Asztalosmesterek Lapja, 1934 (16. évfolyam, 1-36. szám)

1934-01-01 / 1. szám

rendelkezései keretében végrehajtott reformok ma azt a benyomást kel­tik, minthogy ha a jogosulatlan iparűzők üldözése terén nem javu­lás, hanem a helyzet rosszabbodása következett volna be; mindazonáltal meg lehet állapítani azt, hogy az el­hangzott kormánynyilatkozatoknak megnyugtató hatásuk volt és a kéz­műves iparosság látható bizalommal várja az általa eredményesebbnek képzelt új rendelet érdekében beígért új jogalkotások kiadását. Nagyban hozzájárult ehhez a megnyugvást keltő hangulathoz a közszállítási szabályzat reformtervezete, amely minden vitán felülállóan bátor kéz­­­zel és számos vonatkozásban való­­ban új stílusban nyúl a problémák­éhoz. A kézművesipar szervezeti problé­mái tekintetében leglényegesebb vál­tozása az 1933. évben az IPOK meg­alakulása volt. Egyelőre még nem­­tekinthető át az a természetszerűen­­ velejáró kérdés hogy azok az általá­nos jellegű kézművesipari szerveze­tek, amelyek az IPOK-ot megelő­zően egymással párhuzamosan mű­ködtek, mennyiben lesznek képesek munkakörüket megtartani, vagy ami még nehezebb, mennyiben lesznek képesek anyagi eszközöket szerezni működésükhöz­? Úgy vélem, hogy az ipartestületi hálózat most folyamat­ban levő teljes kiépítése után szük­ségképen előtérbe nyomuló szerve­zeti kérdés ebben a vonatkozásban is döntést fog hozni. Egyéni meg­látásom az, hogy a hangsúly az 1 I­OK mellett fokozottabb mérték­ben tolódik át a szakmai érdekkép­viseletekre, amelyeknek tevékenysé­gét szakszerűség szempontjából nél­külözni nem lehet. A baj e téren is az, hogy a kézműves iparosság so­raiban nem mutatkozik megfelelő áldozatkészség a szakmai szabad ér­dekképviseletek fenntartására, ho­lott ez az áldozat nélkülözhetetlenül szükséges a szakmák gazdasági bol­dogulása szempontjából, mert vilá­gosan áll minden tényező előtt az, hogy az ipartestületek mai helyzete egyáltalában nem teszi feleslegessé, sőt gazdasági szempontból még nyo­matékosabban aláhúzza a szakmai érdekképviselet jelentőségét. Úgy vélem, hogy az évforduló al­kalmából két nagy probléma az, ami minden más problémát háttérbe szo­rít. Az egyik a munkaalkalmak biz­tosítása és szaporítása, a másik a szociális terheknek mielőbb való csökkentése, melyekre a­z iparosság a történt intézkedések után is jogot formál. Kormányzati és nemzetgaz­dasági szempontból szükség van a kézműves osztály lelki nyugalmának helyreállítására és éppen ezért nem is lehet vitás az, hogy be fognak kö­vetkezni azok a rendelkezések, ame­lyek előkészítésében az 1933. év ka­marai munkája is olyan százszáza­lékos szeretettel és lelkesedéssel ka­rolta fel a kézsvríves rend jól felfo­gott érdekeit. ASZTALOSMESTEREK LAPJA 1934 jan­uár 1. Megjelent a rendelet az adó- és OTI- tartozások rendezéséről Kettőszázötven pengő adóelőírásig kérelmezés nélkül öt év alatt kamatmentesen, 50 pengős előíráson felül hat százalékos kamat mellett, ugyancsak öt év alatt tör­­leszthetők le a tartozások.­­ Aki felszólításra sem fizeti be a részletet, elveszti a kedvezményt. A szakma hátralékosai forduljanak felvilágosításért a Szövetség titkári hivatalához a teendők megismerése érdekében Az Asztalosmesterek Országos Szö­vetsége a gazdaadósságok rendezé­séről kiadott kormányrendelet meg­jelenése után nagygyűlést tartott, mikor is az iparosok adó- és társa­dalombiztosítási tartozásának ren­dezését sürgette. Az ország egész iparossága, de a kereskedő és más foglalkozási ágak is hasonló értelemben nyilatkoztak meg, de maga a kormányzat is be­látta, hogy a gazdatársadalmon kí­vül a többi adófizetők helyzetének könnyítéséről is gondoskodni kell. Hosszas adatgyűjtések, tárgyalá­sok előzték meg a kormány lépéseit, míg végül is december 23-án a Budapesti Közlöny­ben megjelent a kormány 16.400/1933. M. E. számú rendelete az együttesen kezelt adó­tartozások és a 16.500/1933. M. E. szá­mú rendelete a társadalombiztosítási tartozások rendezéséről. Az említett rendelet az adóhátralé­kok megfizetésére a következőket tartalmazza: A rendelet leglényegesebb intézke­dései a következők: A rendelet az úgynevezett együttesen kérött köz­adókra terjed ki. Ilyenek a házadó, az általános kereseti adó, a jövede­lem- és vagyonadó, a községi pótadó, az országos betegápolási pótadó, a rokkantellátási adó, stb. Nem tar­toznak az együttesen kezelt közadók közé az általános forgalmi adó, a fényűzési forgalmi adó, az összes il­letékek. Ezekre az utóbbiakra tehát a rendelet és az abban foglalt ked­vezmények nem terjednek ki. Az OTI- és MABI-tartozásokról külön rendelet fog megjelenni. A rendelet az adóhátralékok ka­matmentes, illetőleg alacsonyabb ké­sedelmi kamattal történő részletfize­tését engedi meg. Az az adózó, akinek az 1933. évi helyesbített adó előírása az együtte­sen kezelt közadókból összesen a 250 pengőt nem haladja meg, adó­hátralékaik minden külön kérelem előterjesztése nélkül 5 év alatt ka­matmentesen törlesztheti. Az egy­­egy esztendőben fizetendő törlesztés azonban az illető esztendőre előírt folyó adóknak legalább 25%-át kell hogy elérje. Az az adózó tehát, aki­nek adóhátraléka 180 pengő, az 1934. esztendőre előírandó adója pedig 250 pengőt fog kitenni, 1934-ben folyó adóin felül hátralékának törleszté­sére 62 pengő 50 fillért tartozik fi­zetni, 1935-ben az arra az évre kive­tendő adó egynegyed részét, 1936- ban pedig a maradványt. Az az adózó, akinek az 1933. évi helyesbített adókivetése 250 pengőt meghalad, a m. kir. adóhivatalnál (Budapesten a kerületi adófelügye­lőségnél), 1000 pengőt meghaladó adófizetés esetében pedig a m­. kir. pénzügy igazgatóságtól kérvényezheti adóhátralékának részletekben tör­ténő megfizetését. Az adóhatóság ilyen esetekben legfeljebb öteszten­dei részletfizetést engedélyezhet. Ezeknél az adózóknál a részletfize­tés 3%­-os késedelmi kamattal történ­hetik, még­pedig oly módon, hogy az adózót 6% késedelmi kamattal ter­helik ugyan meg, ha azonban az esz­tendő végéig az adózó úgy a folyó évi adóját, mint az ezen esztendőben esedékes résztörlesztéseket pontosan megfizeti, az év végén a késedelmi kamatok felét javára írják. Adóhátralék alatt azt az adóhát­ralékot kell érteni, amely 1933 dec. 31-én fennállott. Az a­z adózó, aki a részletfizetése­ket pontosan be nem tartja és az el­maradt összeget felszólítás ellenére sem fizeti meg, a részletfizetésre és a kamatkedvezményre való jogát el­veszti és — a rendelet szerint — nála az egész adótartozást a­ kése­delmi kamatokkal együtt azonnal be kell hajtani. Ezen felül a pénzügyigazgatóság az engedélyezett fizetési kedvezmé­nyeket felülvizsgálhatja és módosít­hatja vagy megvonhatja, ha a hát­ralékos körülményeiben olyan vál­tozás állott be, amely a részletfize­tési kedvezmény további fenntartá­sát indokolatlanná teszi, vagy ha utólag állapíttati­k meg az, hogy a hátralékos adófizetési kedvezményre nem szorul. A társulati adó alanyaira, tehát a részvén­ytársaságokra,s szövetkezetek­­re és korlátolt felelősségű társasá­gokra az adókedvezményekről szóló rendelet nem vonatkozik. A részletfizetési kedvezménytől függetlenül a kedvezmények engedé­lyezését megelőzően letiltott követe­lések, vagy a köztartozások fedezé­sére lekötött jövedelmek változatla­nul zár alatt maradnak. Fennmarad továbbra is az az intézkedés, hogy a kincstár és a­ községek csak akkor fizetnek, ha az adózónak hátraléka nincs. A pénzügyigazgatóság azon­ban az adózók kérelmére ezeknél a biztosítékoknál könnyítéseket enge­délyezhet. A rendelet nem biztosít azonos el­bánást a gazdákkal. Először is nem terjed ki a forgalmi- és fényűzé­si­­adó hátralékokra. Ez pedig elkerül­­hetetlen, mert a hátralékosnak vég­eredményben teljesen mindegy, hogy milyen hátralék miatt árverezik el és nem jelent könnyebbséget, ha egyik irányban védve van, a másik­ban nem. Nem érvényesül az egyenlő elbá­nás elve a kamatok kérdésében sem, mert a gazda kamatmentesen fizet­heti hátralékát 10 év alatt, az iparos és a kereskedő a hátralék negyed ré­szét köteles évente fizetni és legjobb esetben is háromszázalékos kamatot kénytelen fizetni. A részletfizetési határidő terje­delme az illetékes hivatalra van bízva, mert a rendelet csak annyit mond, hogy a hátralék megfizetése legfeljebb öt esztendő. A szakma tagjainak azonban az eddig nyújtott és reméljük, hogy még módosítandó kedvezményeket is a legmesszebbmenőleg ki kell hasz­­nálniuk és ezért a szükséges felvilá­gosítások elnyerése, a kérvények el­készítése végett január 4-e és 10-ike között bármely hétköznapon délelőtt 9 és 11 óra között keressék fel az Asztalosmesterek Országos Szövet­ségének titkári hivatalát. Az adókra és OTI ügyekre vonatkozó összes irataikat hozzák magukkal. Tálalóasztalkerekek 40, 50, 70 és 115 mm méretben, lehúz­ható, belső rugós forgóhüvellyel, öntött gummiabronccsal, nikkelezve gyári áron a készítőnél! Phönix Fémáruműhely Budapest, Vil­. ker., Alföldi­ utca 1. szám Vidékre, a legkisebb rendelést is azonnal szállítjuk. KIRCHNER & Co. A. G. GÉPGYÁR LEIPZIG 65 magyarországi vezérképviselete VASS HUGÓ Budapest, V., Szalay­ u. 13. Telefon: 22­6-85.­­ Ajánlja elismerten a legjobb nagyteljesítményű és új szerkezetű famegmunkáló gépeit szíj­meghajtással vagy beépített elektromotorral Esti kereskedelmi szaktanfolyam. A Budapesti Kereskedelmi Akadé­mia január hó 15-én nyitja meg új öthónapos esti tanfolyamát 4­8 kö­zépiskolát végzettek számára. Tan­tárgyak: könyvvitel (átíró módsze­rek, mérlegelmélet), kereskedelmi is­meretek, stb. A beírások megkezdőd­tek. Jelentkezés naponta este 17— V18-ig az igazgatóságnál, V., Alkot­mány u. 11. sz. I. emelet. Telefon: 205—47. Nyomtatott tájékoztató a kapusnál is kapható.

Next