Bányamunkás, 1930 (19. évfolyam, 1-8. szám)

1930-01-24 / 1. szám

oldal Hogyan kell jelölni. Választás előtt a küldötteket jelölni kell. Annyi rendes és póttagot kell jelölni, amennyit a választási bizottság a választásra kiirt. Min­den társpénztár területén tehát a választást in­téző elv­társaknak el k­ell menni a társpénztár ügyvezetőjéhez és tőle megkérdezni, ha a­ pla­kátokat nem ragasztották ki, hogy a munkások csoportjából hány rendes és hány póttagot kell jelölni. Öttel mindig többet jelöljenek az elv­­társak, azért, hogyha, valakit a választóbizott­ság azért nem tart alkalmasnak a jelölésre, mert nincs neki szavazati joga és nem jelöl­hető, akkor ne kelljen a jelöltíveket visszaadni kiegészítés végett. A jelöltek névsorát az aján­lásokkal együtt a választás napját­­megelőző ■'fik napon kell a választási bizottságnak át­nyújtani, éspedig délelőtt 9 és 1 óra­ között. Ha valaki 1 óra 1 perckor érkezik a jelölés benyúj­tásával, azt már nem lehet átvenni. A jelölteket ajánlani kell. Legalább annyi ajánlónak kell aláírni az ajánlóív­eket, hogy az a­ pénztári tagok 10%-ának­­feleljen meg. Ne­hogy azonban visszadobják az ajánlást, ezért nem 10%-kal, hanem 20%-kal írassák alá az ajánlást és úgy nyújtsák be. Vigyázni kell arra, hogy senki más jelöltlistájának az aján­lását ne írja alá, mint a szervezett munká­sokét, mert mihelyst valaki két helyen ír alá, az egyik ajánlást megsemmisítik. Az ajánló­­ívnek minden rovatát pontosan kell kitölteni és minden ajánlónak személyesen kell az ajánlóívet aláírni. Ha az ajánlás együtt van, akkor azt a jelölőívvel együtt a hirdetmény­ben közzétett napon 9 és 1 óra között legalább két ajánlónak azt szabály szerint be kell vinni a választási bizottsághoz és ott bejelenteni kél■ bizalmi férfit, akikkel a választási bizottság érintkezzék. Azok, akik az ajánlást átnyújtják, tartoznak személyazonosságukat a bizottság előtt iga­zolni. Tehát az ajánlást átnyújtók vigyenek magukkal személyazonossági igazolványt. Ha az ajánlást átnyújtották, arról kérjenek elis­mervényt. A választási bizottság a jelöltek és ajánlók jelöl­ti és ajánlási jogosultságát fölül­bírálja és ám azok közül valaki nem felel meg, azt törlik. Azért kell tehát többet jelölni, mint amennyit a társpénztár által kiadott plakát előír és azért kell több ajánlónak lenni, mint 10%-nak, hogyha netán valakit törölnek, úgy ne kelljen azt külön pótolni, mert csak egy esetben lehet a hiányokat, éspedig két napon belül pótolni. Bizalmi férfiak jelölése. Akik az ajánlást átnyújtják, azoknak joguk van úgy a választási bizottságba, mint minden szavazatszedő küldöttségbe két bizalmit kikül­deni A bizalmiak nevét vagy az ajánlás át­­nyújtásakor, vagy pedig a szavazás megkezdé­sekor jelentsék be. Bizalmi férfi csak az lehet, akinek választójoga van. Hogyan történik a szavazás. A szavazás a társpénztár által hivatalosan kiadott szavazólapon és borítékkal történik. A szavazólapon minden, pártnak a jelöltjei rajta lesznek. Minden párt jelöltjei fölött lesz egy kocka és a szavazás úgy történik, hogy a sza­vazatszedő bizottság elnöke külön átadja a sza­vazónak a szavazólapot, meg a borítékot, a szavazó bemegy a szavazófülkébe, amelyben csak egyedül van és ott abba, a kockába, rajzol egy keresztet, amelyik kocka a, szervezett mun­kások jelöltjei fölött, van. Ha a kockába be­rajzolta a keresztet, akkor összehajtja a sza­vazólapot, beteszi a borítékba és azt leragasztja. Kimegy a fülkéből, átadja a leragasztott borí­tékot­ a szavazatszedő bizottság elnökének, aki azt előtte bedobja az urnába, amelyet a bi­­zalmi férfiak is őriznek. Mindenki vigyázzon arra, hogy a szavazólapon se áthúzni nevet nem szabad, se megjegyzést tenni nem szabad, nem szabad a szavazólapra, írni, se a nevet nem sza­bad aláírni, háztéri csupán, a. kockába, a. ke­resztet kell berajzolni. Mindenki ügyeljen arra, hogy ezek pontosan betartassanak, mert máskülönben a szervezett munkások nem kerülnek be a társpénztári kül­döttközgyűlésbe. fix Untat- V.: húsok lap­ja BÁNYAMUNKÁS A nyugdíjpénztár első jelentése Az Országos Társadalombiztosító Intézet 1927. évi jelentésében először láttunk adatokat a bányanyugbérbiztosításra vonatkozóan. Igaz, hogy ezek az adatok jó későn kerültek a­ nyil­vánosságra és a fejezetben írt bevezető részben foglaltak sem felelnek meg nagyrészt a való­ságnak, de mégis adatokat szolgáltatnak, ame­lyeknek alapján át lehet tekinteni azt a mű­ködést, amelyet most az egyesített nyugdíj­pénztár kifelejtett. Az új központosított nyugdíjpénztár 1927. évi január 1-én kezdte el működését. A nyugbére­­sek száma 9590 volt, amely az év folyamán 9849-re emelkedett. Ha a biztosításra kötelezett tagok számát körülbelül 30.000-re tesszük, úgy 1927 január 1-én­­a biztosítottaknak 31,09%úr volt nyugdíjas. A nyugdíjasok a következő­képpen oszlottak meg: 4120 férfi, 3536 özvegy nő gyermekekkel és 2187 teljesen árva. Ezek­nek a nyugdíjasoknak az 1927-es évben 1,956.199 pengő 24 fillérért fizettek ki nyugdíj fejében. Az egyes osztályokban 1927 végén az alant föl­tüntetett tagok tartoznak, akik az ugyanitt fel­tüntetett járulékot fizették be. Az egyes társpénztárak az 1927. évben a kö­vetkező összegeket fizették be: Társpénztár összes járulék 1. Budapestvidéki Kőszénbánya, Pilisvörösvár---------------------- 129.836.68 P 2. Salgótarjáni Kőszénbánya, Salgótarján ------------------- -— 490.882.44 P 3. Salgótarjáni Kőszénbánya, Dorog-----------------------------------262.149.08 P 4. Salgótarjáni Kőszénbánya, Nagymányok ------- — 98.647.32 P 5. Hungária Kőszénbánya, Kör­nt­yebány­a, ------------ 37.765.12 P 6. Borsodi szénbányák. Disznósv . Íj­orvát.---------------------------1 20.559.84 P 7. Borsodi szénbányák. Sajó­szentpéter----------- 29.231.12 P S. Borsodi szénbányák. Svi­áld 37.656.96 P 9. Borsodi bányatársulat. Fruda­bánya----------------------------—■ 55.108.60 P 10. Első D. G. T., Pécs-------------- 281.338.64 P 11. Sopronvidéki Kőszénbánya, Brenn­be­rgb­ánya -------------- 59.589.76 P 12. Br. Radvánszky f. Kőszén­bánya, Sajókazsa —-------------- 18.545.76 P 13. Ajkai Kőszénbánya Rt., Aj­ka csi­ngervölgy-------------- 53.601.40 P 14. Rima mura­nyi —Sa­lgót­arján­i Vasmű, Ózd---------------------- 554.059.64 P 15. R­imamurányi—Sa­lgótarj­án­i Vasmű Rt., Salgótarján------ 181.701.36 P 16. Magyar Általános Kőszén­bánya Rt., Tatabánya---------- 585.444.64 P 17. Magyar Általános Kőszén­bánya,­ Tokod ----------- 46.664.80 P 18. Eger­csehi Kőszénbánya, Eger­esein ------------------------------ 51.576.08 P 19. Unió Bányászat, Várpalota — 14.916.92 P Összesen — 3.009.278.16 P 1926 december 31-én megszűnt a régi társpénz­­tárak működése és az összes társpénztáraknak meg kellett, állapítani a nyugbérbiztosítási ágazatoknak a vagyonát és azt átadni az új központosított pénztárnak. Ez az elszámolás a következő eredményt mutatja: Bánya, tízspénztá­r: Budapestvidéki Kb. Pilisvörösvár-----­Hungária Kb. Környebánya-------------­Borsodi Szénbányák Sajószentpéter — Borsodi Szénbányák Sajókazinc---------­Borsodi Szénbányák Királd-------------­Sopronvidéki Sopron —-------------------­Hr. Stad­ánszky-féle kit. Sajókaza-----­Ajkai bánya Ajkacsingervölgy------— Hagy. Ált. Kőszénbánya Tatabánya Magy. Ált. Kőszénbánya Tokod ---------­Egeresevi bánya Egereséül-------------­Unió Bányászati és Ip. lit. Várpalota Brát János-féle bánya Mucsony — — összesen:------­Tiszta vagyon 213.673.55 P 12.787.68 P 24.364.61 P 48.756.80 P 22.664.21 P 20.987.64 P­­25.970.53 P 28.984.05 P 557.587.03 P 49.906.11 P 97.228.94 P 14.420.98 P 3.121.52 P 1,174.411.36 P A jelentésből hiányzik a Salgótarjáni Kő­­szénbánya Rt. Salgótarján, Salgótarjáni Kő­­szénbánya Rt. Dorog, Salgótarjáni Kőszén­­bánya Rt. Nagymányok, Borsodi Szénbányák Rt. Rudolftelep, Dunagőzhajózási Társaság Pécs és Rimamurányi Vasművek Rt. Salgótar­ján társpénztárának elszámolása. A jelentés ezekről csak annyit említ­­m­eg, hogy a­ fölszá­molást az összes pénztárak elvégezték, kivéve a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-et. Úgy látszik, itt a­ kis és nagy Schmiedel nem értek rá ezt az elszámolást megejteni. A végösszeget tekintve egyenesen, megdöbbentőnél­ kell mondani az adatokat. Hová lesz a társpénztárak vagyona, ha, összesen csak ennyit tudnak ma, beszolgál­tatni. Be fogjuk várni, amíg a következő év­ben a teljes adatok nyilván­osságra kerülnek és majd akkor visszatérünk itt is, de esetleg a parlamentben is erre a kérdésre és javasolni fogjuk annak megállapítását, hogy a föltünte­tett vagyon megfelel-e annak az összegnek, amelyet át kellett volna adni a központosított társpénztáraknak. Az 1927. év végén az összes társpénztárak vagyon fejében beszolgáltattak 1,174.441 pengő 36 fillért, ezzel szemben az 1927. évben az új központosított társpénztár 1,135.660 pengő fölösleget ért el, úgyhogy ennek az alap­nak a­ vagyona 1927. év végén 2,310.101 pengő 48 fillér volt. A társpénztárak fönnállásuk óta összesen 1.174.440 pengő 36 fillért vagyont tudtak össze­gyűjteni, a központosított társpénztár 1 év alatt gyűjtötte össze ugyanezt a vagyont. Hová lett a nyugdíjas bányászok befizetése? A nyugdíjat az új központosított pénztár fölemelte, vagy legalább a régi összegben folyósította és mégis egy év alatt több mint egymillió fölösleget ért el. Hová­ lett az a járulék, amit éveken keresz­tül a bányászok befizettek? Erre kérünk fele­letet. Csoport Tagok száma Az összes tagok °/o-a Befizetett járulék 1. 273 0.8% 46.298.0 P 1.416 4.0% 193.782.40 P 3. 17.016 48.5% 1,686.054.72 P 4. 16.395 46.7% 1,083.143.— P 35.100 100.0% 3,009.278.12 P Különféle kerületi pénz­táraknál befizetett járu­lékok címén befolyt — 191.259.90 P Összesen — 3,200.538.02 P SZEULE Halá­eset A mecsekszabolcsi' helyicsoport' egyik legré­gibb és legöregebb tagja, Koszik Vince elvtárs 82 éves korában 1929 szeptember 26-án Mecsek­­szabolcson elhunyt. Temetése szeptember 28-án volt. A temetésen nagy számban jelentek meg a szervezett munkások, valamint a helyi csoport dalkara, amely gyászdalt adott elő. A sírnál Bertrand Antal elvtárs tartott búcsúztatót a Szövetség és a párt nevében s kiemelte a régi harcos érdemeit. Koszik elvtárs azok közé a régi harcosok közé tartozott, akik a­ pécsi bánya­munkások megszervezésében tevékeny részt vettek, dacára az üldözésnek, hosszú éveken ke­resztül helyet adott a pécsvidéki bányamunká­sok szervezetének. Emlékét kegyelettel meg­őrizzük. 50 peng® egy levélírásért A Szövetség irodája az alant közölt­ levelet, kapta, amelyet teljes egészében közlünk, an­nak jellemzésére, hogy a levelet író ügyvéd egyike az „osztályharcos“ egyéneknek. Ha min­den levélért 50 pengőt, kap, föltéve, ha, valaki fizet, hamarosan le fog térni az őáltaluk hirde­tett „osztályharcos“ mozgalomról. Budapest, 1930 január 7. T. Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége Budapest VI. Vörösmarty utca 44/b. Fodor József ügyfelem nevében és megbízá­sából fölhívom t. Címet, hogy ügyfelemnek tisztviselői minőségben Önöktől járó hathavi fölmondási időre számított hátralékot, öthavi fizetését. 750 P összegben, továbbá 9 év és 2 hó­nap után számított végkielégítést 500 P összeg­ben, továbbá, a Bányamunkás című lap felelős szerkesztői minőségében Önöktől járó egyévi fölmondási időre számított hátralékos 13 havi, fizetését 1500 P összegben, valamint, ezen fölszó­­lít­ól­eve­lemért 50 P ügyvédi, költséget levelem vételétől számított 48 órán belül irodámban ki­egyenlíteni szíveskedjék, mert ellenkező eset­ben kénytelen leszek ügyfelem követelését bírói úton érvényesíteni. Tisztelettel Dr. Szőnyi s. k. Bányászsors Szomorú levél jött messze Dél-Franciaország­­ból. Magyar bányamunkások írták és olvasása megdöbbent bennünket. Magyarországból ki­ül­dözött bányamunkások hivatásuk áldozatai lettek a délfranciaországi Sainte Marie bánya­telepen. Január 11-én bányarobbanás történt, mely alkalommal hat munkás meghalt. Súlyo­san megsebesültek Weisz József és Schmied Antal elvtársiak, akik a pécsi bányatelepről vándoroltak oda. A robbanás egy művelésen kívül álló bányarész felnyitásánál történt, amely részen körülbelül harminc munkás dol­gozott. Szerencsére a robbanás bekövetkezése­ikor nagy részük körülbelül ötszáz méterre ment el a robbanás színhelyétől reggelizni, de alig is

Next