Asztalosmesterek Lapja, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-01-01 / 1. szám

1928 január 1. ASZTALOSMESTEREK LAPJA KORÁNYIÉs FRÖHLICH REDŐNXGYÁR II BREST, KISFALUDY u .^ TELEFON:JÓZSEF 323-76 ACÉLREDONX FAREDŐNY BOSTWICHTOLORÁCS, SZAB.­ ­ ABL AHSZ­ELLŐZTETŐ. AJTÓCSUKÓ» NAPELLENZŐ szerkezetek­ nak nemcsak az egyedekre, akik a pazarlásokban és igy az előálló veszteségekben hibásak, hanem az ország minden polgárára. Be kell te­hát látnunk, hogy az anyagok fel­­használásában a legnagyobb gon­dossággal, a legnagyobb takarékos­sággal eljárni nemcsak egyéni érdek, hanem hazafias kötelesség. Az az iparos, aki pazarol, vagy aki meg­rendelőjének rossz munkát szállít és anyagot ront, munkát és bért paza­rol, megrendelőjének anyagi helyze­tét súlyosbította, nemcsak ebből a szempontból, hanem közszempont­ból is súlyos hibát követ el. Min­denkinek törekednie kell arra, hogy a meglevő felhasználható anyagokat felhasználj. Nem szabad azt tenni, ami igen gyakori, hogy olykor, ami­kor meglevő tárgyak teljesen meg­felelően megjavíthatók, új cikkek ké­szítését javasoljuk oly esetekben, amikor a javítható állapotban levő régi tárgyak másutt fel nem hasz­nálhatók. Minden lehetőt el kell követni, hogy belföldi anyagokat, belföldi Amerre csak nézünk az egész vi­lágon azt tapasztaljuk és látjuk, hogy mindenhol lázas építőmunka folyik. Minden országnak legfőbb törekvése egy cél felé irányul és ez az, hogy népét kultúrájában minél jobban fej­lessze és ezzel megélhetését, gazda­godását, jólétét, boldogulását előre­segítse. Megcsonkított hazánkban is ezt a lázas építő munkát látjuk. Az állam­­hatalom minden eszközt megragad, hogy a vesztett háború következté­ben ránkzúdult szegénységből ki­szabaduljunk. Ezen tevékenységnek egyik legfontosabb pontja az ország egészségügyének rendezése, újjáépí­tése, melybe beletartozik a munkás­biztosító intézmény reformja is. A munkásbiztosítás újjáépítése már régóta foglalkoztatja az illetékes té­nyezőket, míg most az 1927. évi XXI. tc.-ben részben valóra vált. Azért mondom, hogy részben, mert a törvénnyel szorosan összefüggő újabb intézkedések keresztülvitele folyamatban van. Ilyen a rokkant- és aggkori biztosítás bevezetése. Az 1907. évi XIX. tc.-ben lefektetett betegségi és baleseti biztosítás a megalkotásától eltejlett idő óta annyi változtatáson ment már keresztül, hogy a módosító rendeletek egész labirintusába került a vele foglalkozó szakember maga is, a többi érdekelt eszközöket, belföldi gyártmányokat használjunk fel ott, ahol az csak gazdaságosan lehetséges, mert kül­kereskedelmi mérlegünk és az egész ország gazdasági helyzetének javí­tását és ezzel egyben az egyéni boldogulás lehetőségének a fokozá­sát csak úgy érhetjük el, ha mind­nyájan megértjük a helyes értelem­ben vett takarékosság gondolatát és ennek értelmében cselekszünk. A mester a műhelyben, a szülők a családi körben igyekezzenek meg­érteni annak az életbevágóan fontos szükségességét, hogy minden érték­kel, — legyen az a legparányibb is, — takarékoskodnunk kell, mert az egyéni szempontból értéktelen összegek együttvéve hatalmas tőke­erőt képviselnek és a termelés szol­gálatába állítva alkalmasak arra, hogy gazdasági helyzetünkön óriási módon lendíthessenek és egyben külkereskedelmi mérlegünket is igen nagy mértékben megjavítsák. Asztaloskellékek György és So­mogyinál­ pedig egyáltalán nem, vagy pedig csak részben ismeri ki magát. Maga a törvény száraz paragrafu­sokból álló kidolgozás, úgy mint minden más törvény. Azonban az új törvény magyarázatát úgy igyekez­tem összeállítani, hogy csak arra tér­jek ki, ami legjobban érdekli az ipa­rosságot, így is inkább a betegségi biztosítási résszel foglalkozom bő­vebben, míg a baleseti résznek csak főbb pontjairól teszek említést. Az 1927. évi XXI. tc.-nek első ré­sze a betegségi biztosítást tartal­mazza. Biztosításra kötelezettek az ipar­törvény alá eső minden vállalat, üzem, foglalkozás. Az ipartörvény alá nem eső, de keresetszerűen foly­tatott vállalkozások, mezőgazdasági és erdei termeléssel összefüggő mel­lékiparok, még ha leginkább saját nyersterményeik feldolgozásával fog­lalkoznak is. Nem tartoznak a törvény hatálya alá a mezőgazdaság, erdei termelés, házi építkezések stb. Betegségi biztosításra kötelezettek nemre, korra és állampolgárságra való tekintet nélkül, akik az előbb felsorolt üzemekben, vállalatoknál mint munkavállalók munkabér fejé­ben szolgálatot teljesítenek. Munka­bér mindaz a javadalmazás, mely fizetés, bér, napibér, term, járandó­ság, drágasági pótlék, túlóra, juta­lom, jutalék, darabszámi díj, borra­való fogalom körébe tartozik. A biz­tosítási kötelezettség fennáll abban az esetben is, ha a munkavállalás csak átmenetileg vagy kisegítéské­­pen történik. Biztosításra kötelezettek a tanon­­cok, gyakornokok és általában oly egyének is, akik kiképzésük fejében javadalmazás nélkül vagy pedig cse­kély javadalmazás ellenében vannak alkalmazva vagy fizetnek a kiképez­­tetésükért. Biztosításra kötelezettek azok is, akik nem az üzemben vagy vállalat­ban, hanem annak részére saját la­kásukon dolgoznak, még ha a nyers­anyagot ők is adják. Biztosításra kötelezettek a háztar­tási alkalmazottak, akik a háztartás­ban javadalmazás fejében személyes szolgálatot teljesítenek. Gazdasági cselédek nem esnek biztosítás alá. Többszörösen biztosítva senki sem lehet. Aki biztosításra kötelezett több vállalatnál, üzemnél dolgozik, bizto­sításra kötelezettnek csak főfoglal­kozása alapján tekinthető. Akik mellékfoglalkozásképen dol­goznak, azok nem biztosíthatók. Mellékfoglalkozás az, amely egyéb­­kénti kereset megélhetési keresetfor­rásnak nem tekinthető. Nem terjed ki a biztosítási kötelezettség azokra, akik mint kisegítő családtagok ellá­táson kívül, javadalmazás nélkül, vagy oly javadalmazás fejében dol­goznak, amely nem megélhetési ke­resetforrásuk. Családtagnak tekinten­dők, házastárs, törvényes vagy örökbe­fogadott gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, testvér, ha a háztartás­ban él. Tanoncszerződéses családtagok el­lenben biztosításra esnek. A biztosítási kötelezettség a munka megkezdésének időpontjában kezdő­dik és addig tart, amíg a munkavi­szony meg nem szűnik. Munkabe­szüntetés és munkáskizárás a mun­kaviszony megszüntetésével azonos. A munkának időleges abbahagyása (szabadság, üzemi munkaszünet) a biztosítási kötelezettséget nem érinti. A biztosítási kötelezettség alá nem eső egyének bejelentése a biztosítás fennállására jogalapot nem adnak, még ha a járulékot meg is fizették. A betegsegélyzési járulékok napi­­bérosztályok szerint fizetendők. Java­dalmazásnak számít, mint már előbb felsoroltam: fizetés, bér, napibér, túlóra, minden más pótlék, jutalék, természetben kapott járandóság, bor­ravaló stb. A természetbeni járandó­ságok egyenértékét a pénztár álla­pítja meg, figyelemmel a helyre, a biztosított korára, foglalkozására. Napi átlagnak az évi javadalmazás Vsoo, havi 725, a heti Vo­od része vétetik alapul. Azoknál a biztosítottaknál, akiknek javadalmazása nem állandó, változó keresetűek, akkord, órabér, ott a tényleges javadalmazás, a munka­adó és biztosítottakkal egyetértve kö­zösen állapíthatók meg. Azokra a biztosítottakra, akik ja­vadalmazást abból az okból nem kapnak, mert szabadságon vannak, vagy az üzem időlegesen szünetel, de a munkaviszonyuk nem szűnt meg, a legutolsó javadalmazásuk az irányadó. A betegségi biztosítás fejében minden biztosított után járulékot kell fizetni, mely az átlagos napibér 6°/%-át nem haladhatja meg, míg a háztar­tási alkalmazottaknál 3%. Az a biztosított, aki munkaadója háztartásában és ezen felül biztosí­tásra kötelezett vállalatban vagy üzemben is dolgozik, 6% szerint fizeti a járulékát. A járulékok hetekre fizetendők, a bérjegyzékkel jelentő üzemek hetekre vagy havonta. Ettől csak akkor van eltérés, ha a munka megkezdése vagy a munkaviszony megszűnése nem a naptári hét vagy a bérfizetési hét kezdetére esik. Erre a csonka hétre csak a munkaviszony fennállásának napjaira kell fizetni. Minden nap egész napnak számít. Munkásbiztosítás. Az új munkásbiz­tosítási törvény ismertetése. Közli: Károlyi Gyula, Munkásbiztositó pénztári igazgató. Szemfedő _ Koporsódisz. Tapéta. Sirkoszorú Szalag_ „OLCSÓN“ Friedman b. Lajos és Fia cégnél Budapest, II., Árpád-utca 12. Telefon: T. 211—10. Sürgönyeim : SZEMFEDELES BUDAPEST. Alapítva: 1890. Fornér, Keményfa, Enyvezett lemezek, GRÜN SÁNDOR BUDAPEST, Hullám-, préselt-, gyöngy- és görlécek, faragvány, eszter- VII., KAZINCZY­ UTCA 22. gált­árak. Enyv, schellak, kovapapir és stb. legjobban Telefon: JÓZSEF 426-97. beSzerezh­etők Vidékre pontos és gyors szállítás.

Next