Az Ujság, 1924. április (22. évfolyam, 76-83. szám)

1924-04-01 / 76. szám

______ / ' \ . . y a 1500 korona. XXTI. évfolyam. 76. szám. v . -r /r:0­t. Kedd, április 1. Előfizetési árak: _____ ________ WSf SZERKESZTŐSÉG NO 2.» ‚•»!»? re................MjHlJ K |® gPJj jjjgl /0ttBB&k ^Sf'HU JtUSSBk ®S KIADÓHIVATAl.:- i;i Külföldre ar. clenizeléa Kétsaerch. ||||j qjjflf '”v^^&5lfi#8X Vilm­os császár­ul Si* as^ Lkjm szám­ára Huilapeelin, ljS8l Efst gm| lm g|§|j @&j$ Jafcy Telefon 151—50, 154—51, 154—55, vidéke. #» pályaudvarua hét­ KB {■ Jffiv «8l fi£8 Hw xHSfW. &'li­­fe% Wjg jgSSS . 154—23, köznap UM k, vasárnap 5000 K. MBS, LuS gJS3 #4 Ka ^fdlaBK tajf Jgg| 4S A$P Nyomdai telefon: (euk patfi '•­--Iriaban brlkörnap 5010. . '€M£zt &M ■ B ^ BB 6 óratol kezdve) 1M­2L .a-hreap «*.- -.rák korona. ~ ^ 0 |i HLJ| ák JB fTI m. 1 EIOKEUDŐHIVATAL: Hegy-lemk ünnep mául napok B8 H OBBh X^SSlMS' ^SfjsKS*^ faft NjISSHas BCHAPEST, Erzsébet-kSrnt & k!éé­telével minden nap. ■“ TM»«»w 'Wifle “»«« «LaSB» Telefon: József 16—28. ROVÁS: Hegedűs Lóránt agitáló körútjára kell gondol­nunk Pesthy Pál igazságügyminiszter gyónta beszédé­vel kapcsolatban. A vagyonváltságnak iparkodott pro­pagandát csinálni s mindenütt óriási tapsokat aratott, ellenben a földváltságból annyit kellett engednie, hogy egész politikája rom­badőlt. Pesthy Pál is meg akarja értetni a föld népével, mi a kötelessége és mi az ér­deke. De a hatást már bölcsen eszkom­otálta a szaná­lási javaslat, mikor ötven percentet előre engedett s további percentek engedésére el van készülve. 30 10 A pártok vajúdnak, de nincs kétségünk, hogy harciasság szempontjából megszülik a kívánatos ege­ret. Akárhogyan meghányják-vetik is a dolgot, a sza­nálási javaslatok megbuktatásától nem várhatnak több jót, mint az érvényesülésüktől. * A bankok érzékenykednek, hogy szinte álla­i támogatással szítják a bankellenes hangulatot s uszít­ják az összes elégedetlenségeket őreájuk. A tény öreg, az érzékenység fiatal. Az ellenforradalom kiir­totta a bolsevizmust és magába átmentett sokat az ideológiájából. A kommunizmussal szemben vissza­állította a kapitalisztikus gazdasági rendet és töri­­zúzza a kapitalizmust. Az ország legnagyobb baja, hogy kevés a tőkéje s at tini a legnagyobb gyűlölség a nagytőke ellen. Ezeken most kezdeni az érzékeny­kedést, igazán elkésett dolog. A gyönge kapitalizmus­nak erős idegzetre van szüksége. Erélyesen, körültekintés nélkül. Mondunk egyet, kettő lesz belőle: minek a bankoktól tizenkétmilliót s a részvénytársasá­goktól öt percente­: bekövetelni? Semmi sem állja útját, hogy egyszerűen elvegyék az összes bankokat és részvényeket. Legyen meggyőződve Walkó Lajos úr, hogy ehhez sem kell több go­rombaság vagy nagyobb politikai körültekintés. A minap a kisgazdák dohányt és kisü­stöt követeltek. Erre finom miniszterelnöki választ kaptak a Walko-féle gorombaságok és katonás paranccsal szemben. A két stílus egymás mellé állítva, mindent megmond. A kisgazdáknak van parlamenti súlyuk, a mobil tőkének nincsen. En­nélfogva szóba sem kerül az előlegkölcsönnél a földbirtok és szóba sem kerül a mobil tőkénél az emberséges tárgyalás és megegyezés. A kormánynak ez az eljárása tökéletesen megfelel a fajvédő gusztusnak. Igazán csodála­tos, hogy éppen ezekkel áll a kormány legéleseb­ben szemben. Talán ezzel akarja őket leszerelni? Lehet, hogy nincs igazunk, hogy nem politika érvényesül, hanem a már ismert elfogultság és közgazdasági avatatlanság. De mi politikát szi­matolunk benne. A kormány együtt akarja tar­tani a saját pártját s ezt csak úgy éri el, ha más­felé irányítja a terheket, mint ahova valók. Eb­ben aztán voltaképen igaza van. Lám, a bankok megfizették az előleget s ha elszedik az öt száza­lékot a részvényekből, a kormány pártja egy lel­ket, sőt egy testet sem fog veszteni. Ám egy bökkenő van. Az egységes párt ha­talma nem terjed túl az országházi palotán. S a külföldi kölcsön, mely a kormánynak egyetlen célja most, nem igazodik az egységes párt után. Ott látni méltóztatik, hogy akiktől a kölcsönt várjuk, biztosítékot akarnak s ezt a bankoktól és az ipartól akarják megkapni, mert ezekben bíznak. Tisztelet-becsület a földvagyonnak, de enniek áldozatkészségéről nem igen kapnak bi­zonyítékot s a kormánytól sem, mely az ország legnagyobb vagyontételét a leggondosabban ki­rekeszti a kölcsön terheiből és kockázatából. Már most a kölcsön fedezetéül itt volnának ezek az exkomm­unikás bankok. Nagyon derék, nagyon szolid, bizalomra nagyon érdemes ala­nyok ezek, de hát pénz beszél — minél többet szed el tőlük az állam, annál kevesebb marad garanciául a hitelezőknek. Aztán itt van a híres jogrend is. Ha Magyarországon olyan a politika, hogy soha sincs biztonság afelől, mi az enyém SS mit deklarál holnpj.hgp~az állnt magáé-Kitünő forrásból kapjuk a hírt, hogy a miniszter­­elnök újabb eszmecserét kezd az ellenzékkel s megkísérli a pártközi béke megteremtését. Olyan platf­­onnon indul meg a tárgyalás, ami lehetővé teszi a kibontakozást és egyúttal garanciát ad arra, hogy nemcsak a kölcsön ügyé­ben, hanem a belpolitika számos más kérdésében is tűr­hető helyzet keletkezzék. Miután az ellenzéknek főleg a belügyminiszter működése és politikája ellen van kifo­gása, a­ kormány elnöke éppen a belső béke érdekében meghozza az áldozatot és elejti Stakovszky Iván belügy­minisztert. Lényeges, hogy az­ ellenzék egyik része semmi körülmény­ek között sem helyesli az obstetkciót . Így ma már a ar­fol­­ulamra csökkent ennek­ a ve­zzélye­ Néhány ellenzékié­­­pviselő ma is abban az irányban terelgette a mozgalmat, hogy az ellenzék közös dekla­rációt szerkesszen s annak a plénum előtt való felolva­sása után tüntetően vonuljon ki az ülésteremből. Főleg h­elymegi-Kiss Pál Lelkesedett ezért az eszméért. Ezzel szemben áll a másik tény: az ellenzék zöme nem vál­lalja ezt a kockázatot. Három ellenzéki párt álláspontja volt eddig ismeretlen, de ma este ezek is feltárják félig­­meddig taktikájukat. A Kossuth-párt ma este Ssupert Rezső elnöklésével értekezletet tartott s elhatározta, hogy érdemleges vitát kezd a kölcsönügyi javaslatok ellen, de tartózkodni fog az obstrukciótól. Párthatároza­tának lényege a következő: nem mond le a kritika jogá­ról s fel fogja világosítani a nemzetet Magyarország élet-halál kérdéseiről. A párt szónokai az érdemleges vita során le fogják vonni a tanulságot a kormányzat bűnei­vel szemben s rá fognak mutatni arra, hogy a kölcsön­­akció csak akkor lesz sikeres, ám a hatalom az alkotmá­nyos tényezők kezébe kerül. Több módosítást fognak előterjeszteni a szónokok, főleg gazdasági vonatkozások­ban, mert a javaslatokban a párt nem lát garanciát arra, hogy javulni fog az alsó néprétegek gazdasági helyzete. A szónokok rá fognak mutatni arra, hogy csak az igazságos, a valódi progresszív adózás és a komoly taka­rékosság mentheti meg az országot. A külföldi kölcsön­­is csak így válik majd az ország javára. A pártnak az az álláspontja, hogy helyre kell állítani az alkotmányt. Ez azért is szükséges, mert ebben az esetben jelentéke­nyen kedvezőbb feltételek mellett lehet elhelyezni a köl­csönt a külföldi piacon. A párt nem akar obstruálni, de a felelősségtől sem fél, mert véleménye szerint csak kö­telességét teljesíti akkor, amikor érdemleges vitával azért a célért küzd, hogy a külföldi kölcsön csakugyan hasz­náljon az országnak. A fajvédő csoport tagjai ugyancsak ma éjjel tartot­tak értekezletet Gömbös Gyula lakásán. Lchner-Lendvai István nem vett részt az értekezleten. Nem hoztak még ugyan határozatot, de informátorunk szerint ellenzik a tüntető kivonulást s máris megállapodtak abban, hogy részt vesznek a vitában. Az értekezletet holnap folytatják. Nagy érdeklődés előzte meg a szociáldemokraták ma esti értekezletét. Este fél kilenckor össze is ültek a parla­menti frakció tagjai, közel éjfélig tanácskoztak, de még nem döntöttek. Holnap folytatják az eszmecserét s akkor fognak dönteni arról, milyen taktikát alkalmazzanak a kormány javaslataival szemben s megállapítják azokat az eszközöket is, amelyeket a legélesebb harchoz szükséges­nek vélnek. Általános a meggyőződés, hogy a szociálde­­­mokraták is az obstrukció ellen fognak dönteni, de ugyan­akkor kötelességévé teszik a frakció minden egyes tagjá­nak, hogy felszólaljon a vita során. "Április 11-én helyreáll a magyar—török diplomáciai érintkezés, miután­ Angorában­ már kicserélték a baráti szerződés okiratait. Talai László, az angorai magyar követ április 5-én­ indul el Budapestről, hogy elfoglalja állomás-­­helyét. Fázisból jelentik. William Harding, aki ideérkes­zett, a legnagyobb elragadtatással nyilatkozott ma­gyarországi útjáról és kijelentette, hogy onnan a leg­jobb impressziókkal érkezett vissza. Sir Henry Strakosch, Magyarországból vissza­­térve, Pak­son át Londonba utazott. A nemzetgyűlés együttes bizottsága ma délutáni ülé­sén megkezdte a felhatalmazási javaslat általános vitá­ját. Holatich Lenne több pontban foglalta össze kriti­káját. Rámutott arra, hogy a metkantilosztályokra sú­lyos teher hárul. Sürgette, hogy a részvényváltság kérdé­sét vegyék revízió alá. Azt tanácsolta a kormánynak, hogy ennek a problémának megoldása céljából hallgassa meg az érdekeltségeket. Sándor Pál kifogásolta, hogy a kormány a hivatalos lap mai számában törvényes felha­talmazás nélkül intézkedett a jövedelemadó-bevallásról. Éles kritikát mondott a vagyonváltság, a forgalmi adó és a kázhaszonrészesedés, valamint a Devizaközpont po­litikája ellen. Véleménye szerint a külföldi kölcsön az egyedüli kivezető út s ezért elfogadja a javaslatok Far­kas István kifejtette felszólalásában, hogy nem lát elé­g garanciát az egyenlő adózásra, sem a szociális kívánal­mak kielégítésére. Rámutatott arra, hogy a földadó és általában a nagyobb vagyonok adója nincs arányban a magas fogyasztási adóval. Hámori Bíró Pál szintén a városi lakosság túlságos megterheltetését tette szóvá s ő is helyesebb megoldást sürgetett a részvénybeszolgál­­tatás ügyében. Ugron Gábor megfelelő megoldásnak mi­nősítette a javaslatokat. Véleménye szerint nagyon lé­nyeges, hogy a népszövetség égisze alatt indult meg az akció. Szükség van a külföldi kölcsönre, mert a belső erőfeszítés nem vezethet célhoz. Kifogásolta a románok­kal kötött megállapodást. Bethlen­ István gróf miniszterelnök hosszasabban vá­­laszolt a felszólalásokra. Kifejtette, hogy a magyar kor­mány praktikus megoldásra, törekedett a román kérdés­ben. Az történt, hogy Magyarország és­ Románia kölcsö­nösen visszavonta azt a keresetét, amelyet a román okku­­páció költségeinek megtérítése címén, illetőleg a romá­nok által okozott károk megtérítése címén egyrészről Románia, másrészről Magyarország intézett a jóvátételi bizottsághoz. Ezek a követelések számszerinti összegben körülbelül egyformák voltak. Kifejtette a miniszterelnök, hogy a német probléma megoldása a magyar kölcsön szempontjából csak előnyös volna. Az esetleges német kölcsön konkurrenciát támasztana ugyan a pénzpiacon,­­de ugyanakkor nyugodt európai helyzetet is teremtene és ez Magyarország szempontjából nagyon kívánatos. Este nyolckor félbeszakították a vitát. A bizottság hol­nap, kedden, délután 1 órakor folytatja munkáját. Pesthy Pál dr. igazság úgymint szí­r " több" képvise kíséretében vasárnap megjelent Gyünkön és hosszas beszédet mondott választóközönsége előtt. — Egész létra — fejtegette a többi között — azon fordul meg, sikerül a kormánynak a külföldön Magyarország számára me­értést teremteni és anyagi támogatást szerezni. Nagyy súlyos feltételeket kell elfogadnunk. Ha azonban nem fogadjuk el a feltételeket, maholnap ott leszünk, ak A­emetorszáig. De ne felejtsük el, hogy ez a nagy és hata­lias ország kiheverhetett egy megszállást és m­ás egyeb­kel, a mi kis országunk azonban eltűnnék a föld­kezes­ségről. Nekünk ez­t a kölcsönt és annak feltételeit is be fogadnunk, mert azzal a magunk és gyermekeink számát Rakovszky Mn Futása hozza meg a belső békét Újabb eszmecsere is idnl meg a kormány s az ellenzék között. — Éjszakai értek késsét a szociáldem­okratáké­á! és a fajvédőknél. — Ruperték az obstrukcié ellen foglaltak állást. A takarékkorona mai árfoly 1,11 papirkororux nak, akkor egy bank vagy részvény sohasem számba vehető stabilizált érték­képen. Mindez természetesen nem számít a szaná­lási javaslatok megszavazásának az átmenet szükségleteinek belső kényszerfedezéseinél. De azután ezt a kölcsönt meg is kell kapni valahon­nan és annak a valakinek, aki adná, már nem parancsol a magyar állam, de még a népszövet­ség sem. Ez már maga formálja meg véleményét, még­pedig fajvédő vagy keresztény agrár­demo­krata elvek nélkül. Ez vagy nem mer belemenni az üzletbe vagy a kockázatot is belekalkulálja. Új dolgok ezek? Éles szem kelle ezeknek felismeréséhez? Még fülünkben csengenek a kormánynyilatkozatok az egyenlő tehermegosz­tásról, az összes termelési ágak összefogásáról, a bizalomról, mellyel mindenki a haza közös ügye iránt viseltetni tartozik. S a nyugodt és­ tisztult atmoszféráról, melyet Walko úr a viha­rával bizonyára meg akart tisztítani. S azonfelül egy kicsit előre is látunk: a tisztviselők ezreit bocsátja el az állam, akiknek a magángazdaság­­ban való elhelyezkedését legcélszerűbb úgy elő­­ készíteni, hogy tönkreteszik a magángazdaságot. S a munkáskongresszus épp most számolt be ha­rmincnégypercentes munkanélküliségről, ezen is legegyszerűbb a gyáripar megnyomorításával segíteni. Ezek különben már magas közgazda-­ sági szempontok. Ezekkel felesleges törődni, hi­szen­­Walkó Lajos a kereskedelmi miniszter!

Next