Asztalosmesterek Lapja, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-01-01 / 1. szám
1928 január 1. ASZTALOSMESTEREK LAPJA KORÁNYIÉs FRÖHLICH REDŐNXGYÁR II BREST, KISFALUDY u .^ TELEFON:JÓZSEF 323-76 ACÉLREDONX FAREDŐNY BOSTWICHTOLORÁCS, SZAB. ABL AHSZELLŐZTETŐ. AJTÓCSUKÓ» NAPELLENZŐ szerkezetek nak nemcsak az egyedekre, akik a pazarlásokban és igy az előálló veszteségekben hibásak, hanem az ország minden polgárára. Be kell tehát látnunk, hogy az anyagok felhasználásában a legnagyobb gondossággal, a legnagyobb takarékossággal eljárni nemcsak egyéni érdek, hanem hazafias kötelesség. Az az iparos, aki pazarol, vagy aki megrendelőjének rossz munkát szállít és anyagot ront, munkát és bért pazarol, megrendelőjének anyagi helyzetét súlyosbította, nemcsak ebből a szempontból, hanem közszempontból is súlyos hibát követ el. Mindenkinek törekednie kell arra, hogy a meglevő felhasználható anyagokat felhasználj. Nem szabad azt tenni, ami igen gyakori, hogy olykor, amikor meglevő tárgyak teljesen megfelelően megjavíthatók, új cikkek készítését javasoljuk oly esetekben, amikor a javítható állapotban levő régi tárgyak másutt fel nem használhatók. Minden lehetőt el kell követni, hogy belföldi anyagokat, belföldi Amerre csak nézünk az egész világon azt tapasztaljuk és látjuk, hogy mindenhol lázas építőmunka folyik. Minden országnak legfőbb törekvése egy cél felé irányul és ez az, hogy népét kultúrájában minél jobban fejlessze és ezzel megélhetését, gazdagodását, jólétét, boldogulását előresegítse. Megcsonkított hazánkban is ezt a lázas építő munkát látjuk. Az államhatalom minden eszközt megragad, hogy a vesztett háború következtében ránkzúdult szegénységből kiszabaduljunk. Ezen tevékenységnek egyik legfontosabb pontja az ország egészségügyének rendezése, újjáépítése, melybe beletartozik a munkásbiztosító intézmény reformja is. A munkásbiztosítás újjáépítése már régóta foglalkoztatja az illetékes tényezőket, míg most az 1927. évi XXI. tc.-ben részben valóra vált. Azért mondom, hogy részben, mert a törvénnyel szorosan összefüggő újabb intézkedések keresztülvitele folyamatban van. Ilyen a rokkant- és aggkori biztosítás bevezetése. Az 1907. évi XIX. tc.-ben lefektetett betegségi és baleseti biztosítás a megalkotásától eltejlett idő óta annyi változtatáson ment már keresztül, hogy a módosító rendeletek egész labirintusába került a vele foglalkozó szakember maga is, a többi érdekelt eszközöket, belföldi gyártmányokat használjunk fel ott, ahol az csak gazdaságosan lehetséges, mert külkereskedelmi mérlegünk és az egész ország gazdasági helyzetének javítását és ezzel egyben az egyéni boldogulás lehetőségének a fokozását csak úgy érhetjük el, ha mindnyájan megértjük a helyes értelemben vett takarékosság gondolatát és ennek értelmében cselekszünk. A mester a műhelyben, a szülők a családi körben igyekezzenek megérteni annak az életbevágóan fontos szükségességét, hogy minden értékkel, — legyen az a legparányibb is, — takarékoskodnunk kell, mert az egyéni szempontból értéktelen összegek együttvéve hatalmas tőkeerőt képviselnek és a termelés szolgálatába állítva alkalmasak arra, hogy gazdasági helyzetünkön óriási módon lendíthessenek és egyben külkereskedelmi mérlegünket is igen nagy mértékben megjavítsák. Asztaloskellékek György és Somogyinál pedig egyáltalán nem, vagy pedig csak részben ismeri ki magát. Maga a törvény száraz paragrafusokból álló kidolgozás, úgy mint minden más törvény. Azonban az új törvény magyarázatát úgy igyekeztem összeállítani, hogy csak arra térjek ki, ami legjobban érdekli az iparosságot, így is inkább a betegségi biztosítási résszel foglalkozom bővebben, míg a baleseti résznek csak főbb pontjairól teszek említést. Az 1927. évi XXI. tc.-nek első része a betegségi biztosítást tartalmazza. Biztosításra kötelezettek az ipartörvény alá eső minden vállalat, üzem, foglalkozás. Az ipartörvény alá nem eső, de keresetszerűen folytatott vállalkozások, mezőgazdasági és erdei termeléssel összefüggő mellékiparok, még ha leginkább saját nyersterményeik feldolgozásával foglalkoznak is. Nem tartoznak a törvény hatálya alá a mezőgazdaság, erdei termelés, házi építkezések stb. Betegségi biztosításra kötelezettek nemre, korra és állampolgárságra való tekintet nélkül, akik az előbb felsorolt üzemekben, vállalatoknál mint munkavállalók munkabér fejében szolgálatot teljesítenek. Munkabér mindaz a javadalmazás, mely fizetés, bér, napibér, term, járandóság, drágasági pótlék, túlóra, jutalom, jutalék, darabszámi díj, borravaló fogalom körébe tartozik. A biztosítási kötelezettség fennáll abban az esetben is, ha a munkavállalás csak átmenetileg vagy kisegítésképen történik. Biztosításra kötelezettek a tanoncok, gyakornokok és általában oly egyének is, akik kiképzésük fejében javadalmazás nélkül vagy pedig csekély javadalmazás ellenében vannak alkalmazva vagy fizetnek a kiképeztetésükért. Biztosításra kötelezettek azok is, akik nem az üzemben vagy vállalatban, hanem annak részére saját lakásukon dolgoznak, még ha a nyersanyagot ők is adják. Biztosításra kötelezettek a háztartási alkalmazottak, akik a háztartásban javadalmazás fejében személyes szolgálatot teljesítenek. Gazdasági cselédek nem esnek biztosítás alá. Többszörösen biztosítva senki sem lehet. Aki biztosításra kötelezett több vállalatnál, üzemnél dolgozik, biztosításra kötelezettnek csak főfoglalkozása alapján tekinthető. Akik mellékfoglalkozásképen dolgoznak, azok nem biztosíthatók. Mellékfoglalkozás az, amely egyébkénti kereset megélhetési keresetforrásnak nem tekinthető. Nem terjed ki a biztosítási kötelezettség azokra, akik mint kisegítő családtagok ellátáson kívül, javadalmazás nélkül, vagy oly javadalmazás fejében dolgoznak, amely nem megélhetési keresetforrásuk. Családtagnak tekintendők, házastárs, törvényes vagy örökbefogadott gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, testvér, ha a háztartásban él. Tanoncszerződéses családtagok ellenben biztosításra esnek. A biztosítási kötelezettség a munka megkezdésének időpontjában kezdődik és addig tart, amíg a munkaviszony meg nem szűnik. Munkabeszüntetés és munkáskizárás a munkaviszony megszüntetésével azonos. A munkának időleges abbahagyása (szabadság, üzemi munkaszünet) a biztosítási kötelezettséget nem érinti. A biztosítási kötelezettség alá nem eső egyének bejelentése a biztosítás fennállására jogalapot nem adnak, még ha a járulékot meg is fizették. A betegsegélyzési járulékok napibérosztályok szerint fizetendők. Javadalmazásnak számít, mint már előbb felsoroltam: fizetés, bér, napibér, túlóra, minden más pótlék, jutalék, természetben kapott járandóság, borravaló stb. A természetbeni járandóságok egyenértékét a pénztár állapítja meg, figyelemmel a helyre, a biztosított korára, foglalkozására. Napi átlagnak az évi javadalmazás Vsoo, havi 725, a heti Vood része vétetik alapul. Azoknál a biztosítottaknál, akiknek javadalmazása nem állandó, változó keresetűek, akkord, órabér, ott a tényleges javadalmazás, a munkaadó és biztosítottakkal egyetértve közösen állapíthatók meg. Azokra a biztosítottakra, akik javadalmazást abból az okból nem kapnak, mert szabadságon vannak, vagy az üzem időlegesen szünetel, de a munkaviszonyuk nem szűnt meg, a legutolsó javadalmazásuk az irányadó. A betegségi biztosítás fejében minden biztosított után járulékot kell fizetni, mely az átlagos napibér 6°/%-át nem haladhatja meg, míg a háztartási alkalmazottaknál 3%. Az a biztosított, aki munkaadója háztartásában és ezen felül biztosításra kötelezett vállalatban vagy üzemben is dolgozik, 6% szerint fizeti a járulékát. A járulékok hetekre fizetendők, a bérjegyzékkel jelentő üzemek hetekre vagy havonta. Ettől csak akkor van eltérés, ha a munka megkezdése vagy a munkaviszony megszűnése nem a naptári hét vagy a bérfizetési hét kezdetére esik. Erre a csonka hétre csak a munkaviszony fennállásának napjaira kell fizetni. Minden nap egész napnak számít. Munkásbiztosítás. Az új munkásbiztosítási törvény ismertetése. Közli: Károlyi Gyula, Munkásbiztositó pénztári igazgató. Szemfedő _ Koporsódisz. Tapéta. Sirkoszorú Szalag_ „OLCSÓN“ Friedman b. Lajos és Fia cégnél Budapest, II., Árpád-utca 12. Telefon: T. 211—10. Sürgönyeim : SZEMFEDELES BUDAPEST. Alapítva: 1890. Fornér, Keményfa, Enyvezett lemezek, GRÜN SÁNDOR BUDAPEST, Hullám-, préselt-, gyöngy- és görlécek, faragvány, eszter- VII., KAZINCZY UTCA 22. gáltárak. Enyv, schellak, kovapapir és stb. legjobban Telefon: JÓZSEF 426-97. beSzerezhetők Vidékre pontos és gyors szállítás.