Alföldi Iparlap, 1891 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1891-11-08 / 45. szám
XVII. évfolyam. 1891. 45. szám Szeged, november 8-án. Előfizetési föltételek: Helyben házhoz hordással vagy vidékre posta utján. Kegyed évre . 1 frt. Fél évre . . 2 frt. Egész évre .4 frt. Egyes szám ára 8 kr. Kaphatni számonkint minden könyvkereskedésben. ALFÖLDI IPARLAP a „szegedi ipartestület“, a „szegedi ipartestület bőripari szakosztálya nyersanyag-raktárszövetkezete“ és a „szegedi fa- (bútor-) ipari raktárszövetkezet“ s több ipartestület, iparosifjusági egylet és iparoskör hivatalos közlönye. JELIGE: MUNKA ÉS TUDOMÁNY. MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. Elismerő oklevél. Szeged 1891. Hirdetések: 16-odoldal1 — 8-ad1.80 4-ed3 — Fél>5.— A 3 hasábos petit sorára soronként 10 kr. Bélyegdij mindenkor 30 kr. Szerkesztői iroda : Tisza Lajos körut 68. szám, kova a kéziratok küldendők. Felelős szerkesztő: ifj. Iszmoltény Nándor. Kiadóhivatal : Traub B. és társa könyvkereskedése (Klauzál-tér, Kiss D.-f. ház), hova az előfizetési pénzek küldendők. Tartalom. Kilátások az adózási reformra. — Milleniumi «országos nemzeti kiállítás.» — Rendeletek, elvi határozatok és döntvények. — Kereskedelmi és iparkamarák. (Győr, Kolozsvár.) — Közlemények konzulátusaink jelentéseiből (Sperabaija. Üsküd. Várna.) — Közgazdasági események naptára. — Meghívás. — Helyi hirek. — Országos hírek. — Vegyesek. — Szaktestületek s szakegyletek. (Budapesti cipész ipartestület.) — Szakirodalom. (A tudakozó irodákról.) — Fölhívás ! — Pályázatok. — Vállalatok és árlejtések. — Kiállítási ügyek — Kiállítások naptára. — Mégjegyzések. — Csődök s csőd megszüntetések. — Tárca. A milleniumi ünnepélyekről. — Regénycsarnok. — Hirdetések. Kilátások az adózási reformra. Épen lapunk f. é. okt. 18-iki számában panasztottuk, hogy az osztrák pénzügyminiszter a kisebb iparosok adózási viszonyát olyformán kívánja reformálni, hogy terheiken könnyítve legyen, míg a mi pénzügyminiszterünk hallgat a kereseti adó reformjáról Annál örvendetesebben konstatáljuk, hogy Wekerle pénzügyminiszterünk a magyar képviselőház pénzügyi bizottságának okt. 29-iki ülésén oda nyilatkozott, hogy elsősorban a III-ad osztályú kereseti adó, azután az I-se, de különösen a II. oszt. kereseti adót reformálni fogja akképen, hogy a megadóztatás egyenletesen nehezedjék az adózó iparosok vállaira. Kijelentette egyszersmind, hogy a százalékos megadóztatást fogja irányelvül venni. Tudvalevőleg, a III-ad osztályú kereseti adó (jövedelmi adó) a mellékes és pótadókkal, a mostani kivetési kulcs szerint súlyosan nehezedik a kisiparosok vállaira. Nem azok ma már az iparosok, kik a „Nem adózunk“ elvét hangoztatnák, mert jól tudják, hogy az államgépezet megadóztatással tartatik fönn ; de tudják azt is, hogy a mai kivetési s megadóztatási rendszer, pláne a pénzügyi és kereskedelemügyi minisztereknek a testült iparosokkal szemben való együttes eljárása után valóban elviselhetlen. De nemcsak elviselhetlen, hanem, valljuk meg őszintén, igazságtalan is. Azt mondja a törvény, hogy minden 100 frt tiszta jövedelem után 10%, azaz 10 frt adó fizetendő. Ha tehát egy iparosnak évi bevétele pl. 2000 forint, évi kiadásai pedig 1200 frtot tesznek ki, úgy a fönnmaradó 800 frt után fizet évenként 80 frt adót. Hozzá még eme adó 3 évre vettetik ki, az előző 3 évi átlagos jövedelem alapján. Márpedig tudjuk, hogy iparviszonyaink még mindig nem javulnak, ha csak nem roszabbodnak. Ma, amidőn az ipartestületi könyvek alapján, ha mást nem, de azt, hogy egy iparos hány segéddel és hány tanonccal dolgozik, biztosan megállapíthatni, s ennek alapján — bár odavetőleg — kiszámíthatni az évi jövedelmet is, valóban ideje, hogy pénzügyminiszterünk komolyan gondolkozik a jövedelmi adó reformjáról. Elsősorban a 10% rendkívül magas. Indokolt volt e magas százalék akkor, mikor a bevallásnál a jövedelem eltitkolása lehető volt. Ma már nem igen lehető. Tehát az adókulcsot okvetlenül lejebb kell szállítani. Mert végtére is az adóalapra az országnak szüksége van. Az adóalapot nem szabad megsemmisülni engedni, mert végeredményében az adózási jövedelem szenved kárt, eltekintve az egyes adózókon ejtett sérelemtől. De magát az egész adózási rendszert is gyökeresen változtatni kell. Könnyebben megérthetővé, világossá kell tenni az egész eljárást, igazságosabb alapon kell a kivetési módozatokat megállapítani, a terheket egyenlően megosztani, ezt kívánja nemcsak a közgazdasági, de az állami érdek is. Nagy megnyugvással fogadjuk tehát a pénzügyminiszter úr nyilatkozatát, mert egy jobb jövőt enged sejteni. Milleniumi „országos nemzeti kiállítás.“ Kereskedelemügyi miniszterünk az országos ipartanács legutóbbi ülésén jelzett s az ezredéves ünnepély kiemelkedő, mozzanatát képező „országos nemzeti kiállítás“ ügyében törvényjavaslatát okt. 31-én benyújtotta a magyar képviselőházhoz, mely azután tárgyalás végett a közgazdaságügyi bizottsághoz utasíttatott. Ezzel azután végleg elvalt, döntve a „világ“- és „országos“-kiállítás közötti harc, még pedig i s, ezt örömmel konstatáljuk — az érdekeit hazai tényezők javára. A törvényjavaslat ,indokaival együtt, igy szól: Törvényjavaslat az 1885. évben Budapesten tartandó országos nemzeti kiállításról. 1. §. Az 1885. évben...Budapesten általános nemzeti kiállítás tartatik. 2. §. A kiállítást az illetékes miniszterek és egyéb szakkörök közreműködésével a kereskedelemügyi miniszter rendezi. 3. §. Utasíttatik a kereskedelemügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértve, a kiállítás költségeinek fedezése és annak módozatai iránt kellő időben tegyen az országgyűlésnek előterjesztést. 4. §. A kiállítás befejeztéig az ország bármely részében országos iparkiállítás , általában nem, vidéki vagy részleges iparkiállítás pedig csak a kereskedelemügyi, illetve a földművelésügyi miniszter engedélye mellett rendezhető. 5. §. A jelen törvény végrehajtásával a minisztérium bízatik meg. Budapesten 1891. október 31-én. Baross Gábor, kereskedelemügyi miniszter. * Indokolás. A kormány ama megállapodásra jutott, hogy a magyar állam keletkezésének és fönnállásának ezredik évfordulója 1895. évfolyamán ünnepeltessék meg. Fényes, még a nagy nemzetek történetében is ritka esemény lesz az, méltó, hogy azt a nemzet kellő kegyelettel, kiváló fénynyel, a jövőbe vetett lelkes bizodalommal készítse elő és ünnepelje meg. Ez ünneplés egyik kimagasló részletét fogná képezni a királyi védnökség alatt itt a fővárosban rendezendő országos nemzeti kiállítás.