Aviatikai Értesítő, 1927 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1927-07-01 / 7-8. szám

111. évfolyam 1927 július—augusztus 7—8. szám AVIATIKA! ÉRTESÍTŐ A MAGYAR AERO SZÖVETSÉG TAGJAI RESSERE Az „AVIATIKA! ÉRTESÍTŐ“ csak annyi példányban jelenik meg, ahány alapító- és fizető tagja van a Szövet­ségnek, kik azt díjtalanul kapják kézhez. — Tagdíjjal hátralékos tagok utólagosan sem szerezhetik be a lapot Revue technique et pratique de la locomotion Aérienne. Bulletin officiel de la „Fédération Aéronautique Hongroise“ Redaction et Administration 36. rue Tónyay, Budapest, IX, Hongrie. Szerkeszti és kiadja: A Magyar Aero Szövetség titkársága Budapest, IX. Lónyay­ utca 36. Telefon : József 49—52 RISZTICS A nyelvtani értelemben vett név olyan, mint egy film. Említs egy ilyen nevet és a képzeleted fehér vásznán megjelenik egy ember. Megismered az arcát, gesztusait és lepereg előtted mindaz, ami a név mögött élő vagy élt embert belevéste az emlékezetedbe. De vannak olyan nevek is, amelyek mögött sokkal több él, mint egy ember és mint egy ember életének kisebb,­nagyobb történései. Az ilyen nevek viselői a legtöbb­ször elmosódnak, láthatatla­nokká válnak a gondolattöme­gek optimisztikus csillogása vagy pesszimisztikus szürke­sége mögött, amelyet nevük említése felidéz. Ezek a nevek elveszítenek minden egyéni vonatkozást és nem embert idéznek, hanem kort, eszmét és sorsok fordulását. Ilyen név nekünk a Risztics János neve. . . Váljon ki gondol ma közü­lünk Risztics személyes dol­gaira?! Arca, gesztusai, szoká­sai kinek élnek az emlékezeté­ben, amikor Risztics János nevét vezércikkek élén és a világsajtó tudósításai fölött olvassuk naponta? Még tucat­nyi kitüntetése és szuverén, az őstehetség földjéből kinőtt repülői tudása is háttérbe szo­rul nevének jelentősége mögé. És még az sem minden, hogy a legelső repülőnemzet ezernyi pilótája közül Risztics Jánosra, a közülünk ki­szakadt idegenre bízta a lobogóját egy nemzeti becsületre menő vetélkedésben. Az sem igen fontos nekünk, hogy Risztics János neve a világrekorderek díszes listájára került, mert nem mi adhattuk neki a gépet, hogy magyar géppel, magyar levegőben, magyar rekordot írhatott volna be a nemzetközi aviatika emlékezetébe.* Azt a kérdést pedig, hogy a második vagy a harmadik kísérlet sike­resebb lesz-e mint az első és hogy az első Európa—Amerika­­repülés Risztics teljesítménye lesz-e, vagy másé, csak a bajtárs szorongó szeretetével figyelhetjük, mert hiszen, ha sikerül —­ amit adjon az Isten —­ Risztics János nem a mi lobogónkat viszi át a végtelen vizen. A siker nem a mi sikerünk lesz! De ha a hullámok győznek Risztics pilótaszerencséje fölött, a gyászunk keserűbb lesz, mert nem gyászolhatjuk Risztics Jánosban a mi lobogónk ha­lottját. Risztics János neve többet, sokkal többet jelent nekünk mindezeknél. Risztics János neve egy fekete és választa­­lan kérdőjel a magyar leve­gőben. Hogy miért nem ma­radhatott Risztics a miénk? A­iért nem adhattunk mi az ő tudásának és Óceánt ostromló lendületének munkateret? Mi­ért lehetett a mi Riszticsünket megtaláló és az itthoni vigasz­talan tespedésből kiemelő né­met aviatika a miéinkkel azo­nos, sőt féltékenyebben keresz­tülvitt korlátozások dacára is az első a világon és miért kell nekünk egy apró sportmeeting­­hez külföldre mennünk 2—3 gépért és 2—3 pilótáért? Mi­ért . . .? és még meddig . . .? Az idő rohan. Köröskörül minden nap hoz új alkotáso­kat és új eredményeket. A ma­gyar aviatika sivár napjai pedig csak ilyen kérdőjeleket tudtak teremteni. A Risztics Jáno­sok p­edig fogynak, szétverődnek és boldogok közülük azok, akiket a külföld megtalál a magyar szemétdombon heverő kincsek között. * A vezércikkünk kelte óta megtartott zürichi F.A.I. konferen­­cia határozata szerint a hitelesített rekordok a pilóta nemzetének javára könyveltetnek el. Szerk.

Next