Autó, 1928 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1928-01-01 / 1. szám

Auto — 6 Az alváz egyszerre való kenése Az 1928. évi autómodelleknél továbbfejlődött a tendencia, hogy az úrvezető gondjai lehetőleg csökkentessenek. Termé­szetesen ismét Amerika az, amely e téren elől jár, mert ott a soffőrrel rendelkező autótulajdonosok száma tudvalevőleg elenyésző csekély az owner driver­­ekkel (tulajdonos-vezető) szemben. A szerkesztőmérnökök és gyárosok tapasztalata az, hogy a tulajdonos oly kocsit részesít előnyben, amelyre lehetőleg kevés időt kell fordítani a célból, hogy üzemkész állapotba hozza az ember. Ez magyarázza, hogy mindjobban terjednek el az úgynevezett „one shot“, szó szerint „egy rúgás“ alvázkenő szerkezeteik, amelyek lényege az, hogy minden ágyazáshoz olajvezeték vezet, ame­lyen keresztül egy rendszerint a szerelékfalon elhelyezett szivattyú minden kenendő részhez juttatja az olajat. A modern kenőpisztollyial lehet­séges az összes kenőhelyeken végigmenve, kézpiszki­tás nél­kül, néhány perc alatt kenőszerrel ellátni a kenőhelyeket, mivel az alkalmazott nagy nyomás biztosan megfelelő helyre juttatja fa­­sírozó anyagot. Húsz v­agy harminc ilyen kenőhely van és feltétlenül kevesebb alkalmatlanságot okozna, ha a kenőpisztolyt csak egy kenőszelencével kellene alkalmazni, amely módszer megfelel az „one shot“ rend­szernek. Néhány kocsi, mint például a Buick is, ez irányban már kifejlesztette kenőrendszerét, amennyiben csoportosí­totta a kenőszelencéket. Az amerikai kocsik közül, amelyek már régebben el van­nak látva az one shot- rendszerű kenéssel, megemlítendő a Packard, a Saitz és a Chandler. A Packard-kocsin például a szerelékfalra olajtartány van szerelve, amely összeköttetés­­ben áll egy lábbal működtethető rugós szivattyúval. És a szi­vattyú vékony rézcsöveken keresztül nyomja az olajat az alváz összes surlódó helyeihez, amelyekbe olajvezetékek vannak fúrva. A rugótám felső részéből például az átfúrt hevedereken át jut az olaj az alsó rugótartó csaphoz. A kü­lönféle csapágyak számára szükséges olajmennyiséget egy szabályozó csap korlátozza, amely a csapágyakhoz szóló ve­zetékbe van beiktatva. A Packard-kocsin harmincegy kenőhelyet kell olajjal ellátni és csak a kormánycsapok azok a helyek, amelyek külön kenést igényelnek és ezek is csak kétszer egy évben, minthogy megfelelő kenőszelencével bírnak. A Chandler-kocsin is hasonló elrendezés van alkalma­zásban, a Stutz-kocsinál pedig a kenőrendszer olaja csapo­kon kis tartályokhoz vezet, ha a vezető egy a szerelékfalon elhelyezett kettős szelepet kinyit. Eme kis tartányokból folyik az olaj lassan, furatokon keresztüli a különböző kenő­helyekre, úgyhogy a vezetőnek csak olykor kell a csapot kinyitni, hogy a kis olajtartányok tartalmát kiegészítse. Az Enot-rendszernél a szivattyú nem nyomja közvetlenül az olajat a kenőhelyekhez, hanem szintén kis tartányokat vagy kenőszelencéket lát el olajjal, amelyekből az olajat azután légnyomás szorítja az egyes kenőhelyekre. A lábbal működtethető szivattyú a lábdeszkára van szerelve olajtartányával együtt és az olaj egy főcsapon keresztül jut a különböző kenőszelencékhez, amely egy bizonyos kimért mennyiségű olajat szállít minden dugattyúnyomásra. A szelencék kis tartányokból állanak, amelyek alatt két­­végű­ szelepek vannak. Ezek normális helyzetben az olajve­zetéket spirálrugók hatása alatt zárva tartják. Ha a szivat­­­tyú dugattyúját lenyomjuk, a vezetékben levő olaj mozgatja a szelepeket kinyitja az utántöltővezetéket és zárja az ola­jozóvezetéket, úgyhogy az ollaj a légkamrákba vagy talá­nyokba jut, az ott lévő levegőt összeszorítja és a tarlány nagyságának megfelelő olajat raktároz el. Ha a dugattyúnyomás megszűnik, a rugók a szelepeket is­mét normális helyzetükbe szorítják és az olaj a légkamrák­ból a nyomás alatt lévő levegő által az olajozóvezetékeken át az alváz kenőhelyeihez jut. Az olajszállítás állandó s las­sanként órák múlva szűnik meg. A szivattyú-dugattyú által gyakorolt nyomás különbözik a szállított olaj mennyisége és a kenőhelyek tömítettsége szerint. Megjegyzendő, hogy egy olajvezeték sérülése nem befolyásolja a többi vezetékek működését. A Stutz-kocsi rugó­csapjainak olajozása. A Chandler-kocsi sze­relékfalán elhelyezett olajtartány és szivattyú. A Packard-kocsi szer Olaj szabályozó­ szelep a Packard-k­ocsinál relékfalán elhelyezett és ugyanannak olajvezetékkel ellátott szivattyús olajozó, hátsó rugózása. 1. szám PA­IG­E-autók APART AUTO R.-T. BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY­ ÚT 37. SZ.

Next