Az Ujság, 1924. március (22. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-01 / 51. szám
Budapest, 1924. Ára IOOO korona. XXII. évfolyam, 51., szám. Szombat, március 1. Előfizetés! árak: Negyedévre ..... SMdl Kegy hóra ...... 39009 Küllöldre tíz előfizetés kétszeres. Agges szára ára Budapesten, vidéken és pályaudvaron hétköznap 1900 K. vasárnap 1290 K. Ausztriában hétköznap 2800.—, vasárnap 2568.— osztrák korona.ülett'Menik ünnep utáni napok kivételével minden nap. AZ UJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: V- Vilmos császár-út 84 d b Telefon 151-38, 154—21. IM*t 154—2*. Nyomdai telefon: (csak este 6 órától kezdve) 154—21. FIÓKKIADÓHIVATAL, BUDAPEST. Emebet-kört 41 Telefon: József 16r 88. ROVÁS. Az adóból, a kényszerkölcsönből egész bizonyosan fog jutni elegendő mindenkinek, ha a legtökéletesebb egyenlőséggel osztják is el az összes gazdasági kategóriákra. Ezért fölösleges minden túlzott előzékenység, amely nyilván a szerzett jogok néma, de mélységes tiszteletében most is azoknak kívánja átengedni a nagyobb részt, akiknek eddig is többet juttatott. Az önzés elemien emberi tulajdonság, de ezt az elemit nem kell akadémiává fejleszteni. Két szép miniszteri tárca hosszú napok óta hever gazdátlanul. Szokatlan jelenség. De riadtan távolítjuk el magunktól magyarázatnak azt a föltevést, hogy ez a vállalkozó kedv és az önfeláldozó készség tragikus megcsökkenését jelentené. Fognak még egész bizonyosan akadni a miniszterségre vállalkozók, csak egy kis ideig, fájdalom, még töprengeniük kell azon, vájjon — ők-e azok? ...♦ A rendszeres sportolás, mondta ma a fajvédők vezére, lassanként nacionalistává tesz mindenkit. Mi úgy gondoljuk, hogy nemcsak a test, a lélek művelése is hathatós eszköze és fejlesztője a legnemesebb és legigazabb nacionalizmusnak. De mindenesetre jobb szeretjük, ha sporttal csinálnak nacionalizmust, mint ha a nacionalizmusból csinálnak sportot. lügyi kormány reájuk ki akar róni? Kölcsönt adni az országnak, amelynek újjáéledését óhajtjuk és reméljük, nem jár a veszteség rizikójával. A földbirtokosnak sokkal kevésbbé, mint az iparnak és kereskedelemnek, amelynek forgótőkéje csökkenésével kereseti lehetőségei is csökkennek. Ha meg azokat a kategóriákat akarják túlterhelni, amelyek pénzügyi- és hitelérdek szempontjából fontosak az ország gazdasági szervezetében, akkor egy egész sora az exisztenciáknak kerülhet oly válságba, amely aztán visszahat magára az egész gazdasági szervezetre. Mi nem akarjuk védeni azokat a bizonyos konjunktúra-vagyonokat Fogja meg őket a pénzügyi kormány és követelje tőlük a teherviselés maximumát. De ez nem ok arra, hogy a mobilvagyonokat általánosságban terheljék túl, a földbirtok áldozatkészségének kímélése szempontjából. A mobilvagyonok amúgy is súlyosabban érzik az átmenet nehézségeit és terheit és sohasem tudhatják, mi marad meg nekik a nagyon is ingatag konjunktúrákból, ellenben a földbirtokosnak, ha az áldozatkészség maximumát is vállalja, mindenképpen megvan a biztos bázisa , a föld. Ne azt nézzék, hogy micsoda teher nehezedik ide vagy oda, hanem a maguk szilárd bázisáról hozzák meg az áldozatnak azt a teljességét, amelyet az ország vezető és domináló osztályától joggal elvárhatunk. " Terhek és áldozatok. Nagy kavarodás támadt a kényszerkölcsön körül. A különböző gazdasági kategóriák azon versengenek, hogy a kirovandó terhekből mennél kevesebb jusson rájuk s mennél több másokra. Kiütközik megint az agrár és merkantil érdekellentét s az egysége párt kisgazda-csoportja már a kilépés konzekvenciáival fenyegetőzik. A kényszerkölcsönnek tudvalevőleg az a célja, hogy addig is, míg a külföldi kölcsön meglesz és folyósíttatik, az államháztartás szükségletét fedezze. Meg kell állítani a bankóprést, stabilizálni kell a koronát és egyensúlyba hozni az államköltségvetést. Csupa oly cél, amely az ország újjáépítésének elengedhetetlen feltétele. Ha helyeseljük a célt és bízunk a sikerben, akkor a legnagyobb áldozatkészség válik kötelességévé mindenkinek, aki egy újra feléledő ország áldásaiban kivan részesedni. Mi azt hisszük, hogy ennél a kérdésnél kissé eltévesztik a hangsúlyt. Mert nem a terheken nyugszik az, hanem az áldozatkészségen. Ennek az áldozatkészségnek arányban kell lennie a gazdasági kategóriák jelentőségével. Mennél hatalmasabb az egyiknek vagy a másiknak politikai, társadalmi és gazdasági jelentősége, annál nagyobb érdeke fűződik az ország gazdasági konszolidációjához s annál gazdagabban részesedik majd ennek eredményeiben. A magyar gazdatársadalom alkotja az ország gerincét. Számban is, súlyban is vezető szerepe van, övé a föld, amelyen és amelyből mindnyájan élünk. A nemzeti vagyon jó kétharmada kezében van. Ipar, kereskedelem s minden egyéb gazdasági csoport együttvéve osztozik a megmaradt harmadrészen. Igaz, keletkeztek és vannak ezek közt úgynevezett konjunkturális vagyonok és jövedelmek. De viszont a gazdák se panaszkodhatnak a konjunktúrára. A búza lett nálunk legelőször aranyparitás. És mindaz, ami a gazdálkodással egybefügg, az élelmiszerek egész sora, fürgén kihasználta mindig az ingatag valuta konjunktúráját. Az is kétségtelen, hogy adózás dolgában a földbirtok nagy előnyökben részesül. Az ipar, kereskedelem és pénzvilág kétannyi adót szolgáltat nála. Javára válik az az elv, hogy a birtokos nem lehet árdrágító s hogy a forgalmi adó alól mentesítve van. Nem kifogásoljuk mindez előnyöket, sőt szívünkből örvendünk, ha a magyar gazdák mennél jobban gyarapodnak vagyonban és jövedelemben. Hisz az ő jólétük alapja és forrása az ország minden dolgozó és kereső rétegének. De viszont tőlük is várjuk a példaadást mindenben, ami az ország létérdekeivel áll szoros kapcsolatban. Várjuk tehát az áldozatkészségben is, amikor arról van szó, hogy az államháztartás részére biztosíttassák egy átmenet a végleges rendezés időpontjáig. Nagyon nehéz megérteni, miért perhorreszkálják Aldájuk azt a részét a kölcsönnek, amelyet a pénz Nincs pénzügyi diktátor! Beszélgetés Kállay Tiborral. — Hétfőn jőn a népszövetségi bizottság. — A szanálás munkaprogrammja. Alig múlott el nyolc napja, hogy Kállay Tibor háromnapi heves parlamenti támadások után lemondott felelős pénzügyminiszteri állásáról és máris bekövetkezett az, amit jósoltunk, a kormány nem tudván nélkülözni Kállay Tibornak a kölcsönügyben megmutatott nagy készültségét, őt bízta meg azzal, hogy a jövő ítélfén ideérkező népszövetségi bizottsággal együtt véglegesen megállapítsa Magyarország szanálási tervezetét. A különleges megbízatással kapcsolatosan természetesen ismét megmozdultak egyes politikai körök, hogy állástfoglaljanak Kállay Tibor „felelősségmentes" missziójával szemben és azt a hírt dobták be a közvéleménybe, hogy Kállait valósággal diktátori hatalommal lesz felruházva a kölcsönügy intézése és lebonyolítása terén, úgy hogy a kinevezendő pénzügyminiszter csupán árnyékhanjjem lesz Kállay személye mellett. A kormány köréből kiszivárgott értesülések szerint ez a feltevés már tegnap megdőlt, miután kiztjut, hogy Kállay Tibor megbízatása folytán szükséges ténykedéseiért a kormány minden tekintetben vállalja a felelősséget a nemzetgyűléssel szemben. Azok megnyugtatására, akik Kállay Tibor missziójával szemben idegeskedést és idegenkedést mutattak, közölhetjük, hogy ez a kinevezés egyáltalában nem újszerű a pénzügyek terén. Nemrég Schober államtitkárt kérte fel a kormány, hogy képességeivel működjék közre és vezesse a francia és angol clearing-tárgyalásokat és őt bízták meg az olasz-magyar gazdasági tárgyalások vezetésével is. Teleszki nagy tudását a Délivasút ügyével kapcsolatos tárgyalásoknál vette igénybe a kormány, Popovics Sándor ismert szakértelmét pedig az osztrák-magyar likvidációs tárgyalások vezetésénél bocsátotta a kormány rendelkezésére, akkor, amidőn már nem volt a fegyintézet vezetője. Kállay Tibor megbízatása is ilyen ad hoc felkérésen alapszik." Terhes munkájáért semmiféle fizetést nem kap, működéséhez semmiféle személyzetre és hivatalra nincs szüksége, mert ez esetben tisztán egyéni közreműködésről van szó. Az Újság munkatársa ma délután felkereste hivatalában Kállay Tibort. A volt pénzügyminiszter a pénzügyminisztérium második emeletén, Vértesy Sándor államtitkár hivatali helyiségének egyik szobájába vonult, itt folytatja reggeltől-estig a szanálási terv előkészítő munkáit. Kállay Tibort az íróasztala mellett találtuk. Készséggel válaszolt kérdésünkre, amelyben új megbízatásáról és ezzel kapcsolatos teendőiről érdeklődtünk. — A legnagyobb meglepetéssel olvastam azokat az újságcikkeket, amelyek az én személyemmel foglalkozva olyan híradásokat közölnek, mintha én az állami pénzügyek intézésében továbbra is aktíve részt vennék és pláne valami diktátori hatalmat gyakorolhatnék. Minderről természetesen szó sincsen és megnyugtathatom azokat, akik ebben a tekintetben aggodalmaskodnak, hogy szó sincs arról, mintha az én számomra valamilyen hatalmi állásnak a kreálását határozta volna el a kormány. Csupán az történt, amit a magam részéről egészen érthetőnek is tartok, — és amit a magam részéről akceptáltam is — hogy a kormány felkért arra, hogy én is vegyek részt annak a szanálási programmnak a végleges megállapításában, amely szanálási programra a népszövetség delegátusaival lesz megbeszélendő és azután a nemzetgyűlés elé terjesztendő. Annak idején, pénzügyminiszter koromban, igyekeztem a pénzügyminisztérium illetékes referenseivel együtt előkészíteni a vonatkozó tervezetet és most arról van szó, hogy ennek a tervezetnek a letárgyalásánál, illetve véglegesítésénél egy bizonyos mérvig én is közreműködjek. Természetes azonban, hogy a tervezet a kormány tervezete lesz, mert hiszen az én közreműködésem a dolog természeténél fogva immár nem állhat másban, mint javaslattételben, illetve a régebbi időből származó anyagnak a prezentálásában. Nem lévén felelős állásban, magától értetődőleg nem is állapíthatok meg vőleges javaslatokat vagy intézkedéseket, hanem csupán az illetékes tényezők előtti közlésére szorítkozom annak, hogy mit tettem volna, illetve képviseltem volna abban az esetben, ha megmaradtam volna az ügyek felelős intézőjének. A kormány azután úgy változtat javaslataimon, vagy úgy egészíti ki azokat, amint azt a maga részéről célszerűnek tartja s így ezek akkor, amikor végleges formában megjelennek, önként értetődően már nem az én javaslataim, hanem a kormány javaslatai. Megjegyezni kívánom még, hogy ez a szerepem is, amelyet fentiekben ismertettem, remélhetőleg igen rövid ideig fog tartani, hiszen a népszövetségi komisszió hétfőn már megérkezik Budapestre és nem igen fog két hétnél tovább itt tartózkodni. Meg kell jegyeznem még azt is, hogy bizonyos tekintetben hasonló felkérésnek az alapján dolgozott a felállítandó jegybank alapszabályainak az összeállítása terén Popovics Sándor, a jegyintézet volt kormányzója. — Milyen formák között és milyen módon fog érintkezni Excellenciád és a magyar kormány a népszövetségi bizottsággal? — Valószínűleg ugyanolyan formák között és ugyanolyan módon fog lefolyni a népszövetségi bizottság munkája, amilyen módon azokkal a kiküldöttekkel tárgyaltunk, akik novemberben voltak Budapesten. — Miután a népszövetségi bizottság Excellenciád szerint előreláthatólag csak két hétig fog itt tartózkodni, mire szorítkozik a bizottság munkája e rövid idő alatt? — Három dologra. A felhatalmazási törvényjavaslat, az öt féléves költségvetés és a jegyintézeti alapszabályok megbeszélésére. Mindhárom dologban a nemzetgyűléshez is kell fordulni, hogy a szanálási programm ezen az alapon végrehajtható legyen. A megbeszélést a kormánynak kell fentartania a népszövetség kiküldötteivel és ezeknek a megbeszéléseknek egy részénél bizonyára Popovics Sándor és én is részt fogunk majd venni, amint bizonyára részt fognak venni más szakértők is, akiket a kormány meghív. A telefon berregése szakította félbe beszélgetésünket. Kállayt a miniszterelnökségre hívták azoknak a rendkívül fontos tanácskozásoknak a folytatására, amelyeket Bethlen István gróf tegnap délután A takarékkorona mai árfolyama 103 papírkorona•