Asztalosmesterek Lapja, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1927-01-01 / 1. szám

1927 január 1. ASZTALOSMESTEREK LAPJA |­ORÁNgies FRÖHLICH REDŐHXCYAR It BREST, KISFALUDY 15TELEFOH JÓZSEF 2S­ 7& ACÉLREDŐNX FAREDŐNX BOSTWICH-TOLÓRÁCS, SZAB. ABLAKSZELLŐZTETŐ, AJTÓCSUKÓI* NAPELLENZŐ szerkezetek Elismerem, hogy nincsen teljesen kizárva az, miszerint ezen rendelet a gyakorlatban mégis más helyzetet fog előidézni, miként arra ma elő­vagyunk készülve. Ez esetben is bi­zonyos azonban, hogy ez is csak azon múlhat, hogy a pénzügyi ha­tóságok a rendelet helyes bevezető indokolása ellenére sem értik meg vagy félre­értik annak intencióit. Ezek után röviden rámutatok azokra a szempontokra, amelyek az új adó­zási rendszer mellett hozhatók fel. Az iparosság körében már hosszú esztendők óta állandó a panasz s azt, mint a kongresszusok adóügyi előadója is hangoztattam, hogy az iparosságnak nem áll módjában adóival kalkulálni. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy az egyes esz­tendők keresete után a következő év derekán, sőt vége felé vetették ki az adókat. Mire ez megtörtént, addig az iparos réges-régen elköltötte előző esztendei keresetét, melyet az adó megállapításánál többszörösen vettek alapul s igy olyan magas adót ál­lapítottak meg, amellyel az iparos tényleg nem számolhatott, így mi sem természetesebb, hogy az iparos jár rosszul, mert igazán nem állott módjában megrendelőihez elmenni és hivatkozva a túlzott adókivetésre, az így előálló magasabb üzemi költ­ségekre — utólagos fizetéskülönbö­­zet teljesítését kérni. Az adók állandósításával ezek az iparosságra nézve súlyos anyagiakat jelentő tünetek megszűnnek. Az új rendelkezések értelmében a kisiparosság épen úgy, mint a há­ború előtt a III. osztályú kereseti adó idejében állandóan tisztában lesz adó­terheinek mértékével. Hogy ez mily fontos és értékes s hogy mily sokat jelentő körülmény az iparosság szem­pontjából, ezt messzebbmenőleg bi­zonyítgatni felesleges. A fentebb említett tiltakozások fő­ként e körül mozogtak, hogy az ipa­rosság mai helytelenül kivetett és a felszólamlási bizottságok tárgyalásai után is fentartandó adóit állandósí­tani nem szabad. Mi sem természe­tesebb, hogy már a pénzügyminisz­tériumban lefolyó első tárgyalások során magam is elsőrendű szempont­nak jeleztem, hogy egy megváltoz­hatatlan adómegrögzítésről szó sem lehet, mert ez oda vezetne, ahová ma a mindenkor kifogásolt és az igazságtalanságok egész sorát kiter­melő forgalmi adó átalányozás jutatta a kézművesiparosságot. Hadik János gróf a legerőteljeseb­ben támogatta azt a kívánságot, hogy az adók állandósítását is elasztikussá kell tenni, mert számolni kell még azzal is, hogy számos eset fordul­hat elő, hogy az egyes kisiparosok helyzete, üzletmenete s így eredmé­nye állandóan felmenő tendenciát mutató gazdasági viszonyok között is kedvezőtlenebb lehet az előző esztendeieknél. A minisztérium teljes mértékben honorálta ezeket a szempontokat és az igazságtalanságok állandósításá­nak elkerülésére rendelkezett olyké­­pen, hogy az adóval elégedetlen, üz­leti viszonyaiban lefelé tendáló kis­iparos minden esztendő február ha­vában vallomást adhat be, melynek alapján kérheti kivetett adójának he­lyesbítését. A rendelkezés ezen része tehát kizárttá teszi, hogy a kisipa­rosok esztendőkön át legyenek kény­telenek üzleti eredményükkel szem­ben aránytalanul megállapított adót fizetni. Ezzel szemben azok a kisiparosok, akiknek az üzletmenetük állandó ke­retek között mozog, akik az egyes esztendőkben legalább is hozzáve­tőleg egyforma jövedelmet érnek el, az új rendszer mellett egy nagyon sokat érő biztonságra és nyugalomra tesznek szert és sok eddig ismert feles izgalmat, irka-firkálást, szalad­gálást és bosszankodást kerülhetnek el. A másik rendeletről szólva a for­galmi adó átalányok megrögzítése egyáltalán nem kelt bennem elragad­tatást, mert az átalányozást csak a kincstár szempontjából tartom jó methódusnak. Az átalány sohasem igazságos. Ennél a rendszernél az egyik fél mindig csalódik s a másik pedig jobban jár. Az eddigi tapasz­talatok szerint a jobban járó fél mindig a kincstár a rosszabbul, sőt a legrosszabbul járó az iparos. Épen ezért, amilyen üdvösnek tar­tom az egyenes adók megrögzítését, különösen, ha a pénzügyi hatóságok és közegek úgy hajtják azt végre, mint annak elrendelői elképzelik s mint magam is kívánom, olyannyira nincsen szavam az átalányok állan­dósításának méltatására, mert a for­galmi adó átalányozását nemcsak ma, hanem kezdettől fogva, amikor az iparosság még csak a kívánságok­nál tartott — a legigazságtalanabb­nak és az iparosság érdekeivel el­lenkezőnek tartottam. Már­pedig a magam részéről egy igazságtalan és örökösen elégedet­lenséget keltő rendszer állandósítá­sához sem tapsolni, sem hozzájárulni nem tudok. Január 3-án kezdik meg mű­ködésüket az adófelszólamlási bizottságok. Az adófelszólamlási bizottságok elnökei ülést tartottak, amelyen úgy döntöttek, hogy a fő­város területén lévő húsz adófelszó­lamlási bizottság január 3-án kezdi meg működését. A kereskedelmi miniszter sza­badságon. A kormányzó Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter­­telnök december 18-tól január 3-ig tartó szabadságidőt engedélyezett és ennek tartamára a kereskedelemügyi minisztérium ideiglenes vezetésével dr. Bod János pénzügyminisztert bízta meg. Mit kell az iparosságnak tudnia a pengő átszámítás életbeléptetése alkalmával. Irta: Szél Jenő, a Budapesti Kisipari Hitelintézet r­­t. vezérigazgatója. 1927 január 1-től kezdve a ko­ronában való kötelező számítás he­lyébe a pengőértékben való kötelező számítás lép. Ezzel a gazdasági kon­szolidáció felé vezető nehéz útnak egyik legfontosabb állomásához ju­tottunk el. Nehéz és gyötrelmes volt az az út, amely idáig vezetett, ahonnan már láthatóvá válik a végcél, a tel­jes konszolidáció. Tudnunk kell azon­ban azt is, hogy még mindig nagy akadályokat kell leküzdenünk, hogy a végcélt elérhessük. Önzetlen, kép­zett és energikus vezetőkre van szükség, hogy a további utunkon felesleges energiapazarlás nélkül ha­ladhassunk. Céltalan volna most az­zal foglalkoznunk, vájjon a legrövi­debb és a legkönnyebb út volt-e az, amelyen vezéreink bennünket idáig vezettek. A jelen pillanat azt paran­csolja nekünk, hogy az adott hely­zetet minél kevesebb energiapazar­lással, minél kevesebb nehézséggel, minél kevesebb zavarokkal és komp­likációkkal oldjuk meg. Rendkívül nagy rész jut ebből a feladatból a sajtónak, s mindazon intézményeknek, amelyeknek a köz­­szolgálatában kell hogy álljanak és amelyek a közszolgálatában állni óhajtanak. Ezeknek kötelességük a körükbe tartozó közönséget a pengő­értékben való számítással kapcso­latos legfontosabb tudnivalókról ideje­korán felvilágosítani. A kisiparosságnak — az átmenet nehézségeinek csökkentése érdekében — a következőket kell tudnia: 1927 január 1. Mindenféle számítás 1927 január hó 1-től pengőértékben történik. Ez nem jelenti azt, hogy január 1-től kezdve csakis pengőpénzek ke­rülhetnének forgalomba. A papírko­­rona bankjegyek továbbra is forga­lomképesek és tekintet nélkül arra, hogy pengőértékben felül vannak-e bélyegezve vagy sem, korlátlanul el­­fogadandók. Ennek ellenére azonban a pengőszámítás kötelező. 1927 január 1-től kezdve tehát a kereskedelmi könyvek, számlák, utal­ványok, váltók, okiratok és ügyira­tok, árajánlatok és egyéb üzleti fel­jegyzések pengő értékben állítan­­dók ki. 1 pengő 100 fillérre oszlik, jel­zése : pengő = P; fillér = 1. Korona bankjegyeink pengőértékre. Átszámítás: 1 pengő = 12,500 ko­rona. A forgalomban levő korona bankjegyek értéke, átszámítva, a kö­vetkező : Ha az átszámítás törtet eredmé­nyez, a fél fillér vagy ennél nagyobb tört egész fillérnek számít, a fél fil­lérnél kisebb tört figyelmen kívül hagyandó. Pengőpénzek koronaértéke. A Magyar Nemzeti Bank által ki­bocsátásra kerülő bankjegyek és azok korona értéke a következő: 1000 P ... ......................... 12.500,000 „ 100 . ... ... .............. ... 1.250,000 „ 50 . _______ _______ 625,000 „ 20 „ ------------------------250,000 „ 10 , ------------------------125,000 „ 5 „ .........­­ ............... 62,500 „ Arany pénzül veretnek: 20 pengős érmék ....... ........ (250,000 K) 10 , . ......... - -. (125,000 ,) Ezüstből veretnek: 1 pengős érmék ............. ... (12,500 K) Aranykorona átszámítás. Ahol bírósági vagy hatósági intéz­kedések a fizetési kötelezettséget aranykorona megjelöléssel állapítják meg, — anélkül, hogy a papírkoro­­nára való átszámítás kulcsát vagy a valóságos arányban teljesítést szab­nák meg, — ezeket a fizetési köte­lezettségeket pengőértékben megálla­pítottnak kell tekinteni, még pedig úgy, hogy 1 aranykorona ( 1­1585365 pengő, és teljesítések. (Adó.) 1927 január hó 1. napjától kezdve szerződésekben, megállapodásokban, törvényben, rendeletekben, jogszabá­lyokban, határozatokban és hirdet­ményekben kifejezett pénzösszegeket csak pengőértékben lehet meghatá­rozni. Ha valamely pénzösszeg a pénzérték megjelölése nélkül van meg­határozva, azt pengőértékben meg­határozottnak kell tekinteni. (Ez alól csak akkor van kivétel, ha be van bizonyítva, hogy a felek szándéka más pénzérték meghatározására k­á­ .000,000 K ... ... ... ... 80 P 500,COO „ ... ___- - 40 „ 100,000 „ ______- - 8 „ 50,000 „ ______- ... 4 „ 25,000 „ ______. ... 2 ., 10,000 „ ______________ 80 fillér 5,000 „ ....... ..■ - ____ 40 , 1,000 „ .............- -............. 8 , 500 „ ----------4 100 „ ----------------------- 0-8, Nem nemes­fémből veretnek: 50 filléres........................................ (6250 K) 20 „ (2500 „) 10 „ (1250 „) 2 , (250 „) 1 , 025 „) Sirkoszomú, Szalag olcsón Friedman L. Lajos és Fia cégnél Budapest,V., Árpád-utca 12 Alapítva 1890 Fornér, Keményfa, Enyvezett lemezek, GRÜN SÁNDOR BUDAPEST, Hullám-, préselt-, gyöngy- és görlécek, faragvány, eszter- VII., KAZINCZY­ UTCA 22. gált árak. Enyv, scheilak, kovapapir és stb. legjobban Telefons JÓZSEF 126-97. beszerezhetők Vidékre pontos és gyors szállítás.

Next