Az Ujság, 1924. december (22. évfolyam, 257-279. szám)

1924-12-02 / 257. szám

f v 1Q2i UEU. °« y V Budapest, 1924 kedd, december 2 Ara 2000 kOfOllk ____^-AX^IL^évfolyam^ST^z^m EjL 6 FI­LE -------"l^ WBBB "j * E *J*oVhiVA T A1^ Ausztriában Hétköznap és va­­jajjíM Égi|f ^gád »Ífl 111IíL ”’9 1101 OrttÖL—C~C ^ sárnap 2300 osztrák korona. fflxJTM 8H& JEra JjPia ^ÉtSl J|il? vIÉM^...iplg3 FIÓKKIADÓHIVATAL: Megjelenik ü­nnep utáni na. JHe ^gpfo|jidg|py­­gmfc ||g| Budapest,VII.Erzsébet­ körút 43.«. pót kivételéről minden nap. «R jfflga^PPg T^pP’ J|fff gyi ^isiS® telefonstam: József 1&­ LEPZáRN­ UT18 Puccini holttestét a b­elga közélet óriási részvéte mellett szentelték be. A nagy mester hamvait Olaszországba szállították. Brüsszel, december 1. (Havas.) Puccini holt­testét ma délelőtt a király képviselőjének, a kor­mány és a diplomáciai testület tagjainak, a mű­vészvilágnak és a lakosságnak rendkívül nagy részvételével szenteltek be. A szertartást Michara ideiglenes nuncius végezte. A koporsót számos koszorú borította; közülök különösen kivált a belga király, az olasz király és Mussolini minisz­terelnök koszorúja. Este Puccini földi maradvá­nyait Olaszországba szállítják. Puccinit szerdán fogják Milanóban az állam költségén eltemetni. A színházak ezen a napon zárva maradnak.­.....-------­ Ultimátumot intéztek­­ az osztrák távirdászok és telefonisták a kormányhoz Bécs, december 1. Mint a Wiener Sann- und Mont­agszeitung értesül, a technikai unió ultimá­tuma, amelyet a táviró- és távbeszélőtisztviselők központi választmányának tegnapi üléséről állí­­tólag a postafőigazgatósághoz intézett, kétheti határidőt tűz ki a kérések teljesítésére. Az ügy­nek az ad komolyabb jelentőséget, hogy a többi tisztviselő a tizenhárom hónapi fizetést követeli, amelynek engedélyezése az állami költségvetést körülbelül 500 milliárddal terhelné meg. Kedden nyitják meg az angol parlamentet. December 9-én lesz a trónbeszéd. London, december 1. (Brit szikratávíró szolgá­lat.) Az új parlament holnap tartja első ülését. A parlament első dolga lesz, hogy megválassza a speakert. Előrelátható, hogy a volt speakert, Whitley-t választják meg újból. A parlament tagjai szerdán és csütörtökön teszik le esküjüket és a szertartásos megnyitás a következő ülés, kedden december 9-én lesz. Ekkor mondja el a király trónbeszédét. Nem­ változott az alsóausztriai kö­zségtanácsi választásokon a pártok számaránya. A mandátumok száma HS-ra növekedett. Bécs, december 1. Az alsóausztriai község­­tanácsi választások eddigi eredményéből kitűnik, hogy a pártok erőviszonyában lényeges változás nem következett be. Amíg a polgári pártok az ipari kerületekben néhány mandátumot nyertek, addig a vidéki kerületekben néhány madátumot elveszítettek. A polgári pártok 122 és a szociáldemokraták 2 mandátumot nyertek, számbaveendő azonban, hogy a mandátumok száma 118-cal növekedett. A polgári pártok 15.598, a szociáldemokraták 3439 mandátummal rendelkeznek; a kommunis­ták, akiknek eddig 28 mandátumuk volt, a teg­napi választáson 6 mandátumot elvesztettek. fany fia megszakítja a diplomáciai viszonyt Oroszországgal. Churchill a szovjet ellen, London, december 1. A Westminster Ga­zette politikai munkatársa a következőket írja: A brit kormány kebelében tárgyalások folynak arról, hogy milyen választ adjanak a szovjet kormánynak. A tárgyalás során Churchill nyomatékosan állást foglalt, amel­lett, hogy Oroszországgal szakítsák meg a diplomáciai viszonyt és Rakovszkijnak adják át útlevelét. Ehhez a felfogáshoz hozzájárult Austen Chamberlain, valamint jóformán az egész kormány. KOVA!-: Tisztelettel tudomásul vesszük Bethlen Ist­ván kijelentését, hogy álmában sem akar dik­tátor lenni. Szó sem lehet diktatúráról, mikor a többség bármikor kileheli a miniszter szű­rét. Ez világos, ez cáfolhatatlan, éppen csak az a hübneve, hogy az a többség, mely forma szerint annyira ura a miniszternek, tényleg annyira alárendeli magát a miniszternek. Ez a többség valóban kész megbuktatni a minisz­tert, ha nem kap kisüstöt. De ha ezt meg­kapja, csinálhat a miniszter, amit akar.­­ S­árffy képviselő úrnak is teljes igazsága van, mikor az angol házszabályokra hivatko­zik, ahol épp most bukott meg az egyik kor­mány, mely nemrégen megbuktatta a másikat, s alig egy éven belül volt liberális, munkás­­­­párti s most konzervatív kormány. Ott igazán­­ házszabályok vannak mindenki számára egy­formán, nálunk ellenben állandó kormánypárt és állandó ellenzék van s a kormánypártnak semmi sem elég szigorú, mivel eszébe jut, hogy majd ellenzéki korában minden fülszi­­gorú lesz neki.­­• Rentábilis üzlet volt a kiviteli engedély és protekciósoknak adták ki. Esküdt nélkül, pa­nama nélkül ennyi is elég. Ami adófizető ke­reskedőket és termelőket illetett meg, azt meg­kapták protezsáló képviselő urak ,protezsáltjai. Miből állt ki az a nyereség? Kinek a rová­sára ment ez az engedélyinfláció? Soha a kom­ányt­ igazoló szakértők a drágaságot nem magyarázták ezzel az elemivel, most pedig tisztázzák a földmiveskormányt azzal, hogy nem pénzért, hanem ingyen károsította a jo­gosítottakat és az egész országot a protekció­val. ■ ELFOGATÓ PARANCS ESTERHÁZY JÁNOS GRÓF ELLEN. EGYIK NYILATKOZATA MIATT KERÜLT BAJBA OSTENBURG LEENDŐ SÓGORA. SZIGORÚ UTASÍTÁST KAPTAK A HATÁRŐRSÉGEK, A GRÓF LETARTÓZTATÁSA ótA. Megbízható helyről kapják az alábbi hírt: Esterházy János gróf, aki tudvalé­vően Nyitra vidékén gazdálkodik birtokán, a közelmúltban Budapesten járt és a Dunapalota-szállóban szórakozott cigány­muzsika mellett. Eközben olyan kijelen­tést tett, ami miatt eljárást indítottak el­lene. A feljelentést egy főispán tette meg a gróf ellen. Esterházy János gróf azóta elutazott a magyar fővárosból és vissza­tért a megszállt területre. Nyilatkozata miatt tovább folyik a vizsgálat. Szigorúan utasították a határőrségeket, hogy azonnal tartóztassák le a grófot, ha megkísérli a határ átlépését. Esterházy János gróf rendszerint autón gyakrabban szokta meglátogatni nővérét Mádon, ahol szőlőbirtokuk van. A birtokot Ostenburg Gyula ezredes kezeli, aki tudva­levőleg jegyben jár Esterházy János gróf nővérével. Főleg a mádi csendőrörshöz in­téztek szigorít parancsot, hogy minden kö­rülmények között tartóztassa le a grófot, ha megkísérli a visszatérést. Politikai kö­rökben nagy érdeklődéssel várják a fej­leményeket. Apponyi a legitimizmusról tartott előadást . "­­ Hitvallást tett a jogfolytonosság mellett és a művelt nemzetekhez appellált. A háború nem volt történelmi szükségesség. Bécs, december 1. (Az Újság bécsi szer­kesztőségének telefonjelentése.) Apponyi Albert gróf, mint az Osztrák Politikai Társaság ven­dége, a társaság ülésén ma előadást tartott Az emberiség fejlődése és a világháború címmel. Előadásában, előkelő és nagyszámú közönség előtt, általános feszült figyelem közben rámu­tatott arra, hogy a fejlődésnek összes termé­szetes alapjai a háború előtti organizációkban bennefoglaltattak és a fejlődést a régi keretek között könnyebben lehetett megvalósítani. Ez a háború egyetlen kérdést sem oldott meg, hanem , ellenkezőleg, új kérdések egész töm­kelegét vetette fel, a nemzetek közötti termé­szetes összemunkálkodást megzavarta, termé­szetellenes állapotba helyezte őket a termé­szetes organizáció régi kereteiből, amelyek nem­­véletlenek voltak, hanem hosszú történeti fejlődés eredményei. Az előadó azután rátért a szociális re­formra, amelynek érdekében életén keresztül mindig síkraszállott. Hangoztatta a szociális reformok szükségességét. Apponyi Albert gróf kifejtette továbbá, hogy oly országból származik, ahol a jogfoly­tonosság elve mint a legelőkelőbb fentartó erők egyike elevenen él. A jogfól­v­­­onosság elve a létfenta­rtásért vívott súlyos harcok alatt az egész magyar nép vérébe ment át. A magyar nép sokszázados harcok alatt, ame­lyeket az alkotmányos élet szabadságáért ví­vott, tanulta meg a­ jogfolytonosság kultuszá­nak jelentőségét, amelynek segítségével sike­rült az alkotmányos népjogokért vívott küzde­lemben fenmaradását biztosítani. És ez okoz­za, hogy a magyar nép nagy többsége a legi­tim királysághoz ragaszkodik, mivel ez annak az alkotmánynak alkatrésze, amely a magyar nép tudatában mint egy organikus egész él. Ugyancsak a jogfolytonosság elvének tisztele­téből származott az is, hogy 1848-ban a jogi kiváltságok birtokosai szabad akaratukból át­engedték kiváltságaikat a jogegyenlőség nagy gondolatából a nemzet többi részének. E példának kellene lebegnie nemcsak Ma­gyarország, hanem más országok vezető osz­tályai előtt is. A népszövetség csupán pacifista törekvést fejez ki, amely mögött azonban a materiális igazságtalanságra való törekvés — bár a jog formáiba öltözködve —, de teljes erejében megvan. A világ jövője attól függ, várjon a pszichológiai feltételek, a meg- és a visszafordulásra, erősebbek lesznek-e, mint a békeszerződések katasztrófa-elemek Az előadást, amelyet Apponyi Albert gróf hitvese és leánya is meghallgatott, a közönség nagy tetszésnyilvánítással fogadta. r Hagyják abba! Azt ajánlanék mind a két félnek: ke­ressék a békés megoldást és hagyják az úgynevezett igazságot, mert ebből csak bajok kerekednek. Igazságos-e a mentelmi bizottság ítélete?. Hogyne lenne igazságos, ha a skandalum nagyságából indul ki és arra támaszkodik, hogy ítéletében semmiféle határok közé szorítva nincsen. Szándékosan annyi időre szól-e a kitiltás, mely alatt bizton végeznek a házszabályrevízióval? Szent igaz, hogy, nem, de ember legyen, aki ezt becsület­szó nélkül, a dolog természete után hi­hetőnek találja. Az a paragrafus, mely sze­rint ítéltek, megvan kezdettől fogva és épugy csak most ráncigálják elő, ahogy éppen csak most élt az elnökség a kivezet­­tetés jogával. Éppen most — és soha ez­előtt s ezt az elnökség a kormány tudta nélkül határozta el és hajtotta végre, pusz­tán mert joga volt hozzá! — Fatális hal­mozása a valószínűtlenségeknek, egy vég­zetes egybevágása az összes jelenségeknek — igazán sajnálni való a kormány, hogy minden mellékgondolat nélkül az esemé­nyek úgy csoportosulnak, mintha csakis mellékgondolata lett volna. S az ellenzék. Megint elhisszük, hogy nem akarta a kivezetéseket provokálni, hogy diszkreditálja az új házszabályokat, miket megakadályozni nem tud. De­­ rá is nehezedik a látszat, hogy ha már kive­zették őket, felhasználják a veszett fejsze nyelét erre a kompromittálásra. S az Es­­küdt-per kihatásánál megint elhisszük, hogy a trrcta igazságot keresik, mégsem tudjuk meg nem látni a politikai kiakná­zásra való törekvést. A mi ítéletünk szerint egyik félnek sem szolgál igazi előnyére, ha folytatják, ami megindult. Elvégre a huszonöt nap is le­telik s az országnak szüksége van valame­lyes, a munkának kedvező atmoszférára. Mikor győzött a politikában az igazság? Addig ragaszkodnak hozzá, amíg valamit el akarnak vele érni. Hát mit akar elérni az ellenzék? Hogy a kormánynak mind újabb ziccert adjon erőszakosságra? Mit akar elérni a kormány? Hogy az ellenzé­ket konkurrenciára szólítsa: ki tud túl­­tenni a másikon harciasságban? S ne ál­tassa magát a kormány, hogy az ország elfordul a lármázóktól s a kormány felé húz, mert a kormány öklöt mutat. Tessék meggyőződni róla — fordítva van. Az or­szág el van keseredve, meg van nyúzva, minden bokorban ül az elégedetlenség s a maga privát elkeseredettségének kifeje­,­zését hallja a képviselők kifakadásaiban. Értsék meg egymást, érdekalapon. A kormánynak sok az ellensége és még több a nehézsége. Nem kívánatos neki az ellen­zéki elkeseredés fokozása. Az ellenzéknek é­s itt főként a szocialistákra gondolunk — nagyon súlyos a helyzete a tömegeinél. Nehéz konkurrálniok a soraiban mutat­kozó radikálisokkal szemben, akik mind hatalmasabbak lesznek, minél csendeseb­bek, mérsékeltebbek a mostani vezetők. Mivé vadulnak a munkástömegek, ha vezéreiket a parlamentből kivezetik, kire­kesztik s ők megnyalják utána a szájukat: annyi baj! Hagyják hát azt az igazságot, melyben úgy sincs igazság és tegyék lehetővé az egymáshoz való tisztességes közeledést, egy kétoldali meggondolatlanság kirepará­lását. Lehetetlent kívánunk, ha nem akar­ják. Gyerekjátékot, ha akarják.

Next