Erdélyi László: Volt-e Magyarországon szabad királyválasztás? (Szeged, 1926)
k ihajtó hatalmat. Ilyen főtisztet választottak a magyarok is az örökös fejedelem mellé, t. i. a gyulát. Árpád megválasztása szabad volt-e ? Komoly tudósok vallják, hogy a magyarok Leved országában a kazár khagán alattvalói voltak s e viszony érvényes volt kezdetben Etelközben is, ahova a közbeékelődött besenyők tolták el a magyarokat. A kazár khagán előbb Leved (Eleved, Előd) magyar fővezért kínálta meg az örökös fejedelemséggel. Csak miután ő szabadkozott azzal, hogy már koros, fia nincs és nem lesz, csak akkor fogadta el a kazár khagán a Leved ajánlotta bölcs, vitéz Árpádot örökös fejedelemnek, amihez a magyarok lelkesen hozzájárultak. Ha volt itt választás, az nem volt egyéb, mint szíves csatlakozás fő fejedelmük, a kazár khagán jelöltjéhez. És ez mindvégig megmaradt a magyar történelemben. Itt a királyválasztások nem egyebek, mint szives csatlakozások a legközelebbi örököshöz, kit az uralkodó akarata jelölt ki és az ősi szokás. Ezt a vérszerződésre hivatkozó szokást, melyet az igricek énekei is bizonyára emlegettek s ez alapon foglalt öt cikkelybe Anonymus 1200 körül, kétszáz évvel ezelőtt nagyon megerősítette Szent István törvénye a domíniumokról és szabad vagyoni rendelkezésről (II. 5, 6, 35). A szent király azt tette törvénnyé, hogy valamint ő biztosítja mindenkinek a teljes domíniumot abban, amije van, még az ő kir. adományai dolgában is (kivéve az ispáni és püspöki javadalmakat), úgy fenntartja ezt a teljes dominiumot önmagának is az összes kir. javakban. 1) Mindenki szabadon adhatja vagyonát, ha fia nincs, a leányának, testvérnek, rokonának, az egyháznak is, vagy bárkinek. 1) Megjegyzendő, hogy Árpád épp úgy, mint Odovakar kerul." Nagy Theoderich keleti gót, Chlodovech frank és Alboin langobard fejedelem, általában a népvándorlások honfoglaló fejedelmei mind rátették kezüket az elfoglalt ország összes régibb fejedelmi s állami birtokaira, így lett ura s örököse Szent István az ország összes várainak, várfalvainak, udvarnokos udvarházainak (curtis), lakatlan erdőinek és mocsaras vidékeinek. Soha egy fejedelem, király se vehette volna vissza a hét-nyolc törzstől az ország legnagyobb részét királyi tulajdonnak. A kir. dominium várai s birtokai közt helyezkedtek el a szabad magyarok új birtokai, domíniumai. A hét törzs nem osztotta föl az egész országot.