Auto és Motorujság, 1924 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1924-01-01 / 1-2. szám
1924 JANUÁR 1-15 AjQlÖBfflggafft 1-2. SZÁM * 13. OLDAL Mikor szokott a motorkerékpár üzemközben földülni? (A—o) Egy modern, tőkéjéses motorkerékpár üzemközben teljesen biztos és stabil. Ennek ellenére gyakran megtörténik az, hogy utasa földől vele menetközben. Legfőbb oka ennek az a félelem, mely a kerékpárost útközben állandóan gyötri, hogy föl fog dőlni gépével; e félelem különösen télen erős, amikor is a gép könnyen siklásba jöhet és elcsúszhatik. A kerékpáros idegessége tehát mindenesetre elősegíti a földőlést; feszült idegek, merev, ügyetlen kar- és lábmozdulatok gyarapítják a veszély esélyeit. A legjobb motorkerékpár is labilisnek fog mutatkozni, ha egy oly kerékpáros vezeti, aki biztosan számít arra, hogy nedves helyen gépe ki fog siklani alóla. Másszóval: bizalommal kell lennünk gépünk iránt és akkor semmi baj sem fog történni. Mindenekelőtt tudnunk kell a következőket: Egy forgó kerék forgási síkjában igyekszik maradni s tendenciája az e síkban való egyenesirányu tovahaladásra irányul. Ez a tendencia sokkal nagyobb, mintsem gondolná az ember és igen nagy külső erők szükségesek ahhoz, hogy azt befolyásolhassák. Ha azonban ez a kerék csúszik az után, ha pl. a féket igen erősen működtetjük, akkor e tendencia igen lecsökken, minek következtében a földülést elősegítő külső erők jobban érvényre tudnak jutni. Azaz: az oldalerőkkel szemben a kerekek ellenállóképessége lecsökken. Ha tehát a kerék és az úttest között csúszás lép föl, a földőlés igen könnyen bekövetkezhetik. Nem következik azonban ebből az, hogy ilyenkor föltétlenül föl kell dőlni a kerékpárosnak, mert kerékcsúszás is sokféle lehet; ez függ az abroncs minőségétől és az úttest állapotától. Ha az út tisztátalan, piszkos, akkor vigyázni kell, mert könnyen baj történhetik. Azokkal, akik még újoncok a motorkerékpározásban, természetesen gyakran fog ez az eset megtörténni. Két dolgot kell az újoncoknak különösen figyelemmel kísérniük: a kerekekre ható oldalirányú erőket és a pneumatik és az úttest közt fellépő csúszást. E két hatás erősen gyengíti a kerékpár ama tendenciáját, hogy útját a kerekek forgási síkjának irányába folytassa. Ha lehetséges volna tökéletesen sima pályán teljesen egyenes irányban haladni, ez erők igen kicsinyek volnának. A gyakorlatban természetesen ez nem vihető ki, mert a kerékpárosnak az egyensúly fentartása végett görbéket kell leírnia, melyek azonban oly nagy sugárral bírnak, hogy ez erők alig juthatnak érvényességre; ez esetben tehát eme oldalerők teljesen jelentéktelenek, olyannyira, hogy még erős fékezés esetén is alig képesek zavaró hatást kifejteni. Mindeddig — természetesen — gyakorlott vezetőt és jól kiegyensúlyozott gépet föltételeztünk. Azon esetben, ha egy gyakorlatlan, ideges vezető ül egy rosszul kiegyensúlyozott motorkerékpáron, a görbületek sugara kisebb lesz, az oldalirányú erők megnövekednek és a földülés esélye megnagyobbszik. Az oldalirányú erők a talajviszonyok miatt télen természetesen sokkal erősebben hatnak, mint máskor. Ilyenkor is a legfőbb szabály, hogy lehetőleg igyekszünk tempónkat megtartani. Ha a keret nem fekszik pontosan hosszirányban, akkor ez a törekvés hiábavaló és a gép kissugarú görbületeket fog leírni. Tekintetbe kell vennünk azonkívül a lejtős utakat és a kanyarulatokat is, ahol ez erők rendkívüli mértékben lépnek föl. Kanyarulatoknál az oldalirányú hatás a sebesség négyzetével egyenesen, a görbület sugarával pedig fordítva, arányosan növekszik. Egy 50 km/h sebességű utazásnál ez a hatás négyszer akkora, mint félannyi sebességnél, ha a görbület sugara a felével kisebb, a hatás megkétszereződik. Ilyen helyeken tehát nagyon kell vigyáznunk. LIPÓTVÁROSI GARAGE SZÁNTÓ TESTVÉREK Személy- és tehergépkocsifuvarozás. Modern javitó■f műhely. Minden igényeknek megfelelő garage és javítóműhely a nyugati pályaudvarnál: V, Váci utca 26. szám és V. Storall utca 4. szám. Telefon: 67-57 Vegye meg az AUTOMOBILISTÁK ZSEBKÖNYVÉT 4000 koronáért