Csia Lajos: Utolsó napok. A Biblia apokaliptikus részeinek, különösen a Jelenések Könyvének rövid magyarázata (Budapest, 1940)
A könyv a bibliai apokaliptikus prófécia áttekintése után a Jelenések Könyvének főbb fogalmait ismerteti, majd a magyarázatok alkalmazására példaképen egy fejezetet részletesen magyaráz. Ezzel azt is bemutatja, hogy hogyan képzeli a Jelenések Könyvének részletes és rendszeres magyarázatát. Az apokaliptikus nyelv lényegének meghatározása után szótárszerűleg a Jelenések Könyvének összes szóba jöhető fogalmait ismerteti. Ezt a jegyzéket a Jelenések Könyvének olvasása közben, ha valahol valamit nem értünk, használhatjuk, ámde gondolkozva, mert ugyanaz a kép a környezethez képest, melyben előfordul, több fogalmat, több gondolatot is jelenthet. E népszerű dolgozatban nem követvén a tudományos munkáknak megszokott modorát, magyarázat közben szerző azonnal rámutat a jelenkori következményekre s tanulságokra összefüggő „gyakorlati" részt azonban csak a könyv befejezéseképen nyújt. E sokféle s látszólag nem egymás mellé való tárgyalási mód mellett is az anyag úgy rendeződött el, hogy az egyes fogalmak lehetően egyenletes és egymásra épülő tárgyalást kapjanak s hogy vagy az első áttekintő részben, vagy a mutatványképen bemutatott részletes magyarázatban, vagy a szótárszerű részben minden fogalom sorra kerüljön. Szerző csak ezzel a módszerrel tudta elérni célját, hogy egy kis terjedelmű könyvben azok számára, akik tanulni akarnak s a munkától vissza nem riadnak, minden lehető segélyforrást megadjon, egyúttalazonban a felhasználásra begyakorló iskolát is nyújtson. Ha ez a munka nem is viselheti a ,,tudományos" nevet, az nem jelenti, hogy a fogalmak pontos megfogalmazására s az előkészítés alaposságára nem történt meg minden, ami a szerzőtől kitelt. Hisz a könyv célja a tanítás és nem vallásos levegőbe beszólás, ahogy sokan a gyakorlati vagy építő irodalmat elgondolják. Bár az olvasó se sajnálná az alapos tanulmányozást s imádkozó elmélyedést, melyek nélkül a Biblia egyik legfontosabb könyvéhez nem nyúlhatunk! A könyv pontosságához és alaposságához tartozik, hogy a bibliai fogalmakat olyankor, amikor a megszokott magyar szóhasználat arra módot nem nyújtott, szokatlan szavakkal fejezzük ki. Különösen lélektani kifejezésekre gondolok, mint lélek, szellem, kedély, hús stb. Minden komoly szakértő elismeri, hogy a görög psziché és pneuma szavaknak közös „lélek“ szóval való fordítása zavart keltő s az összes európai nyelvekben ismeretlen, a magyar nyelvben sem szükséges. A szerzőtől évtizedek óta használt szavak ellen különféle kifogásokat emeltek, de a kifogásolók