Az Ujság, 1924. április (22. évfolyam, 76-83. szám)

1924-04-01 / 76. szám

0 mentjük meg az országot. Meg fog erősödni irántunk a külföld bizalma, bejön a külföldi vállalkozó tőke és kere­seti alkalmakat fog teremteni, megindul a kereskedelmi forgalom, lesz­ munka és elkövetkezik a munka nagyobb­­értéke és jövedelmezősége. Megáll majd pénzünk értéké­nek zuhanása s a kereskedők és iparosok a stabil pénzzel biztosan tudnak majd kalkulálni Olcsóbbodni fognak az árak, s a forgalom felszabadulásával kifejlődik az ipar­termékek egészséges versenye. Adókban nagyon meg fog­juk érezni az átmeneti állapotot, de gondoljuk meg, hogy olyan ez az adó, mint a biztosítási díj Mi ezzel biztosít­juk házunkat a leégés ellen. Helyreáll költségvetésünk egyensúlya s két és fél év múlva túl leszünk a nagy viharon. Ellenkező esetben az öszeomlás fenyeget: a for­radalom. Ez pedig tönkretenné nemcsak a kisembereket, hanem azokat is, akik egyébként élni tudnának. — A miniszter szavait nagy lelkesedéssel fogadta a közönség. Sok súlyos kifogás hangzott el a nemzetgyűlésen a magyar középiskola ellen s az érdekelteket bizonyára érdekelni fogja, ha még egy-két szempontot domborítunk ki e helyütt. Oros Géza dr., az I. ker. Márvány­ utcai felső­kereskedelmi fiúiskola igazgatója hívja fel a közvélemény figyelmét arra a körülményre, hogy a magyar közép­iskola nem becsüli meg a gyakorlatiasságot. Ez a derék pedagógus egyetemi végzettsége mellett nem restelte meg­fogni a gyalut és kalapács nyelét s hosszú évek óta az ipar megbecsülésére neveli az ijúságot. Azt ajánlja az illetékesek figyelmébe, hogy ilyen modern műhelynevelést, illetve szerszámkezelési gyakorlatot is ékeljenek be az új magyar középiskola munkarendjébe, így csinálják ezt a franciák, az amerikaiak és áldás fakad a nyomában. Véle­ménye szerint szükséges volna, hogy fa- és fémipari mű­helyekkel szerelnék fel a modern középiskolát, ahol a reálcsoport növendékei kötelezően gyakorolnák magukat heti két órában az intézet egyik hozzáértő tanárának vagy egy mérnöktanárnak vezetésével. A derék igazgató nagyon szeretné,­­ ha az írásbeli érettségit a minimumra szorítanák. Véleménye szerint a gimnáziumi csoportnál csak a latin és a magyar nyelvből, a reáliskolai csoport­nál pedig csak a magyar nyelvből és a mennyiségtanból kellene íráshellen meg­vizsgáztatni az ifjúságot. Azt is sürgeti, hogy tegyék lehetővé az átfutást az egyik iskola­típusból a másikba. A francia középiskolák ilyen logikus áthidalásokra vannak építve és nagyszerűen beváltak. Reméljük, hogy az illetékes helyen is elolvassák, amit Oros Géza­ igazgató úr üzen. ­­MGYVI­tó ESEMÉNYEI. Daves amerikai elnökjelölt. Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Parisból jelentik: A Newyork Herald jelentése szerint a washingtoni nemzeti republikánus klub a szakértői bi­zottságok elnökét, Daves tábornokot szándékozik jelölni a legközelebbi elnökválasztásra. Görögországban április 13-án lesz a népszavazás az államformáról.­ ­Az Újság bécsi szerkesztősége jelenti telefonon. Athénból jelentik: Április 21-ára tűzték ki a népsza­vazás időpontját. E napon dönt Görögország lakos­sága az államforma kérdésében. A köztársaságra fehér, a monarchiára sárga szavazócédulával fognak szavazni. yy • , , • . .r - - v 1 Az uj Poincaré-kom­ány. Aki figyelemmel kiséri a mértékadó európai sajtó nyilatkozatait , az uj Poincaré-kormányról, az ellentétes benyomások­­hatása alatt képtelen megállapítani a kor­­mányv­áltozás jelentőségét. Azt a tényt, hogy Loucheur és de Jouvenel az új kormányban helyet kaptak, a bal­oldalra való elhajlás jelének tekintik, egyrészt mivel de Jouvenel a népszövetségi politika törhetetlen híveként is­meretes. E két politikusnak a Poincaré-kabinetben tör­tént belépését tehát úgy értelmezik főleg angol lapok, hogy az új francia politika a jóvátétel kérdésében el fog térni az eddigitől. Ezzel ellentétben a francia sajtó ■aj eddigi politikától való eltérést’ tagadja s ezt megerő­síteni látszik Poincaré kormány­nyilatkozata, melyet a minisztertanács egyhangúlag helyeselt s mely többek kö­zött azt mondja, hogy Franciaország továbbra is ragasz­kodik valamennyi jogigényéhez és a kezében levő zálo­gokat mindaddig megtartja, amíg nem rendezik kielégí­tően a jóvátételt. A kormány nemzetközi megállapodás útján igyekszik a kérdés megoldását biztosítani. Belpoli­tikai téren a nyilatkozat nemzeti tömörülést óhajt köz­társasági koncentrációval, amire az új kormány maga szolgáltat példát. A nyilatkozat általában a régi tenorban szól. Poin­­caré kijelenti, hogy sem a konzervatívok részéről, sem a proletariátus részéről nem enged diktatúrát érvénye­síteni. Tiltakozik­­ az ellen, hogy Franciaország im­perialista politikát folytatna. Csak az igazságot és a bé­két szolgálja. Mert ha Franciaország egy késedelmes adó­sától zálogot vesz, — mondja a nyilatkozat — voltaké­­pen olyan néppel szemben tartja kezében a fegyvert, amely a szerződés ellenére is szaporítja katonai alaku­latait. Nem engedhető meg, hogy ebből az óvatossági rendszabályból hazug következtetéseket vonjanak le Franciaország rovására. És ha a militarizmustól félre­vezetett s a bosszú és a gyűlölet démonától megszállott hatalom (Németország) megkísérelné az európai politi­kai helyzetet felborítani és a fennálló rendet megzavarni, hogy az uralmától elszakított tartományokat egészben vagy részben visszanyerje, ezzel felkeltené a többi nép ellenkezését és azok, akik útját állanák, az egész világ he­lyeslésével találkoznának. A nyilatkozatot a szenátusban­­Lefevre az új igazságügyminiszter olvasta fel. A szená­torok meglehetős hidegen, de nagy figyelemmel hallgat­ták­ végig. Midőn a nemzet szuverenitásáról volt szó, Delahaye szenátor közbekiáltott: Szóbeszéd. Más meg­jegyzés nem hangzott el, így állván a helyzet az új Poincaré-kormány kül­politikája tekintetében, egész tárgyilagosan konstatálható az ellentét Macfishald ismeretes nyilatkozatai s a frati A kormány lakbérrendeleke erélyes állásfoglalásra késztette az ország háztulajdonosait. Rövid idő óta ma már másodszor ült össze a Háztulajdonosok Szövetsége országos kongresszusra. Második nagygyűlésüket ma este öt órakor tartották meg a régi képviselőházban. A terem zsúfolásig megtelt. Szegényesen öltözött emberek, főkép­pen öreg urak és asszonyok gyűltek össze. A tömött pad­sorokból feltűnően kiviláglottak a­ postás és vasutas altisz­tek uniformisai, a szegényen öltözött nők köréből pedig néhány fejkendős asszony. Félhat felé nyitotta meg Né­meth Béla dr. a kongresszust. A háztulajdonosok elnöke azzal kezdte beszédét, hogy amidőn a február 24-én megtartott nagygyűlés után felke­resték a miniszterelnököt, Bethlen István gróf kijelentette, hogy a lakásproblémát a felhatalmazási törvény keretében fogja megoldani, Kállay pénzügyminiszter pedig hozzá­tette, hogy 1925 májusébra a lakások bére eléri az arany­­paritás 60 százalékát és ugyanakkor a megkötöttséget megszüntetik. A felhatalmazási törvényben eredetileg azt akarták kimondani, hogy a lakások­ május 1-én az arany­­paritás 10 százalékát, ez üzletek pedig 30 százalékát fog­ják fizetni. A legutolsó pillanatban azonban megváltozott a javaslat és a májusra tervezett 10 százalék helyett 7 szá­zalék, a novemberre tervbe vett 20 százalék helyett 15 szá­zalékot kell lakbér fejében fizetni. . . Itt egy hang közbesivil:­­ — Miért nem csinálják ugyanezt a földbirtokreform­­nál? -­— A közbeszólások egész vihara zug erre és az elnök csak percek múlva tudja beszédet folytatni. — A háztulajdonosok ezzel szemben elejétől fogva azt kérték, hogy a németországi mintára az aranybérek 35 százalékát kapják meg. A mai kötött lakásrendszert nem lehet egyébnek tekinteni, mint a kommün utolsó marad­­ványaink. Éppen ezért követeljük, hogy a demagógia rombolásával szemben a lakásokat szabadítsák fel. Itt újból közbeszólások viharzanak fel: — Kommunisták, gazemberek csinálják! Dródy Ernő a vezérük! — kiáltják. — Szükséges, — folytatja az elnök" — hogy ezt a de­magógiát megbélyegezzük. (Percekig tartó nagy éljenzés.) Mert ezek az urak maguk bevallják, hogy fényesen meg­élnek abból, amit a házbéreken megspórolnak. Az elnök ezután előterjesztett két határozati javaslatot. Az elsőben tiltakoznak a magántulajdonnak kártérítés nélkül való ki­sajátítása ellen és azt kívánják, hogy amikor mindenféle cikk elérte az aranyparitást, akkor ne dobják oda a ház­­vagyont koncul azoknak, akik megakadályozzák a lakás­­kérdés megoldását és segédkezet nyújtanak a háztulajdo­nosok kifosztására. Ezért azt kérik a kormánytól, hogy május 1-én az arany paritás 35 százaléka legyen fizetendő, 1025 február 1-én 50 százaléka, 1025 május 1-én pedig a lakások szabadforgalmát állítsák helyre. (Óriási éljenzés.) Követelik a Lakáshivatal haladéktalan megszüntetését és a háztulajdonosnak az albérletedben való 50 százalékos részesedését, további tíz évi jövedelem elvonás fejében kártérítést, a terhek csökkentését és az illuzóriussá vált régi adómentesség meghoszabbítását.­­ A második hatá­rozati javaslat megállapítja, hogy a főváros által kirótt közüzemi költségek egymagukban túlhaladják a nyers jö­vedelmet. A nyers lakbér ugyanis 420-szoros, a közüzemi pótlék pedig 423-szoros. A háztulajdonosok ezért kimond­ják, hogy a közüzemi költségeket mindaddig nem fizetik meg, amíg a törvényes rendelet értelmében azokra fedeze­tet nem kapnak. A nagy éljenzéssel és általános tetszéssel fogadott be­széd után Teles Béla, a szövetség igazgatója azt fejtette ki, hogy a háziurak ellen folyó demagógia az országot vi­szi romlásba, mert lehetetlenné teszik a takarékosság szellemének érvényesülését és az összegyűjtött tőkének házakba való fektetését. A háziurak a lakások felsza­badításáért nem egymaguk küzdenek, mert mellettük állanak a lakáskeresők és az albérlők hatalmas rétegei. Ezekkel együtt tiltakoznak az ellen, hogy egyesek lakás­­monopóliumot élvezzenek és ingyen lakjanak. Szóvá­­teszi a fővárosnak a közüzemi költségek emelése terén kifejlett pusztító munkáját és megállapítja, hogy a kor­mánynak nincs még annyi hatalma sem, hogy a főváros drágítását megállítsa. Itt újra percekig zúgtak és abeugoltak a háziurak és csak akkor nyugodtak meg, amikor az elnök jelen­tette, hogy Máday Gyula egységespárti képviselő kivárt szólani. A képviselő azzal kezdte beszédét, hogy a kon­gresszusra a tagokat nem aulák hozták és nem gazdag emberek gyűltek össze, hanem kérgeskezű, szegény­emberek, akik a legbecsületesebb polgári erényt fejtet­ték ki, amikor felesleges tökeiket házakba fektették. Ha az ő vagyongyűjtő munkájuk népi házakat épített volna, úgy ma Budapest nem volna az, ami. Ha ötven esztendő előtt a tőke szintén sikolásban, bujkálásban és tőzsdézés­ben keresett volna elhelyezkedést, úgy ma a Kossuth Lajos­ utca helyén szánalmas sárviskók állanának. A háziurak, amikor jogaikat védelmezik, nem ellenségei a kisembereknek. Itt két tőkeformáció áll egymással harc­ban. Az egyik a megkötött kisebb tőke, a ház, a másik az állam, a nagyvállalatok, a gyárak, amelyek elsősor-­­ban volnának hivatottak arra, hogy munkásaikat és tisztviselőiket lakással ellássák. Ez a nagytőke a lakás­adóktól elvont milliókból tart magának autót. Ezután Jankovics Oszkár ezredes megállapította, hogy a háziurakkal szemben az a Lakók Szövetsége áll fegyverben, amelynek tulajdonképen nincsenek tagjai. Ennek a szövetségnek az élén valami Bródy áll, a má­sik érdekképviselet, a Kereskedők és Iparosok Szövet­sége, élén pedig valami Fái. A Fáy névnek patinája van a magyar történelemben, ez a Fái azonban egy új Fái és a­pródyak fajába tartozik. Csodálkozását fejezi ki azon, hogy amíg a polgári társadalomban az adott szónak szentsége van, addig a felelős állásban lévő állam­férfiak nem tartják szükségesnek, hogy adott úriszavu­­kat betartsák. Hivatkozik arra, hogy a szanálási törvény­javaslaton még meg sem száradt a nyomdafesték, ami­kor egy „akárki“ felkereste a népjóléti minisztert, meg­­interviúvolta és ez a katolikus pap-miniszter azt vála­szolta a kérdésekre, hogy a lakások felszabadítására vonatkozó pontot nem kell komolyan venni. Megálla­pítja, hogy a miniszterek szelleme még nem dezinficiáló­­dott, vannak még közöttük, akik nem tudják megbecsülni a magántulajdon szentségét. Ezután vidékiek szólaltak fel és Pilich Gyula szegedi háztulajdonos indítványára kimondották, hogy holnap küldöttségileg keresik fel a miniszterelnököt és felé a lakások azonnal való felszaba­dítását követelik. (Tiltakoznak a kereskedők.) Ugyancsak­ ma este az Országos Kereskedő és Ipa­­rosszövetség meghívására a kereskedelmi és ipari érdek­képviseletek a Lakók Szövetségével karöltve egyesület­­közi értekezletet tartottak a lakás és üzlethelyiségek felszabadítása, az aranyparitásos bérek, továbbá az áru­raktárak újabbi vagyonváltsága ellen. Az értekezleten Bródy Ernő dr.­­a szanálási törvényjavaslatok szövegé­ből kimutatta, hogy az üzlethelyiségek és lakások forgal­mának felszabadítása a szanálási műveletekkel össze­függésbe nem hozható és ezt a kérdést a törvényjavas­latokba mesterségesen csúsztatták bele. Több felszólalás után Hoffmann Mihály, a Fűszerkereskedők Egyesülete elnöke adott kifejezést a kiskereskedelem elkeseredett hangulatának. Gipsz Lipót dr., a Kereskedelmi Csarnok titkára a még távollevő egyesületeknek a mozgalomba való bevonására tett indítványt. Sós Béla dr. és Schmidt Sándor dr. előadása után Barczen Gábor elnök indítvá­nyára egyhangúlag kimondották, hogy tiltakoznak a lakás és üzlethelyiségek felszabadítása, az aranyparitá­sos házbér s az áruraktárak és részvénytársaságok vagyonváltsága ellen. (Az értelmiség és a lakáskérdés.) A Szabadság-kávéház különtermében ma este érte­kezletre gyűltek össze a szabadfoglalkozásúak (orvosok, mérnökök, ügyvédek, stb.) kiküldöttei és megvitatták a szanálási javaslatoknak a lakáskérdésre vonatkozó intéz­kedéseit. Egyhangú volt az a meggyőződés, hogy a javas­lat intézkedései elsősorban a lateinerosztályt fogják a mainál sokkal válságosabb helyzetbe sodorni. Az értekez­let elhatározta, hogy minden foglalkozási ág kiküldöttei sürgősen összehivatják saját testületük választmányát és a választmány elé oly értelmű javaslatot terjesztenek, hogy a lakások felszabadítására vonatkozó intézkedések a szanálási javaslatból feltétlenül kihagyassanak, nemcsak azért, mert az építkezések előrehaladásától teljesen füg­getlenül megállapított határidők merőben igazságtalanok és keresztülvihetetlenek, hanem azért is, mert a lakásokra vonatkozó intézkedések semmiféle szerves kapcsolatban nincsenek az államháztartás egyensúlyának helyreállítá­sával, sőt ellenkezőleg alkalmasak arra, hogy a konszoli­dációt veszélyeztessék, a termelést megbénítsák s anar­chiát teremtsenek. Javasolni fogják azonkívül, hogy a lateinci osztályok tiltakozzanak a rendkívül magas ház­­adó és a kincstári részesedés ellen, amelyet végeredmény­ben szintén a lakóknak kell majd megfizetniök. Követelik a házbéremelésnek­­mérséklését is. Ha ez a tiltakozás nem vezetne eredményre, a lateiner-foglalkozások a legrövi­debb időn belül nagygyűlést hívnak egybe, amely foglal­kozni fog azokkal az eszközökkel, amelyekkel a javaslat törvénnyé válását meg lehet akadályozni. r “ * * »■»«- - - - *■—T*‘--C"i-"JiVrni-r>n<vii>j-> n.i «<yn A lakások azonnal való felszabadítását követelik a háztulajdonosok. Viharos gyűlésen tiltakoztak a háziurak a kormány hűbérrendeltei ellen. Az aranyparitás magasabb kulcsát kívánják májusi bér fejében. Elhatározták, hogy nem fizetik meg a közüzemi költségeket. AZ ÚJSÁG Kedd, 1924 április 1. cia kormány várható politikája közt. Macdonald hang­súlyozta, hogy mindenekelőtt a jóvátétel kérdése dön­­tendő el s csak azután lehet szó a biztonság kérdéséről, mely úgy rendezendő, hogy Németország abban,­ mint a nemzetek családjának egyenjogú tagja léphet fel. Ez tehát éppen ellenkezője annak a francia álláspontnak, melyet a legmérvadóbb két tényező, a francia köztársa­sági elnök és a miniszterelnök elfoglal. A szerb ellenzék kivonulása a szkupstinából. Drámaikig izgató és botrányos jelenetek közt végző­dött tegnap éjjel a szombat óta megszakítás nélkül tartó szkupszina-ülés Pofozkodás, revolverfenyegetés közben az ellenzék egész éjjel állta az obstrukciót a költségvetés ellen. Végre teljes, kimerültség után az ellenzék, belátván a harc további céltalan voltát, demonstratíve kivonult az ülésteremből, mire rövid egy óra alatt letárgyalta és el­fogadta a többség a költségvetést. Szombat este a király magához kérette Davidovicsot, az ellenzék vezérét. A kihallgatás után Davidovics ma­gához kérette az ellenzéki vezéreket. Határozatot hoztak, hogy valamennyi ellenzéki képviselő elhagyja az üléster­met. Ez meg is történt Pasics miniszterelnök ezután meg­jelent a szkupstinában és nyilatkozatot tett, amelyben ki­fogásolta az ellenzék eljárását és hangsúlyozta, hogy a "kormány a nép ítéletéhez fog fellebbezni. A parlamenti helyzetben az elmúlt éjszaka folyamán történt fordulat a nyilvánosságban nagy feltűnést keltett. A magyar korona jegyzése külföldön : Deviza Valuta­­ Deviza Valuta _________________Márc. 31 Márc. S1| Márc.31 Marc.31 Zürich f10.000K-ért _ 1Prága(10.000K-ért ',7'( svájci tr.)............U.bbVs — csIjFk)................ — 4Vs Bécs (100 K-ért __­­*, Newyork (10.000 U­Tc osztrák K).......... , K-ért dollár).... u­l15 — Berlin (1 K-ért Paris (1ll.000 K-ért millió márka)... *• francia ír.).......... — — Zágráb (10.000 K-ért 131­0 Amsterdam (10.000 dinár) .................. — K-ért holland fit — Belgrád (10.000 London (10.000 ,, K-ért dinár)..... . ~. 1 K-ért shilling).. .

Next