Schwegler, Albert: A bölcselet története (Budapest, 1904)

Függelék

A MAGYAR BÖLCSELETI GONDOLKOZÁS ÉBREDÉSE. 4.. és Nyári Ferencnek tanítójává lett. Udvari scholáját,* tanítvá­nyával együtt korán elhunyván, ennek anyja, Telegdi Anna, adta ki. Történeti példákkal oktatva, a következő tételeket fejtegeti: Hidd el, hogy az isten mindeneket jól lát; hallgató légy; sze­­mérmetességet kövess; haragodat meggyőzzed; jótétemény he­lyébe jóval légy; mindenekhez jóakaratodat mutassad; az igaz erősségre igyekezzél; az mártiromság által is, ha isten úgy akarja, erősségedet megmutassad; nyomorúságodban higyed boldogságo­dat; eszes embernek tanácsával élj; a jókkal társalkodjál; az te javadból mértékletes adakozó légy; az idegeneket házadban be­fogadd ; az fösvénységet távoztasd el; csak arra igyekezzél, az mi tisztességes; távoztasd az vakmerőségből való fogadást; barátokat szerezz ; tökéletes boldogságot ez világon ne remélj; utáld meg a halált, tartsd semminek. — Ezeket a tételeket a gyakorlati életre szánt tiszta, világos előadásban, sok helyt igazi emelkedettséggel adja elő, hol a példát, hol a tanulságot bocsátva előre. A második ilynemű munkának, a Királyok tükörének,** szer­zője Pataki Füsüs János, Sárospatakon született. 1616-ban Hei­­delbergbe, 1617-ben Marburgba ment. Hazatérvén, ungvári, majd pataki, 1629-ben pedig szatmárnémeti pappá lett. Műve két könyv­ből áll. Az elsőben a törvényről szól; a másodikban «az király­nak, fejedelmeknek és egyéb uralkodóknak elsőkből származott ékességekről». Ezek az «ékességek» az erő, szorgalom, szerénység, ártatlanság, okosság, mértékletesség, nyájasság, ékesszólás, hű­ség, kegyelmesség, mértékletesség, szerencse. Mindeniket egy­­egy drágakőhöz hasonlítja.­­ Műve, melyet a tőle egészen a rajongásig tisztelt Bethlen Gábornak ajánlott, korában nagy olvasottságnak örvendett. Ezt mutatja az is, hogy Szombathy János följegyzése szerint sokan le is másolták. De meg is érde­­érdemelte. Egyaránt ismeri az ókori írókat és az újakat. Szó­kimondó, sőt túlzó protestáns; néhol a naivságig őszinte. Elő­adása egyszerű, keresetlen, de erővel teljes és kifejező. * «Udvari schola, melybe az tekintetes és nagyságos úr fiát, Bedegi Nyári Ferencet stb., minden szép erkölcsökre és magának ékesen való viseletére oktatja, tanítja, igazítja Szepsi Csombor Márton varannai ma­gyar tanító.» Klösz Jakab, 1623. ** «Királyoknak tüköre. Melyben ábrázattyok szépen ragyog és tün­­döklik az Fejedelmeknek és egyéb Uralkodóknak kedvekért példáiul irat­­tatott és formáltatott.» Bártfa, 1626.

Next