Bányamunkás, 1930 (19. évfolyam, 1-8. szám)
1930-01-24 / 1. szám
1930 ültek le, az óriási légnyomás messzire dobta el a munkásokat. Majd minden munkás súlyos égési sebekkel került a felszínre. Weisz Józsefet a többisebesültekkel együtt korhadba szállították, de testén olyan súlyos égési sebek voltak, hogy párnapi szenvedés után meghalt. Weisz József elvtárs neve ismeretes nemcsak a pécsi munkásság körében, ahol éveken keresztül becsületesen dolgozott és mint öntudatos munkás vett részt a munkásmozgalomban, de ismerik őt az ország többi bányatelepein is. Előljárt mindenütt és ez volt a bűne, amit az üzemvezetője megbocsátani nem tudott. Kiüldözték ezt az embert, mint oly sok más, becsületes, tisztességes munkást, mert bátorsága volt egy falat nagyobb kenyeret követelni. Ezek a magukat jó hazafiaknak tartó egyének így kergetnek ki az országból jóravaló, becsületes munkásokat, csak azért, hogy a maguk buta gőgjével szemben ne legyen önérzetes ember, aki kioktatja ezeket az embereket, hogy élni nemcsak azoknak van joguk, akik a hatalmat gyakorolják, hanem azoknak is, akik földalatti munkahelyeken minden percben életük veszélyeztetésével keresik meg azt a pénzt, amiből erre a jólétre telik. Lesz rég idő, amikor ártatlan munkások üldözéséért felelni kell valamikor, mert ezek a gazságok nem maradhatnak megtorlatlanul. A szervezett munkásság kegyelettel tekint a messze távolban lévő sírhantra, kegyelettel emlékezik meg Weins József elvtársunk elhalálozása alkalmából mindazokra, akik külföldön hivatásuk teljesítése közben estek el a munka harcmezején. A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség taglétszáma 1928-ban. Az amsterdami «szakszervezeti Intennationále most tettem közzé az 1927. évről szóló taglétszám adatait. Ebből megállapítható, hogy az 1927. évi, kis visszaesés után 1928-ban határozott emelkedés mutatkozik. Ez az emelkedés 381.038, azaz a teljes taglétszám 2,9%-a. 1928 december 11-én a teljes taglétszám 13.525.263 szervezett munkást mutat ki. 26 országról szól az alábbi statisztika, amelyből megalapítható, hogy 14 országban emelkedés, 8 országban csökkenés, 4 országban pedig állandó taglétszám található, ezen állításom nem felel meg a valóságnak , ezért kötelességemnek tartom, hogy Orosz Mártontól a rágalmazó kifejezés miatt a nyilvánosság előtt bocsánatot kérjek. Salgótarján, 1930 január 19-én. Gazsó József s. k. Előttünk mint tanuk: sor. Gádor Ferenc s. k. Olvashatatlan aláírás s. k. Anglia — — ---------------1928-ban 3,673.144 1927-ben 3,874.842 Argentina --------------—— 82.574 82.574 Ausztria------------------------— 766.168 772.762 Belgium ------------------------— 518.658 530.575 Bulgária------------------------— 2.650 2.485 Csehszlovákia —— 558.608 541.637 Dánia ---------------------------------— 155.978 156.425 Dél afrikia------------------------40.000 60.060 Délnyngatafrika 500 600 Észtország------------------------— 5.506 5.071 Franciaország —— 638.326 605.250 Görögország----------------— 98.470 Jugoszlávia--------------—■ 36.044 33.217 Kanada--------------- — — — 144.000 140.195 Lengyelország —— 272.317 271.581 Lettország------------------------— 2888 18.732 Luxemburg--------------—15.377 14.197 Magyarország —— 124.378 127.422 Memel---------------------------------— 1.064 1.024 Németalföld---------------—■ 220.545 202.696 Németország —■ ——, 0)33 (1 44.810.490 Palesztina---------------—— 21.302 21.873 Románia------------------------— 26.783 Spanyolország —— 221.000 Svájc--------------173.000 165.692 Svédország —■ —— 469.409 437.794 1927-ben még nem csatlakozott. nyilatkozat A Bányamunkás szerkesztősége aláírással kiadott „Nyílt levél“, továbbá a Bánya- és Kohómnkások Országos Szövetségének 1929. évi jelentésében a Szakszervezeti Tanács, a Szociáldemokrata Párt, Peyer Károly, Esztergályos János, Kabók Lajos, Gál Benő, Szakasits Antal és más elvtársakról rágalmazó és becsületüket sértő közlések történtek. Kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a fönt említett nyomtatványok sértő és rágalmazó kijelentéseivel nem értek egyet és azokat elítélem. Miután az említett röpiratok kiadásában részem volt, egyes helyi csoportok gyűlésein magam is egyes elvtársak becsületét sértő kijelentéseket tettem, ezért a megsértett testületektől és elvtársaktól ezennel bocsánatot kérek. Budapest, 1329 november 11. Ocskovszky János s. k. : Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének volt titkára. * Főúti nyilatkozat a Népszava 1929. évi november 13-án megjelent 258. számában jelent meg és a Bányamunkás azóta megjelent számaiból csupán nyomdatechnikai okokból maradt ki. Nyilatkozat Alulírott Gazsó József mátraverebélyi lakos a kisterenyei szénbányában munkástársaim előtt azt beszéltem Orosz Márton bányamunkásról, a nagybálonyi helyicsoport elnökéről, hogy 1928 őszén a bányavállalat igazgatóságától 3000 jutalmat kapott Meggyőződtem róla, hogy BÁNYAMUNKÁS Gyűlések Sajószentpéter. A helyi csoport tagjai december hó 22-én, délután 3 órakor Sajószentpéteren a Kultúrházban tartották meg évi rendes közgyűlésüket, amelyen a tagok szép számban jelentek meg. Gifló Rezső nyitotta, meg a közgyűlést, üdvözölve a megjelenteket, valamint a központ részéről kiküldött Bertrand Antalt. Gifló elnök beszámolt a helyi csoport működéséről, utána a központ részéről Bertrand Antal tartott előadást a bányamunkásság gazdasági helyzetéről. Rámutatott mindazokra a sérelmekre, amelyek a magyar bányaiparban fennállanak. Foglalkozott a bányamunkások szociális biztosításával. Utána Kubinyi István felszólalásában rávilágított a szervezkedés szükségességére és statisztikát olvasott föl, melynek alapján megállapította, hogy a magyar bányamunkásság milyen mélyen van a létminimum alatt. A megjelent elvtársak a legnagyobb figyelemmel hallgatták végig az előadókat, majd Gifló elnök felszólítja a közgyűlést, hogy válasszák meg az új vezetőséget. Az új vezetőségbe a következő elvtársak lettek megválasztva: Elnök: Gifló Rezső; másodelnök: Hegedűs Mihály; pénztáros: Pollák Lajos; másodpénztáros: Krecz András; jegyző: Sike Lajos; ellenőrök: Medved Rezső, Osztrovszki Gábor; választmányi tagok: Gifló József II., Mrázek Ferenc, Kis Milnár János, Bánóczi József, ifj. Gallér József, Schneck József, Grajer István II., Bucztyuk Sándor, Somodi János, Kovács János II., Kovács András. A vezetőség megválasztása után Gifló elvtárs lelkes zárószavával a gyűlés a legnagyobb rendben szétoszlott. Szászvár. A helyi csoport december 8-án, délután 3 órakor a községi vendéglő nagytermében tartotta meg rendes évi közgyűlését, amelyet Vida József nyitott meg. Beszédében rámutatott a szervezkedés szükségességére. Beszámolt a kerületben történt igazságtalan elbocsátásokról és fölhívta a megjelent elvtársak ügyeimét a fokozottabb szervezkedésre, mert a munkásság érdekeit csak úgy tudja megvédeni, ha a szervezetet kiépíti, amire jelenleg nagy szükség van.* A központ részéről Bertrand Antal tartott előállást a bányamunkásság gazdasági helyzetéről, beszámolt a rendkívüli közgyűlés határozatairól és felhívta a megjelenteket, hogy fogjanak össze a szervezet kiépítésére. Az előadókat a megjelent elvtársak a legnagyobb figyelemmel hallgatták végig. Az elnök zárószavával a gyűlés a legnagyobb rendben szétoszlott. Felsőgalla: A helyi csoport tagjai 1929 december 29-én a Bányamunkás-Otthonban tartották meg évi rendes közgyűlésüket, amelyen a tagok szép számban jelentek meg. A közgyűlést Tenk András elvtárs nyitotta meg, üdvözölve a jelenlévőket és beszámolt a csoport működéséről. Utána átadta a szót a központ részéről kiküldött Bertrand Antal elvtársnak, aki felszólalásában hosszabban foglalkozott a bányamunkások gazdasági helyzetével Párhuzamot vont a magyar bányász és a külföldi bányász életszínvonala között és megállapította, hogy mennyivel rosszabban vannak díjazva a magyar bányászok, dacára annak, hogy a magyar bányakapitalisták óriási haszonra tesznek szert. Foglalkozott a bányamunkások szociális biztosítatásával, valamint a bányanyugbéresek súlyos helyzetével. A jelenlévőka legnagyobb figyelemmel hallgatták végig az előadót. Bertrand Antal előadása után a vezetőség választására került volna a sor. Miután a gyűlésnek a kiszabott határideje lejárt, a megjelent hatóság a gyűlés továbbfolytatásához nem járult hozzá.. A közgyűlés elhatározta, hogy a vezetőség választására külön gyűlést fognak egybehívni. Az elnök zárószavával a gyűlés a legnagyobb rendben szétoszlott. Tatabányán január 12-én tartották meg a folytatólagos évi rendes közgyűlést a Vitausekféle vendéglő nagytermében, amelyen nagy számban jelentek meg az elvtársak. Erős Mihály üdvözölte a megjelenteket és a vezetőség nevében beadta a lemondást. A közgyűlés egyhangúlag korelnöknek Jelinek Ferenc elvtársat választotta meg. A központ részéről Bertrand Antal szólalt föl, aki a társpénztári választásokat ismertette. Utána Kabók Lajos elvtárs szólalt föl, aki beszédében foglalkozott a munkásság gazdasági helyzetével. Kabók elvtárs előadása után a közgyűlés egyhangúlag a következőket választotta a vezetőségbe: Elnök: Tenk András; másodelnök: Tóth Péter; alelnök: Erős Mihály; jegyzők: Pfeiffer Lőrinc, Tóth József; pénztárosok: Kovács Sándor, író István; ellenőrök: Eibek Imre, Hodop István; könyvtárosok: Pavacskó Nándor, Gaál János, Magyar Károly; választmányi tagok: Búza István, Szabó Ferenc dev., Benyős József, Stefancsks János, Horváth József, Bencze András, Kupfer Jakab. Erős Mihály elvtárs zárószava után a közgyűlés a legnagyobbrendben szétoszlott. Nagybátony. A helyi csoport november 24-én tartotta meg évi rendes közgyűlését, amelyen a tagok szép számban jelentek meg. Orosz Márton elnök üdvözölte a megjelenteket és beszámolt a csoport működéséről, valamint az igazgatósággal folytatott tárgyalások eredményéről. Bertrand Antal a Szövetség részéről foglalkozott a bányamunkásság gazdasági helyzetével, rávilágított, hogy a bányamunkások milyen nagy nélkülözésekben tengetik életüket, majd fölhívta a megjelenteket a fokozottabb szervezkedésre. Utána megválasztották az új vezetőséget. Elnök: Orosz Márton; másodelnök: Varga József; pénztáros: Burányi János; másodpénztáros: Csíki Ferenc; jegyző: Bajczár József; másodjegyző: László János; ellenőrök: Mucra Kálmán, Jankovics József, Debrei János, Tehető Sándor; választmányi tagok: Nagy Károly, Jakubecz János, Kecskés Komor János, Kránik István és Varga András. A vezetőség megválasztása után Orosz elvtárs lelkes zárószavával a gyűlés a legnagyobb rendben véget ért. Brennberg: A helyi csoport tagjai december hó 35-én, délelőtt tartották meg évi rendes közgyűlésüket a Horváth-féle vendéglő helyiségében, amelyet a tagok zsúfolásig megtöltöttek. Wyborny Ferenc elnök üdvözölte a megjelenteket és átadta a szót Bertrand Antalnak, aki német nyelven tartott előadást a bányamunkásság gazdasági helyzetéről és beszámolt a rendkívüli közgyűlés határozatairól. Utána Wyborny Ferenc tartott beszámolót a helyi csoport működéséről. Mindkét előadót a legnagyobb figyelemmel végighallgatták. Egyesek fölszólalása után a közgyűlés Wyborny elvtárs zárószavával a legnagyobb rendben szétoszlott. — Délután 3 órakor Bánfalván tartottak a bányamunkások gyűlést, amelyen Wyborny és Bertrand elvtársak fölszólaltak és felszólalásukban rávilágítottak a szervezkedés szükségességére. Fölhívták a jelenlévőket, hogy csatlakozzanak a Bányamunkásszövetséghez, amit egyhangúlag elfogadtatott. Az elnök zárószavával a bánfaival gyűlés véget ért. Köszönetnyilvánítás Édesapánk és öregapánk elhalálozása alkalmávalköszönetet mondunk mindazoknak, akik megjelentek a temetésen és megjelenésükkel fájdalmunkat igyekeztek enyhíteni. — Mecsekszabolcs, 1929 szeptember 28. — Koszik János. Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak szíves pártfogásukért, akik szeretett férjem és drága apánk halála alkalmával bennünket támogattak. Ameddig csak élünk, hálás szívvel gondolunk jótevőinkre. — Vasas, 1929 december 6. — d.dr. Schiffer Vincéné és három gyermeke. Ezúton mondok köszönetet mindazon munkástársaknak, akik szeretett férjem, Berinek István, elhalálozása alkalmával támogatásomra 176.50 pengőt gyűjtöttek — Sajószentpéter, 1929 november 30. — Özv. Bercinek Istvánná. * « Ezúton mondok köszönetet mindazon jóakaróimnak, akik férjem, Lantos István, elhalálozása alkalmával árváim részére 110.60 pengőt gyűjtöttek össze, örök hálával fogok mindenkor rájuk emlékezni. — Baglyasalja-Katalina, 1929 október 17. — özv. Lantos Istvánné és gyermekei. Ezúton mondok hálás köszönetét; mindazoknak, akik férjem, Gergely István, elhalálozása alkalmával részemre 135 pengőt gyűjtöttek össze. — Sajószentpéter, 1929 november 19. — Özv. Gergely Istvánná. Meghívd A Bányamunkás-Otthon Részvénytársaság 1930 február 2-án, délelőtt 10 órakor a Bányamunkás Szövetség helyiségében (Budapest, VI.Vörösmarty utca 44/b, II. emelet) tartja meg 3. oldal V. évi rendes közgyűlését, amelyre a 1. részvényeseket meghívja. Az alapszabályok 16. szakasza értelmében a részvények legalább 3 nappal előbb a Bányamunkás-Otthon Részvénytársaság pénztáránál (Budapest, VI. Vörösmarty utca 44/b) vagy a Törekvés Takarékpénztár Rt. pénztáránál (VII. Rákóczi út 42) letétbe helyezendők. Tárgysorozat: 1. Igazgatóság és felügyelőbizottság jelentése az 1929. évi, illetőleg VII. üzletévről. 2. Zárszámadások előterjesztése, megállapítása és a nyereség fölötti határozat. 3. Az igazgatóságnak és felügyelőbizottságnak •az 1929. üzletévre vonatkozó fölmentése. 4. Az igazgatóság megválasztása. 5. A felügyelőbizottság megválasztása. 6. Esetleges indítványok. Budapest, 1930 január 12. Az igazgatóság. Mérlegszámig: 1929 december 31-én. Vágyán.: Pénztárkészlet 5477.02 P. Budapesti ingatlan. 237.030.66 P. Sárisápi ingatlan 224 P. Vasasi ingatlan 840.64 P. Mecsekszabolcsi ingatlan 2671.86 P. Dorogi ingatlan 824.88 P. Tokodi ingatlan 960 P. Felsőgallai ingatlan 47.572.39 P. Salgótarjáni ingatlan 10.952.34 P. Értékpapír 1840 P. Adósok 2200 P. Letét 15.010 P. Összesen 325.603.79 P. Teher: Részvénytőke 100.000 P. Tőketartalék 36.000 P. Hitelezők 186.865.21 P. Átmeneti számla — előre fizetett házból 2097.05 P. Összesen 324.962.26 P. Nyereség áthozat az 1928. évről 875.69 P. Veszteség a folyó évben 234.16 P. összesen 325.603.79 P. Megvizsgáltuk és rendben találtuk. A felügyelőbizottság.