Asztalosmesterek Lapja, 1934 (16. évfolyam, 1-36. szám)
1934-01-01 / 1. szám
rendelkezései keretében végrehajtott reformok ma azt a benyomást keltik, minthogy ha a jogosulatlan iparűzők üldözése terén nem javulás, hanem a helyzet rosszabbodása következett volna be; mindazonáltal meg lehet állapítani azt, hogy az elhangzott kormánynyilatkozatoknak megnyugtató hatásuk volt és a kézműves iparosság látható bizalommal várja az általa eredményesebbnek képzelt új rendelet érdekében beígért új jogalkotások kiadását. Nagyban hozzájárult ehhez a megnyugvást keltő hangulathoz a közszállítási szabályzat reformtervezete, amely minden vitán felülállóan bátor kézzel és számos vonatkozásban valóban új stílusban nyúl a problémákéhoz. A kézművesipar szervezeti problémái tekintetében leglényegesebb változása az 1933. évben az IPOK megalakulása volt. Egyelőre még nemtekinthető át az a természetszerűen velejáró kérdés hogy azok az általános jellegű kézművesipari szervezetek, amelyek az IPOK-ot megelőzően egymással párhuzamosan működtek, mennyiben lesznek képesek munkakörüket megtartani, vagy ami még nehezebb, mennyiben lesznek képesek anyagi eszközöket szerezni működésükhöz? Úgy vélem, hogy az ipartestületi hálózat most folyamatban levő teljes kiépítése után szükségképen előtérbe nyomuló szervezeti kérdés ebben a vonatkozásban is döntést fog hozni. Egyéni meglátásom az, hogy a hangsúly az 1 IOK mellett fokozottabb mértékben tolódik át a szakmai érdekképviseletekre, amelyeknek tevékenységét szakszerűség szempontjából nélkülözni nem lehet. A baj e téren is az, hogy a kézműves iparosság soraiban nem mutatkozik megfelelő áldozatkészség a szakmai szabad érdekképviseletek fenntartására, holott ez az áldozat nélkülözhetetlenül szükséges a szakmák gazdasági boldogulása szempontjából, mert világosan áll minden tényező előtt az, hogy az ipartestületek mai helyzete egyáltalában nem teszi feleslegessé, sőt gazdasági szempontból még nyomatékosabban aláhúzza a szakmai érdekképviselet jelentőségét. Úgy vélem, hogy az évforduló alkalmából két nagy probléma az, ami minden más problémát háttérbe szorít. Az egyik a munkaalkalmak biztosítása és szaporítása, a másik a szociális terheknek mielőbb való csökkentése, melyekre az iparosság a történt intézkedések után is jogot formál. Kormányzati és nemzetgazdasági szempontból szükség van a kézműves osztály lelki nyugalmának helyreállítására és éppen ezért nem is lehet vitás az, hogy be fognak következni azok a rendelkezések, amelyek előkészítésében az 1933. év kamarai munkája is olyan százszázalékos szeretettel és lelkesedéssel karolta fel a kézsvríves rend jól felfogott érdekeit. ASZTALOSMESTEREK LAPJA 1934 január 1. Megjelent a rendelet az adó- és OTI- tartozások rendezéséről Kettőszázötven pengő adóelőírásig kérelmezés nélkül öt év alatt kamatmentesen, 50 pengős előíráson felül hat százalékos kamat mellett, ugyancsak öt év alatt törleszthetők le a tartozások. Aki felszólításra sem fizeti be a részletet, elveszti a kedvezményt. A szakma hátralékosai forduljanak felvilágosításért a Szövetség titkári hivatalához a teendők megismerése érdekében Az Asztalosmesterek Országos Szövetsége a gazdaadósságok rendezéséről kiadott kormányrendelet megjelenése után nagygyűlést tartott, mikor is az iparosok adó- és társadalombiztosítási tartozásának rendezését sürgette. Az ország egész iparossága, de a kereskedő és más foglalkozási ágak is hasonló értelemben nyilatkoztak meg, de maga a kormányzat is belátta, hogy a gazdatársadalmon kívül a többi adófizetők helyzetének könnyítéséről is gondoskodni kell. Hosszas adatgyűjtések, tárgyalások előzték meg a kormány lépéseit, míg végül is december 23-án a Budapesti Közlönyben megjelent a kormány 16.400/1933. M. E. számú rendelete az együttesen kezelt adótartozások és a 16.500/1933. M. E. számú rendelete a társadalombiztosítási tartozások rendezéséről. Az említett rendelet az adóhátralékok megfizetésére a következőket tartalmazza: A rendelet leglényegesebb intézkedései a következők: A rendelet az úgynevezett együttesen kérött közadókra terjed ki. Ilyenek a házadó, az általános kereseti adó, a jövedelem- és vagyonadó, a községi pótadó, az országos betegápolási pótadó, a rokkantellátási adó, stb. Nem tartoznak az együttesen kezelt közadók közé az általános forgalmi adó, a fényűzési forgalmi adó, az összes illetékek. Ezekre az utóbbiakra tehát a rendelet és az abban foglalt kedvezmények nem terjednek ki. Az OTI- és MABI-tartozásokról külön rendelet fog megjelenni. A rendelet az adóhátralékok kamatmentes, illetőleg alacsonyabb késedelmi kamattal történő részletfizetését engedi meg. Az az adózó, akinek az 1933. évi helyesbített adó előírása az együttesen kezelt közadókból összesen a 250 pengőt nem haladja meg, adóhátralékaik minden külön kérelem előterjesztése nélkül 5 év alatt kamatmentesen törlesztheti. Az egyegy esztendőben fizetendő törlesztés azonban az illető esztendőre előírt folyó adóknak legalább 25%-át kell hogy elérje. Az az adózó tehát, akinek adóhátraléka 180 pengő, az 1934. esztendőre előírandó adója pedig 250 pengőt fog kitenni, 1934-ben folyó adóin felül hátralékának törlesztésére 62 pengő 50 fillért tartozik fizetni, 1935-ben az arra az évre kivetendő adó egynegyed részét, 1936- ban pedig a maradványt. Az az adózó, akinek az 1933. évi helyesbített adókivetése 250 pengőt meghalad, a m. kir. adóhivatalnál (Budapesten a kerületi adófelügyelőségnél), 1000 pengőt meghaladó adófizetés esetében pedig a m. kir. pénzügy igazgatóságtól kérvényezheti adóhátralékának részletekben történő megfizetését. Az adóhatóság ilyen esetekben legfeljebb ötesztendei részletfizetést engedélyezhet. Ezeknél az adózóknál a részletfizetés 3%-os késedelmi kamattal történhetik, mégpedig oly módon, hogy az adózót 6% késedelmi kamattal terhelik ugyan meg, ha azonban az esztendő végéig az adózó úgy a folyó évi adóját, mint az ezen esztendőben esedékes résztörlesztéseket pontosan megfizeti, az év végén a késedelmi kamatok felét javára írják. Adóhátralék alatt azt az adóhátralékot kell érteni, amely 1933 dec. 31-én fennállott. Az az adózó, aki a részletfizetéseket pontosan be nem tartja és az elmaradt összeget felszólítás ellenére sem fizeti meg, a részletfizetésre és a kamatkedvezményre való jogát elveszti és — a rendelet szerint — nála az egész adótartozást a késedelmi kamatokkal együtt azonnal be kell hajtani. Ezen felül a pénzügyigazgatóság az engedélyezett fizetési kedvezményeket felülvizsgálhatja és módosíthatja vagy megvonhatja, ha a hátralékos körülményeiben olyan változás állott be, amely a részletfizetési kedvezmény további fenntartását indokolatlanná teszi, vagy ha utólag állapíttatik meg az, hogy a hátralékos adófizetési kedvezményre nem szorul. A társulati adó alanyaira, tehát a részvénytársaságokra,s szövetkezetekre és korlátolt felelősségű társaságokra az adókedvezményekről szóló rendelet nem vonatkozik. A részletfizetési kedvezménytől függetlenül a kedvezmények engedélyezését megelőzően letiltott követelések, vagy a köztartozások fedezésére lekötött jövedelmek változatlanul zár alatt maradnak. Fennmarad továbbra is az az intézkedés, hogy a kincstár és a községek csak akkor fizetnek, ha az adózónak hátraléka nincs. A pénzügyigazgatóság azonban az adózók kérelmére ezeknél a biztosítékoknál könnyítéseket engedélyezhet. A rendelet nem biztosít azonos elbánást a gazdákkal. Először is nem terjed ki a forgalmi- és fényűzésiadó hátralékokra. Ez pedig elkerülhetetlen, mert a hátralékosnak végeredményben teljesen mindegy, hogy milyen hátralék miatt árverezik el és nem jelent könnyebbséget, ha egyik irányban védve van, a másikban nem. Nem érvényesül az egyenlő elbánás elve a kamatok kérdésében sem, mert a gazda kamatmentesen fizetheti hátralékát 10 év alatt, az iparos és a kereskedő a hátralék negyed részét köteles évente fizetni és legjobb esetben is háromszázalékos kamatot kénytelen fizetni. A részletfizetési határidő terjedelme az illetékes hivatalra van bízva, mert a rendelet csak annyit mond, hogy a hátralék megfizetése legfeljebb öt esztendő. A szakma tagjainak azonban az eddig nyújtott és reméljük, hogy még módosítandó kedvezményeket is a legmesszebbmenőleg ki kell használniuk és ezért a szükséges felvilágosítások elnyerése, a kérvények elkészítése végett január 4-e és 10-ike között bármely hétköznapon délelőtt 9 és 11 óra között keressék fel az Asztalosmesterek Országos Szövetségének titkári hivatalát. Az adókra és OTI ügyekre vonatkozó összes irataikat hozzák magukkal. Tálalóasztalkerekek 40, 50, 70 és 115 mm méretben, lehúzható, belső rugós forgóhüvellyel, öntött gummiabronccsal, nikkelezve gyári áron a készítőnél! Phönix Fémáruműhely Budapest, Vil. ker., Alföldi utca 1. szám Vidékre, a legkisebb rendelést is azonnal szállítjuk. KIRCHNER & Co. A. G. GÉPGYÁR LEIPZIG 65 magyarországi vezérképviselete VASS HUGÓ Budapest, V., Szalay u. 13. Telefon: 226-85. Ajánlja elismerten a legjobb nagyteljesítményű és új szerkezetű famegmunkáló gépeit szíjmeghajtással vagy beépített elektromotorral Esti kereskedelmi szaktanfolyam. A Budapesti Kereskedelmi Akadémia január hó 15-én nyitja meg új öthónapos esti tanfolyamát 48 középiskolát végzettek számára. Tantárgyak: könyvvitel (átíró módszerek, mérlegelmélet), kereskedelmi ismeretek, stb. A beírások megkezdődtek. Jelentkezés naponta este 17— V18-ig az igazgatóságnál, V., Alkotmány u. 11. sz. I. emelet. Telefon: 205—47. Nyomtatott tájékoztató a kapusnál is kapható.