Az Ujság, 1922. február (20. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
3 AZ UJSÁG Szerda, 1922 február 1. akik rettenetes és veszedelmes időkben helytálltak a mi jogegyenlőségünkért. Mi csak olyan férfiakra adhatjuk szava a munkát, a kiknek szabadelvűségre kétségtelen. _ A gyűlölködés politikusainál még hitványabbak azok, a kik a gyűlölködés zivatarai közepette bölcsen és élelmesen félrevonultak és meglapultak és most egyszerre hősiesen bontogatják a síwibadelvűség sarokba rakott, frissen leporolt fa Líkelék zászlaját. Nem tűrhető, hogy zsidó felelőtlen elemek tetézzék azt a bajt, amelyet más felelőtlen elemek hoztak ránk. Volzsonyi Vilmos végül az egységes politikai front megalkotására szólítja fel a magyar zsidóságot. „A zsidóságnak okos középpolitikát kell folytatnia czéljai elérésére." A Múlt és Jövő holnap megjelenő számában érdekes nyilatkozatokat közöl arról, hogy miképpviselkedjék amagyar zsidóság alegközelebbi választásokon? Gaál Gaszton, a nemzetgyűlés elnöke pédául azt tanácsolja a zsidóknak, hogy a választási küzdelembe ne squa zsidóság? menjen bele és ne üljön fel olyan ugratásoknak, amelyek mint felekezetet késztetnék állásfoglalásra. Csak hazafias magyar szempontoktól vezéreltetve vegyenek részt a zsidók a választáson. Bettuik József, a nemzetgyűlés alelnökie szerint a zsidóságnak létérdeke, hogy az a politika, amely első és másodosztályú hazafiakat kreált, elveszítse talaját. A közvéleményben lényeges enyhülés állott be és a zsidóknak ezt a helyzetet ki kell aknázniok, de nem úgy, hogy ellentámadásba menjenek át. Ez csak olaj volna a tűzre. Most, a választások előtt igyekezték a zsidóság pozitív előnyöket kiszorítani. A zsidóság sérelmei két csoportra oszthatók. Az első csoport: Törvények, rendeletek, numerus clansus és egyebek, amelyeknek zsidóellenes tendencziája kétségtelen. Ezeknek a megváltoztatására garancziákat kell követelni! A másik csoport: A végrehajtó hatalom szelleme. Azok az egyoldalú tendencziák, amelyek a zsidósággal szemben jelentkeznek. A zsidóságnak okos középpolitikát kell folytatnia czéljai elérésére. Nők választójogi gyűlése. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége ma délután gyűlést tartott. Vass József miniszter is felszólalt és a többi között ezt mondotta: — Két évvel ezelőtt idegen , hatalmak diktálták az országra a legszélesebb választójogot. Már csak ezért is antipatikus nekem a Kriednek-féle választójog. A kormánynak az az intencziója, hogy fejlődésképes választójogot adjon. Abba semmi esetre sem egyezhetik bele a kormány, hogy a nők a férfiakkal egyenlő ezonzus alapján kapjanak választójogot A miniszter beszédét számos közbeszólás szakította meg, beszéde után pedig a közbeszólások hosszú felszólalásokká szélesedtek. Mindegyiknek az volt az alapgondolata, hogy a korhatárt lényegesen le kell szállítani. Első vendég az egységes pártban. Mahunka Imre nyílt levelet intézett választóihoz, amelyben bejelenti, hogy belépett az egységes pártba. A kisebbség védelme. Torontál vármegye közönsége a következő feliratot intézte a nemzetgyűléshez: Torontál vármegye közönsége elmulaszthatatlan erkölcsi és hazafias kötelességét teljesíti, amidőn a vármegye elszakított részében maradt, a trianoni, békével Torontál vártaegyének elszakított részeiben sínylődő ,véreinek jajveszékelő szavától megindulva tiltakozik az S. H. S. királyságnak és Romániának az emberi jogokat, a törvényt és minden humánus érzést mélyen sértő eljárása ellen. Ateánk, kényszerűért béke más hónapok óta ratifikálva van, az elszakított területen élő nemzeti kisebbségek jogait ,azonban ellenséges érzülettel kezelik: tulajdonuktól fosztják meg őket, földjüket elveszik, annak elidegenítését teleldkönyvileg korlátozzák, súlyos adókkal rójják, meg, megélhetésüket, boldogulásukatlehetetlenné teszik, iskoláikat elveszik, a békeszerződésben biztosított politikai jogok gyakorlásában gátolják, kiüldözik őket, holott a Magyarországon maradt szera, román és egyéb nemzetiségű polgárok itt a legteljesebb egyéni és politikai jogokat élvezik és minden tekintetben a legemberségesebb bánásmódban részesülnek. A vármegye közönsége úgy hiszi, hogy a mélyen tisztelt Nemzetgyűlés tagjai az elszakított területeken jelenleg uralkodó hatalmak erőszakoskodásai ismeretesek, a sérelmek orvoslására irányuló törekvés azonban megfelelő módon eddig kifejezésre nem jutott. Torontál vármegye elszakított magyarságának önfeláldozó, bátor hazafisága példányképe lehet a belső konszolidáczióra törekvő minden magyarnak. Erejük azonban napról napra fogy, egymásután dől ki egy-egy hatalmas oszlop és a vármegye közönsége megdöbbenve kell, hogy lássa a siralmas jövőt, mely a lassú, de biztos kimúlást fogja eredményezni a legkegyetlenebb terrortól vissza nem tántorodó ,hazafias felbuzdulás külső megnyilvánulásának, ha az elszakított területeken a magyar érzést, a magyar haza iránti ragaszkodást, bizalmat, a hitet, a reményt nem tápláljuk legalább azzal, hogy szomorú keservüket unos-untalan a nagy nyilvánosság előtt a nagy, entente-nak fel nem tárjuk és jogaik biztosítása érdekében, nem munkálkodunk. Avár megye közönsége ezért in tiszteletteljesen arra kéri a tisztelt nemzetgyűlést, illetve tagjait: intézzen a nagy entente-hoz és a népek szövetségéhez átiratot, követelje abban határozottan és hangsúlyozottan a trianoni békeszerződésnek a kisebbségek jogaira vonatkozó rendelkezései legteljesebb, pontos és lelkiismeretes végrehajtását, vegye igénybe esetleg a semleges államok erkölcsi támogatását is és, ne szűnjék meg e jogos követelését hangoztatni mindaddig, mig a nggy f enterite, — mely a Nyugat művalt népeiből, áll — a törvény és igazság legelemibb követelményeinek n ' kic-énterite-val szemben érvényt nem szerez. Kelt Torontál vármegye törvényhatósági bizottságainak Kiszomboron, 1082 január 7-én tartott rendkívüli közgyűlésében. Ereky végül személyeskedik Szterényivel mire 3 utóbbi szót kér és tiltakozik az ellen a ráfogás ellen, hogy a monopóliumokat ő támogatta. Ő a monopoliumok ellen küzdött és meg akarta azokat szüntetni. Az elnök nem lát összefüggést... A további részletes vita során többen felszólalnak köztünk kedvencünk, Budavári atyamester is, akinek megint pechje van, mert az elnök nem lát összefüggést szavai és a tárgy között. Csodálatos dolog, hogy az elnök csak most veszi ezt észre. Mi már két esztendeje nem látunk semmi összefüggést Budavári szavai között. Giesswein Sándor mond ezután igen előkelő színvonalú beszédet, egészen magasrendű humanisztikus és szociális szempontokból bírálva a javaslatot Fájlalja, hogy az otthon dolgozó kézművesek ügyével nem foglalkozik eléggé a javaslat és szeretné, ha a szociális szempontok nagyobb teret nyernének. Csak maradjunk a nívónál. Kár, hogy a nemzetgyűlési tárgyalások megszokott nívójától eltér és nem a kisüst-frazeológia mellett marad, mert Temesváry Imre a ma kisgazdák különi tin tényének egyik hímneme klaustrumtja kijelenti, hogy az egész üres szalmacseplés. Temesvárjánál tudniillik csak az nem üres szalmacséplés, ha azt bizonyítják, hogy a gazdának egy mázsa búzáért annyi pénzt kell kapni, amiből kimélik egy pár csizma. Giesswein, aki ezek után kijelenti, hogy nem törődik Temesváryval, akinek dunsztja nincsen az egész dologról, figyelmessé teszi az elnököt e vidéki fiskális fogadatlan prókaforoskodására, mire Gaál Gaszton elnök leinti Temesváryt, ■ . Ilyen ipai törvény sehol a világon nincsen! Méhely Kálmán mond még nagy szakértelemről tanúskodó beszédet,, amelyben az ipartörvényt az ipari közigazgatás alaptörvényének nevezi. Kapuzárás előtt nem találja alkalmasnak az atmoszférát ilyen fontos törvényjavaslat tárgyalására. Képtelenségnek tartja, hogy amikor a középiskolákban a vizsgálatok eltörlése felé halad a modern pedagógia, ez a javaslat a képesítés rendszerét hozza be az iparba. Mindenütt az iparszabadság elve, érvényesül és ilyen ipartörvény sehol a világon nincsen. Ezzel a javaslattal megint unikumként állunk a világban. Ez retrográd és reakciós javaslat. A kisiparos munkája a törvényéletbelépése után több utánjárással jár majd, mint eddig. Az iparos nagyon lesz szolgáltatva az iparhatóságok önkényének. Sokkal több baj lesz ezután, mint eddig volt és a kis gyárak kapitalisztikus fejlődése fog bekövetkezni. Kupert Rezső következett volna ezután, de a Ház megengedi neki, hogy beszédét holnap mondja el. A holnapi ülés napirendjének megállapítása után Bródy Ernő sürgős interpellácziója következik, amelyről lapunk más helyén számolunk be. Ki fidestin psmusti? Avagy: ki a legény a csárdában és kinek van nagyobb fúrója! — Szterényi és Ereky. — Ernst szerint gazdasági háború van az országban. — Az ipartörvény retrográd és reakcziós. Mikor a mai ülést megnyitják, egyetlenegy képviselő nincsen a teremben. Ezért tulajdonképpen meg sem nyitják az ülést, hanem az elnök lemegy az emelvényről és vár. Mikor végre néhányan jelentkeznek és Gaál Gaszton meglóbálja a csengőt , Bródy Ernő kéri a tanácskozóképesség megállapítását, mire az ülést kénytelenek felfüggeszteni. Szünet után beterjesztik a fehér foszforral való gyűjtógyártás eltiltásáról szóló törvényjavaslatot. Az ipartörvény első szakaszához Szterényi József báró szólal fel. Az ipari kérdéseknek ez a megfelebbezhetetlen szakértője annak a néhány képviselőnek az általános figyelme közben beszél, akiket ez a kevéssé mulatságos, ide annál életbevágóbb kérdés annyira érdekel, hogy megjelennek az ülésen. Szterényi liberálisnak vallja magát és kijelenti, hogy ő támogatta a kisipart hivatali működésében és nem illetheti az a vád, hogy a liberalizmus elnyomta a kisipart, amelyről ő állapítja meg, hogy a magyar polgári társadalomnak egyik erős oszlopa volt. Sajnálattal látja, hogy a kisiparosok a közszárításnél nem részesülnek megfelelő részesedésben. »Kátmérgezés, izgatás!» Szóváteszi egy hivatalos orgánum rágalmait. Az OKH hivatalos lapja őt és ellenzéki társait azzal rágalmazta, hogy a szövetkezetek ellenségei. Kutmérgezés, izgatás az, amit az a lap írt, hogy ők százmilliós állami hozzájárulásokat szereztek a múltban vállalatoknak és hogy ezek érdekében ténykednek a nemzetgyűlésen. Ő áldozott a kisipar támogatására, de utána ismét mostohagyermek lett az. Nagy tévedés, ha az ipartörvénytől várják a kisipar fejlődését. Sta ez a javaslat törvényerőre erőelkedik, akkor tegyünk le a fejlődés reményéről! Ez csak fojtogatólag hathat a kisiparra. Magyarázza, mennyire nem igaz, hogy a gyáripar megöli a kisipart, összehasonlítja a törvényjavaslatot a külföldi példákkal és azt mondja, hogy sehol ehhez hasonló reakciós törvény nincs, csak a régi orosz- és szerb-rendszer bírja ezzel a versenyt. Ki tud jobban gorombáskodni és személyeskedni? Ereky Károly, most beleakasztja tomahawkját Szte- Tányibe, miközben ez kijelenti, hogy a legvadabb liberális korszakban nem volt a kapitalizmus védelme olyan nagy, mint a kurzus alatt. Mikor Szterényi egész enyhe eérzást tesz arra, hogy Ereky is volt,miniszteri Ereky bejelenti, hogy majd ő is személyeskedni fog, pedig ő ahhoz jobban ért, mint Szterényi. Ezt igazán nem vonta senki kétségbe, hogy ehhez jobban ért Ereky! Mégis, amikorSzterényi csak annyit mond: A képviselő úr miért nem igyekezett, mint miniszter... — Ereky Károly közismert tónusában közbefenyeget: — Erre a személyeskedésre ráfizet! Én tízszer gorombább tudok lenni, mint ön. I senki nem érti, miért erősítheti ezt már másodszor Ereky! Hiszen ez annyira közismert tény, hogy nem szorul bizonyításra. Az előzékeny Szterényi. Szterényi csak ennyit felel: — A képviselő úrnak a gorombaságra való hajlamait sohasem fogom kétségbevonni! Ez végre is nem gorombaság. Szterényi e legnagyobb előzékenységgel siet igazat adni Bek.-nek és meghajolni Ereky olyan tulajdonságai és képességei előtt, amelyekkel nevezett úr félperczézel előbb dicsekedett. Nem tudjuk megérteni ezek után, hogy Ereky Károly mégis vörös lesz, mint a pulyka és annyira megharagszik, — nyilván az általános derültség kellemetlen, friss út-jának hatása alatt — hogy így válaszol: — Nem tűröm ezt a fölényes hangot, nem tűröm, hogy leczkéztessen! Mi van a monopóliumokkal! ön háborús miniszter volt! Szterényi pedig olyan embernek a nyugalmával, akinek erre a nyugalomra oka és joga van, kijelenti, hogy megleczkézteti Erekyt azért, mert olyasmit dilit, amit nem tud bizonyítani, Ereky fúrója. — Majd jövök a fúróval! — fenyegetődzik nagy derültség közben Ereky Károly, hivatkozva egyetlen szellemi fegyverére. — Vagyok olyan kemény legény, — felel neki Szterényi — hogy belém törik a képviselő úr fúrója. — Hadd törjek, — kötekedik Ereky — legalább benne marad a hegye! Miután az elnök nem Erekyt, hanem Szterényit figyelmezteti, hogy térjen vissza a tárgyhoz, ez megígéri zajos derültség közben, hogy ő most már nem fogja zavarni a közbeszóló képviselő urat! A numerus clausus vonul végig az egész javaslaton — mondja Szterényi. — Elítéli a túlzást, amely a képesítés terén megnyilatkozik. Kellemetlen és találó kritikával szedi darabokra a javaslatot, amelyet azért elfogad. Ezután az igazságügyminiszter a beteg honvédelmi miniszter helyett törvényjavaslatot nyújt be a honvédségi törvény módosításárl. A pénzügyminiszter a közszolgálati alkalmazottak helyzeténekjavításáról, a földmivésügyi miniszter az állami erdei alkuimasottak ügyének rendezéséről, a belügyminiszter a rendőrség és csendőrség létszámrendezéséről nyújt be javaslatot. Kié a dicsőség? Rövid szünet után Ereky Károly beszél a javaslatról és közben dicsekszik azzal, hogy Korányit ő buktatta meg, amit Csernus Mihály kétségbevon, mire Ereky azt mondja Csernusnak, hogy hiába trillázik, mégis ő buktatta meg! Panaszkodik, hogy a kapitalizmust védik mindenütt. Azt magyarázza, hogy a monopóliumokat nem a keresztény irányzat teremtette, hanem azokat, a háború alatt csinálták. Háború, vagy béke? — Akkor háború volt, — mondja Ugron Gábor, — de ma nincs és igy nem kell monopolizálni. — Háború van, gazdasági háború! — bizonyítja siránkozó hangján a nemzetgyűlés tavaszi napsugara, Ernst Sándor A nyugati pályaudvaron beomlott egy lisztraktár. Egy munkás meghalt, ketten megsebesültek. Ma délután háromnegyed háromkor a nyugati pályaudvar 15. számú raktárában az ott felhalmozott liszttel tolt zsákok összeomlottak. A szerencsétlenség következtében egy munkás meghalt és két másik megsebesült. Ezt ,a nagyterjedelmű raktárhelyiséget, mely a Ferdinánd-híd közvetlen közelében fekszik, a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete bérli az Államvasutaktól A több mint húsz méter hosszúraktár tele van liszttel, amelyet innen hordanak ki a szövetkezet városi elárusítóhelyeire. A liszttel teli zsákok máglyaformában vannak egymásra felhalmozva. Negyven zsák ,liszt van egymás felett kettős sorban. Ebből áll egy máglya. A máglyáknak végtelen sora a raktárhelyiség. A lehorulás úgy történik, hogy a liszttel telt zsákokat máglyánként szedik szét. . . Ma délután két óra után a raktér előtti térségen két teherkocsi állott készen, hogy azon több száz zsák lisztet szállítson a szövetkezet elárusító fiókjaiba. Alig hogy megkezdődött a munka, az a máglya, a melynek zsákjait elhordani készültek s a melyen egy munkás felmászott, felbillent. Több munkás észrevette, hogy valami baj van a zsákrakások körül. Ezek ügyesen jolrongrottak, de három munkás, a ki közvetlenül a zsákok mellett, a máglyák szélén volt elfoglalva, már nem tudott idejében elugorni. A máglyák földrengéstsizoróen inogtak s a több mint ötszáz zsák liszt, amely látszólag szilárdan álltalt egymás felett, szerteszéjjel hullott. Esés közben kilyukadt egyik vagy másik zsák és ennek liszttartalma szétömlött a padlón. Ruff Ferencs tizenkilencz, Arnóczi Péter húsz és Balogh Gyula tizennyolca éves raktári munkások a zsákok romhalmaza alá kerültek. A többi munkás nyomban hozzálátott a mentési munkálatokhoz. . Gyors egymásutánban, erejük teljes megfeszítésével emelték el a zsákokat, rést nyitottak a zsákhalnaz közepéig, abban az irályban, ahol a három szerancsétlenül járt munkás el volt foglalva és alig telt be 3-3 perez, mind a három munkást ki tudták ásni a lisztes zsákok tömkelegéből. Ruff Ferencz ekkorra már meghalt. A feje teljesen szét volt zúzva. Arnóczi Péter, akire csak néhány zsák esett, súlyos zúzódásokat szenvedett és a Rókus-kórházba vitték. Legjobban járt Balogh, aki csak a lábán sérült meg. A mentők, akik kivonultak a szerencsétlenség színhelyére, bekötözték és ott hagyták. Nyomban rendőri bizottság ment ki a színhelyére és megállapította, hogy körülbelül ötszáz zsák liszt volt egymásra, illetve egymás mellé rakva. Hogy az összedöllésnek közvetlen oka mi volt, azt az eddgi tanúvallomásokból megállapítani nem lehetett. A raktári munkások valamennyien azt vallják, hogy a Zsákhalom kifogástalanul volt egymásra rakva. Nincs kizárva, hogy az a’só zsákok közös patkányok rágtak ki réhányat így azután űr támadt és ennek következtében keletkezett a csuszautrági