a meglepetés, a­mi az urak arczán tükröződött, a­mikor a palota lépcsőjén az eléjük siető Mikes gróf püspöktől és Lingauer kép­viselőtől meghallották, hogy itt a király. A király, a­ki lefekvés nélkül, ébren várta be megérkezésüket, rögtön -ingádhoz kérette. CMU A megbeszélésnek, a tént, ötnegyed órával később a király automobilja férfi és Sigray gróf kíséretében Budapestre indult. Az autós Almássy Lá^ó^^eUg,^., tei^. az volt, hogy a jni­plejiyti marad, hogy' az afttt a nWr­ n&W.WMtf1 "I , i­­­rtjlffi­ pbrrgfE Azonban a miniszterelnök sofőrje nem ismerte" aj rövi­­debb utat, a hosszabbik vonalat választotta és a kinek autója'erősebb volt/fa szokásos r^rideli&^^h ment, vagyis Vasváron, jflvareain ’téiszpk- . mén és Székesfehérváron át. miston a király automobilja, befutott Budán a miniszterelnök­ség udvarabi­) ott értesült róla, hogy a miniszterelnök­­ még nem érkezett, Errata király, nem akarva a­­ kormányzót meglepni, Sigray grófot , hogy érkezését­ jelentse be. Sigray rövid idő­ múlva a kormányzó egyik szárnysegédével tért vissza, a­ki át­­kalauzolta a kormányzóhoz. A király két és­ fél órán keresztül négyszemközt tárgyalt a kormányzóval. A tanácskozás alatt a kor­mányzó fogadószobájának előcsarnokában összegyűltek a kormánynak Budapesten lévő tagjai, de a király és a kormányzó megbeszélésénél egyikük sem vett részt. A tanácskozás befejeztével a király elhagyta a kor­mányzó szobáját s a­nélkül, hogy bárki mással érint­kezett volna, ismét autójába szállt és visszautazott Szombathelyre, a­hová azonban többszöri autódefktus miatt csak nagy késéssel, húsvét hétfőn hajnali öt óra tájban érkezett meg. Ugyancsak visszaindultak Szom­bathelyre a kormányzó autóján Teleki Pál gróf mi­niszterelnök és Sigray Antal gróf is. Kíséretként a kormányzóság Görgey József huszárkapitányt, a kor­mányzó­­ egyik szárnysegédét osztotta be melléjük. A király délután fél kettőkor érkezett Budapestre és fél öt órakor indult vissza. Elindulásukkor a kormányzóság táviratozott Szombathelyre és felkérte azokat az ura­kat, a­kik szombaton éjjel a püspöki palotában a ki­rály előtt megjelentek, tehát Mikes gróf püspököt, Le­hár báró ezredest és Lingauer Albin képviselőt, várják be a püspöki palotában a király visszaérkezését. Midőn a király reggel öt órakor visszaérkezett, né­hány falatot evett, ez alatt röviden elmondta élményeit, azután a három átvirrasztott éjszaka, és a 600 kilomé­teres automobilot fáradalmaitól kimerülve pihenni tért. Tíz órakor délelőtt magához kérette Teleki és Sigray grófokat. Fél tizenkét órakor a püspöki házi kápolnában szentmisét hallgatott. Délután két órakor lepihent, az­után ismét a miniszterelnökkel tárgyalt. Szomjsó-s helyett van még a király. Szombathely, márcz. 31. Kedden a kormányzó meg­bízásából Szombathelyre érkezett Andrássy Gyula gróf, Bethlen István és Hegedűs altábornagy, hogy informál­ják a királyt, a helyzetről, délután pedig megérkezett­­ Gratz Gusztáv külügyminiszter, a­kiket azóta a király több ízben kihallgatáson­ fogadott, de másokat, kivéve atyjának két személyes barátját, tudtánkkal nem foga­dott. Szombathelyen csak hétfőn terjedt el a híre an­nak, hogy a király a város falai között tartózkodik , ezután villámgyorsan futott szerteszét az egész várme­gyében. Szombathely városa egészen csendes. Sem­­miféle katonai vagy egyéb intézkedés nem mu­tatja, hogy a város falai között egy nagy horderejű esemény jelenetei játszódnak le. A közönség fegyelme­zetten és tapintatosan respektálja a király inkognitó­­ját. Ő felsége ez idő szerint teljesen mint magánember él­­vendéglátóságát a sadigbralwixi Püspöki palotába. Hogyan érkezett király? (Szombat este 17 órakor váratlanul beállított Mikes püspökhöz. — Stass miniszter azt hitte, hogy tréfát űznek vele. — Hívatják Telekit és Sigrayt. — Vasárnap délben Budapestre jött a király. — Két és fél­ órát tárgyalt négyszemközt a kormányzóval. — Délután öt órakor visszaindult Szombathelyre és csak hétfőn hajnalban öt órakor érkezett meg.) Három éj­szakát átrott­asztott, €©ú kilométert autózott melynek részleteit nem lehet tudni, eredménye az lett, a­ miniszterelnök és Vass József miniszter reggel

Next