Autó, 1923 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1923-12-01 / 23. szám
II. évfolyam 23. szám A KIRÁLYI MAGYAR AUTOMOBIL CLUB A KIRÁLYI MAGYAR YACHT CLUB ÉS A MAGYAR AUTOMOBILKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA AUTOMOBILIZMUS MOTOROSHAJÓZÁS A VIA TIKA SPORT TÁRSASAG ELŐFIZETÉSI ÁR BUDAPESTEN ÉS VIDÉKEN SZERKESZTIK LINDNER ERNŐ Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Szerkesztőség és kiadóhivatal: V., Vilmos császár út 34. Telefon: 29-31 Negyedévre ................................................ 18.000 K ÉS ILLÉS ISTVÁN Budapest, 1923. december 1 KÜLFÖLDRE EGÉSZ ÉVRE Ausztriára . . 300.000 KI Jugoszláviára 1000 din. Csehszlovák. 200 csk Amerikára . . 6 doll. Romániára . . 2000 lei Szabaddá kell tenni az automobilkereskedelmet Az automobilizmus fejlődésének közgazdasági jelentősége II. közlemény Múlt számunkban ugyanezen a helyen ismertettük a magyar automobilizmus egyik faktorának fejtegetéseit, amelyek komoly érvekkel mutattak rá az automobilkereskedelem szabadságának nagy jelentőségére. A cikk hatása, örömmel konstatáljuk, máris érezhető. A kormány engedékenyebb hangon ítéli meg a kérdést, s bennünket jóleső érzés tölt el arra a gondolatra, hogy hónapok hosszú munkája nem múlt el nyomtalanul. Informátorunk közléseit itt folytatjuk. Az automobilizmus fejlődése elsősorban a megélhetési lehetőségeket és munkaalkalmakat szaporítaná. Minél több autót produkálnak, illetve hoznak forgalomba, annál több munkásnak van munkája és munkalehetősége, annál inkább szaporodik a kereskedelmi alkalmazottak száma, illetve a különböző autójavító műhelyek és evvel kapcsolatosan bognár, nyerges, kovács, esztergályos, karosszéria, gummijavító, hegesztő, bádogos, stb. műhelyek. Szaporodnak a város különböző részein a garageok, így ezer meg ezer munkás jut munkához és csökken a munkanélküliek száma. Minél több autó van forgalomban, annál többet tud dolgozni az iparos, kereskedő, az ügyvéd, az orvos, mert nem kell tolongnia villamosokon, órákat állania a megállóhelyeken, szóval időt nyer és pedig produktív időt. Mindezekből az következik, hogy valamennyiünknek oda kell hatni, hogy az automobilizmust gátló körülmények megszűnjenek. Nem akarok kiterjeszkedni ez alkalommal az automobiloknak stratégiai fontosságára, de kuriózumképen még szolgálok egy összeállítással azokról a költségekről, amelyeket manapság egy automobil beszerzésére fizetni kell. Ez időszerint érvényben levő behozatali költségek, illetve az automobilokat terhelő különböző adók, illetékek és költségek, fényűzési adó.......................... 10% forgalmi adó...................... . 3% behozatali költség................... 2% behozatali illeték................... .2% inségakció................................ 1 % vám............................................... 7% összesen ..... ................... 24% Ezenkívül most van tervezetben és legközelebb életbelép egy évenként fizetendő fővárosi adó évenként fizetendő állami adó évenként fizetendő útadó Ebből konstatálható, hogy addig, míg más államokban mindent megtesznek az automobilállomány szaporítására, addig nálunk napról-napra újabb terhek jönnek, amelyekkel éppen az ellenkező célt érjük el. Ezek után még hivatkozom a legutóbbi párisi automobil kiállítás tartama alatt lezajlott nagy bankettre, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy az ottani Autó-Szindikátus 25-ik évfordulóját ünnepelte. A szindikátus elnöke Dión őrgróf. Jelen volt Poincarré és úgyszólván az egész francia kormány. Dión őrgróf többek között a következővel aposztrofálta a francia miniszterelnököt: «Elnök Úr! Iparunk és kereskedelmünk a szó legmélyebb és legpatetikusabb értelmében mindig nemzeti volt és nemzeti lesz. Automobiliparunk és kereskedelmünk a nemzetért dolgozni akar. Ha ezért szünet nélkül harcolunk, termékeinknek minél szélesebb területeken való elhelyezése érdekében, azt azon tudatban tesszük, hogy a haza nagyságát és hatalmát emeljük. Nem egy ember beszél Önhöz, hanem az egész nemzet, amely egyesülve egy akaratban és egy gondolatban, fordul Ön felé. Mi nem képviseljük az egész francia ipart, de jogosan mondhatjuk, hogy mi azt teljes szívünkből képviseljük. Az autó nem luxus. Az autóipart, illetve kereskedelmet pártolni kell, már csak azért is, mert ebből több mint 300 ezer ember él Franciaországban, de még azért is, mert ez a gazdaságnak egy forrása, a nemzeti védelem egy eszköze, egy annyira fontos és szükséges használati tárgy a modern embernek, mint pl. a telefon, vasút, vagy a villamosság. Éppen ezért kérjük a kormányt, támogassanak bennünket nemes törekvésünkben. Mi is erre kérjük a magyar kormányt. Szabadítsa meg rabláncaitól teljesen a magyar automobilizmust, fejlődjön az tempósan, úgy ahogy a közszükséglet kívánja. Szaporodjanak a termelési eszközök ebben az országban, amely a több produkcióra egész Európában talán a legjobban rá van szorulva.