Az Ujság, 1924. április (22. évfolyam, 76-83. szám)
1924-04-01 / 76. szám
0 mentjük meg az országot. Meg fog erősödni irántunk a külföld bizalma, bejön a külföldi vállalkozó tőke és kereseti alkalmakat fog teremteni, megindul a kereskedelmi forgalom, lesz munka és elkövetkezik a munka nagyobbértéke és jövedelmezősége. Megáll majd pénzünk értékének zuhanása s a kereskedők és iparosok a stabil pénzzel biztosan tudnak majd kalkulálni Olcsóbbodni fognak az árak, s a forgalom felszabadulásával kifejlődik az ipartermékek egészséges versenye. Adókban nagyon meg fogjuk érezni az átmeneti állapotot, de gondoljuk meg, hogy olyan ez az adó, mint a biztosítási díj Mi ezzel biztosítjuk házunkat a leégés ellen. Helyreáll költségvetésünk egyensúlya s két és fél év múlva túl leszünk a nagy viharon. Ellenkező esetben az öszeomlás fenyeget: a forradalom. Ez pedig tönkretenné nemcsak a kisembereket, hanem azokat is, akik egyébként élni tudnának. — A miniszter szavait nagy lelkesedéssel fogadta a közönség. Sok súlyos kifogás hangzott el a nemzetgyűlésen a magyar középiskola ellen s az érdekelteket bizonyára érdekelni fogja, ha még egy-két szempontot domborítunk ki e helyütt. Oros Géza dr., az I. ker. Márvány utcai felsőkereskedelmi fiúiskola igazgatója hívja fel a közvélemény figyelmét arra a körülményre, hogy a magyar középiskola nem becsüli meg a gyakorlatiasságot. Ez a derék pedagógus egyetemi végzettsége mellett nem restelte megfogni a gyalut és kalapács nyelét s hosszú évek óta az ipar megbecsülésére neveli az ijúságot. Azt ajánlja az illetékesek figyelmébe, hogy ilyen modern műhelynevelést, illetve szerszámkezelési gyakorlatot is ékeljenek be az új magyar középiskola munkarendjébe, így csinálják ezt a franciák, az amerikaiak és áldás fakad a nyomában. Véleménye szerint szükséges volna, hogy fa- és fémipari műhelyekkel szerelnék fel a modern középiskolát, ahol a reálcsoport növendékei kötelezően gyakorolnák magukat heti két órában az intézet egyik hozzáértő tanárának vagy egy mérnöktanárnak vezetésével. A derék igazgató nagyon szeretné, ha az írásbeli érettségit a minimumra szorítanák. Véleménye szerint a gimnáziumi csoportnál csak a latin és a magyar nyelvből, a reáliskolai csoportnál pedig csak a magyar nyelvből és a mennyiségtanból kellene íráshellen megvizsgáztatni az ifjúságot. Azt is sürgeti, hogy tegyék lehetővé az átfutást az egyik iskolatípusból a másikba. A francia középiskolák ilyen logikus áthidalásokra vannak építve és nagyszerűen beváltak. Reméljük, hogy az illetékes helyen is elolvassák, amit Oros Géza igazgató úr üzen. MGYVItó ESEMÉNYEI. Daves amerikai elnökjelölt. Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Parisból jelentik: A Newyork Herald jelentése szerint a washingtoni nemzeti republikánus klub a szakértői bizottságok elnökét, Daves tábornokot szándékozik jelölni a legközelebbi elnökválasztásra. Görögországban április 13-án lesz a népszavazás az államformáról. Az Újság bécsi szerkesztősége jelenti telefonon. Athénból jelentik: Április 21-ára tűzték ki a népszavazás időpontját. E napon dönt Görögország lakossága az államforma kérdésében. A köztársaságra fehér, a monarchiára sárga szavazócédulával fognak szavazni. yy • , , • . .r - - v 1 Az uj Poincaré-komány. Aki figyelemmel kiséri a mértékadó európai sajtó nyilatkozatait , az uj Poincaré-kormányról, az ellentétes benyomásokhatása alatt képtelen megállapítani a kormányváltozás jelentőségét. Azt a tényt, hogy Loucheur és de Jouvenel az új kormányban helyet kaptak, a baloldalra való elhajlás jelének tekintik, egyrészt mivel de Jouvenel a népszövetségi politika törhetetlen híveként ismeretes. E két politikusnak a Poincaré-kabinetben történt belépését tehát úgy értelmezik főleg angol lapok, hogy az új francia politika a jóvátétel kérdésében el fog térni az eddigitől. Ezzel ellentétben a francia sajtó ■aj eddigi politikától való eltérést’ tagadja s ezt megerősíteni látszik Poincaré kormánynyilatkozata, melyet a minisztertanács egyhangúlag helyeselt s mely többek között azt mondja, hogy Franciaország továbbra is ragaszkodik valamennyi jogigényéhez és a kezében levő zálogokat mindaddig megtartja, amíg nem rendezik kielégítően a jóvátételt. A kormány nemzetközi megállapodás útján igyekszik a kérdés megoldását biztosítani. Belpolitikai téren a nyilatkozat nemzeti tömörülést óhajt köztársasági koncentrációval, amire az új kormány maga szolgáltat példát. A nyilatkozat általában a régi tenorban szól. Poincaré kijelenti, hogy sem a konzervatívok részéről, sem a proletariátus részéről nem enged diktatúrát érvényesíteni. Tiltakozik az ellen, hogy Franciaország imperialista politikát folytatna. Csak az igazságot és a békét szolgálja. Mert ha Franciaország egy késedelmes adósától zálogot vesz, — mondja a nyilatkozat — voltaképen olyan néppel szemben tartja kezében a fegyvert, amely a szerződés ellenére is szaporítja katonai alakulatait. Nem engedhető meg, hogy ebből az óvatossági rendszabályból hazug következtetéseket vonjanak le Franciaország rovására. És ha a militarizmustól félrevezetett s a bosszú és a gyűlölet démonától megszállott hatalom (Németország) megkísérelné az európai politikai helyzetet felborítani és a fennálló rendet megzavarni, hogy az uralmától elszakított tartományokat egészben vagy részben visszanyerje, ezzel felkeltené a többi nép ellenkezését és azok, akik útját állanák, az egész világ helyeslésével találkoznának. A nyilatkozatot a szenátusbanLefevre az új igazságügyminiszter olvasta fel. A szenátorok meglehetős hidegen, de nagy figyelemmel hallgatták végig. Midőn a nemzet szuverenitásáról volt szó, Delahaye szenátor közbekiáltott: Szóbeszéd. Más megjegyzés nem hangzott el, így állván a helyzet az új Poincaré-kormány külpolitikája tekintetében, egész tárgyilagosan konstatálható az ellentét Macfishald ismeretes nyilatkozatai s a frati A kormány lakbérrendeleke erélyes állásfoglalásra késztette az ország háztulajdonosait. Rövid idő óta ma már másodszor ült össze a Háztulajdonosok Szövetsége országos kongresszusra. Második nagygyűlésüket ma este öt órakor tartották meg a régi képviselőházban. A terem zsúfolásig megtelt. Szegényesen öltözött emberek, főképpen öreg urak és asszonyok gyűltek össze. A tömött padsorokból feltűnően kiviláglottak a postás és vasutas altisztek uniformisai, a szegényen öltözött nők köréből pedig néhány fejkendős asszony. Félhat felé nyitotta meg Németh Béla dr. a kongresszust. A háztulajdonosok elnöke azzal kezdte beszédét, hogy amidőn a február 24-én megtartott nagygyűlés után felkeresték a miniszterelnököt, Bethlen István gróf kijelentette, hogy a lakásproblémát a felhatalmazási törvény keretében fogja megoldani, Kállay pénzügyminiszter pedig hozzátette, hogy 1925 májusébra a lakások bére eléri az aranyparitás 60 százalékát és ugyanakkor a megkötöttséget megszüntetik. A felhatalmazási törvényben eredetileg azt akarták kimondani, hogy a lakások május 1-én az aranyparitás 10 százalékát, ez üzletek pedig 30 százalékát fogják fizetni. A legutolsó pillanatban azonban megváltozott a javaslat és a májusra tervezett 10 százalék helyett 7 százalék, a novemberre tervbe vett 20 százalék helyett 15 százalékot kell lakbér fejében fizetni. . . Itt egy hang közbesivil: — Miért nem csinálják ugyanezt a földbirtokreformnál? -— A közbeszólások egész vihara zug erre és az elnök csak percek múlva tudja beszédet folytatni. — A háztulajdonosok ezzel szemben elejétől fogva azt kérték, hogy a németországi mintára az aranybérek 35 százalékát kapják meg. A mai kötött lakásrendszert nem lehet egyébnek tekinteni, mint a kommün utolsó maradványaink. Éppen ezért követeljük, hogy a demagógia rombolásával szemben a lakásokat szabadítsák fel. Itt újból közbeszólások viharzanak fel: — Kommunisták, gazemberek csinálják! Dródy Ernő a vezérük! — kiáltják. — Szükséges, — folytatja az elnök" — hogy ezt a demagógiát megbélyegezzük. (Percekig tartó nagy éljenzés.) Mert ezek az urak maguk bevallják, hogy fényesen megélnek abból, amit a házbéreken megspórolnak. Az elnök ezután előterjesztett két határozati javaslatot. Az elsőben tiltakoznak a magántulajdonnak kártérítés nélkül való kisajátítása ellen és azt kívánják, hogy amikor mindenféle cikk elérte az aranyparitást, akkor ne dobják oda a házvagyont koncul azoknak, akik megakadályozzák a lakáskérdés megoldását és segédkezet nyújtanak a háztulajdonosok kifosztására. Ezért azt kérik a kormánytól, hogy május 1-én az arany paritás 35 százaléka legyen fizetendő, 1025 február 1-én 50 százaléka, 1025 május 1-én pedig a lakások szabadforgalmát állítsák helyre. (Óriási éljenzés.) Követelik a Lakáshivatal haladéktalan megszüntetését és a háztulajdonosnak az albérletedben való 50 százalékos részesedését, további tíz évi jövedelem elvonás fejében kártérítést, a terhek csökkentését és az illuzóriussá vált régi adómentesség meghoszabbítását. A második határozati javaslat megállapítja, hogy a főváros által kirótt közüzemi költségek egymagukban túlhaladják a nyers jövedelmet. A nyers lakbér ugyanis 420-szoros, a közüzemi pótlék pedig 423-szoros. A háztulajdonosok ezért kimondják, hogy a közüzemi költségeket mindaddig nem fizetik meg, amíg a törvényes rendelet értelmében azokra fedezetet nem kapnak. A nagy éljenzéssel és általános tetszéssel fogadott beszéd után Teles Béla, a szövetség igazgatója azt fejtette ki, hogy a háziurak ellen folyó demagógia az országot viszi romlásba, mert lehetetlenné teszik a takarékosság szellemének érvényesülését és az összegyűjtött tőkének házakba való fektetését. A háziurak a lakások felszabadításáért nem egymaguk küzdenek, mert mellettük állanak a lakáskeresők és az albérlők hatalmas rétegei. Ezekkel együtt tiltakoznak az ellen, hogy egyesek lakásmonopóliumot élvezzenek és ingyen lakjanak. Szóváteszi a fővárosnak a közüzemi költségek emelése terén kifejlett pusztító munkáját és megállapítja, hogy a kormánynak nincs még annyi hatalma sem, hogy a főváros drágítását megállítsa. Itt újra percekig zúgtak és abeugoltak a háziurak és csak akkor nyugodtak meg, amikor az elnök jelentette, hogy Máday Gyula egységespárti képviselő kivárt szólani. A képviselő azzal kezdte beszédét, hogy a kongresszusra a tagokat nem aulák hozták és nem gazdag emberek gyűltek össze, hanem kérgeskezű, szegényemberek, akik a legbecsületesebb polgári erényt fejtették ki, amikor felesleges tökeiket házakba fektették. Ha az ő vagyongyűjtő munkájuk népi házakat épített volna, úgy ma Budapest nem volna az, ami. Ha ötven esztendő előtt a tőke szintén sikolásban, bujkálásban és tőzsdézésben keresett volna elhelyezkedést, úgy ma a Kossuth Lajos utca helyén szánalmas sárviskók állanának. A háziurak, amikor jogaikat védelmezik, nem ellenségei a kisembereknek. Itt két tőkeformáció áll egymással harcban. Az egyik a megkötött kisebb tőke, a ház, a másik az állam, a nagyvállalatok, a gyárak, amelyek elsősor-ban volnának hivatottak arra, hogy munkásaikat és tisztviselőiket lakással ellássák. Ez a nagytőke a lakásadóktól elvont milliókból tart magának autót. Ezután Jankovics Oszkár ezredes megállapította, hogy a háziurakkal szemben az a Lakók Szövetsége áll fegyverben, amelynek tulajdonképen nincsenek tagjai. Ennek a szövetségnek az élén valami Bródy áll, a másik érdekképviselet, a Kereskedők és Iparosok Szövetsége, élén pedig valami Fái. A Fáy névnek patinája van a magyar történelemben, ez a Fái azonban egy új Fái és apródyak fajába tartozik. Csodálkozását fejezi ki azon, hogy amíg a polgári társadalomban az adott szónak szentsége van, addig a felelős állásban lévő államférfiak nem tartják szükségesnek, hogy adott úriszavukat betartsák. Hivatkozik arra, hogy a szanálási törvényjavaslaton még meg sem száradt a nyomdafesték, amikor egy „akárki“ felkereste a népjóléti minisztert, meginterviúvolta és ez a katolikus pap-miniszter azt válaszolta a kérdésekre, hogy a lakások felszabadítására vonatkozó pontot nem kell komolyan venni. Megállapítja, hogy a miniszterek szelleme még nem dezinficiálódott, vannak még közöttük, akik nem tudják megbecsülni a magántulajdon szentségét. Ezután vidékiek szólaltak fel és Pilich Gyula szegedi háztulajdonos indítványára kimondották, hogy holnap küldöttségileg keresik fel a miniszterelnököt és felé a lakások azonnal való felszabadítását követelik. (Tiltakoznak a kereskedők.) Ugyancsak ma este az Országos Kereskedő és Iparosszövetség meghívására a kereskedelmi és ipari érdekképviseletek a Lakók Szövetségével karöltve egyesületközi értekezletet tartottak a lakás és üzlethelyiségek felszabadítása, az aranyparitásos bérek, továbbá az áruraktárak újabbi vagyonváltsága ellen. Az értekezleten Bródy Ernő dr.a szanálási törvényjavaslatok szövegéből kimutatta, hogy az üzlethelyiségek és lakások forgalmának felszabadítása a szanálási műveletekkel összefüggésbe nem hozható és ezt a kérdést a törvényjavaslatokba mesterségesen csúsztatták bele. Több felszólalás után Hoffmann Mihály, a Fűszerkereskedők Egyesülete elnöke adott kifejezést a kiskereskedelem elkeseredett hangulatának. Gipsz Lipót dr., a Kereskedelmi Csarnok titkára a még távollevő egyesületeknek a mozgalomba való bevonására tett indítványt. Sós Béla dr. és Schmidt Sándor dr. előadása után Barczen Gábor elnök indítványára egyhangúlag kimondották, hogy tiltakoznak a lakás és üzlethelyiségek felszabadítása, az aranyparitásos házbér s az áruraktárak és részvénytársaságok vagyonváltsága ellen. (Az értelmiség és a lakáskérdés.) A Szabadság-kávéház különtermében ma este értekezletre gyűltek össze a szabadfoglalkozásúak (orvosok, mérnökök, ügyvédek, stb.) kiküldöttei és megvitatták a szanálási javaslatoknak a lakáskérdésre vonatkozó intézkedéseit. Egyhangú volt az a meggyőződés, hogy a javaslat intézkedései elsősorban a lateinerosztályt fogják a mainál sokkal válságosabb helyzetbe sodorni. Az értekezlet elhatározta, hogy minden foglalkozási ág kiküldöttei sürgősen összehivatják saját testületük választmányát és a választmány elé oly értelmű javaslatot terjesztenek, hogy a lakások felszabadítására vonatkozó intézkedések a szanálási javaslatból feltétlenül kihagyassanak, nemcsak azért, mert az építkezések előrehaladásától teljesen függetlenül megállapított határidők merőben igazságtalanok és keresztülvihetetlenek, hanem azért is, mert a lakásokra vonatkozó intézkedések semmiféle szerves kapcsolatban nincsenek az államháztartás egyensúlyának helyreállításával, sőt ellenkezőleg alkalmasak arra, hogy a konszolidációt veszélyeztessék, a termelést megbénítsák s anarchiát teremtsenek. Javasolni fogják azonkívül, hogy a lateinci osztályok tiltakozzanak a rendkívül magas házadó és a kincstári részesedés ellen, amelyet végeredményben szintén a lakóknak kell majd megfizetniök. Követelik a házbéremelésnekmérséklését is. Ha ez a tiltakozás nem vezetne eredményre, a lateiner-foglalkozások a legrövidebb időn belül nagygyűlést hívnak egybe, amely foglalkozni fog azokkal az eszközökkel, amelyekkel a javaslat törvénnyé válását meg lehet akadályozni. r “ * * »■»«- - - - *■—T*‘--C"i-"JiVrni-r>n<vii>j-> n.i «<yn A lakások azonnal való felszabadítását követelik a háztulajdonosok. Viharos gyűlésen tiltakoztak a háziurak a kormány hűbérrendeltei ellen. Az aranyparitás magasabb kulcsát kívánják májusi bér fejében. Elhatározták, hogy nem fizetik meg a közüzemi költségeket. AZ ÚJSÁG Kedd, 1924 április 1. cia kormány várható politikája közt. Macdonald hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt a jóvátétel kérdése döntendő el s csak azután lehet szó a biztonság kérdéséről, mely úgy rendezendő, hogy Németország abban, mint a nemzetek családjának egyenjogú tagja léphet fel. Ez tehát éppen ellenkezője annak a francia álláspontnak, melyet a legmérvadóbb két tényező, a francia köztársasági elnök és a miniszterelnök elfoglal. A szerb ellenzék kivonulása a szkupstinából. Drámaikig izgató és botrányos jelenetek közt végződött tegnap éjjel a szombat óta megszakítás nélkül tartó szkupszina-ülés Pofozkodás, revolverfenyegetés közben az ellenzék egész éjjel állta az obstrukciót a költségvetés ellen. Végre teljes, kimerültség után az ellenzék, belátván a harc további céltalan voltát, demonstratíve kivonult az ülésteremből, mire rövid egy óra alatt letárgyalta és elfogadta a többség a költségvetést. Szombat este a király magához kérette Davidovicsot, az ellenzék vezérét. A kihallgatás után Davidovics magához kérette az ellenzéki vezéreket. Határozatot hoztak, hogy valamennyi ellenzéki képviselő elhagyja az üléstermet. Ez meg is történt Pasics miniszterelnök ezután megjelent a szkupstinában és nyilatkozatot tett, amelyben kifogásolta az ellenzék eljárását és hangsúlyozta, hogy a "kormány a nép ítéletéhez fog fellebbezni. A parlamenti helyzetben az elmúlt éjszaka folyamán történt fordulat a nyilvánosságban nagy feltűnést keltett. A magyar korona jegyzése külföldön : Deviza Valuta Deviza Valuta _________________Márc. 31 Márc. S1| Márc.31 Marc.31 Zürich f10.000K-ért _ 1Prága(10.000K-ért ',7'( svájci tr.)............U.bbVs — csIjFk)................ — 4Vs Bécs (100 K-ért __*, Newyork (10.000 UTc osztrák K).......... , K-ért dollár).... ul15 — Berlin (1 K-ért Paris (1ll.000 K-ért millió márka)... *• francia ír.).......... — — Zágráb (10.000 K-ért 1310 Amsterdam (10.000 dinár) .................. — K-ért holland fit — Belgrád (10.000 London (10.000 ,, K-ért dinár)..... . ~. 1 K-ért shilling).. .