Autó, 1923 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1923-12-01 / 23. szám

II. évfolyam 23. szám A KIRÁLYI MAGYAR AUTOMOBIL CLUB A KIRÁLYI MAGYAR YACHT CLUB ÉS A MAGYAR AUTOMOBILKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA A­UTOMOBILIZMUS MOTOROSHAJÓZÁS A VIA TIK­A SPORT TÁRSASAG ELŐFIZETÉSI ÁR BUDAPESTEN ÉS VIDÉKEN SZERKESZTIK LINDNER ERNŐ Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Szerkesztőség és kiadóhivatal: V., Vilmos császár­ út 34. Telefon: 29-31 Negyedévre ................................................ 18.000 K ÉS ILLÉS ISTVÁN Budapest, 1923. december 1 KÜLFÖLDRE EGÉSZ ÉVRE Ausztriára . . 300.000 K­I Jugoszláviára 1000 din. Csehszlovák. 200 csk Amerikára . . 6 doll. Romániára . . 2000 lei Szabaddá kell tenni az automobilkereskedelmet Az automobilizmus fejlődésének közgazdasági jelentősége II. közlemény Múlt számunkban ugyanezen a helyen ismertettük a magyar automobilizmus egyik faktorának fejtegeté­seit, amelyek komoly érvekkel mutattak rá az auto­mobilkereskedelem szabadságának nagy jelentősé­gére. A cikk hatása, örömmel konstatáljuk, már­is érez­hető. A kormány engedékenyebb hangon ítéli meg a kérdést, s bennünket jóleső érzés tölt el arra a gon­dolatra, hogy hónapok hosszú munkája nem múlt el nyomtalanul. Informátorunk közléseit itt folytatjuk. Az automobilizmus fejlődése elsősorban a megél­hetési lehetőségeket és munkaalkalmakat szaporítaná. Minél több autót produkálnak, illetve hoznak forga­lomba, annál több munkásnak van munkája és mun­kalehetősége, annál inkább szaporodik a kereskedelmi alkalmazottak száma, illetve a különböző autójavító műhelyek és evvel kapcsolatosan bognár, nyerges, kovács, esztergályos, karosszéria, gummijavító, he­gesztő, bádogos, stb. műhelyek. Szaporodnak a város különböző részein a garageok, így ezer meg ezer munkás jut munkához és csökken a munkanélküliek száma. Minél több autó van forgalomban, annál többet tud dolgozni az iparos, kereskedő, az ügyvéd, az orvos, mert nem kell tolongnia villamosokon, órákat állania a megállóhelyeken, szóval időt nyer és pedig produk­tív időt. Mindezekből az következik, hogy valamennyiünk­nek oda kell hatni, hogy az automobilizmust gátló kö­rülmények megszűnjenek. Nem akarok kiterjeszkedni ez alkalommal az auto­mobiloknak stratégiai fontosságára, de kuriózumké­­pen még szolgálok egy összeállítással azokról a költ­ségekről, amelyeket manapság egy automobil beszer­zésére fizetni kell. Ez időszerint érvényben levő behozatali költségek, illetve az automobilokat terhelő különböző adók, ille­tékek és költségek, fényű­zési adó.......................... 10% forgalmi adó...................... . 3% behozatali költség................... 2% behozatali illeték................... .­2% inségakció................................ 1 % vám............................................... 7% összesen ..... ................... 24% Ezenkívül most van tervezetben és legközelebb élet­belép egy évenként fizetendő fővárosi adó évenként fizetendő állami adó évenként fizetendő­­ útadó Ebből konstatálható, hogy addig, míg más államok­ban mindent megtesznek az automobilállomány sza­porítására, addig nálunk napról-napra újabb terhek jönnek, amelyekkel éppen az ellenkező célt érjük el. Ezek után még hivatkozom a legutóbbi párisi automobil kiállítás tartama alatt lezajlott nagy ban­kettre, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy az ottani Autó-Szindikátus 25-ik évfordulóját ünne­pelte. A­ szindikátus elnöke Dión őrgróf. Jelen volt Poincarré és úgyszólván az egész francia kormány. Dión őrgróf többek között a következővel aposztro­fálta a francia miniszterelnököt: «Elnök Úr! Iparunk és kereskedelmünk a szó leg­mélyebb és legpatetikusabb értelmében mindig nem­zeti volt és nemzeti lesz. Automobiliparunk és keres­kedelmünk a nemzetért dolgozni akar. Ha ezért szü­net nélkül harcolunk, termékeinknek minél szélesebb területeken való elhelyezése érdekében, azt azon tu­datban tesszük, hogy a haza nagyságát és hatalmát emeljük. Nem egy ember beszél Önhöz, hanem az egész nem­zet, amely egyesülve egy akaratban és egy gondolat­ban, fordul Ön felé. Mi nem képviseljük az egész francia ipart, de jogosan mondhatjuk, hogy mi azt teljes szívünkből képviseljük. Az autó nem luxus. Az autó­ipart, illetve kereske­delmet pártolni kell, már csak azért is, mert ebből több mint 300 ezer ember él Franciaországban, de még azért is, mert ez a gazdaságnak egy forrása, a nemzeti védelem egy eszköze, egy annyira fontos és szükséges használati tárgy a modern embernek, mint pl. a telefon, vasút, vagy a villamosság. Éppen ezért kérjük a kormányt, támogassanak ben­nünket nemes törekvésünkben.­ Mi is erre kérjük a magyar kormányt. Szabadítsa meg rabláncaitól teljesen a magyar automobilizmust, fejlődjön az tempósan, úgy ahogy a közszükséglet kívánja. Szaporodjanak a termelési eszközök ebben az országban, amely a több produkcióra egész Európá­ban talán a legjobban rá van szorulva.

Next