Az Út, 1952. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1952-06-08 / 23. szám
6 ■■bi HÍRÜNK A VILÁGBAN ■■■ A magyar protestáns egyházak üzeneteinek visszhangja a külföldi sajtóban A szlovenskói református egyház hivatalos lapja, a Kassáról Komáromba költözött Kálvinista Szemle továbbra is nagy cikkeket szentel a magyar református küldöttség csehszlovákiai látogatásának. A lap — amelynek főszerkesztői tisztségét Galambos Zoltán komáromi lelkipásztor vette át — legújabb számában a gyorsírói feljegyzés alapján közli Péter János püspöknek a pozsonyi református templomban az egyház békeszolgálatáról tartott előadását. „Már több egyházmegyében megtárgyalják a lelkészértekezletek Bereczky Albertnek és társainak előadásait. Most látszi meg, hogy mennnyire hasznos volt ez látogatás, mert sokban tisztázódtak Vélemények és többen látták meg olyan egyházi kérdések aktualitását, melyek azelőtt nem foglalkoztatták az egyházi köröket“ — írja a Kálvinista Szemle. Teljes egészében átveszi a szlovenszkzi lap az Úthói Kádár Imre cikkét a spanyol és délamerikai protestánsok üldöztetéséről A svájci reformátusok hetilapja, a Kirchenblatt Gottlob dieser főszerkesztő tollából cikket közöl az új magyar bibliafordításról, a Máté, Márk és Lukács évadig élt ama revideált szövegének megjelenése alkalmából. Ismerteti a magyar bibliarevízió történetét, mai állását és örömét fejezi kia nagy munka gyümölcsei felett. A fordítást végző szakbizottság előszavát idézve azzal fejezi be, hogy megérti a magyar protestánsok örvendezését: a socializmus építése közepette az igazi egyház is szorgosan és szabadon épül. A Churchman című amerikai és az Fvangelische Nachrichten Ost című keletnémetországi lap a hannoveri és lundi világkonferenciáikra kijelölt magyar küldöttségről ad hírt. „Csak a sír válasszon el" M" tleh utána pediglen *Szathmári Paksi Amadám, a mezőkeresztesi eklézsia prédikátorig elérte a hetvennegyedik évét, az 1799-ik esztendőben, elhatározta magában, hogy a szent hivataltól végkép visszavonja magát. A prédikáló* székbe való felkapaszkodás nagyon nehezen racgy immár, «szemei elhomályosodó-iak , csak délszínben látnak, tagjai reszketősekké levének, miként a tigária leve'ecsk''', s a hangja oly halkká lön, mint távoli malom zúgása. Mindezeknek okáért egy februáriusi vasas jó melegein felöltözteté magát farkasbőr bundájába, alkalmas In* ios*c izmokba, nem feledkezvén meg arról ", hogy lábai aláaz egyházfi mind a Mózes-székbe, mind a katedrába előre jól hevített téglákat készítsen, így felkészülve, azon a februáriusi vasárnapon nehezen felvonszolá magát a» prédikáló ezekhe s ötben elöntők véd szemeit a könnyek és amennyire hangja erőtlenssége engedé, kiállta, mondván: — Utószor exósok hozzátok hívek , testvérek a Jézus Krisztusban! S akkor elmondá a templomi sokaságnak, hogymik 'Itt ez a század, —itt— nemsokára elfogy, úgy fogynak az ő erői is. De egy nem fogyott meg benne máiglan: a tisztesség. S a tiátep még azt diktálja, hogy ő, az agg s alkalmatlanná vénült szolga álljon félre már, hadd jöjjön ifjabb a helyébe. Ő pediglen a még hátralévő napjai leölésére elköltözik egy másik városba ... Sok halrátának harmatozni kezdett a szeme e beszéd hallására, mert igen szerették jánosi szelídségű vén prédikátorukat. Egyszerre csak azt látják, hogy a kélvátor ott az első padban nem tud tovább helyén maradni és süvegét markolva a beszéd közben ki osonsebesen a térnélómból. M*:de»e Vi mohokként ezen, csak Szahmári Peksi Ábrahám nem. Az ő vén, s máskülönben is könnyektől függönyös sernél ugornia nem látták a kurátor illetlen távozását. Ami látgat, nem hallott, nem érezte a hidévet sem, most, amikor negyvenévi Szolgálat után utolsó kötelességét végezte. Úgy belemerült a beszédbe, hogy bár eredetiVg n-won rovülnek szánta a búcsú-orációt, Szefty lett abból két óra, meg egy fertály is. Ami végső szol*gálatjuk nem utolsó teljesítmény, kivált fenh m ár: uc bán. A prédikácós az éneklés után kiözönlött a nép, s amikor lassan, csend°ger az agg prédikátor is kicsoszogott végül, a templom előtt az éles téli napsütésben szemei megvilágosodtak. Ott állt sűrű sörökben körös-körül a nap. És a templomajtóval szemben ott magasodik egy hatalmas diófa koporsó. De gyönyörűséges szép mesteri munka igazán! S a koporsó mellett ott áll a kurátor. A nagy csendben felhangzott a kurátor meghatott szava a vén pap felé: — Bizsodalmas jó atyánk! Megértvén megértettünk mindent a kegyelmed orációjábul s akaratjának ellene állani bizony nem akarunk engedelmes hívei lévén. Ám lett légyen ez az utolsó prédikálása, s ám jöjjön új prédikátor, mint Illyés után egykor Elizius! De egyet kérve kérünk Ruth kérésével: Csak a sír válasszon el minket! Maradjon közöttünk nyugalmi állapotában is hóttig. Mert mi ezt már régen így gondoltuk, s lám, amikor tavaly beteg volt, már előre titokban el is készítettük a kegyelmed szép koporsóját. Mint a sok vizek zúgása csapott fel a gyülekezetből a kérés: — Csak a sír válasszon élt A vén prédikátor rámeredt a kedves gyülekezetre s a szépséges diófakoporsóra. S honnan, honnan nem, egyszerre eszébe jutott szülőföldjének egyik szépmeséje a vén királyról, kinek egyik szeme könnyezik, másik pediglen mosolyog. — Mivel kegyes drága híveim — mondotta könnyezve-mosolyogva — kérésetek után ilyen pontot tevétek (s rámutatott a koporsóra) s ily szépségesen illusztrálltátok a ruthi igét, azt mondom reá: Ámen! A téli napsütésben ott ragyogott köztük a mezőkeresztesi asztalas remek, a diófakoporsó. ★ És ott halt meg hívei nyájas körében pár hét múlva Szathmári Paksi Ábrahám, 1799. március 6-ik napján. — be — Kapható könyvek PÉTER JÁNOS: Magyar Református Egyház útja. Ára: 2.50 Ft. BERECZKY ALBERT: Ajtónyitás. Ára: 12 Ft. VICTOR JÁNOS: Református Hiszekegy. Ára fűzve: 28.— Ft., kötve: 40.— Ft. INCZE GÁBOR: Keresztyén egyháztörténet. Ára: 1.50 Ft. BOTTYÁN JÁNOS: Rombadöntött és felépített templomok. Ára fűzve 20.— Ft., • kötve: 30.— Ft. Kapható a Református Egyetemes Konvent Sajtóosztályán. Budapest, XIV., Abonyi u. 21. Csekkszámlaszám: 40,526. Istentiszteletek június 8-án BUDAPEST Baross-tér (Dózsa Gy.tót 5.): 9 Marosi Bálint, Vall és 5 Szőke Imre. — Buda (Szilágyi Dezső tér 5.): 9 Rigó István, 10 Haypál Béla, 6 Horváth György. — Krisztina körút 45.: 10 Somogyi Pál. —— Budahegyvidék (Böszörményi út 28.): Vs9, 10 és 6. — Csabau. 5.: 8, Vall és 7. — Diána-út 17.: 10 és 11. —Németvölgyi-út 133.: Vall— Frangepán-u. 43.: 9, 10 és 5. — Gorkij-fasor 7.: 1,29 Tarr Kálmán, 10 Dobos Károly, 5 Halasi Gábor. — Vörösmarty-u. 51.: Va9, 10 és V^7. — Józsefváros (Salétrom-utca 5.): 9 Balogh Vilmos, 3^11 Szente Péter, 6 Papp Ferenc. — Rákóczi-út 57.: 10 Tóth József. — Kálvin-tér: 9 Kiss Károly, 10 Muraközy Gyula, 6 Szabó Gyula. — ,Kelenföld. (Schönherz Z.-u. 5.): 9, Vill és 5. —• Külső-Józsefváros (Kőris-utca 13.): s ill .és 5. — Külső-Kelenföld (Bartók Béla-út 158.): 9, 1/2ll és 6. — Nagyvárad-tér (Üllői-út. 90.): 10 Szabó Lajos, 11 és Van Gyülvészi Barnabás.— Gubacsi-út 91.: 9 Gyülvészi Barnabás, 3 Szabó Lajos. — Óbuda (Kálvin-köz 4.): 9, 10 és 7. — Pasarét (Torockó-tér 1.): 10 és 6. — Pozsonyi-út SI.: 10 Achs Károly, 6 gyülekezeti összejövetel. — Rákosfalva (Kerepesi-út 69.): 10 Fekete Sándor, 4 Bagi László. — Szabadság-tér 2.: 10 és 6. — Alkotmányu. 15.: 3412. — Törökőr (Százados-út 4.): 9, Vili és 6. — Zugló (Róna u. 197.): 19, 10 és 5. — Nagy Lajos kir. útja 29.: 1/29. 10 és 4. DEBRECEN Nagytemplom: 8 Szenes László, 10 Ötvös János, 6 Kovács Tibor, 7 Bugyor István. Kistemplom: 9 Pető Lajos, 11 dr. Farkas Pál ,5 Pető Lajos. Kossuth: 10 Birinyi János, 4 Peleskey György. Károli G., 9 Berényi József 6 Zergi Gábor. Ispotály: 10, 4 Barra Zoltán. Árpád-tér: 9 Lelkészbeiktatás Péter János, dr. Bartha Tibor, 5 Sziki-ügyi László. Homokkert: 10 Kovács József, 5 Szécsi Endre. Szabadság-telep: 10, 3 Nagy Ferenc, 7 Sipos Károly. Csapókert: 10 Szabó Béla, 6 Szatmári Sándor. Kerekestelep :10 Zergi Gábor, 6 Lőrinc Gáspár. Egyetemd-t.: 11 Nagy József, 5 dr. Czeglédy Sándor. Széchenyi-kert: 10, 6 Kulcsár Dezső. Rákosi I.: 9, 4 Szarka László. Fancsika: ’ 10 Nagy Sándor. Diószegiül: 3 Nagy, Sándor. Szepes I. 10 Erdei Károly. Polgári-tanya: 2 Erdei Károly. Ondód-Macs: Rápolty /Árpád—Kis Ferenc. Pipóhegy: 11, Álló hegy 1 Molnár Gyula. Pallag: 9 Nagy József. Egyek: 10 és 3 Major Zoltán. Hétköznapok dolga A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ELVI JELENTŐSÉGŰ ÍTÉLETÉBEN kimondta, hogy a társadalmi tulajdon kezelésére vagy gondozására adott megbízás a megbízottnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy a társadalmi tulajdont a maga részéről is védelemben részesítse és kezelési, illetőleg gondozási ügykörében mindent elkövessen a társadalmi tulajdonnak más személy cselekvése vagy mulasztása folytán bekövetkezhető károsodástól való megóvása érdekében. Ehhez képest, aki társadalmi tulajdon kezelésével vagy gondozásával van megbízva s ebben a minőségben eltűri, hogy tudtával valaki más a társadalmi tulajdonban lopás bűntettének elkövetésével károsodást idézzen elő, nem az 1950. évi 24.... . törvényerejű rendelet 8. §-ában meghatározott hanyag kezelés bűntettében, nem is a törvényerejű rendelet 7. §-a szerint a feljelentési kötelezettség megszegésével elkövetett bűntettben, hanem a 4. §-ban meghatározott bűntettben bűnös, amelyet öt évig terjedhető börtönnel kell büntetni. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint tettesként felel az, aki a tulajdonos megbízása és tudta nélkül borjút vágási engedély nélkül vág le, mert ekként saját rendelkezése alá vonta. Annak a vádlottnak a cselekménye, aki a sertés tulajdonosának felkérésére a sertést leszúrta, jóllehet tudta, hogy ,az azért, mert a 125 kg súlyt nem érte el, levágható nem lett volna, a bűnsegéd tevékenységét meríti ki. Az ilyen személy nem tettesként büntetendő, mert a sertés nem az ő, hanem a tulajdonos rendelkezésealatt állott. A csépeltető gazda azzal, hogy a cséplőgép vezetője részéről az eredménylapba hamis adatok beírását eltűrte, sőt aláírásával az eredménylap tartalmi helyességét igazolta, a cséplőgép felelős vezetőjének segítséget nyújtott ahhoz, hogy az, a neki, mint közhivatalsoknak az elcsépelt termények beírását rendelő hivatali kötelességét a gazdasági rend sérelmére megszegje. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a csépeltető gazda cselekményét bűnsegédi minőségben közhivatali kötelességszegéssel elkövetett közellátás érdekét veszélyeztető bűntettnek minősítette. 1952. június 8—14.il.". A hálátlan szembec Népmese Volt egy királynak egy generálisa, ki birodalmában mindenek felett uralkodott. Volt a királyi ház mellett egy nagy kerek, mely mindenféle vadakkal bővölködött; abban a király mély gödröket ásatolt és a gödrök száját falevéllel gyengén befedezte, melybe behullottak és megfogattak a vadak. Egykor mégyen a királynak az a felfuvalkodott generálisa lovastól által a berken, és egyik mély gödörbe lovastól beléesik. Ottan csakhamar azon verembe egy oroszlán is beesik, azután egy majom, azután egy rettenetes kígyó. Abban a veszedelemben látván magát a generális, kiáltott, amint tőle tellett. Kinek kiáltását hallván egy Guidó nevű szegény ember (ki fahulladékokat szedegetvén, szamarán hordta haza, azzal kereste élelmét) mégyen a verem szájához, kinek a generál esedezni kezd, sok kincset ígérvén néki, ha kivonja a veremből. Kinek mond a szegény ember: Úgy, de én csak egy kis fahordással táplálom magamat és házam népét; hacsak az egy napot is hiában elmulatom, a felszabadításoddal töltvén időmet, én csak abban is kárt vallok. — Akkor annál nagyobb fogadással kötelezi magát a generális, csak őtet szabadítsa ki, nagy emberré teszi. Arra nézve Guidó bemegyen a városba és igen hamar hoz egy hosszú kötelet, azt leereszti a gödör fenekére, de elsőben is az oroszlán kapja a kötelet és azt kihúzván a szegény ember, a gödör szájától elfut az oroszlán az erdőre. Másodszor beeresztvén, a majom ragadja meg a kötelet és kihúzván azt is, fut az is az erdőre. Harmadszor a nagy kígyó tekeredik a kötél végére, midőn azt kivonta volna, mintha köszönetet tett volna Guidónak, megyen az is az erdőre. Utoljára könyörög a generál, hogy már őtet is vonja ki."Ötét is kivonja a szegény ember és azután a lovát is kivonják ketten. Lovára ülvén a generál, mégyen az udvarhoz. Mégyen a szegény ember is házához, de mivel üres kézzel érkezett, kedvetlenül látja a felesége, azonban megmondja, mint történt volna dolga, és mily nagy ígéretet tett a generál, min aztán megörül az asszony. Reggelt érvén, mégyen az udvarhoz Guidó, megszenvén az ajtónállótól a generálnak, hogy már ő ott volna, aki őtet a veremből és a mérges vadak közül kiszabadította, ha valami jutalmat adna a jótettért ígérete szerint. Erre megharagudván a generális, szidni kezdi, a dolgot tagadja, és többé a dolgot meg se említse,, mert keményen megpálcáztatja. Amelyet el is követett rajta a generál, mert igen megverette. Harmadszor is megpróbálván a szegény ember , a könyörgést, akikor úgy elvetette, hogy holt számba hagyta, úgyhogy szamáron ment utána a felesége és azon vitte haza öszszeroncsolt testét, kinek gyógyítására költötte minden keserves keresményét. Meggyógyulván időre, mégyen ismét előbbi szokása szerint azon berekbe faszedegetésre menvén, előtalál tíz megterhelt szamarat és utánuk egy oroszlánt, mely egyenesen a Gvidó házához hajtja őket. Nézvén Gvidó figyelemmel az oroszlánt, észreveszi, hogy az az, amelyiket ő a gödörből kivont, így közelítvén az oroszlán Gvidóhoz, jelt ad a lábával néki, hogy azokat a terhes szamarakat hajtsa házához. Megtér azért Gvidó a szamarakkal, az oroszlán is segítvén néki egész házáig. Itt azután farkát csóválja az oroszlán Gvidónak és visszafut az erdőbe. Ezek után Gvidó a templomban kihirdeti, ha valaki szamarrát nekli vesztette-e el? De nem találkozó ván ura, ő felbontja a szamarakon lévő málhákat, mikben sok pénzt találván, igen meggazdagodik. Másodnap is az erdőre menvén Gvidó, fáért, fejszéje nem lévén, csak néz fel egy fának tetejére, amelyen történet szerint az a majom volt, melyet ő kivont volt a gödörből. Mely látván Gvidónak szükségét, annyi fát tördel és lyuiy le a fa tetejéről, mellyel megterheli szamarát és házához egész teherrel megyen. Másnap megint megy a berekbe, leülvén egy fa alatt pihenni; feltekint a fára, hát azon van a kígyó, melyet a gödörből kihúzott; szájában egy fehér, fekete és veres színekkel tarkázott kő vagyon, melyet a kígyó éppen a kebelébe vet neki. Azzal Gvidó hazamegy és a követ viszi egy tudós ötvöshöz, aki megismervén a kőnek erejét, száz forintot örömest adott volna érette. Gvidó azonban azon kőnek erejével igen előhalad dolgában és nagy vitézi állapotra jut. Megtudván ezt a király, hivatja Gvidót, pénzért kérvén tőle a követ, úgyhogy vagy odaadja a követ néki, vagy kimegyen országából. Mond Gvidó a királynak : Uram! Én odaadhatom a követ; de tudd meg a kő természetét, hogyha igaz árát le nem teszed, visszafordul énhozzám ez a kő. Akkor ad háromszáz forintot a király érette, de Gvidó hazamenvén, csakhamar a maga ládájában találja a követ,mit maga a király elébe viszem. Elcsudálkozván a király, azon kéri, mondaná meg néki, miképpen jutott a kőhöz. Akkor Gvidó elbeszéli eleitől fogva, mint járt légyen a király generálisával, mint húzta ki a mély gödörből a vadak közül, mivel fizetett neki azért a generál. Az oroszlántól, a majomtól és a nagy kígyótól is micsoda jutalmat vett, mind előszámlálja. Azokon a király elcsudálkozik és generálisának méltatlan cselekedetein igen megbúsul. Midonnid- be hívatta volna a generált, az sem tagadható a megtörtént dolgokat, mond a király: Oh, háládatlan ember! Hogy mívelhetted ezt ilyen emberrel, kinek annyi jótéteményeit vetted? Aziért nem tanultál hacsak a vadaktól is hálaadást, el leszel mától fogva minden hivatalod nélkül és helyetted Gvidót állíttom a tisztedbe, mert te akasztóiénál egyebet nem érdemelsz ezért a háládasfc- tanságért. Ezt a király ítéletét az egész ország népe helybenhagyta és Gvidót a király után örömest uralták. (A „Gesta Romanorum”-ból, Hallét János fordítása szerint.) APRÓHIRDETÉSEK A felifiés levelekhez portóbélyes melléklését kérjük. Csak az ilyen leveleket továbbítjuk a tirdeffíkhisz. Somogyi szűcs Bundák, bélések, kulikabálok. V.. Kossuth lajos utca 5. Jó könyv legjobb vevője Lantos. 50 éve megbízható antikvárium. Váci u. 10. Telefon: 331—056. AINTICOBS a leghatásosabb tyúkszem Irtó. Arad.SOFI NAGY I.HOGFRIA. József körút 19.______________ Rákócziért ütvén. Zongorateremben zongorák, pianinók olcsón. Csere. Tel.: 221—119. Minőségi rádiójavítás Kincses mester József körút 16. Telefon: 338—024. Minden típusú RÁDIÓT, hibásan is, grammofonosat is magas áron veszek. Érte megyek Perjési rádió. Thököly-út 5. sz. Keletinél. Telefon: 427—027. Harmonium, zongora, pianínó olcsón. Javítás-hangolás. Uhlik zongorakészítőnél. Rákóczi-út nyolcvankettő (221— 138. Bérlet. Zongorák, pianinók, harmóniumok olcsón. T i pod zongoraterem. Rákóczi út 61. Trs.: 143-360. Zongorajavítás, hangolás jó állással. Szakszerű becslés. Szávits mester, Baross-tér egy. Telefon: 330—176. Villany borotvát pengés borotva készfiléket, pengefenőt, borotvapensót és Autosyphont veszünk. Javítunk és cserélünk. Liszkay, Budapest, Somogyi Béla út (Károly körút) 16. Képesített, vak kántor elhelyezkedne. Bugyik Imre, Kispest Jahn Ferenc utca 59. Zongorakészítőnél zongora, pianínó sutánvásárban. Orgonaharmónium kisebb-nagyobb eladó. Daróczy mester. 342—662. Aggteleki u. 5. HARMÓNIUM adás-vétel, javítás. Hort. IF., Törökutca 8. (Margit-hídnál.) Karórát, zsebórát, óraszerkezetet, asztali ütőórát magas áron vásárol Béai óraüzlet. Lenin-körút 89. Teljesen új papi palást kedvezményes árban eladó magas termetű lelkész részére. Budapest, XI., Bartók Bélaút 79. IV. 3. A bútor bizalom dolga. Kész konyhabútor kapható a készítőnél. Átalakítást és átfényezést elfogadok. A Nyugatitól az 55-össel, a Temesvári utcáig Szepessy, Újpest, Lórántffy Zs utca 3. ORSZÁGOS REFORMÁTUS HETILAP Felelős szerkesztő és kiadó: FEKETE SÁNDOR Megjelenik minden vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, XIV., Abonyi utca 21. Levélcím: Bpest, Keleti posta 134. Telefon: kiadóhivatal: 427—360; szerkesztőség: 225—401. Előfizetési díj: negyedévre 12.— Ft, félévre 22.— Ft Postatakarékpénztár csekksz.: 47.826. Révai-nyomda I. sz. telephelye Budapest. V., Bajcsy-Zsilinszky út 34. Felelős: Puskás Ferenc.