A Bádogos és Szerelő, 1905 (1. évfolyam, 2-10. szám)
1905-04-20 / 2. szám
Tekintetes N. N. úrnak Budapesten. Tisztelettel kérjük a mellékelt pontokra a választ f. hó 23-áig (csütörtök) este 6 óráig megadni, annál is inkább, mert ellenesetben az üzemben esetleg beálló zavarokért, erkölcsi felelősséget nem vállalunk. Budapest, 1905. március hó 22-én. Teljes tisztelettel „A Szervező Bizottság“. A követeléseket emígy állították fel: Tekintetes N. N. úrnak Budapest. Munkásainak megbízásából kérjük az alant három pontban foglaltak teljesítését. 1. Minden munkás munkabére 30%-al emelendő. 2. Az 1904. év január hó 1-én életbe lépett műhelyrend keretében a napi munkaidő 9 óra. 3. Ezen mozgalomból kifolyólag 6 héten belül senki el nem bocsájtható. Kelt Budapesten, 1905. március hó 22-én. Teljes tisztelettel A bádogos- és szerelőmunkások szervező-bizottsága. A felhívással meglepett cégek nagy része menten megadta a követeléseket. Csak amikor egyik nagyobb munkaadó ezt az ügyet az orsz. iparegyesület bádogosipari szakosztályában egy vacsorás barátságos összejövetel alkalmával szóbahozta, akkor merült fel az a gondolat, hogy a szokatlan modorban megindult harcnak valamely együttes eljárással vétessék eléje. Ez már csak azért is indokoltnak és célszerűnek mutatkozott, mert senki sem tudott magának számot adni arról, hogy előzetes hadüzenés, vagy tárgyalás nélkül miért indult meg hirtelen a mozgalom. Az ilyen irányban mozgó megbeszélések során általános helyesléssel találkozott az a terv, hogy a bádogos ipartestület, mint a szakma érdekeinek hivatalos képviselője, a bádogos és szerelőmesterek orsz. egyesülete, továbbá az orsz. iparegyesület bádogosipari szakosztálya, mint az érdekeltek társadalmi úton létesült tömörülése együtt és egy irányban vegyék kezükbe az akció dolgát. E három testület elnöksége tényleg össze is hívta március hó 27-ére a fővárosi bádogos és szerelő munkaadókat egy értekezletre, ahol a nagy számban megjelent mesterek kivétel nélkül aláírtak egy olyan értelmű kijelentést, hogy megbíznak egy megválasztandó 9-es bizottságot a tárgyalások vitelével és alávetik magukat a hozandó határozatoknak. A három egybehívó testület 3—3 tagot jelölt a 9-es bizottságba. A megválasztott bizottság tagjai a következők lettek : 1. Az ipartestület részéről: Cymbalak István, Herz Henrik, Tóth Imre. 2. Az orsz. egyesület részéről: Sztipán István, ifj. Knuth Károly, Boross Soma. 3. Az orsz. iparegyesület bádogosipari szakosztálya részéről: Doktor Gyula, Fried Zsigmond és Steiner Ferenc. A bizottság nyomban a megválasztás után meg is alakult. Elnöke Boross Soma lett, alelnöke Steiner Ferenc és Doktor Gyula, a Zellerin gyár igazgatója lett. A jegyzői teendők ellátására maga az értekezlet dr. Dóczi Sámuel ügyvédet, az Országos Iparegyesület pénztárosát kérte fel, aki a szabómunkások múlt évi hosszantartó bérmozgalma alatt is értékes szolgálatokat végzett a munkaadók szervezkedése körül. A 9-es bizottság mindjárt másnap megalakulása után megkezdte munkáját.Még az értekezlet napján, március 27-én közölte a munkások szervezőbizottságával a megbízását és a megalakulását és propozíciót tett az első tanácskozás helyére és idejére nézve. Az ezt közlő levél így hangzott: A bádogos- és szerelőmunkások szervezőbizottságának Budapesten. A Budapesti Bádogos Ipartestület, a Bádogos- és Szerelőmesterek Orsz. Egyesülete, valamint az Orsz. Iparegyesület bádogosipari szakosztálya i. é. márczius hó 27-én egyetemes értekezletet tartott, melyre az összes mesterek meghívást kaptak, és amely elhatározta, hogy az alább megnevezett 9 tagból álló végrehajtóbizottságot küld ki, azzal a feladattal, hogy munkásainkkal oly megállapodást hozzon létre, mely úgy a munkaadók, mint a munkások érdekeit egyaránt lesz hivatva megvédeni. Ennélfogva arra kérjük, hogy egy szintén 9 tagból álló bizottsággal e hó 28-án este 7 órakor a Saskör I. emeleti helyiségében (IV. Irányi u. 17.) megjelenni szíveskedjék. Budapest, 1905. március 27-én. Dr. Dóczi Sámuel Boross Soma. biz. jegyző, biz. elnök. A tárgyalások mintegy két héten keresztül folytak, esténkint nyolc órától kezdve és gyakran éjfélen túl is tartottak. A tanácskozások folyamatáról és az egyes figyelemreméltóbb részletekről kíván az alábbi ismertetés röviden számot adni. Olvasóink szíves figyelmébe ajánljuk azokat a tanulságokat, amelyeket e rövid beszámolóból le lehet vonni. Mindenesetre állandóan szem előtt kell tartania minden szakmabeli munkaadónak, hogy tömörülés útján, erőteljes szervezkedés árán ilyen esetekben mindig gyorsabban lehet sikert elérni. íme a tárgyalások ismertetése. A munkások kiküldöttei bevezetésképen röviden utaltak azokra az eseményekre, melyek legutóbb előfordultak és jelezték, hogy nekik csak úgy van joguk a munkaadókkal tárgyalásokat kezdeni, ha a 9-es bizottság kellő módon fel van hatalmazva az alkudozások felvételére. Minekutána a tárgyalást vezető elnök kifejtette, hogy a fennálló három munkaadó-szervezet vezetői kellő és megfelelő formában hívták egybe azt az értekezletet, melyen valamennyi mégmegjelent egyhangúlag adott mandátumot a 9-es bizottságnak a tárgyalásra és felmutatta az eredeti aláírásokkal ellátott felhatalmazást is, a munkások kijelentették, hogy elfogadják a felhatalmazásnak ilyetén igazolását, hajlandók belemenni a tárgyalásba, azonban hangsúlyozzák, hogy a tárgyalások megkezdése nem jelenti a munkások bérmozgalmának, illetve a megindított bojkottoknak felfüggesztését, illetve további bojkottok kezdését. Ezt méltánytalannak tartotta a mesterek bizottsága, sőt azt kívánta, hogy a folyó bojkottok is megszűnjenek és kijelentette, hogy ilyen értelmű A BÁDOGOS ÉS SZERELŐ .